Somogyi Néplap, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-16 / 113. szám
1984. május 16., szerda Somogyi Néplap 5 RITSZOSZ ÜNNEPE Fénylőbb a fáklyánál A Lenin Békedíjas nagy gdrög költő, Jannisz Ritszosz születésének hetvenötöd;!: évfordulójának megünneplésére gyűltek össze tisztelői hétfőn este a Fővárosi Pedagógusok Művelődési Központja „Fáklya” klubjának színháztermében. Már az előtérben varázsé* hangulatot árasztott a vendégváró görög népzene, a pillantást vonzotta a költő életművéből ízelítőt adó kiállítás, Makrisz Zizi illusztrációinak segítségével. A szenzációt egy nagyon esztétikus új kiadvány jelentette: a Pálmiro Togliatti Megyei Könyvtár — mely a kiállítást rendezte — az évfordulóra megjelentette Papp Árpád fordításában, Rarabds Ferenc illusztrációival a költő Erotika című művét. A zsúfoláság telt nézőtéren ott voltak a hazánkban élő görögök képviselői, a nagy- követség munkatársai, s a Magyar Írók Szövetségének vezető tisztviselőit is láttuk az est folyamán: Hubay .Miklóst, Fodor Andrást. Bu- zsáki Ilona, a művelődési ház igazgatója egy táviratot olvasott fel. mely éppen a megemlékezés kezdete előtt erkezetit Ritszosztói: „Szeretnem. ha tudnák: távollétem ellenére is önök mellett vagyok ...” A költő Görögség című versét Kovács P. József tolmácsolta, s közben lemezfelvételről megszólalt Jannisz Ritszosz is. Papp Árpád,, a Kaposváron élő költő-műfordító — aki a magyar olvasói először 1963-ban az Új Írásban ismertette meg Rit- szosszal — prózaverssel kő-. szöntötte a költőt és művét. Felidézte azt az 1982. április 12-i estét, amikor elfogó- dottan becsöngetett hozzá; nekünk, az est hallgatóságának képes volt megmutatni Ritszoszt, kissé vöröses haj és szakáll koszorűzta nemes metszésű arcát az olvasói ampa fénykörében, keze lassú mozgását, amint vési — mintha lándzsaheggyel — bizánci kódexeikből ismerős betűit . . . Felidézte nekünk a sokszor bebörtönzöttet, szám- űzöttet, akitől félt a diktatúra, mart már lényével is az emberség, testvériség, egyenlőség parancsát sugallta. Idézte, mint — Szefe- risszel, Elitisszel, Vrettakosz- szal, Kavafisszel — megteremtőjét nemcsak a modern görög, hanem az egyetemes új költészetnek is. S akit Aragon korunk legnagyobb élő költőjének nevezett. Szinte magunk előtt láttuk a jrthioni antik színház olajfáktól övezett körszínpadán, amiint versét mondja, s a sorokat vele zúgja a közöncÁcr ÓVÖ . . . Papp Árpád lélekigézően szép prózaversét követte az a műsor, mely keresztmetszetet adott Jannisz Ritszosz életművéből Devecseri Gábor, Képes Géza, Papp Árpád, Somlyó György, Szabó Kálmán és Vas István fordításában. T.ukács Margit, Kamondy Ágnes, Uray Judit, Varga Katalin, Kovács P. József és két görög származású magyar színművész — Papadimitriu Athina és Dimulász Miklós — hangján csendültek fel a mézízű sorok, s a gyász sötét gordonka,hangjai is. Ez a költő bárßot perc Sáfár Anikóval U az, aki fölött nyomtalanul múltak el az évek. Ma is egyik leg csinosabb színészünk. A Magyar Színkör Lúdas Matyi előadásával jött Kaposvárra, akkor kértünk tőle rövid interjút. — Könnyed, szórakoztató darabot fabrikáltak a szerzők Fazekas Mihály müvéből. Könnyű befogadás, szabadszájú szövegek, vérpezsdítő ritmusok, egy tucat félmeztelen lány. .. Ez lenne o siker titká? — Szerepeltem már tartalmasabb színpadi műben is, de sokszor a néző állít- 1 ja föl a mércét. A Lúdas Matyit eddig akárhol játszottuk, majdnem mindig telt ház előtt. A gyermekdarab körüli botrány inkább reklámként hatott. A lányokról szólva: nekik még meg kell tanulniuk ezt a műfajt; sokszor műkedvelő szinten mozognak, táncolnak. — A férfi néző. aki az ön nevét olvasta a Lúdas Matyi plakátján, örült és csalódott is. Tapsolt remek játékának, de több látványt, pikantériát követelt volna . .. — Végül is én színésznő vagyok és nem sztriptízgörl. A kritikusok rohannak megnézni új filmjeimet, aztán olcsó vetkőzésnek mondják a szerepeimet. Az ember manapság ritkán jut egészen kiváló szerephez. Nemrég fejeztem be egy NDK-filmel, ott egy izgalmas, kudarcokat és sikereket megérő nő szerepét alakítottam. A Ba- der-Meinhoff csoportról a Bolgár Tv készített filmet, ebben a terrorista UirikéL formáltam meg. — Mik a nyári tervei? — A Magyar Színkörrel Járjuk az országot, ezenkívül kei filmlervben is benne vagyok. A nyári színházi napokra Sopronba is meghívást kaptunk. Amióta a filmgyárnál vagyok státuszban, átalakult ' az életem, napirendem. Van egy három és fél éves lányom, ' Viktória, ő az én kis Oszkár-di- jam. Szabó István felkért a Mefiszlóban egy szerepre, azt, mivel épp akkor lettem terhes, nem vállalhattam ... Sokat játszunk, barangolunk együtt. — Filmen, színpadon végtelen a skálája azoknak a nőszerepeknek, amiket alakít. Egyben azonban hasonlítanak: sezreti elbűvölni a nézőt, incselkedik vele. — Talán a személyiségemből fakad. Szeretem a társaságot, a vidámságot, a szórakoztatást. Ugyanakkor családpárti is vagyok, de nem elzárkózó. Lánykoromban Brigitte Bardot kedveltem, később Törőcsilk Marit. Nehéz szellemi feladat a miénk, s humor nélkül nem megy... — Először járt Kaposváron? — Színésznőként először, de négy-öt éve rendszeresen lejártunk, akkor páratlanul jó volt a színház. A férjemnek Bőszénfán voltak barátai, ott tanultam meg lovagolni is. Gyönyörű ez a vidék! Kaptam itt egy szép vizslát is, ezt Pesten, sajnos, ellopták . .. IS. J. mit mondjon, "ha először személyesnek is tűnik nekünk, egyszer csak ráérzőnk; azt mondja ki, amit mi nem tudunk, mert — bibliai szóval — nehéz ajkúak vagyunk. Vezére bensőből vezérli — a József Attila-i fordulatot nem véletlenül használom: ő az egyik görög to!- mácsolója nagy költőnknek — igazsága a milliók igazsága. Eddig négy kötete jelent meg magyarul, s egyszer majd talán ezeket — a könyvtárunk kiadványát — követi a többi. Mert költői életművére is érvényesek e sorai, melyeket ide Somlyó György fordításában idézek: „Mint világos kulcslyuk, csiting ragyog fel a koraestben: / tapaszd rá a szemed, tekints bele, s minden eledbe tárul. / Ott fénylik a világ a zári ajtó mögött, j Ki kell nyitnod!” A nagysikerű tisztelgő esten közreműködött a Szirtese együttes, mely Theodo- rakisz által megzenésített Ri tszos z-verseket is játszott. I.eskó László Népi hangszerek művészei A moldáviai népi hangszereli,, a koboz, a pánsíp, a csimpolya, a tökduda varázslatos hangját nemcsak a falusi esküvőkön és népünnepélyeken lehet hallani, hanem a koncerttermekben is. Ebben nagy érdemük van azoknak a népi ezermestereknek, akik újbal életre keltették a sok száz esztendős hagyományos inslru- mentumolkat, A népi hangszerek iránti érdeklődés immár nemcsak a népi hangszeres együttesekben játszó műkedvelő muzsikusok körében. tapasztalható, hanem a hivatásos művészei között is, akik eredeti hangszerek, kíséretével a föld minden sarkába elviszik a gyönyört, moldáviai melódiákat Különösen nevezetesek a kisinyovi Ljnbomir Jorga és Joan VúáM’.i népi iparművészek által készített, a megszólalásig eredeti ősi instirumení.umak. A képen: Podojma faílu- bar 30 éve működik a fu- ruiyaegyüttes. A csoport a műkedvelő együttesek köztársasága versenyének díjnyertese. A közművelődés számokban Tavaly 199 művelődési központ, 1236 művelődési ház, 984 kilubkömyvtár, valamint 105 kör, klub működött az országban. A művelődési otthonok kuflturáüs szolgáltató tevékenysége az előző esztendőhöz viszonyítva kismértékben visszaesett. A művelődési intézmények tavaly mintegy 9 százalékkal 'kevesebb — azaz 43 ezer — műsoros estet szerveztek, ezekre csaknem 9 milílióam látogattak el. A tanácsi felügyelő intézményekben 4082-en dolgoztak népművelési munkakörben, mintegy 66 százalékuk főfoglal közősüké,n,t. A népművelőknek több mint egyhar- mada rendelkezett szakképzettségig©!. Évek óta csökken a közművelődési könyvtárak száma. 1982-ben az előző évhez viszonyítva 218, tavaly pedig további 262 közművelődési könyvtárral, illetve fiók- és letéti szolgáltató- hellyel kevesebb működött az országban. A könyvtárak állományának bővítésére már 137 millió forintot fordítottak. TV-NÉZŐ 1 A csőd Kiskapitalista vállalkozásba kezd Kerekes, a Földi paradicsom című if). Schiffer Páí-íi’tm köztünk élő hőse. Ügy gondolom, ez a valóban jeles dokumentúrni 11 m rendező ezúttal sem lett hűtlen témavilágához: miiként Cséplő Gyurival vagy A pártfogó'ital, itt is egy olyan sorsot mutat fel nekünk, amellyel eigy felemelkedni próbálás történetét állítja elénk, minden együttható és ellenerő kirajzolásával. Miért nevezem kiskapitalista vállalkozásnak a rokonszenves kertészparasztét? Mert ez a modell a vállalkozásnak azt a nem ritka fajtáját állítja elénk, melynek háttérvilágát — azt, amitől tulajdonképpen léte függ — egy öntörvényű piaci felvásárlóvilág jelenti, s magának a vállalkozásnak fundamentuma is mocsaras talajba ágyazódik, az egész fóliaváros kölcsönökre épül. Hanák Péter kérdését idézem: „Racionális és rentábilis lehet-e a kisvállalkozás a szocialista tervgazdálkodás aljnövényzeteként. a szabadpiaci értékesítési és preka pita lista üzemszervezési, könyvelési, hitelszerzési viszonyok közepette?” Ifj. Schiffer Pál — és a forgatókönyv másik írója, Juhász Pál — nemmel felel. De egy percre sem titkolják rokon.-. 2 on vüket, s mi sem vonjuk meg azt Kerekesektől: átéljük a férfi, a nagyanya, a gyerekek igazságát. Együtt vagyunk az asszonnyal is, akinek szinte az élete megy rá erre az önkizsákmányolásra , melyet a csőd fenyeget. Tudom, távolit gereblyézek ide, ha azt mondom, lám a „görög tragédiák” napjainkban ilyenek, csak friss szem keU, hogy felfedezzük őket. Ifj. Schifíernek ilyen a szeme. Nem mondom, jól tartott bennünket dokumenlumfil- mekikel a múlt héten a televízió. Kedden ugyan a Kis ember nagy élete című, Zoli bohócot idé2ő dokumentum-játékfilmen eluralkodott a „művészet”, s beszédesebbek voltak számomra a híradó-betétek, mint a megelevenített, irodalmias részek. De a miskolci fesztivál ürügyén jobbnál jobb filmeket láthattunk e műfajban. Azzal már nem gondolt a műsorszerkesztés, hogy a Zoli bohóc-film közben a 2. műsoron is dokumentum- film megy. Még „szerencse”, hogy a készülékemen bedöglött a 2-es .. .! S, ha riportnál, dokumentumnál tartunk, nem maradhat említetlenül egy szép portréfilm setm: Szirtes Ádá- mé, mely Méret Anna és Szilágyi János jóvoltából született. Milyen szépen beszél ez a színész, milyen eredeti képekkel, metaforákkal! S mer őszinte lenni ma, amikor igazi énünket sokszor lelki csador mögé rejtjük, nehogy bonyolultan összetett világunkban túl egyszerű, mondhatni képlet-világos személyiségnek ítéltessünk .. . Örömmel tapasztalom, egyre inkább magára talál a Péntek esti randevú; ez közérdekű témákkal — most a társkeresés kérdésével —, és izgalmas beszélgetőpartnerekkel sikerülhetett. Na meg Déri János és Incze Zsuzsa kohéziós szelepével. L. I* A bolgár képzőművészet nagy öregje Ma is szálfaegyenes alakja nem hiányozhat a bolgár főváros egyetlen valamirevaló képzőművészeti rendezvényéről sem, s gyakran tűnik fel a Ruszki Bulevard és a Benkovszki utca sarkán álló impozáns épületben, a szófiai Magyar Intézetben is, ahol legutóbb Czóbel Béla centenáriumi kiállítását nyitotta meg. Kifogástalan szellemi és fizikai frissessége láttán kevesen gondolnák, hogy mindössze másfél évtizeddel fiatalabb atyai jóbarátjaként tisztelt egykori mesterénél. A bolgár festészet ma is fiatalos lendülettel alkotó „nagy öregjéről”, a Magyar- országon is jól ismert - és tisztelt Decsko Uzunovról van szó. Életrajzából néhány adat. 1899. február 22-én született a „rózsák völgyében”, Ka- zanlakban. Első önálló kiállítását 1921-ben rendezte meg Szófiában. Két és fél évig Karl von Maar professzornál tanult festészetet a müncheni akadémián. 1938-tól a Bolgár Képzőművészeti Akadémia professzora. A Bolgár Tudományos Akadémia rendes tagja Népművész, Dimitrov-díjas, a Szocialista Munka Hőse. háromszor kapta meg a legmagasabb bolgár állami kitüntetést, a Georgi Dimitrov rendet. Számos magas külföldi elismerésben részesült, legutóbb a Szovjet Képzőművészeti Akadémia tiszteletbeli tagjává választották. önálló kiállítása volt egyebek között Magyarországon. Kínában, az NDK- ban, az NSZK-ban, Romániában, a Szovjetunióban és Törökországban. Találkozásaink alkalmával sohasem tért ki az elől, hogy egy-egy kérdésemre válaszoljon. Beszélgetés-töredékeinkből lassan kikere- kedik egy interjú. — „Isteni tehetség” kell-e ahhoz, hogy valakiből művész váljon? — Én nem fgy mondanám. Annyi bizonyos, kedvet kell, hogy érezzen a rajzolás, fogékonyságot a művészetek iránt. A későbbiek során elválik, megvan-e benne a szükséges szikra Elengedhetetlen a tehetség. Ezen mindenekelőtt hajlamot értek, aminek azonban feltétlenül párosulnia keli ambícióval, szorgalommal. — Mi az, amit nem mindenki tud önről ? — Tudják, hogy mindig jókedvű vagyok, hogy szeretem a vicceket, szeretek tréfálkozni. Ezt nem nehéz észrevenni, Kevesebben tudják azonban, hogy ugyanakkor mélyen gondolkodom. Ez az, ami a felszín alatt van, s ami munkáimban, talán, megnyilvánul. - Azok számára természetesen, akik képesek észrevenni, meglátni ezt. — Mit tart elviselhetetlennek ? — A durvaságot, az irigységet, a középszerűséget, az életben és a művészetben egyaránt. — Mi a legnagyobb kísértés a művészetben? — A legveszélyesebb a divatirányzatok követése és az utánzás. Ez utóbbival könnyen lehet bizonyos sikert elérni. Ez azonban csak időleges lehet. — Irigyli-e valamiért legfiatalabb kollégáit? — Irigylem őket azért a lendületért, amellyel belevetik magukat a művészetbe. Mindenekelőtt a bátorságukért. Azért is, hogy széles körűen tájékozottak mind a hazai, mind a nemzetközi művészeti áramlatokról. Tanácsolni . azt szeretném nekik, hogy őrizzék meg identitásukat. Vigyázzák magukban mindazt, ami bennük egyszeri és összetéveszthetetlen. Őrizzék meg szuverén világlátásukat, képüket a természetről, az emberekről, az eseményekről Ezek a dolgok megvannak bennük. csak a megfelelő kifejező eszköz révén művészi ekvivalensüket kell megtalálniuk. — Mitől kell őrizkednie a képzőművésznek ? — Az ideiglenes, nem tartós inspirációktól. .. Óvni kell a lelki tisztaságot, s minden munkát azonos odaadással kell végezni. — Van-e kielégítetlen ambíciója, mi az, amit mint alkotó nem ért el? — Mindig, mielőtt úi munkába kezdek, ugyanaz a kérdés foglalkoztat: el tudom-e végezni úgy. ahogy szeretném ? Meg tudom-e tenni azt, amire úgy érzem valójában képes vagyok? Ez az érzés hasonló ahhoz, mintha olyasmit próbálna az ember megfogni, ami állandóan előtte szalad. A délibáb pedig folyton előttünk halad . .. — Mi a véleménye a népszerűségről? — Népszerűségre különböző úton-módon lehet szert tenni. Csak akikor jó, ha valóban spontán, ha igazán természetes. Az erőnek erejével összetákolt, a kiprovokált népszerűség visszatetsző. Az alkotó eleven kapocs a művészet és az emberek között, s alkotásaival kell közel kerülnie üzenete címzettjeihez. Hosszú és nehéz út ez . .. Pék Mikii*
