Somogyi Néplap, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-03 / 102. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyam, 102. szám Ára: t,40 Ff . 1984. május 3., csütörtök Méhes Lajos köszöntője Méhes Lajos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, május elseje előestéjén, április 30-án rádió- és televízióbe­szédet mondott: A világ dolgozói hagyo­mányos. nagy ünnepének, előestéién a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Kormánya, a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében tisztelet­tel köszöntőm hazánk min­den dolgozóját, állampolgá­rát. Köszöntőm az idősebbe­ket. akik sok május elsejét élitek meg és áz unokákat, akik talán holnap találkoz­nak először a munka, a dol­gozó ember ünnepével. Kö­szöntöm azokat, akik most is szolgálatban vannak, az otthonuktól távollevőket, az útra indulókat, és köszön­tőm az otthonmaradókat — mondotta bevezetőjében Mé­hes Lajos, majd így foly tatta: Május elseje az értéket teremtő munka és az alkoto ember iránti tiszteletadás napja. Megbecsülése a mun­kának, és megbecsülése a munkásnak, a parasztnak, váz értelmiséginek, akiknek tudásából, erejéből, képessé­géből. szorgalmából gya­rapszik népünk és nemze­tünk, Ennek az ünnepnek már csaknem százesztendős története van. A munkásság a májusi ünnepét sem aján­dékba kapta, hanem kihar­colta magának. Még köz­tünk élnek a részesei és ta­núi annak az időnek, ami­kor a legkevésbé volt sza­bad ez a nap a szervezett dolgozók érzelmeinek kife­jezésére. A munkások az ünneplés szándékával, egy jobb élet követelésével, az úri osz­tály félelemmel- és teljes fegyverzettel készült május elsejére. Lenézte a parasz­tot és félt a munkástól. Az egyiket cselédjének tartotta, a másiktól rettegett. Rette­gett attól a nagy erőtől, amelyet a munkásosztály­nak a legnagyobb fegyvere a szervezettsége, az öntuda­ta jelentett. A dolgozók élete, a mun­kássors sohasem volt köny­nyű. Többszörösen nehéz volt azoknak, akik a közös­ségért. az osztály egészéért cselekedtek, harcoltok, kife­jezve az egész osztály küz­delmét. szenvedését. egy szebb élet utáni vágyát- Tisztelettel gondolunk ma azokra, akik vállalták e har­cot. Május elseje ebben a küz­delemben emelkedett ki a hétköznapok szürke egymás­utánjából ünneppé. így vált a munkásszolidaritás, a nemzetközi összefogás, a munkásosztály jogaiért ví­vott küzdelem jelképévé az egész világon. E napon üd­vözletünket küldjük a szo­cialista országok dolgozói­nak. akikkel szoros egység­ben küzdünk népeink bol­dogulásáért. a világbékéért, a társadalmi haladásért. Szolidaritásunkról bizto­sítjuk azoknak az országok­nak a dolgozóit, akik a lét­bizonytalanság. a munkanél­küliség ellen küzdenek, és mély együttérzéssel gondo­lunk ezen a napon azokra, akik függetlenségükért, sza­badságukért harcolnak. (Folytatás a 2. oldalon) Száz perc tarka forgatag Húszezer kaposvári dolgozó felvonulása •MZETI ÖSSZEP Kádár János nyilatkozata a fővárosi ünnepségen Népünk becsülettel kitart szocialista. céljai mellett A rendezők ez alkalommal fis mindent elkövettek., hogy színessé és hangulatossá te­gyék a 39. szabad május el­seje kaposvári fölvonulását. E törekvés ü kben csupán a borús é§ hűvös idő nem se­gítette őket. Még szemerkélt az eső, miikor reggel hét óraikor a helyőrségi fúvósze­nekar. valamint a Kilián György Ifjúsági és Ütitörő- művelődési Központ rezesei a zászlódíszbe öltözött utcá­kon megkezdték zenés éb­resztőjüket. Nem sokkal ké­sőbb a Május 1. utca kör­nyékén már gyülekeztek az esőkabáttal, ernyővel fölsze­relkezett felvonulok. Pattogó induló hangjaira pontosan 10 órakor kezdő­dött a mintegy húszszer ka­posvári dolgozó és tanuló színpompás fölvonuűása. A Kossuth téren fölállított dísztribünön a megye és a varas társadalmi, politikai vezetői, valamint a fegyve­res erőik képviselői mellett ott voltak az üzemek és In­tézmények kitüntetett dolgo­zói és a munkásmozgalom régii harcosai is. Itt .találkoztunk a 81 éves Kelemen Józseffel is. aki 1984, május 1. — A bu­dapesti Felvonulási téren, máius elsején, 9 óra, 57 perckor: gongszó csendül Egy pillanatra az egész hatal­mas tér elcsendesedett, majd egy másodperc alatt meg­elevenedett a kép — úttörők százai futottak keresztül a Dózsa György úton a Nép- köztársaság címerével éke­sített központi díszemel­vényhez. amelyen ott volt Kádár János,, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Losonczi Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Lázár György. a Minisztertanács elnöke; Aczél György, Ben- ke Valéria, Gáspár Sándor. Havasi Ferenc, Korom Mi­hály, Maróthy László. Mé­hes Lajos. Németh Károly és Sarlós István, a Politikai Bizottság tagjai; Gyenes András, a Központi Ellenőr­ző Bizottság elnöke. Ahogy a vörösnyakkendősök át­nyújtották nekik csokraikat, éppen tíz óra tett. Fanfár harsant. jelezve: megkezdő­dött a budapesti dolgozók május 1-i felvonulása. Kádár János, .a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának elkő tit­kára a budapesti dolgozók május 1-i felvonulásán nyi­latkozatot adott a televízió­nak és a rádiónak: — Köszöntőm a rádió hallgatóit, a televízió nézőit, dolgozó népünket május _el~ se.ie alkamából. Máius else­je nagy ünnep. Közel száz esztendővel ezelőtt született, úgy, mint a munkásosztály nemzetközi szolidaritásá­nak napja, amikor a mun­kásosztály minden ország­ban hirdette céljait és azok mellett tünteteiit. — Az idei tavasz borús, hűvös, szeles, ilyen a mai nap is. De éppen a most látható budapesti felvonulás is eleven bizonyítéka an­nak. hogy népünk jó érzés­sel ünnepelhet, és ünnepel is ezen a napon szerte az országban. Az ünnepléshez jó okot ad annak tudata. den nép közös érdeke, hogy gátat vessünk a fegyverke­zési versenynek, s megtalál­juk a minden nép számára egyenlő biztonságot jelentő tárgyalásos megoldásokat. Az a célunk, hogy az emberek békében élhessenek, és a biztonság a fegyverzet ala­csonyabb szintjén valósuljon meg. — Ami a hazai munkát illeti: aki a Központi Bi­zottság üléséről kiadott köz­leményt figyelmesen elolvas­ta, az látta, hogy mii az al­kotó, a szocialista építőmun­kához az eddiginél még jobb kibontakozási lehetősé­geket akarunk teremteni. Ez azt jeleníti, hogy a termelő­eszközöket, a munkaerőt, szellemi tartalékainkat maxi­málisan mozgósítsuk, az al­kotó munkának új lendüle­tet adjunk. Azt akarjuk, hogy aki többet és jobban dolgozik, az többet és job­ban kereshessen, aki pedig nem produkál, az a rendszer előnyeit ne élvezhesse. Ér­vényesüljön a .társadalmi igazságosság a teherviselés­ben, s aki nehéz helyzetben van, az megfelelő- támogatás­ban részesüljön. — Ilyen álláspontot foga­dott el Központi Bizottsá­gunk a további munkáról, és az a mély meggyőződé­sünk, hogy az idei tervért, a napi feladatokért tisztes­séggel dolgozva, jó érzéssel, tekinthetünk a jövő év elé, amikor hazánk felszabadulá­sának 40.' évfordulója lesz. Bizonyos, hogy azt népünk új munkasikerekkel ünnep­li meg. — Május elsejénk, aho­gyan azt népünk ünnepli, egyben üzenet a világnak; a szovjet népnek, a szocia­lizmust építő nemzeteknek, a világ haladó erőinek, va­lamint azoknak a józan pol­gári köröknek is, akik meg­értették, hogy a béke-útján kall járnunk, mert nincs más út az emberiség számá­ra, Üzenetünk úgy szól: né­pünk becsülettel dolgozik, szocialista céljai mellett szilárdan kitart, eltökélten halad előre szövetségesei­vel, helytáll és helyt fog állni a jövőben is. — Még egyszer szívből minden jót kívánok .népünk­nek, a munkásoknak, a ter­melőszövetkezetek dolgozói­nak, az alkalmazottaknak, az értelmiségieknek, a kul­túra munkásainak, minden­kinek aki tisztességgel és becsületesen él és dolgozik ebben a hazáiban — mon­dotta befejezésül Kádár Já­nos. 1922 óta vett részt a mun­kásmozgalom harcaiban. — Melyik május elsejére emlékezik a legszívesebben? — 1926-ban a Munkás Eszperantista Körrel a tö- xöcsfcei erdőben rendeztük meg májusi ünnepünket, mert akkoriban nem enge­délyezték a fölvonulást. Ott is őrszemeket kellett azon­ban állítanunk, akik jelzik, ha .csendőrök közelednek. Azokban az években politi­ka1! .tett volt megünnepelni a munikásösszefogást jelké­pező május elsejét. Egy év­vel később a csendőrök kardlappal verték végig bennünket, mikor az utcára vonultunk munkát követelni. — Véleménye szerint a most vonuló fiatalók érzik-e ennek az ünnepnek valódi •tartalmát? — A mai fiatalok sok mindent .készen kapnak, amiért azelőtt harcolni kel­lett. Így alighanem sokan inkább csak a külsőségeket látják. Az is igaz. hogy idő­közben az ünnep tartalma is , változott; a mai megmozdu­lás, úgy gondolom, minde­nekelőtt a dolgozók békevá­gyát demonstrálja. Márpedig a világbéke jövőt meghatá­rozó jelentőségét a fiatalok is átértik. Horváth Károlynét, a Ka­posvári Ruhagyár munkás- nőjét az ünnep alkalmából tüntették ki a Munka Ér­demrend bronz fokozatával. — Huszonnyolc éve dolgo­zom az üzemben, eddig min­dig a fölvonuilók között men­tem. Egész héten influenzá­val bajlódtam, mégis eljöt­tem, hiszen nagyon megtisz­telő a lehetőség, hogy most először nézhetem a tribünről a fölvonulásit. A menet élén a város if­júságának képviselői halad­tak, köztük a VB KM kapos­vári gyárának fiataljai, akik elnyerték a KISZ KB vörös vánd orzás zlaját. Ezután a NosZlopy Gáspár Közgazda­sági Szakközépiskola torná­szai sorakoztak fel a nyitó képhez. A nézősereg tapsá­ra alaposan rászolgálták a lányok, akik a hidegre fity- tyet hányva tornadresszben mutatták be látványos gya­korlatsorukat. (Folytatás a 3. oldalon) — A párt Központi Bi­zottsága a közelmúltban ülést .tartott, amelyen a nemzetközi helyzetről és szocialista építőmunkánkról volt szó. A nemzetközi hely­zettel kapcsolatban hangsú­lyoztuk: annak ellenére, hogy a múlt esztendő végén megkezdték az Egyesült Ál­lamok közép-hatótávolságú rakétáinak telepítését Euró­pában és a helyzet feszül­tebbé vált, mi mégis válto­zatlanul folytatjuk külpoli­tikánkat, amelynek célja az, hogy az emberi ésiz felülke­rekedjék, valamennyi- érde­kelt fél számára megfelelő megoldások szülessenek. A mái viszonyok .közt is azt valljuk, hogy érdemi tárgya­lásokat 'kell folytatni. Min­hogy népünk békében, biz­tonságban: él, eredménnyel folytatja szocialista ország­építő munkáját. Ezt a napot azzal is ünnepeljük, hoav köszönt jük a szocialista épí ­tés új eredményeit, és jó ér­zéssel előretekinthetünk, hi­szen .látjuk a fejlődés távla­tait. Jól kiválasztott, szo­cialista céljaink vannak, ió a politikánk, népünk egy­ségben. céltudatosan dolgo­zik.

Next

/
Thumbnails
Contents