Somogyi Néplap, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-20 / 117. szám
I AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP3A XL évfolyam, 117, sióm Ä«*: 1,40 Pt 1984, május 20., vasét-nap Szülők és iskola A táska mélyén maradt a tankönyv és a körző, a lélek leghátsó zugába vonult vissza az osztályzatok miatt érzett aggodalom, elösetten- kedett viszont a legmélyebb bugyorból a szabadság és egyenlőség óhajtása. A diákok átvették a hatalmat, maguk alkották meg tiszavi- rág-életii törvényeiket. Egy- egy műsoros esten vagy „zárt” összejövetelen tanáraikat is megfricskázták, esetleg az ellenük vívott futball- vagy kosárlabdainecs- csen vettek elégtételt a naplóba vésett szálkás számjegyekért. No persze Érámat, a tudományok szépséges múzsáját sem cbrudaltak ki az alma materekből. Itt vetélkedőket szerveztek, ott a ‘a- nulók által gyűjtött bélyegekből, képeslapokból rendeztek kiállítást, amott pedig neves személyiségeket hívtak meg előadásra vagy élménybeszámolóra: történészt. költőt, a gyermekek között is hallatlanul népszerű író özvegyét. Túl a játékos ismeretbővítésen és a tnókázáson azonban volt a mostanában sokfelé rendezett iskolai napoknak egy harmadik, eléggé nem értékelhető haszna is. Az, hogy a rendezvények részvételre — vagy legalább megjelenésre — késztettek nh szülőt. Csökkentették az anyukák és apukak egy ré- azének merev ellenállását az iskolával szemben, meggyőzhettek őket arról, hogy az oktatási intézmény nem falanszter. nem is egyszerűen a gyermekek munkahelye, ahol jelessel jutalmazzák a „túró érdemet” és elégtelen osztályzattal a tudás hiányát —, hanem otthon is, nem ritkán az első otthon ... Mindenki, aki megfordult mar szülői értekezleten vagy fogadóórán, ismeri a jelenetet: a szüio remegő lábbal, eHchéredett arccal járul a pedagógus színe elé, s dü- bödten vagy szomorúan veszi tudomásul a tájékoztatást szemefényének viszonylagos sikereiről vagy csaknem teljes kudarcáról. S az első reakciót — „... az a büdös kötök ..— követi a házastársra, a baratra, a munkatársakra zúdított — olykor jogos, olykor indokolatlan — panaszodon. A tanár nem eléggé tapintalos, nem eléggé kemény. Ritkán szólítja föl a gyerekemet, s ez gátlásokat idéz elő — minden percben őt rángatja, s ez ..stresszt” okoz a esemete lelkében. A pedagógus nem figyelmezteti, azért olyan 1 ..rossz”. — A pedagógus „ráül” a gyermek lelsn ilágára, azért oly zavart es ideges. Egyszóval: az ellentét az érintkezés hagyományos keretei között feloldhatatlannak látszik. Más a helyzet, ha az iskolai napok alkalmával szervezett focimeccsen együtt szurkolnak a pálya szélén. Egyikük a gyermeke, másikuk a tanítványa sikeréért. Ha együtt örülnek, amikor a művészeti esten a kémiából szakadatlanul bukdácsoló nebuló tapsot arat az irodalmi színpad tagjaként vagy az énekkar szólistájaként. S ezáltal kopnak az előítéletek, nem emelkednek majd mutogatásra sem a szülök, sem a pedagógusok ujjai. Amitől persze még aligha valósulhat meg a két fél békés együttműködésén alapuló szocialista nevelöiskola. „Csak” közelebb kerülhetünk hozzá. Lengyel András Szocialista városok béketanácskozása A leninvárosi ifjúsági diáknapok rendezvénysorozatának részeként szombaton a Kun Béla Gimnázium kollégiumában megkezdődött a szocialista városok második béketanácskozása. A kétnapos rendezvényen Ajka, Dunaújváros, Kazincbarcika. Komló, Oroszlány, Paks, Tatabánya. Százhalombatta. Várpalota és a vendéglátó város küldöttei, valamint az Országos Béketanáes és a KISZ Központi Bizottsága képviselői vesznek részt. A tanácskozás központi témája: A béke és a társadalmi haladas kérdései napjainkban. Előadások, viták, filmvetítések. videoműsorők várják a résztvevőket. A találkozó ma este fáklyás menettel és békénagygyűlcssel .zárul, amelyre négyezer fiatalt várnak. Segítenek Korszerűsítik a gigei boltot A kadar kúti ál ész vegyesboltjában a múlt évben :1 millió forint volt a forgalom. A régi bolt azonban életveszelyessé vált átalakítására feltétlenül szükség volt. Az ehhez szüksége.; pénzt a szövetkezet a múlt, évben teremtette elő, de a korszerűsítést a Mészöv is segíti. A korszerűsítés és bővítés után 100 négyzetmeter alap- területen készül el a kis település boltja. Az építési és a szakipari munkákat a kadarkúti költségvetési üzem végzi. A létesítményben szociális helyiségek, szakosított raktárak is helyet kapnak.« A lakosság várhatóan » második negyedév végén veheti birtokba a korszerűsített üzletel, de az ellátást az átalakítás idejen is biztosította a kadarkúti áiesz: egv üres épületet vették igénybe a bolt céljaira. Bolgár ifjúsági küldöttség ismerkedett hazánkkal Elutazott hazánkból a Di- mitrovi Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának Szlanka Sopova első titkár vezette delegációja. A bolgár ifjúsági küldöttség megbeszéléseket folytatott a KISZ tárgyaló delegációjával, amelyet Fejti György, a KISZ KB első titkára vezetett. Kölcsönösen tájékoztatták egymást az ifjúsági szervezetek időszerű feladatairól és áttekintették a kétoldalú kapcsolatok további elmélyítésének kérdéseit, a nemzetközi ifjúsági mozgalom helyzetét, a XII. Világifjúsági és Diáktalálkozó előkészületeit. A Dimitrovi Koniszoniol küldöttségét fogadta Nemet)i Karoly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A delegáció ellátogató* az Állami Ifjúsági Bizottsághoz, az Alkotó Ifjúság Egyesü’é»- hez és a Demokratikus I ölű- sági Világszövetséghez. Bács- KLskun megyei programjuk sor án a bolgár vendégek a megye eleiével, a mezőgazdaság eredményeivel ismerkedtek, beszélgetést folytattak KISZ-vezetőkkel es aktivistákkal. Távoli utcák üzenete A szocialista országok kulturális minisztereinek Bala- i tonöszödön rendezett koní'e- j renciája «’halmából plakát- i kiállítás- rendeztek üudapes- j len. a Nemzeti Galériában. • A Távoli utcák üzenete cim* nv- • bemutatott tárlat a kc*n- ú-rencián részt vett tizenegy ország politikai és kulturális témájú plakátjait reprezentálja. — Képünkön a küldöttség vezetők egy csoportja m6gitfck.in.tt a kiállítást. Előkészületek a konzerv szezonra A konzervipar' 16 gyára készül a szezonra. A mezőgazdasági termelőkkel • megkötött szerződéseik szerint — amennyiben az időjárás is engedi — elegendő nyersanyag áll majd rendelkezésükre. Több helyen rekonstrukciókra, újaub beruházásokra kerül se r. Jeien’eg még az elmúlt évben elöaiiiw.i úgynevezett íéitéiTnékek — gyúmöicspé- pek m. -velők fei-öösgozása adja a munka zömét. Dzsemek. befőttek, gyümölcslevek készü 1-nek bei Műk. •> Tizenegy üzemben szovjef exportra a különleges savanyúságot is most töltik az üvegekbe. A hűvös tavasz miatt a növények fejlődése 2—3 hettel megkésett, emiatt a gyárakban a szokásosnál később állíthatják át a gépsorokat az idei cikkek feldolgozására. Az első termékből, a zöldborsóból május vége helyett csupán június derekán fogadhatják a földekről érkező első szállítmányokat. A nagy uborkái eldolgozó üzemekben. Nagyatádon. Szigetvárait és Pakson korszerűsítették a [eldolgozó vonalakat. Erre azért is szükség volt, mert az uborka 70 százaléka már nem a nagyüzemektől. hanem a kistermelőiktől érkezik. Az export árualapot igyekeznek növelni új beruházá- . sokkal. A hatvani, a szigetvári, a nagyatádi es a debreceni üzemben nagy teljesítményű almafeldolgozót sz tőreinek fel. E berendezésekkel a külpiacon kapós süni*» menyeket állíthatnak elő, ugyanakkor enyhítik az őszszel egyidőben élő. nagy mennyiségű termes elhelyezésének gondját is. a munkásorok Oj nyolc plusz négy tantermes iskola épül Nagybajomban korszerű tornateremmel. Az 52 millió forintos beruházáshoz a lakosság jelentős társadalmi munkával, mintegy 3—4 millió forinttal járul hozzá. Munkásőrök is reszt vesznek az iskola építésében. Másfél hónapon keresztül 6—10 fő szakmunkás munkásőr segíti az építkezést. Ott jártunkkor' a nagyatádi Tóth Lajos munkásőr- egység tagjai szorgoskodtak az építkezésen. ' ■ Hétvégi rendcsinálás Űrügyen kezembe kerültek a regi térképek, s a megtett útvonalak fekete filctollal jelölt kacskaringét mögül rám nevettek etz emlékek. Utazás. Új és újabb tájak, emberek. Olyan élmények, melyeket senki sem vehet el az embertől. birtoklása egyszer s mindenkorra szól Utazás. Külföldön, belföldön, hosszabb és rövidé bb ideig tartó utazások. Szint' még el sem indultunk, máris tervezzük a következői Kocsival, vonaton és gyalog S régen, a fiatalság elszántságával és bátorságává autóstoppá1.. A régi térképe két nézegetve próbálom fel idézni, hol volt a legjobb hol a legszebb? Az első' Autóstoppal Lengye lor szagban? A nagy nyugati korúi? Göcsej fölfedezése? Ntmie GYERE rá válasz, Mindegyik egyedülállóan szép és felejthetetlen. Útra kelve kitárul a szív, tagra nyilik a szem Lei és látni enged mindem, amire a hétköznapok rohanásában nincs idő. Hogyan is utazunk? Jón a nyár, és az ország szinte elmozdul helyéről, lakói vándorútra kelnek. Ki pontos forgatókönyv szerint, napra pontosan készít útitervet. meghatározva helyet és időt, ki meg csak elindul engedve, hogy új tájak és emberek irányítsák. Letelepszik. ahol kedve tartja; tovább megy, ha elunja maga*. El kéne indulni az idén is — morfondírozok magamVELEM ban. Nagy már a fiam, és kíváncsisága határtalan. Mit tud vajon az utazásokról? Hirtelen elhatározással vizsgáztatni szeretném. „Figyelj esak ide — mondom —, mii szólnál, ha nyáron összecsomagolnánk, s elutaznánk valahová?” — „Jó — feleli —, de menjünk vonattal, és messze. Oda, ahol erdők vannak, meg állatok, virágot lehet szedni, persze csak annyit, amennyi a vázába fér. Elvisszük a csizmámat is, mert - a fű reggelenként harmatos.” Vonzó tervet készített á gyerek;, ösztönös módon erezte meg a szűkre szabott, szabadság eltöltésénekle-, Hast hemm, es Kasképpen, mint egész évben. A városok utcai helyett az erdők csendjei kívánja. A természetet, ahol feltöltődtU az ember, amelynek emléke átragyog majd a szürke napokon. „Ez mi? — kérdezi a fiam a térképekre mutatva. „Utakat rajzoltak rá — mondom. — hogy tudjuk, merre járunk, hol találjuk az idegen városokat.” „Minden út rajta van?” ‘„Tudod, mit, keressünk olyat. ami nincs a térképen. Aztán, ha megtaláljuk, majd hazajö- vünk,-és belerajzoljuk.” Milyen igaza van — só- hajtom vágyakozva. Olyan. lehetetlen lennpo ez? Hagyjunk itthon bánatot, kon- !. enciót, előítéletet,; haragot, és keressük meg az ismeretlen- utakat. : Ha megtalálnánk. tahin, r: sem rajzol* nátn soha a térképre. üí» .4ym
