Somogyi Néplap, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-22 / 118. szám
1984. május 22., kedd Somogyi Néplap 3 MEGNYÍLT A TECHNIKA HAZA KAPOSVÁRON part néhány le is termelőjéhez. A portáik m eglátagatása során különösen sok volt a kérdés és az elismerő vélemény. A vendégek érdeklődésének alaposságát mutatja, hogy a Dél-Somogyi Állami Gazdaságiban bemutatott burgonyaitárolónál pontosan megszámolták, hogy a ragasztott faszerkezet hány elemből áll, sőt még ki is javították a tájékoztató szákembert, akii az egymásra préselt falapok számában egyet tévedertít. — Volt-e olyan, ami kevésbé tetszett, ahol például ésszerűtlenséget tapasztaltak? — ^Nálunk sok az ember és kevés a föld. Tartományunkban egy Lakosra csak 0,05 hektár termőterület jut, így hát münden tenyérnyi Á nő sincs vasból! Számolni kell azzal, hogy a nőknél is jelentkeznek mindazok a foglalkozási ártalmak, szellemi és fizikai túlterhelésből fakadó szervi vagy neurotikus betegségek, amelyek eddig jobbára a férfiak egészségét károsították. Ezt a megállapítást egy egészségügyi szakcikkben olvastam, amelyből megtudhattam azt is, hogy milyenek a betegségmegelőző, gyógyító kilátásaink az ezredfordulóig. Szívósabbak, bizonyos hatásokkal szemben a férfiaknál sokkal ellenállóbbak a nők, s magasabb kort érnek meg — hallhatjuk úton-út- félen. Ügy látszik ez a biológiai előny, mondhatni kiváltság a gyengébb nemnek mégsem ad akkora védettséget, mint amekkorát évtizedeken át tulajdonítottak neki. Kiderült, hogy a nő sincs vasból, nem elnyűhetetlen, s amióta a társadalmi munka- megosztásban szinte egyenlő részt vállal (a keresőképes férfiak 88 százaléka, a nők 81 százaléka dolgozik), a civilizációs betegségek őt sem kerülik el. Értve ez alatt a szív- és érrendszeri, a mozgásszervi stb. elváltozásokat, bajokat. A nők életmódja azonos lett a férfiakéval, sőt túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a munkavállalás mellett a családi élet szervezéséből, az otthoni kötelezettségekből övék a nagyobb rész. Egy KSH-felmérés szerint a nők átlagosan naponta 211 percet, a férfiak 44 percet töltenek háztartási munkával. Tudotriásul kell venni, hogy ma már a nők között egyre több a szakképzett, felelős munkakört betöltő, vezető beosztású, aki nem engedheti meg magának, hogy huzamosabb ideig otthon maradjon gyes-en vagy más családi ok miatt. Ez előmenetelben, szakmai fejlődésben nagy hátrányt jelentene számára. Sokszor hallani olyan gúnyos megjegyzéseket, hogy „ti akartok egyenjogúak lenni, most viseljétek a következményét”. Valójában aki mondja, az is tudja, hogy hamis ez a nézet. Igen, a nők akarták és akarják ma is a férfiakéval azonos jogot a munkához, az érvényesüléshez, de a terhek egyenlő elosztása mellett. A körülmények, a gazdasági kényszer is úgy hozta, hogy szükség volt és van a női munkaerőre. Korunk jellemzője a kétkeresős család. A megoldást semmiesetre sem a „vissza a fakanálhoz” szemlélet adja, hogy a nő újból legyen csak a családi tűzhely őre. A jelenlegi helyzeten viszont változtatni kell nemcsak a nő, hanem az egész társadalom érdekében. Az egyre kevesebb házasság, az egyre több válás, a csökkenő gyermekvállalási kedv népességünk fogyásához vezet. A demográfiai feszültségek pedig kedvezőtlenül érintik életszínvonalunk és szociális helyzetünk alakulását. Nem lehet minden vonatkozásban egyenlőségi jelet tenni nő és férfi közé. Esély- egyenlőség a pályaválasztásban, a munkahelyi előmenetelben, a bérezésben stb. mind megvalósítható, viszont a családi életben óhatatlanul többet kell vállalnia a nőnek. Nem kiváltságokra, fölösleges kíméletre vágynak a lányok és asszonyok, hanem olyan életvitelre, időbeosztásra, amely nem haladja meg erejüket, és meg tudják osztani magukat a munkahely és a család között! A napokban ezt a változást sürgető, sok ezer családot érintő kérdést vitatta meg a Magyar Nők Országos Tanácsának munkabizottsága, bevonva a fővárosi és vidéki nagyüzemek, gyárak, vállalatok, intézmények, kutatóintézetek szakembereit. A tanácskozás végkicsengése az volt, hogy a megoldást a változatosabb munkaidő- és foglalkoztatási formák szélesebb körű bevezetése adná az iparban, kereskedelemben, mezőgazdaságban — fizikai és szellemi munkakörökben. Természetesen a teljes foglalkoztatás megtartásával kell lehetőséget teremteni a nők teljes munkaidős alkalmazása mellett a részmunkaidős, a rugalmas és más időrendszerű elfoglaltságra. Sajnos, ma még a munkáltatók nincsenek érdekeltté téve, ezért is idegenkednek az új formáktól, ugyanis ezek magasabb fokú szervezettséget, szigorúbb munka- fegyelmet követelnek, nem beszélve arról, hogy több velük az adminisztráció és a létszámgazdálkodást is nehezítik. A gyakorlat viszont azt igazolja, hogy ahol már több éve bevezették, például a rugalmas munkaidőt, ott a dolgozók magánügyeiket szabad idejükben intézik, csökkent, illetve megszűnt a túlóra, javult a munkamorál, enyhültek a közlekedési, vásárlási gondok. Elismert tény, hogy az iparban a részmunkaidősök alkalmazása növeli a termelékenységet, a 4, 6, óránként egymást váltó munkások pihentebbek, az első órákban mindenkinek nagyobb a teljesítőképessége. A lehetőségek tehát adottak, csak élni kell velük. így diktálja a józan ész. H. A. A biztonságos energiaellátásért T ető 15 millió forint felújításra A Dédász kaposvári üzemigazgatóságának tevékenységi területe Közép-So- mogy. Keleten „kilógnak” a megyéből egészen Dombóvárig, Hőgyészig, nyugaton Tarany jelzi határukat. Északon a Böhönye, Oszto- pán, Törökkoppány vonalig, délen pedig Bőszénfa, Hedrehely, Görgetegig ér a határ. 1984-ben alapvető célkitűzésük közé tartozik a fogyasztói szolgáltatás színvonalának növelése, a munkaminőség javításának fokozása. Sebestény Gyulától, az üzemigazgatótól meg-. tudtuk, fő törekvésük az eszközök optimális kihasználása, az anyag- és energiatakarékosság növelése. Továbbá a munkaerő hatékony foglalkoztatása és az eredményes gazdálkodás. — A Dédász vállalat önálló gazdálkodási egység) a kaposvári a sok közül csak az egyik üzem — mondta az igazgató. — A tervezési rendszerünk olyan, hogy terveinket a vállalati lehetőségek szerint dolgozzuk ki. Az idei árbevételi terv mintegy 700 millió forint, amelynek 92 százaléka az áramdíjból és 8 százaléka a. hálózatszerelési munkákból származik. Tavaly a hálózatszerelési tevékenységből 48 millió forint folyt be pénztárukba, míg az idén várhatóan 56 millió. •— Fenntartási feladataink legnagyobb részét a hálózati "felújítás jelenti — folytatta az igazgató. — Célunk: a hálózatok mindig olyan állapotban legyenek, hogy fogyasztóinknak minden körülmény között villamosenergiát tudjunk biztosítani. Az idei hálózatfejlesztésre, felújításra 15 millió forintot fordítanak. A nagyatádi víllamosenergiai al- állomáson csütörtökön nagyobb rekonstrukcióba kezdtek. Ezzel majd Nagyatád és a környező községek energiaellátása biztonságosabb lesz. Az első negyedévben Nagybajom térségében már elkészültek a 20 kilovoltos vezeték felújításával, amelynek hossza 10 kilométer. Jelenleg a Sán- tostól Gálosfáig húzódó 20 kilovoltos gerincvezetéket építik, amelyet heteken belül befejeznek. A vezetékek elöregedtek, kicserélésük szükségessé vált. Az említetteken kívül nagyobb hálózat átépítéseket végeznek Somogygesztiben, Somogy- döröcskén, Törökkoppány- ban és még 13 más községben. Ezen munkák községenként ötszázezer — egymillió forintba kerülnek. Jelenleg negyvenegy fizikai dolgozójukra hárul a háló- zatfelújítás feladata. — Kevés a villanyszerelő, az eltávozókat nehezen tudjuk pótolni — sorolta gondjaikat. — A hálózatszerelés olyan munka, hogy dolgozóink feje felett nincs tető. Az időjárás viszontagságainak kitéve... Eszköz- és anyagellátás tekintetében már szerencsésebb helyzetben vannak. Ugyanis a Magyar Villamosművek Tröszt — az áramszolgáltató vállalatok irányítója — üzemei szinte kizárólagos felhasználói a különböző villamosipari berendezéseknek, alkatrészeknek. Az ellátottság jónak mondható oszlopokból, földkábelekből, vezetékekből, szigetelőkből. A folyamatos munkavégzést hiány nem akadályozza. Az anyagok legnagyobb része belföldi gyárak terméke, jelenleg nincs olyan munkájuk, amelyhez importra lenne szükségük. K. L. Kaposváron kaposvári talajlabor korszerű módszereit. (Folytatás az 1. oldalról) tünk tanúi a társadalmi munkamegosztásban: tudásverseny bontakozott ki, felértékelődött a gyártmányok létrehozásában közreműködők jelentősége. Nyilvánvaló, hogy csak akkor lehetünk versenyképesek, ha kellőképpen nő a műszaki színvonal. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének éppen ezért az a legfontosabb célja, hogy sajátos eszközeivel, lehetőségeivel segítse a magas színvonalú szellemi alkotó tevékenység kibontakozását, s ezt a tevékenységet a tudományos fejlődés szolgálatába állítsa. A jó gondolatokat, az arra érdemes javaslatokat el kell juttatni a megvalósítás . pályájára. Szakembereink képzéssel, továbbképzéssel válhatnak alkalmassá e feladatok megoldására — s ebben találnak otthonra a somogyiak a most megnyílt Technika Házában. A MTESZ intézményesen gyei szervezet titkára tájékoztatta a résztvevőket a Technika Háza létrehozásának körülményeiről — a felújítás több mint 20 millió forintba került, s 1500 négyzetméternyi hasznos terület áll rendelkezésré a rendezvények lebonyolításához —, majd Sugár Imre kitüntetéseket, emlékplaketteket adott át a munkában közreműködő vállalatok, intézmények képviselőinek. A megyei szervezet által alapított MTESZ- éremmel Rónai Jánost, az országos elnökség titkárságvezetőjét tüntették ki. Dr. Tóth János az országos elnökség emléklapját adta át Sugár Imrének és dr. Orosz Lászlónak, a me-' gyei szervezet elnökének, illetve titkárának, a Kiváló dolgozó kitüntetést pedig Sámóczi Istvánná megyei szervező titkárnak. Ebből az alkalomból értékelték a MTESZ, illetve a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezete, a KISZ megyei bizottsága és a megyei tanács által közösen kiírt pályázat eredményét. A díjakat Sugár Imre adta át az arra érdemesített pályaművek szerzőinek. H. F. szakemberek földet hasznosítanunk kell. Talán ezért van, hogy az itteni határt járva túlságosan sok parlagterületet láttunk. Mi egy tábláról évente kétszer, sóit háromszor is takarítunk be termést. Igaz, ott több — mintegy 1000—1200 millliiméternyi a csapadék. — Az optimális tápanyag- vüsszapótlás érdekében végeznek-e az ittenihez hasonló táblánkénti talajanalízist? — Végzünk ilyen Vizsgálatokat, igaz csak nagyobb területegységekre vonatkozóan. Tartományunk, Csilangszu területe ugyanis nagyobb, miint Magyarország, viszont állomásunkon még nincs az ittenihez hasonló nagy teljesítményű analitikai rendszer. A most tapasztaltaknak köszönhetően immár mi is tudnánk hasznosítani a — Milyen területeken látnák lehetőségeiket a további szakmai tapasztalatcserére ? — A mezőgazdasági kutatások számos ágában tanulhatunk egymástól. Különösen érdekes volna azonban összevetni a két országban alkalmazott műtrágyaadagok és az elért hozamok arányát. A vendéglátók ennek kapcsán elmondták, eszmecseréik során a kínai szákemberek lényegében úgy ítélték meg, hogy a nagyobb műitrágyaadag egyértelműen magasabb hozamot ad. Ez nagyon hasonló volt a magyar agronómusok tíz év előtti felfogásához. Figyelmesen jegyezték hát azokat a frissebb hazai tapasztalatokat, amelyek szerint egy ponlton túl a műtrágyaráfordítás már nem hoz a költségek növekedésével arányos termóstöbbletet. A beszélgetéseknél gyakran már tolmácsra sem volt szükség, hiszen a vegyjelek és képletek nyelvén minden szakember ért. A gazdag program során a kínai csoport egyebek közt ellátogatott a boglárt bor- komfoinátba és a pécsi talaj- laboratórium számítóközpontjába is. A vendégeket azonban nem csupán szakmai kérdések érdekelték. Elmondták, hogy szeretnének megismerkedni egy magyar család életével is. így hát Jáki István, a kaposvári tala jlalboratórlum vezetője lakásán iis vendégül látta kínai kollégáit, akik sejtetni engedték, hogy utazásukat minden bizonnyal külkereskedelmi szerződéskötés követi majd. b. r. kapcsolódik munkája során a gazdasági élethez; céljai találkoznak a társadalom érdekeivel. Ez most, a VII. ötéves terv előkészítésének időszakában is érvényes: a tagegyesületeket bevonták a koncepciók vitáiba, állásfoglalást, javaslatokat várnak a szakemberektől. Dr. Orosz László, a meKérdések a háztájiról Kínai talajtani A megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Áliomás munkájának és eredményeinek elismerését jelenti, hogy a magyar—kínai gazdasági együttműködési program keretében a múlt héten kínai talajtani szakemberek harmadik csoportja ismerkedett itt a szakterület magyar módszereivel és műszaki rendszerével. A MÉM NAK, valamint a kínai piacra betömi szándékozó Labor Műszeripart Művek egyaránt a kaposvári állomást ítélték Legalkalmasabbnak arra, hogy házigazdaként segítse a messziről jött vendégek tájékozódását. Ütjük tapasztalatairól a négytagú csoport vezetőjét, a csangcsou-i növényvédő állomás talajtani szaikiirányítóját Cszsu hinget, valamint Cuny Vejlunyt, a nanikiingi mezőgazdasági főiskola tanárát kérdeztük, ak' egyébként tolmácsolt is. — Volt-e valamilyen képük korábban a magyar mezőgazdaságról ? — Lényegében csak azt tudtuk, hogy itt igen gyors ütemű a fejlődés. A most látottak ezt az előzetes vélekedést mindenben megerősítették. — Mii keltette föl elsősorban az érdeklődésüket? — A talajtápanyag-vizsgá- latok módszerei és a számítógépes analitikai berendezéseik. Nagyon tetszettek azonban a műtrágyaszórás eszközei, valamint a látott meliorációs eljárások is. Ügy láttok, itt minden feltétel adott az intenzív termeléshez. A kaposvári szakemberek kiegészítésül mondták el, hogy vendégeik nagyon kíváncsiak voltaik a háztáji gazdálkodás rendszerére. Ezért vitték el őket a kapos- homöki Rozmaring szaifccso-
