Somogyi Néplap, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-05 / 104. szám

} 1984. május 5., szombat Somogyi Néplap 5 AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Néplap A türelem demokráciát terem A falakból, az ablak- és ajtókeretekből még árad a festékillat. Alig pár hete, hogy az üzlet elkészült. A tabi esz­presszó melletti udvarban kapott helyet, igy az arra já­ró csak az utcán levő kira­katból értesülhet arról, hogy itt, a nagyközségben egy kéz­művesbolt várja a kuncsafto­kat. S mi mindennel! Re­mekbe készült faragások dí­szítik a tükröket, dobozokat, gyertyatartókat, az Írókészle­teket. Van itt kerámia is szép számmal. Korsók, hamutartók, dísztárgyak. A legnagyobb si­kert a kerámia csibeitatók aratják, van, aki hármat-né- gyet is visz belőlük. Nemcsak a maguk gyönyörűségére Mindenki másképp csi­nálja ... A polgári demok­ratikus államokban vala­mennyi vezető politikus igyekszik kialakítani saiát. megmásíthatatlan arcula­tát — némi tudományosko­dó nagyképűséggel: ..imá- góját” — a közvélemény számára. Ki harsányra, meg­hökkentőre, ki könnyedre, elegánsra „veszi a figurát”, alttól függően, Aérfdéiszt vagy női szívet óh'a.jit-e célba ven­ni az elkövetkező választá­sok előtt; ki ironizál, ki higgadtan elemez, ki pedig fűt-fát' ígér pántja nevében és érdekében. Akadnak azután államok •— természetesen a Kárpát-medencétől messze fekvő jobboldali diktatúrák­ra gondolok — ahol a min­dentudás. a csalhatatlansáp mítosza is hozzá tartozik a „vezér” és udivártártása „iirrtá- gójához”. A mi politikusaink azonban — ez tetszett ki már sokadszor a Fafaragók, filmek, kerámiák — Endélyi motívumokat használok fél a tárgyak dí­szítéséhez — mondja Békéi Jánosné, az üzlet társtulaj­donosa, faifaragó. — Az er­délyi díszítés egyszerű, lé­nyege a szimmetria, ugyan­akkor játékos, variálható. Nem, nem vagyok erdélyi: Dombóváron születtem, ott is nőttem fel. A dolog úgy kezdődött, hogy a férjem műhelye Balássi Gyuláé mellett állt. Gyula bácsi ne­ves fafaragó volt, ő dolgo­zott erdélyi motívumokkal, tőle tanultam mindent. So­hasem gondoltam arra, hagy egyszer belőlem is fafaragó lesz, de „megfertőződtem”. Az üzlet pultja mögött a műhelyasztal. Fába foglalt pengéjű éles kések, vésők so­rakoznak rajíta. — A faragó csák olyan eszközökkel tud dolgozni, ami a saját keze munkája. Érezni kell a vésőt, a kést. A cseresznyefa engedel­mesen simul az érző kéz alá. öt perc alulit kialakul a csodaszép minta. Oly egy­szerűnek látszik a faragás, s ki hinné, ihogy mekkora fi­zikai erő kell hozzá! — A nő mlini1 fafaragó ma még különösnek hat. Nem fogadják el a szakmabeliek, így többszörösen is bizonyí­tania kell. Szerencsés hely­A KÖZ SZOLGÁLATÁBAN Emberség, megértés íróasztal mögött ül. Szú­rós tekintetű. Szemüveges. Halkan beszél, szenvtelenüi. Érthetetlen kifejezéseket használ. Könyökvédőt visel Valljuk be: ilyen kép él bennünk a hivatalnokról... Ibi néni, Nagy Elödnc majdnem 30 évig volt hiva­talnok. Könyökvédőt nem viselt sohasem. Tekintete bizalmat és megértést tük­röz. Érthetően és tagoltan beszél. Mindenkivel megta­lálja a megfelelő hangot, stílust. — Stílus ... Maradjunk ennél! Rengeteget változott az évtizedek folyamán. Most elsősorban a munkára gon­dolák, a ih,unik,asit:ílusr.a. Gondolja meg: 1945 augusz­tusában kezdtem a munkát; akkor még polgármesteri hivatalnak hívták ... Aztán jöttek az 50-es évek. Nagy stílusváltás volt. hogy fino­man fejezzem ki magamat... Mégis azt mondóm: az em­berség. a megértés azokban az időkben sem veszett ki. A rendeletek egyike-másika lehetett hibás, igazságtalan, de nekünk, hivatalnokok­nak azért nem volt kötelező az embertelenség, a türel­metlenség ... Békekölcsön- jegyzés. beszolgáltatás ... Nehéz idők voltak, tagadha­tatlanul nehezek, ám ak­kor is voltunk ió páran, akik nem bürokratikus és parancsoló modorban kíván­tuk meggyőzni az ügyfele­ket. hanem ió szóval. Az utóbbi húsz esztendő sem volt könnyű, lényege­sen más lett azonban a lég­kör. — Saját munkámat nem minősíthetem, de talán nem leszek szerénytelen, ha el­mondom: bár lassan fél éve nem járok be dolgozni, sok ügyfél mégis keres, sőt az utcán megállítanak, elmond­ják ügyeiket, tanácsot kér­nek. Megszokták, hogy tü­relmes vagyok; hogy a szó­ban forgó ügy mögött az embert is észrevettem. Gyakran egy-egy ügyben csupán néhány perces in­tézkedésre volt szükség, egy egyszerű irat kitöltésére. Az ügyfél mégis többször meg­keresett. mert iól esett ne­ki. hogy meghallgattam más természetű gondiait. Ha már a stílust emlegette: azt hi­szem. sohasem volt hivatal­noki a stílusom ... Persze arról sem szabad megfeled­kezni: az ügyfelekkel való jó kapcsolatomat annak is köszönhetem, hogv a kollé­gáimmal is sikerült ugyanez. Ha a hivatalnokok vesze­kednek az irodában, az ügy­felek isszák meg a levét... Szerencsés voltam, mindig jó munkatársak vétitek kö­rül. pedig a tanács majd­nem minden osztályán dol­goztam. A polgármesteri hivaitálhan kezdtem, az ügy­félszolgálati irodában fejez­tem be. Kaptam néhány ki­tüntetést. elértem a városi tanácsos címet, végül is ezek nem fontosak. Az emberek, úgv érzem, ió szívvel gon-<- dóinak rám . .. Sárközi Gábor A tizennyolc barcsi és kör­nyékbeli orvosi állásból ket­tő betöltetlen. Szükség vol­na ideg- és alkoholgondozó- intézét létrehozására. A be­tegellátás színvonalának ja­vításához alapvetően fontos a diagnosztikai háttér fej­lesztése ... Csupán néhány, önkényesen kiragadott rész­let ez a barcsi városi tanács legutóbbi testületi ülésének egyik beszámolójából. A négy és fél órás vitában jó és rossz egyaránt elhangzott a város és környéke egész­ségügyi ellátásáról. Az igé­nyék is nőtték. Egy volt bar­csi orvostól tudom, nem is olyan régen még kerékpár­ral, majd motorkerékpárral járták a poros útű vidéket. Dr. Vámos István körzeti orvos már nem találkozol* effélle áldatlan állapotokkal, de tizenhat évvel ezelőtt még ő is gondok közé csöp­pent. Tegyük hozzá gyorsan: másféle gondok közé. De zietben voltam, amikor Tab- ra kerültünk: itt él és dol­gozik Nagy Ferenc, akinek a faragásai már nemzetközi hírűék. Ha ő nincs, (talán még ma is a fióknak dol­goznék. A múlt év . júliusában nyílt a Kapoli kiállítás Lei- lén, s többek bátorítására Békeiné is jelentkezétt a bemutatóra. öt bemutatott munkájából négyet elfoga­dott a zsűri. A férj, Békéi János a le­gendás dombóvári filmesek egyike volt, országos díja­zott. Három éve vezeti a ta­bi filmklubot, amely a mű­velődési házban működik. — Kedvtelésből kezdtünk el filmezni, kölcsön felsze­reléssel ; később a művelődé­si ház biztosított laborató­riumot, gépeket. Először Tabról készítettünk filmeket. Azután jött az ötlet: mi lenne, ha . a társközségeket is bemutatnánk. A falvak között nem nagy a távolság, mégsem ismerik egymást igazán. Sem a mindennapi életét, sem a hagyományo­kat. Torvajon például több tucat ember összejött, hogy megismerje a másik közsé­get. A nyáron Szolnokon lesz dokumentumfilmszem­le, oda szeretnénk elküldeni az anyagainkat. Gálfi György kerámiái, agyagkorsói sorakoznak a polcokon a szépmívű faragá­sok mellett. Fazekas _ Bá- b onymegyerben. — Naigyon nehéz dolog az ízlésformálás — mondja. — Amit iittv az üzletben l'át, nem biztos, hogy tetszik a vásárlóknak. Mégsem ad'otk ki a kezemből olyan mun­kát amit később szégyellnék a hozzáértők előtt. iBékéi János jegyzi meg: — Igaz, én műszerész va­gyok, de otthon, a kaipolyi műhelyben igen sok darabot esztergáltam már., amire a feleségem varázsolja azokat a csoda mintákat, ö viszont tekercselni segít. Ahogy a fiLmnél, a faragásnál, a ke­rámiánál is azt kell ad­nunk, ami szép, ami való­ban értékes. Az üzlet és a művészeit , között, sajnos, még mindig van ellentét. Az ajtónál. ehelyeZstit kis csengő újabb vevő érkezését jelzi. Többen jöttek, és hosszan válogatnak a szabb-^ nél szebb tárgyak között. Ambrus Ágnes RADIOMAGAZIN vasárnap délelőtti műsorá­ból is — nem játszanak szerepeket. Szinte kötelező .mifelénk — ‘nem kétsiáiges, hogy társadalmunk hőskora torz személyiségképének pendantjaként — a higgadt­ság. a visszafogottság, s ha nem is kötelező, de szoká­sa a közéleti férfiaknak a személyes érdeklődés. a családi élet tényeinek ritka és csupán utalásszerű emlí­tése. Németh Károlyról, a Köz­ponti Bizottság titkáráról azt is megtudtuk az egyórás adásban: nem szívesen vál­lal közszereplést, gyakran izgatottá, idegessé teszi az a felelősség, melyet a nyilvá­nosság előtti megnyilatko­zások rónak rá. Szerencsére a műsorból ezt csöppnyire sem érezhettük. Pintér De­zső kérdéseire válaszolva nemcsak a kommunista mozgalomban töltött negy­ven év tapasztalatairól — a Csongrád. maid Zala me­gyében végzett munkájáról, a budapesti pártbizottság élén töltött évekről — be­széli elfogulatlanul és ben­sőségesen Németh Károlv. hanem az MSZMP politiká­jának néhány lényeges vo­násáról is. így a különbö­ző osztályok és rétegek, a különböző világnézetű em­berek összefogásának szük­ségességéről. a vélemények sokrétűségének nélkülözhe­tetlenségéről. arról, hogy a7 ellenfél még nem feltétlenül ellenzék, s kiváltképpen nem ellenség; arról, hogy a pártfegv-elem nem engedel­mességet. vakbuzgóságot jelent, hanem egyszerűen a határozatok végrehajtásá­hoz nélkülözhetetlen egy­ségnek az alaoia. Szólott a pánt- és tömegszervezeti osztályt felügyelő titkár azokról a — nem nagy szá­Az egyes körzet orvosa hadd beszéljen arról ő ma­ga! 'w> * — Soproni diák voltom, a Széci^fcyi gimnáfcpm tanu- lója.5vz.vegy édesanyám má­sodik gyermekét is taajtt^ii akarta, mert mint iron®, ha neki riSm adatott meg a lehetőség, legalább a fiai jussanak valftnire. Először az állatorvosira akartaim je­lentkezni, mert ott egy év­vel rövidébb a tanulmányi idő, aztán mégis Pécsre vitt az utam, onnan meg Kapos­várra. Hívtak a kórház bel­gyógyászatára, ott voltam négy évig. Maradtam is vol­na, ha nem olyan rosszak az anyagi körülményeink. Ti­zenhat évvel ezelőtt még alig keresett valamit egy fiatal belgyógyász szakor­vos . . . -Eljöttünk' ide.^i Az egyes körzetben volt szabad állás, így azt a helyet fog­laltam el. Itt vagyok azóta is. — Jó áz, ha valaki ugyan­abban a munkakörben ennyi időt eltölt? — Ennyi idő alatt meg le­het ismerni a körzet vala­mennyi lakóját, gyermekét, s gyenmékénék gyermekét is, tehát csaknem mindenki­nek a gondját, baját. Ez megkönnyíti a gyógyítást. A dolog másiik oldala: a szak­mai továbblépés. Ha eigy orvos hivatásának tekinti munkáját, márpedig annak kell tekintenie, akkor állan­dóan képezi magát. Vagyis a körzeti orvosi munka nem világtól elzárt tevékenység. — ön ismeri Barcs egész­ségügyét a hatvanas évek­ből, látta a hetvenes évek változásait, s tanúja a nyolc­vanas évekének. Hogyan vál­tozott a kép? — Van .itt hét körzet, egy üzemorvosi, két gyermekor­vosi és négy felnőtt. Ugyan­akkor a rendelőintézetben van röntgen, sebészet, bel­gyógyászat, labor és idősza­kosan rendel reumatológus, szemész, gyermekorvos, orr- fül-gég'ész és orthopédus. Mi­vel Pécsről járnak ki ezek az orvosok, így csak néhány órát tudnak itt lenni. Fon­tos, hogy az új rendelőinté­zet birtokba vételével és a régi épület felújításával si­kerüljön elérni a rendelések idejének .növelését. Ugyan­akkor új -szakrendeléseket — bőrgyógyászat, ideggyógyá­szat — kellene bevezetni. A barcsiaknak és a környékbe­lieknek feltétlenül szüksé­gük van efre. Senki sem RÁDIÓSZEMLE mű. de sok kárt okozó — vezetőkről is. akiknek autokratikus gondolkodás­módja. életmódja nem egyeztethető össze a szocia­lizmus eszméivel és a párt politikájával. Megnyugtató­an hangzott a megállapítás: a törvények mindenkire egyformán vonatkoznak, s aki ezt elfelejti, azt a párt- fegyelem és a törvény szi­gorával kell emlékeztetni kötelességeire. Németh Károly nyugodt, derűs személyiségéhez, egy­szerűségéhez képest kont- raszként hatott a mindenre idllámgyorsan reagáló, hal­latlan biztonsággal nyilat­kozó Gosztonyi János, akit hétfőn délután „élőben” kért a mikrofon elé Rap- csányi László, a SZEMTŐL SZEMBE című úi sorozat első adá­sában, Több tényt .mondott el kapásból a Magyarok Világszövetségének főtitká­ra a szervezet tudomány- és kultúraközvetítői tevékeny ségéről. turisztikai felada­tairól. mindenekelőtt pedig az anyanyelv oktatásáról, a Balaton-parti, a -sárospata­ki. a debreceni táborokról: hadd emeljük ki ezúttal mégis egy olyan megállapí­tását. amely valósággal rí­mel a Németh Károly által az előző napon elmondot­takra! A KB titkára a tár­sadalmi konszenzus egyik legfontosabb feltételének nevezte a bizalmat a ha­zánkban élő különböző vi­lágnézetű emberek iránt, Gosztonyi János pedig azt hangsúlyozta: mindegy, hogv valaki családi okból, köny- nyelműségből, kalandvágy­ból vagy politikai indíté­kokból hagyta-e el hazán­kat huszonhét esztendeje vagy korábban, mindegy disszidens-e avagy emigráns, ha jóindulattal és tisztelet­tel közeledik ismét hozzánk bármikor nyitva áll előtte az ajtó. a Magyarok Világ- szövetsége mint a Magvar Népköztársaságot képvise­lő hivatalos szerv partner­ként kezeli. Akkor is, ha választott hazájával — mint például Izraellel — áthidal­hatatlan nézetellentétek miatt nincsenek dipomáciai kapcsolataink. Demokrata türelmet hir­detett tehát mindkét adás. Mi azonban türelmetlenül várjuk mind a Rádiómaga- zín. mind a Szemtől szembe következő adását. Lengyel András szeret hosszabb utat meg­tenni, várakozni, egy egész napot feláldozni azért, hogy orvosolják a panaszát. Dr. Vámos Istvánról azl tartják, hogy megszállottja a munkájának. A véletlen úgy hozta, hogy beszélgetésiünkre éppen egyik betegével utaz­tam Nagyatádról Barcsra. Csupa dicsérő szót hallottam a doktor úrról, aki gyökeret vert a városban, dolgozik a szakszervezetiben, a Vörös- keresztben, segíti a polgári védelem munkáját, alapszer­vezeti pártt'itkár. Munkájá­nak elismeréseként április negyedikén vette.á.t a Kivá­ló Munkáért kitüntetést. — Ha most ismét hívnák valamelyik kórházba, menne? — Sokszor és sokfelé hív­ták már, de úgy éreztem, maradnom .kell. Voltok bősz* szúságaim, vitáim 'is, de ma jól érzem magam a barcsiak között. Én is barcsi lettem. Nagy Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents