Somogyi Néplap, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-16 / 113. szám
Világ pcehtárjeJ, egyesüljetek l Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyam, 113. szám Ára: 1,40 Ft 1984. május 16., szerda Álverseny Aligha rágnánk tövig a körmünket izgalmunkban egy olyan sporteseményen, ah'»' mindössze h irmai* álinak rajthoz, akik kezű3 az egyik előre kijelenti: esze ágában sincs nyerni. A másik bevallja. hogy fogalma sincs a versenyszabályokról, míg a harmadik versenyző' elmondja. hogy kizárólag azért indul, mert ilyen mezőnyben akkor is nyer,. ha minden körben megáll pihenni, tíz az abszurd példa néhány vállalati v ersc n y tárgya lii.sr.ll hallott történet nyomán jutott eszembe. A'lami beruházások esetében bizonyos értékhatár fölött versenytárgyalást kell kiírni, melven az nyeri el a megrendelést, amelyik a legolcsóbb ajánlatot teszi, vagy a legrövidebb határidőt vállalja. Az elv nagyszerű: győzzön a jobb, hatékonyabb, a költségekkel ésszerűbben gazdálkodó, s maradjon megrendelés nélkül amelyik nem kellően rugalmas s drágán dolgozik. A gyakorlatban sajnos ez nem mindig így lest. Egy lakásszövetkezeti elnök panaszolta, hogy egy verseny- tárgyalásra meglehetősen kelletten öl mindössze két eég jelentkezett. Egyikük lakásnégyzetméterenkénl ’° ezer forintos „ajánlatot” tett, min egy szándékosan visszalépve. A másik így akár 1* 900-zal is nyer, csakhogy a szövetkezeti tagok ezt kí‘ lettek volna megfizetni. Az építkezés meghiúsul'. ' Ennél is meghökkentőül) esetet mondott el az egyik •okféle építési munkát vegan vállalat osztályvezetője. Többen is sorompóba álltak egy nagyberuházás kivitelezésének elnyeréséért. Élénk licitálás úján sikerült nyerniük, jólfeliet ajánlatuk már az önköltségessé# határát súrolta. Két héttel a ver- senjtárgyalás után jelentkezett egy újabb cég, s egymillióval o'csóbb kivitelezést ígért. A megrendelő, feledve a korrektség szabályait, őket bízta meg. Mondhatnánk, aki bírja marja, győzzenek hát akár versenyen kívül, ha ők a legolcsóbbak. Kiderült azonban, hogy a szóban forgó vállalat eleve veszteséggel számolva tette meg utólagos ajánlatát. De hát miért érte meg ez nekik? Az ok. 1954 lévén szinte valószínűtlen: azért, mert a vállalat vezetői mindenekelőtt a termelés volumenének növelésében, s nem a nyereségességben voltak érdekeltek. Sajnos, ha ilyen és hasonló magatartást meg mernek engedni maguknak, föltehető, hogy ehhez megvan a jogi-rendeleti kiskapu. A jogszabályok betűje szerint talán nem is érheti vád ókét, más kérdés, hogy mindez homlokegyenest ütközik gazdaságirányításunk szellemevei. Több fórumon mondták el mostanában: a hiánygazdálkodás vagy épp a kapacitás- hiány körülményei között hiábavalóság a versenyt szorgalmazni. Ha valamiből nincs elég, mindegy, hogy hány boltban tárják szét a kezükét az eladók. Ügy gondolom azonban, a fenti példákban korántsem csak erről. sokkal inkább a „mono- polhélyzet” éveiben kialakult rossz vállalati beidegződésekről és kényelmességről van szó. A sportban ezt úgy mondanák: bunda. Az Ilyen mérkőzéseken az egész •port vesztes, ugyanúgy, miképp a vállalati „kiskapuzások” során a népgazdaság. Bvro Ferenc Lázár György Bulgáriába utazik Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Grisa Filipovnak, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására május 16-án, szerdán hivatalos, baráti látogatásra a Bolgár Népköztársaságba utazik. Szovjet műszaki központot avattak fel Budapesten Kedden Budapesten, a Kerepesi úton Marjai József miniszterelnök-helyettes és Mihail Gubanov, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztériumának képviselője ünnepélyes keretek között felavatta a TECHNOINTORG és a MASPRIBORINTORG szovjet külkereskedelmi egyesülések kereskedelmi- műszaki központját. A több mint 1800 négyEgy Síét múlva BNV zetméter alapterületű épületben több oktatóterem, tanműhely. kiállítási terem, műszaki szakkönyvtár és mozi is helyet kapott. Ugyancsak itt rendeztek be a különféle műszaki helyiségeket es a konszignációs raktárakat. Ez a műszaki központ koordinálja majd a Szovjetunióból importált közfogyasztási cikkek magyarországi szervizellátásához szükséges' pótalkatrészek, részegységek beszerzését. . Hazánk és a Szovjetunió 1976-ban kötött kormányközi megállapodást az importált berendezések és műszerek műszaki kiszolgálásának fejlesztésére, azóta a most átadottal együtt hat műszaki központot építésiek fel hazánkban. Kulturális miniszterek konferenciája Balatonőszödön Előre lépni együttes munkával Kedden megkezdődött Balatonőszödön a szocialista országok kulturális minisztereinek XII. konferenciája. A tanácskozáson 11 állam képviselteti magát. A Bolgár Népköztársaság delegációját Georgi Jordanov, a minisztertanács kulturális bizottságának elnöke; a Csehszlovák Szocialista Köztársaságét Miroslav Vélek, a Szlovák Szocialista Köztársaság kulturális minisztere; a Kubai Köztársaságét Armando Hart Davalos kulturális miniszter; a Kacsai Népi Demokratikus Köztársaságét Somsy Desakhavt- pou kulturális miniszterhelyettes: a Lengyel Népköz- társaságét Kazimiérz Zy- gulski kulturális és művészeti miniszter; a Magyar N épköztársaságét Köpeczi Béla művelődési miniszter: a Mongol Népköztársaságét Döndogin Cevegmid, a minisztertanács elnökhelyettese, kulturális miniszter; a Német Demokratikus Köztársaságét Hans-Joachim Hoffmann kulturális miniszter; a Román Szocialista Köztársaságét Ion Traian Stefanescv, a szocialista művelődési és nevelési tanács első elnökhelyettese: a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségéét Pjotr Gyemícsev kulturális miniszter; a Viptnami Szocialista Köztársaságét Nguyen Van Hieu kulturális miniszter vezeti. A konferenciát Köpeczi Béla nyitotta meg, majd Sarlós István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese az MSZMP Központi Bizottsága és a magyar kormány nevében üdvözölte a megjelenteket. Bevezetőjében elmondotta: — A miniszteri konferenciáknak visszatérő feladata, hogy a résztvevők véleményt cseréljenek országaik kulturális tevékenységéről, bemutassák terveiket, programjaikat. és ezzel párhuzamosan lehetőséget találjanak tapasztalataik kicserélésére. Fontos feladata a tanácskozásnak. hogy kialakítsa a közös tevékenység soron következő lépéseit. A Magyar Népköztársaság szándéka az — hangsúlyozta Sarlós István —, hogy az ilyen és hasonló tanácskozásokon való részvételével bővítse a maigyar kulturális élet vezetőinek ismereteit a szocialista világ törekvéseiről, terveiről és mindennapos gyakorlatáról, mert nemzeti érdekünk, hogy összhang legyen országaink között a napi és a távlati munkában. A mai bonyolult, súlyos veszélyekkel terhes nemzetközi helyzetben különösen fontos, hogy a kulturális miniszterek rendszeresen elemezzék területük nemzetközi kap - csolatait. Ez jelentősen segíti a politikai, a gazdasági és a diplomáciai együttműködést is. A szocialista kultúra képviselőinek fontos feladata, hogy külpolitikai törekvéseinkkel összhangban kezdeményezői legyenek a más társadalmi rendszerű országokkal való kapcsolatok fejlesztésének. — E kapcsolatok teszik lehetővé, hogy — összehangolt lépéseink eredményeként — a világ megismerje országaink történelmi múlt ját, népeink mai életét, kultúránkat, elképzeléseinket a jövőről. A kulturális kapcsolatok kiépítése országaink következetes békepolitikájának egyik eszköze. Ezt a politikát a világ minden népének meg kell is* mernie, mert célja a vjla'g- béke és a biztonság 1 védél me, a nukleáris katasztrófa- elhárítása. a nemzetközi'er'ő* egyensúly biztosítása a íegy-, verzet alacsonyabb szintjén.' A jelenlegi helyzetben na* gvon fontos a szocialista őr*1 szágok együttmuködésenék szorosabbá tétele és fejlesztése. Erre jó alkalom a fasizmus feletti győzelem 46. évfordulója. Hazánk a megemlékezések program iánál* kialakításánál nagy . figyelmet szentel annak, bog» azok tükrözzék és tudatosítsák a történelmi igazságot» a fasizmus megsemmisítés sének világtörténelmi jelené tőségét, a szovjet nép szeréé pét az emberiség megmentésében, országiunk soránaJi felszabadításában, szocian lista épitömunkánk feltéí»- leinek megteremtésében. Aa évforduló jó lehetőséget ad arra is. hoef bemutassuk országaink szocialista fejlőé désének eredményeit, táré sadalmi, gazdasági, kulturális felemelkedésünket. A 40, évforduló ikapcsáfft a gyóaeé lem világot átalakító szerepéről, a szocializmus előretöréséről azért is szólnunk kell, hogy erősítsük a felismerést: előremenni csak a szocializmus erőivel váló együttes munka révén lehet — mondotta befejezésül Sarlós István. Az előreláthatólag háror» napig tartó tanácskozásé»» várhatóan megvitatják egyebek között a szocialista országokban élő fiatal mé- vészértelmiségiek helyzetét. Foglalkoznak azzal is, hogy a szocialista országok milyen kulturális, művészeti programokkal készülnek a fasizmus alóli felszabadnia* 40. évfordulójának méltó megünneplésére. Egy hét múlva, má jus 23 án nyílik a beruházása javak szakkiállítása, a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár. A kőbányai vásárvárosban a tavalyinál több, mintegy 1800 kiállító mutatja be termékeit Mind a szocialista, mind a tőkés országokból nagyszámú kiállító érkezik. Jelentősen bővül a Szovjetunió vásári részvétele is. Az egységes bemutatón kívül az idén Belorusszia rendez ön- .álló kiállítást. A korábbiakhoz képest nő például a francia, a svájci és a svéd kiállítók száma. A Budapesti Nemzetközi Vásáron 13 árucsoportban mutatják be kínálatukat a hazai és a külföldi vállalatok. Ezen kívül az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság a hazai energia- és anyagtakarékossági fejlesztések eredményeiről, a Művelődési Minisztérium a kutatási eredmények hasznosításáról, az Alkotó Ifjúság Egyesülés pedig a hazai innovációs tevékenységről rendez kiállítást. A kilenc napig nyitva tartó tavaszi nemzetközi vásáron május 24-én, 25-én, 28- án, 29-én és 30-án tartanak szakmai napokat. A nagyközönség a kiállítást 10 órától — szakmai napokon 14 órától — 18 óráig tekintheti meg. A napi belépőjegy ára 20 forint. A fővárosba utazó BNV-lótogatóknak a MÁV 33 százalékos kedvezményi biztosít. I izeves a Somogy áruház Fennállásának 10, évfordulóját ünnepli ez évben a megyeszékhely legnagyobb áruháza, a Somogy. Ebből az alkalomból beszélgettünk Kovács Ferenc igazgatóval, aki a megalakulás óta vezeti az áruházat. — Mennyiben változott a nagyáruház az elmúlt évtizedben? — Alapvető változás nem történt, változatlanul meghatározó szerepet tölt be a város és a megye ellátásában. Ez nemcsak a nagyságának köszönhető — a Sió áruház átalakításáig a megye legnagyobb áruháza volt —, hanem annak is, hogy igen széles választékban, sokféle cikk árusításával foglalkozunk. A 2100 négyzetméteres eladótérben nagy meny- nyiségű árut tudunk bemu- Mt. gttfha v '-.ban pe-aiaa, a teljes skálából válogathatnak a vásárlóink. S ha rnár említettem az eladótér nagyságát, szeretném még néhány számadattal bemutatni az elmúlt tíz év mérlegét. A nyitás óta az eladók száma 10, a foi'galmunk pedig 50 százalékkal nőtt. Jelenlegi létszámunk 140, ezen kívül 40' tanulónk is van, akik itt töltik el a tanulóévéket. Ez a szám az évente köze] másfélmillió fizető vásárlóhoz és a legalább ennyi né- zelődohöz mérve nem is olyan .sok. — Ügy láttam átalakítottak az 9tst»iyokat, nagyobb teret kapott például a cipőosztály. — Időről időre változtattunk a belső tér kialakításán, hogy miinél kényelmesebb körülményeket biztosítsunk a vásárláshoz. A cipő- osztályon meglehetősen szűkös volt a hely, főleg a gyermekcipőknek. Bővítésének vásárlóink is örültek. — A ló éves évforduló alkalmával az idén többször is rendeznek különféle árubemutatókat, engedményes árusításokat. Épp ezen a héten kezdődött az első ilyen jellegű börzéjük. — A boraenek aaar több éves hagyományai vannak, de ez az első alkalom, amikor házon belül tartjuk. Most méter- és lakástextilből, kötött- és divatáruból rendeztünk engedményes vásárt, és már az első nap igen eredményes volt. Ágyneműből például 2000 garnitúrát adtunk el. az osztály forgalma négyszerese volt az átlagos napi forgalomnak. A terveink között szerepei többek között az is, hogy a műit év sikeres tapasztalatai alapján néha,ív vidéki városban is egy-«g* napos borzét rendezünk. & , {*:
