Somogyi Néplap, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-04 / 103. szám

1984. május 4., péntek Somogyi Néplap 3 KGST-együttműködéssel Á számítástechnika megalapozása Tizenöt évvel ezelőtt, 1969-ben hat szocialista or­szág — Bulgária. Csehszlo­vákia, Lengyelország, Ma­gyarország. az NDK. a Szovjetunió —. maid két évvefl később Románia és Kuba is arra az elhatáro­zásra jutott, hogy közös erővel fejlesztenek ki har­madik generációs számító­gépeket, így teremtve meg a számítástechnikai iparág alapjait. MEGSZÜLETIK AZ ESZR ÉS MSZR Az 1969-ben hozott dön­tés azért is figyelmet érde­mel, mert ez volt az első eset. mikor a szocialista or­szágok együttműködése nem valamiféle kialakult iparra, nemzeti termelési tradíció­ra épült. Ezúttal a közös erőfeszí­tés arra irányult. hogv olyan iparágat hozzanak létre, amely jószerivel ak­kor egyetlen szocialista or­szágban sem létezett. S a közös számítástechnikai program eddigi eredményei a mai napig is a példa ere­jével bizonyítják: számos területen könnyebb az együttműködés, ha nem a meglevőt keűil a közös érde­kekhez igazítani. hanem közös érdekből kell valami újat létrehozni. Néhány évvel a közös el­határozás után aztán sorra megjelentek az egységes számítógéprendszer vagy ahogyan ma a legtöbben ismerik — az ESZR — tag­jai: hatféle egymással ösz- szekapcsolható. egymással működni tudó. különböző teljesítménykategóriába tar­tozó számítógép. Az ESZR-programbar nyolc KGST-ország 70 gyá­ra. 250—300 ezer munkása és 40 ezer fejlesztőmérnöke vesz részt. Munkájuk ered­ményességét mi sem bizo­nyítja jobban, mint hogy az ESZR első számítógép- családját három és fél év alatt fejlesztették ki. A kö­zös munka során kialakult tapasztalatok birtokában, a korábbinál korszerűbb ai katrészbázison született meg aztán az ESZR második szá­Második hely a somogyi termelőszövetkezetek szö­vetsége által hirdetett újí­tási versenyben — elisme­résre meló siker, és azt jel­zi. hogy ott. ahol ilyen ered­ményeket érnek el az újí­tásokkal. nem lehet bai a mozgalommal. Nos. a siófo­ki November 7. Mezőgazda- sági és Kertészeti Termelő- szövetkezetben — mert ők jutottak erre az előkelő helyre. 1983-ban — nincs is baj. csak épp a mozgalom tavalyi eredményeivel elé­gedetlenek. Az idén febru­árban ezt hallhattuk a zár- számadó közgyűlésen, a ve­zetőség beszámolójában: ,,1983-ban az újítómozga­lom szervezésében megtor­panás történt, az úi szabá­lyozás azonban — feltehető­en — serkentően hat majd. mivel csökkennek az elbí rálás formaságai és növek­szik az elismerés mérté­ke ...” A nyereségtöbblet forrása 1982-ben harmadikak vol­tak. a múlt évben egy helv- lyel előbbre rukkoltak. Ak­mítógépcsalád.ia. az auto­matizált ipari folyamatok vezérlésére alkalmas MSZR. vagyis a miniszámítógéo- rendszer. KI MIRE SZAKOSODOTT? Az elmúlt másfél évti­zedben többé-kevésbé pon­tosan kirajzolódtak azok a körvonalak, amelyek kijelö­lik az együttműködésben résztvevő országok működé­si területeit, világos mun­kamegosztást alakítva ki a szocialista országok között. Hazánk például az ESZR- ben a legkisebb, az MSZR- ben pedig a legnagyobb gép gyártására szakosodott. Hasonló munkamegosztás jött létre a számítógépeket kiszolgáló különböző be­rendezések termelésében is A magyar vállalatok készí­tenek például képernyős megjelenítőket, sornyomta­tókat. a bolgárok a cserél­hető mágnestárcsás tárolók, a lengyelek a nagy kapaci­tású sornyomtatók, az NDK szakemberei pedig az opti­kai jelolvasók gyártásában értek el jó eredményeket. A szocialista országokban gyártott komputerek megje­lenése egy sor más terüle­ten is gyors fejlődést indí­tott el; a számítástechnika elterjedésével párhuzamé san alakult ki a szocialista országokban, s hazánkban Is az oktatás hálózata. Ma­gyarországon például eddi? több mint 25 ezren kaptak számítástechnikai szakkép­zést, de ennél jóval nagyobb azoknak a száma, akik már fölkészültek a korszerű szá­mítástechnikai eszközök fo­gadására. használatára. A felsőoktatási intézmények­ben végzős hallgatóknak több mint 80 százaléka kap számítástechnikai képzést, s az elmúlt időszakban a középiskolákban is megkez­dődött az általános számí­tástechnikai ismeretek okta­tása. Mindez azt jelzi, hogv az ESZR-program megva­lósításával párhuzamosan idehaza, de hasonlóképpen a többi szocialista ország­ban is létrejöttek az általá­nos számítástechnikai kul­túra alapjai. kor hát miért elégedetlen­kednek? Budai István fő­mérnökkel beszélgetünk, aki már harmadik éve tölti be a szövetkezet újítási bizott­sága elnökének tisztét. Ha­tározottan állítja: több le­hetőség rejlik a mozgalom­ban, mint amennyit eddig kiaknáztak. — Sokat várunk az újí­tási szabályzat módosításá­tól. Tavaly tizenhármán nyújtottak be újításokat, közülük tizenegyen fizikai dolgozók. A szabályzat mó­dosítása révén nő a vezetők érdekeltsége — erkölcsi és anyagi téren egyaránt — abban, hogy minél több ió újítás szülessen a szövetke­zetben. s már ez is előrelé­pést hozhat. Ha az ágazat­vezetők például a termelési tervek teljesítéséhez hason­ló ügybuzgalommal szorgal­mazzák és támogatják a hasznos kezdeményezése­ket. annak hamarosan mér­hető eredményei lesznek . ... A múlt évben az újítási javaslatok közül azoknak, amelyeket a gyakorlatban alkalmaztak, csaknem fél­millió forint volt az üzemi eredményük. Ez az összeg meghaladta az 1982-ben be­A szocialista országok együttműködésének kiemel­ten fontos területe a külön­böző alkalmazói programok — a software-k — készíté­se. mi több: e programok kai kapcsolatos kereskede­lem megszervezése és föl­lendítése. Hazánk például a jelenlegi tervidőszakban mintegy 750 millió rubelért akar exportálni, s mintegy 240 millióért importálni szá­mítástechnikai eszközöket, beleértve ebbe a különböző felhasználói programokat is. HÁROMEZER FELHASZNÁLÓ Hazánkban tehát az 1971- ben meghirdetett számítás- technikai központi fejlesz­tési program végrehajtása során széles körben megho­nosodott a számítástechnika, létrejöttek az alapvető fej­lesztő. értékesítő, oktatási és szolgáltató kapacitások, kialakult a korszerű gyár­tástechnológián alapuló számítástechnikai iparág. Az új műszaki és alkalma­zástechnikai megoldásokat — nem egyszer persze a gazdasági kényszer hatásá­ra — mind többen veszik igénybe. A felhasználók szá­ma ma már jóval megha­ladja a háromezret, s ez azt jelenti, hogy az összes gaz­dálkodó szervezetnek több mint a felében alkalmazzák és élnek e korszerű techni­ka nyújtotta előnyökkel. Kedvező az is. hogv az utóbbi időben növekvő arányban használják a szá­mítógépeket a termelési fo­lyamatok irányítására. a mérnöki munkák automati­zálására. A jelen időszak legfonto­sabb feladata az eddiginél szélesebb alapú alkatrész- bázis megteremtése. Ez nemcsak a számítógépipar további fejlődéséhez járul­hat hozzá, hanem megte­remti az ipari robotok szé­les körű fejlesztésének és felhasználásának alapjait is. K. Nyirő József (Folytatjuk.) vezetett újítások hasznát. A kifizetett újítási díj megkö­zelítette a húszezer forintot. Átalakított vágószerkezet — Tavaly újítási díjként a legtöbb pénzt a Claas Do- minátor vágószerkezetének átalakításáért fizette ki a szövetkezet. Gazdaságunk jókora területen foglalkozik vetőmagnak termesztett borsóval, s a termés értékét tekintve nem mindegy, mekkora — és milyen mi­nőségű — a hozam eg.y-egy táblán. Ebben tett nagyon jó szolgálatot az az újítás amelynek révén a kombájn vágószerkezete most már alkalmas arra. hogv a lehe­tő legjobban fölszedje a megdőlt borsót. A másik újítás jóvoltából nemcsak gyorsabbá, hanem költség- takarékosabbá is vált a Rá­ba Steigerte szerelhető per metlétartály feltöltése: és alaposan csökkent az élő­munkaigény. A November 7. Tsz nem­csak saját tagjainak, alkal­mazottainak újításaira szá­mít. hanem más üzemektől is átveszi a bevált módsze­Sajt helyett túrórudi Profilváltás Marcaliban Csaknem húszéves múltja van a sajtüzemben kikísér- letezett és azóta a termelés fő profilját jelentő Balaton sajt gyártásának Marcaliban. Az első negyedév végén is­mét új vállalkozásba kezd­tek: a június közepéig tartó átalakítás után már a sajt­üzem elnevezés sem lesz helytálló, mivel Marcaliban megszűnt a Sajt gyártása (a Balaton és Trappista sajtot ezentúl Csurgón készítik), s egy — a vásárlók előtt már ismert, de Somogybán és a környező megyékben eddig még nem gyártott — új ter­mék, a túrórudi néven for­galomba kerülő túródesz- szert előállítását kezdik meg. A tervek szerint a nyá­ron naponta 150 ezer dara­bot készítenek, ezenkívül napi 24—25 mázsa étkezési túrót csomagolnak és szállí­tanak a kereskedelmi egysé­gekbe. A 26 millió forintos beru­házás során nemcsak az új termék gyártásához szüksé­ges gépeket, berendezéseket vásárolják meg, hanem az energiaracionalizálással kap­csolatos feladatokat is el­végzik. A túródesszert ké­szítéséhez szükséges gyártó­sort részben az NDK-foól, részben több hazai iparvál­lalattól szerzik be, de jó né­hány alkatrész és gép az reket. Tapasztalatcserékből, folyóiratokból is merítenek ötleteket — Tavaly is átvettünk négy-öt ilyen újítást; úgy látjuk, szívesen rendelkezé­sünkre bocsátják ezeket, természetesen nem ingyen... Módszerek fölfrissítése A siófoki November 7. Tsz-ben korábban sikeres ötletbörzéket rendeztek és eredményesek voltak az újí­tási pályázatok is. Most — a szabályzat módosítása mel­lett — ezeknek a módsze­reknek a fölfrissítésétől vár­ják, hogy a mozgalom to­vább szélesedjen. A külön­böző ágazatokban több szak- irányító és fizikai dolgozó kész — és képes — arra. hogy egy-egy területen egv- egy jó újítással, ésszerűsí­téssel segítse a termelést. Mint az újítási bizottság el­nöke tájékoztatott: az újítások nyomán kimuitátható üze­mi eredmény arra ösztönöz, hogy az eddiginél is na­gyobb figyelmet kapjon a mozgalom a szövetkezetben. S ez nemcsak azért fontos, hogy magasabbra lépjenek a képzeletbeli dobogón a me­gyei értékelésben, hanem azért is. hogy az újítások révén tovább emelkedjen a termelés színvonala. S eb­ből már a közösség vala­mennyi tagjának haszna származik. Hemesz Ferenc üzem dolgozóinak újítása­ként épül be a feldolgozó- vonalba. A csarnokokat is felújítják a gépek beszere­lése előtt. A termelés né­hány hónapos átmeneti szü­neteltetése változást jelent az üzem csaknem száz dol­gozójának is: egy részük Csurgón, illetve Kaposváron dolgozik ez idő alatt, több­ségük pedig segédkezik a Erősödik az agrártermelés kínálati jellege, és ez az elmúlt egy-két évben gon­dokat vetett fel. A közös gazdaságok az áruellátás színvonalának tartásához az eddigihez hasonló mérték­ben igyekeznek hozzájárulni, ám egyre többször találkoz­nak értékesítési nehézségek­kel. A termelőszövetkezeti áruforgalmazás helyzete a korábbinál lényegesen bo­nyolultabb lett, és az érde­kéit partnerekkel közösen kell megtalálni a kivezető utat, megválasztani a lehe­tő legjobb megoldásokat — ezt állapította meg a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsa csütörtöki ülésén, amelyen az áruforgalom helyzetét elemezték. Eleki János, a TOT főtit­kára érzékletes számokkal .mutatta be, milyen mérték­ben nőtt a tsz-ek árukibo­csátása. Tizenöt év alatt megháromszorozódott az el­adott gabona mennyisége, a tejtermelés ugyanennyi idő alatt agymilliárd literrel nőtt, és a vágóállattermelés teljesítménye is azt jelzi: a közös gazdaságok megtalál­ták számításukat a termelés bővítésében, például a vá­góbaromfi .termelését 15 év alatt 67 ezerről 334 ezer ton­nára növelték. Ezek a szá­mok egyúttal mutatják az áruforgalmazás bővülő fel­adatait is, ám ezzel a gaz­dálkodásnak ez a része ko­rántsem merül ki, mivel a termelők igen nagy össze­geket fordítanak ipari anya­gok, gépek vásárlására is. Egyetlen év alatt több mint 86 milliárd forintot költenek ipari termékek beszerzésére. Ilyenformán az áruforgalom jelentősége a termelőszövet­kezeti gazdái kodásban jelen­tősén nőtt. S nem minden területen zavartalan az adás—vétel folyamata; a kö­zös gazdaságok joggal vetik föl, hogy az áru mozgását nem követi a pénz megfe­beruházás mielőbbi megva­lósításában. A Tejipari Vállalat szak­emberei szerint az új ter­mék gyártása gazdaságos beruházájs, hiszen a túró? rudit jelenleg az ország tá­voli üzemeiből, például Má­tészalkáról szállítják a du­nántúli üzletekbe. ti. Zs. lelő mozgása, azaz a part­nerek most már mind több­ször csak tetemes késéssel fizetnek. A TOT adatai sze­rint a követel és a tartozás egyenlege a pénzügyi kimu­tatásokban a .téeszek szá­mára tízmiiliárd forintos de­ficitet mutat. A belső pénz­forgalomnak ez a zavara mindenekelőtt a gyengébb anyagi helyzetben lévő üze­meket sújtja. Miközben az agrártermelők egyre maga­sabb piaci követelményeket elégítenek ki, azt tapasztal­ják, hogy a megvásárolt anyagok és gépek minősége és használati értéke elma­rad a követelményektől, és az árakkal egybevetve sem számit — úgymond — „jó vételnek”. A TOT ezérit gyorsított ütemben felméri, milyen veszteségek érik ily módon, a termelőket., és in­tézkedésre tesznek majd javaslatot. Eleki János fog­lalkozott azzal is, hogy a felvásárlás időnként mél­tánytalanul hátrányos hely­zetibe hozza a termelőket. Befejezésül utalt arra, hogy a termelőszövetkezeti érdek- védelem sokat tett a for­galmazási gondok enyhíté­séért, ám a jövőben az ed­diginél is többet kell ten­niük az ellentmondások fel- oldálsáént. A vitában kifejeződött: a termelőszövetkezetek — mi­vel a gazdálkodás feltételei nehezebbek lettek —, a ko­rábbinál lényegesen érzé­kenyebben érintik a vélt vagy valós hátrányok. Még a kisebb .bevételkieséseket, is nehezen' viselik el az üzemek, és érdekeik védel­mében mind határozottab­ban lépnek föl. Kifogásolták a vitában, hogy az előre nyomtatott szerződési min­ták — ezek alapján bonyo­lódik le az áruforgalom zö­me — eleve a felvásárlók és a feldolgozók érdekeit he­lyezik előtérbe. Ötletbörze, pályázatok Több hasznosítható újítást várnak Ülést tartott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents