Somogyi Néplap, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-13 / 87. szám
MeakezlMM aztavaszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) dalom életét döntően befolyásoló kérdéseket, az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit törvényi szintű szabályozás rendezze. Tapasztalataink alapján nyugodt lelkiismerpttol kijelenthetjük — mondotta —, hogy a ma- gyur jogalkotást — és a jogalkalmazás irányítását is — általában az alkotmányosság és a törvényesség tiszteletben tartása jellemzi. Eseti gondok azonban e tekintetben is nem eßyszer észlelhetek. Az egyre bonyolultabbá és differenciáltabbá váló életviszonyok mind szélesebb körű szabályozása ebből a szempontból is sok hibalehetőséget rejt magában. Mindezek miatt veit szükségessé, hogy az alkotmányosság védelmének jogrendszc-ünkben mér kiépített állami és jogi biztosítékait továbbfejlesz- 8Sük. Ez tette indokolttá, hogy az országgyűlés az a’kotmá- nyosság érvény re juttatásának elősegítése céljából egy lii, önálló szervnek: az Alkotmányjogi Tanácsnak a létrehozását rendelje el. Áz alkotmány szerint az Alkotmányjogi Tanács a jogszabályok és a jogi iránymutatások alkotmé-."osságát ellenőrzi. Ennek megfelelően a javaslat egyrészt — általánosságban — úgy határozza meg az Alkotmányjogi Tanács feladatét, hogv az közreműködik a tó”-7'':!/dóm alkotmányos rendjének védelmében, a jogszabályok és a jogi iránymutatások alkotmányosáéinak biztosításában. Utó’ngos ellenőrzésrő' van szó. Az Alkotmányjogi Tanács tehát nem kapcsolódik a jogszabálvplőkészífő tevékenységbe. Nem foglalkozik majd a bíróságok, továbbá az államigazgatási szervek és egyéb más szervek által elbírált egyedi ügyekkel, s az Ilyen ügyekben hozott esetleges törvény- sértő döntésekkel és határozatokkal sem. Az Alkotmányjogi Tanácsnak a javaslat szerint fontos feladata lesz a közreműködés az alkotmány egyes rendelkezéseinek értelmezésében. Ennek szükségessége, ha nem is túl nagy gyakorisággal, de kétségtelenül felmerülhet, hiszen az alkotmányos elvek és tételek tartalma a társadalmi-gazdasági viszonyok fejlődése következtében változhat, mégpedig anélkül, hogy az adott alkotmányos rendelkezést módosítani kellene. á,z Alkotmányjogi Tanács az országgyűlésnek számol be tevékenységéről, és a tanács, illetőleg tagjai választására cs visszahívására is az ország- gyűlés jogosult. A tanács összetétele szintén e szerv szoros kapcsolatát tükrözi az országgyűléssel. Az Alkotmányjogi Tanács 11—17 tagból áll, akikre a Hazafias Népfront Országos Tanácsa tesz javaslatot: elnökét, titkárát és tagjainak többségét az ország- gyűlés a képviselők sorából, a többi tagot pedig más közéleti személyiségek közül választja meg. Az Alkotmányjogi Tanácsban végzett munkájuk tekintetében azonban ez utóbbiaknak — tehát az Alkotmányjogi Tanács nem képviselő tagjainak — jogállása azonos az országgyűlési képviselőkével. A miniszter végül az Alkotmányjogi Tanács eljárásáról szólt. A testület saját kezdeményezésére vagy az arra jogosultak indítványa alapján jár el; Ilyen Indítványt — a javaslatban részletesen felsorolt —- felső szintű állami szervek, illetve vezetőik, a társadalmi szervezetek és az érdek- képviseleti szerve* országos vezető testületéi, továbbá a fővárosi tanács és a megyei tanácsok tehetnek. Minthogy az Alkotmányjogi Tanacs az állampolgárok és más ügyfelek egyedi ügyeivel nem foglalkozik, az álSOMOGYI NÉPLAP lampolgárok közvetlenül nem is fordulhatnak az Alkotmányjogi Tanácshoz. Ha azonban valamely jogszabály vagy jogi iránymuta- f tás alkotmányosságának felülvizsgálatát tartják szükségesnek, akkor a közérdekű bejelentésekre és javaslatokra vonatkozó szabályok szerint tehetnek indítványt az arra illetékes szervek-, nek. ,Ha az Alkotmányjogi Tanaid a jogszabály, illetve a jógii iránymutatás alkotmányellenességét állapítja, meg, ennek megszüntetése végett először magához a jogszabályt, illetve a jogi iránymutatást kibocsátó szerihez fordul. Ezzel egy- idejűileg felfüggesztheti a c alkotmányellenes rendel-, kezes i végrehajtását. Markója Imre befejezésül; elmondta: ezek a rendelkezések megfelelő kereteket adnakt ahhoz, hogy a megválasztandó Alkotmányjogi Tanács' jól elláthassa fontos hivatását. A miniszteri expozét követően dr_ Antalffy György (Csongrád m. 9. vk.), a szegedi József Attila Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára a jogi, igazgatási .és igazságügyi bizottság titkára volt a törvényjavaslat bizottsági előadója, s az országgyűlési ügyrend kiegészítésének beterjesztője. Rámutatott: napjainkban — összefüggésben gazdasági életünk alakulásával — .felgyorsult a jogszabályalkotás, mind több új és új paragrafus születik, s ennek egyik hatása, hogy a szabályozásban növekszik a tévedés lehetősége, időnként jogi. szakmai bizonytalanság tapasztalható. Kiemelte: szocializmust épüő országunkban az alkotmányosság mindig kuleskrédés volt, és az is marad, megtartásának és megtartatásának politikai- állami mechanizmusa folyamatosan működik. Az országgyűlés eddig is figyelemmé! kísérte e folyamatot, .azonban a közvetlen ellenőrzés gyakorlata eddig nem öltött meghatározott formát. Hiányzott az erre specializált szervezeti forma, és a működési-eljárási módszer. Amikor az Országgyűlés tavaly decemberben az alkotmány-módosításról — az Alkotmányjogi Tanács jogintézményéről — döntött, akkor lényegében a közvetlen alkotmányosság-ellenőrző szervezeti és működési mószer fő elveiről határozott. A most előterjesztett törvényjavaslat pedig ezeket az elveket valósítja meg. Dr. Malay Pál (Fejér m. 3. vk.), nyugalmazott megyei főügyész felszólalásában hangsúlyozta: amennyiben az országgyűlés elfogadja az Alkotmányjogi Tanácsról szóló törvényjavaslatot, nem csupán egy új parlamenti - szervet • hoz létre. ennél sokkal többet tesz: tovább szilárdítja a törvényességet. . Dr. Sándor Dezső (Borsod m. 15. vk.). az edelényi városi jogú nagyközségi tanács elnöke arról szólt, hogy a mai magyar valóság, a társadalmi viszonyokban be- kö vetkezett változások igénylik és szükségessé teszik állami életünk fejlesztését, jogrendünk gazdagítását. . Több hozzászólás nem volt. Dr. Mankója Imre igazságügy-miniszter válaszában kifejezte egyetértését a képviselők állal elmondottakkal. Az orszá "gyűlés a/. Alkotmányjogi Tanácsról szóló törvényjavaslatot elfogadta. Ezután Borbándi János, a Minis zter'-e-iács elnökhelyettese tartotta meg expozéját a nőri ellenőrzésről szóló tör"éry módosításával kapcsolata tövvónyjavas- lati'ól. Borbándi János: II népi ellenőrzés működjék együtt a társadalmi szervezetekkel Bevezetőiben elmondotta: szocialista társadalmi rendszerünkben az állami es a társadalmi ellenőrzés a munkásosztály és az egész dolgozó nép érdekelt szolgálja, céljaink valóra váltását segíti. Fontos szerepe van az ellenőrzésben a . ..dolgozók személyes részvételének, a szocialista demokrácia különféle intézményeinek: a közéleti, az üzemi és a lakóhelyi demokrácia számos fórumának. A párt- és a kormány mindig megkülönböztetett figyelmet fordított az ellenőrzési rendszer különböző formáinak erősítésére. Jól példázza ezt, hogy a második — a ma is hatályos — népi ellenőrzési törvény megalkotására a gazdaság- irányítási reform megindulásával egyidősen, 1968-ban került sor. A Minisztertanács elnökhelyettese megállapította: a népi ellenőrzésre vonatkozó hatályos jogszabályok felülvizsgálata során arra az eredményre jutottak, hogy űj törvény megalkotására nincs szükség. A népi ellenőrzés jellegét, társadalmunkban elfoglalt helyét határozza meg a törvényjavaslat első szakasza. Eszerint a né,pi ellenőrzés általános hatáskörű állami ellenőrző szervezet, amely feladatait az állampolgárok széles rétegeinek az ellenőrzési munkába történő bevonásával, a társadalmi szervezetekkel együttműködve oldja meg. További követelmény azonban — és a törvényjavaslat ezért egészíti ki a hatályos törvény szövegét azzal —, hogy a népi ellenőrzés működjön együtt a társadalmi szervezetekkel. Az alkotmány legutóbbi módosítása révén a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a Minisztertanács tagja lett; jogállására és felelősségére a minisztereikre vonatkozó rendelkezések az irányadók. Ennek megfelelően a javaslat szerint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a Minisztertanács felügyelete alatt áll és irányítja a népi ellenőrzés szervezetét. A Központi Népi Ellenőrzés.! Bizottság elnöke — más ellenőrző szervekkel együtt — közreműködik az állami ellenőrzés irányításával, összehangolásával kapcsolatos . kormány-feladatok ellátásában, beszámol a gazdálkodás felelősségi rendszerének érvényesítéséről; a Minisztertanács elé terjeszti a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság véleményét az állami költségvetést és a zárszámadást megállapító törvényjavaslatról; ellátja a Központi Népf Ellenőrzési Bizottság testületi működésével kapcsolatos elnöki tisztet, és irányítja a népi ellenőrzés fő hivatása tisztségviselőinek, a Népi Ellenőrzési Bizottság irodáinak munkáját. A törSzokola Károlyné dr.: vényjavaslat a korábbinál részletesebben és egyértelműbben fogalma za meg az ellenőrzési feladatokat. Szükségessé vált a népi ellenőrzés szervezeti rendszerének módosítása is, a helyi állami irányítás megváltozott szerkezetének megfelelően. Végezetül kifejezte reményét, hogy a tervezett űj rendelkezések hozzájárulnak a népi ellenőrzés eredményes. megbecsült munkájának továbbfejlesztéséhez. Legyen kötelező a nemzeti vagyon gyarapítása A Somogy megyei tanács továbbképző intézetének igazgatója, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság tagja, a törvényjavaslat bizottsági előadója hangsúlyozta : a gazdaságirányítás hatékonyabbá tételére, a gazdálkodásért viselt felelősség következetesebb érvényesítésére, valamint a törvényesség és az állam- polgári fegyelem erősítésére irányuló igények az ellenőrzés szerepét napjainkban méginkább előtérbe állítják. Az új követeimé- nyéknek minden ellenőrzést végző szervnek meg kell felelnie, ezért szükséges a népi ellenőrzésre vonatkozó jogi szabályozás továbbfejlesztése, az erről szóló törvény több rendelkezésének módosítása és kiegészítése. Az országgyűlés terv- és költségvetési, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága együttes ülésen vitatta meg a népi ellenőrzésről szóló törvény módosításáról előterjesztett törvényjavaslatot. Mint elmondotta, az ülésen kialakult vitában teljes egyetértés volt abban, hogy a korábban alkotott törvény rendelkezései alapvetően helyesnek bizonyultak, végrehajtásuk során beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Egybehangzó véleménye a képviselőknek az is, hogy a törvényjavaslatban előterjesztett módosítások szükségesek, mert ezt az elet, a fejlődés, az alkotmány módosítása, a nepj ellenőrzés szerepének és feladatának megváltozása indokolja. Az együttes ülés a törvény módosítását az élőterjesztésben foglaltak szerint, egy változtatással kiegészítve tartotta helyesnek. A javaslat egyik bekezdésében ugyanis csak a nemzeti értékek megőrzésével foglalkozik, mint elvárással, és nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy egyes vállalatok a nemzeti vagyon gyarapítása helyett annak rovására terveznek maguknak nyereséget. Ennek kiküszöbölése érdekében ismertette, a bizottságok véleményét — ezzel kapcsolatos a módosítási indítvány —, mély szerint a nemzeti vagyonnak nemcsak a megőrzését, hanem annak gyarapítását is követelményként kelj támaszt«-. (Folytatás a 3. oldalon)' Őszinte légkörű magyar—olasz tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) Ferenc külügy miniszter-helyettes fogad.a, majd Fürulyás János tsz-emök tájékoztatta a mintegy 6 ezer hektáron gazdá.'kodó szövetkezet tevékenységéről. A tájékoztatást követően Bettino Craxi köszönetét mondott a szívélyes fogadtatásért, s annak a véleményének adott kifejezést, hogy ez a látogatás is hozzájárul az országaink közötti együttműködés formáinak bővítéséhez. Elismeréssel szólt a mindkét országban jő! funkcionáló szövetkezeti mozgalomról. A vendégek egy olasz szobrászművész parasztasszonyt ábrázoló kisplasztikájával ajándékozták meg a szövetkezet dolgozóit, akik viszonzásul a tájegység népviseletét is tükröző népművészeti babával kedveskedtek. A vácszentlászlói látogatás Laki József tsz-gazda háztáji gazdaságának megtekintésével fejeződött be, ahol a fóliasátrakban korai salátát termelnek. Bettino Craxi — útban Budapest felé — a Gödöllői Agrártudományi Egyetem aulájában megtekintette Amerigo Tot „A mag apoteó- zisa ’ című alkotását, amelyet az idős művész tavaly ajándékozott az oktatási intézménynek. Délután a Parlament dele- gációs termében plenáris üléssel folytatódott a magyar—olasz kormányfői tal- lálkozó. A magyar tárgyalócsoportot Lázár György vezette. Tagjai: Várkonyi Péter, Bajnok Zsolt államtitkár., a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. Esztergályos Ferenc, Palotás r^ezsö, a Külügyminisztérium főosztályvezetője és Szita Janos. A Bettino Craxi vezette olasz delegációban foglalt helyet Julío Andreotti, Umberto la Rocca, a külügyminiszter ka- binettönöke, Antonio Ghi- relli. a miniszterelnökség sajtóirodájának vezetője, kormányszóvivő és Emilio Paolo Bassi. Az őszinte légkörű megbeszélésen áttekintettek a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat. Közös álláspontra jutottak abban, hogy a fejlesztési irányok meghatározása a soron következő szakértői, szakminiszteri találkozók feladata lesz. Ügy ítélték meg, hogy a jövőben további lehetőségek nyílnak az együttműködésre a termelési kooperációkban, valamint a harmadik piacokon való közös fellépésben. A nemzetközi témákat illetően — bár eltérően ítélték meg a feszültség kialakulásának okait — egyetértettek abban, hogy a kelet—nyugati kapcsolatokban párbeszédre van szük-ég, ame'y elvezet az érdemi tárgyalásokhoz. A nap folyamán Marjai József a Parlamentben fogadta Julío Andreottit, akivel megbeszélést folytatott. Lázár György és felesége este a Parlament Vadásztermében díszvacsorát adott Bettino Craxi és felesége tiszteletére. A vacsorán a két kormányfő pohárköszöntőt mondott. Befejeződött a Legfelsőbb Tanács ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) ellen — mutatott rá Nyiko- laj Tyihonov. Védelmi intézkedései jogos választ jelentenek az Egyesült Államok é.s más NATO-országok militarista köreinek értelmetlen lépéseiére, amelyekkel meg altarják bontani a katonai-hadászati egyensúlyt. Kijelentjük, hogy az erőegyensúly minden körülmények között megmarad, országunknak, barátainknak és szövetségeseinknek a biztonsága továbbra is biztosított lesz. A Szovjetunió ugyanakkor mindent megtesz azért, hogy a katonai- hadászati egyensúly a lehető legalacsonyabb szinten maradjon fenn. Nyikolaj Tyihonov a továbbiakban szólt arról, hogy az Egyesült Államok új rakétáinak Nyugat-Európába telepítésével nemcsak a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök, hanem a hadászati nukleáris fegyverzetek kérdéséről folytatott tárgyalások útjába is akadályt állított. Ha amerikai részről megszüntetik ezeket az akadályokat és visszaállítják a korábbi helyzetet, akkor lehetőség nyílik a tárgyalások felújítására. Nyikolaj Tyihonov beszédében kitért a Szovjetunió és a szocialista országok sokoldalú baráti kapcsolataira. Megállapította, hogy szovjet részről ezek továbbfejlesztésére, a szocialista közösség országai közötti testvéri együttműködés erősítésére törekszenek. Az SZKP és a szovjet állam politikájában kiemelkedő helyét foglalnak el ezek a kapcsolatok, amelyeknek alapja a célok és a nézetek azonossága, egymás szuverenitásának, érdekeinek és sajátosságainak maradéktalan tiszteletben tartása. Népeink nagy. közös vívmányaként védelmezzük és erősítjük a szocialista közösség egységét es egybefoy- rottságát! Mindent mostaMagyar vezetők üdvözlő táviratai Lózár György, a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Ny. A. Tyihonovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökévé történt újbóli kinevezése alkalmából. Apró Antal, az országgyűlés elnöke táviratban üdvözölte L. Ny. Tolkuno- vot, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnökét és A. E. Vosszt, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Nemzetiségi Tanácsának elnökét megválasztásuk alkalmából. Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter táviratban fejezte ki jókívánságait A. A. Gromikónak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettesévé, a Szovjetunió külügyminiszterévé történt újbóli kinevezése alkalmából. szűnik azért, hogy közösségünknek, mint a béke és a tó rsadalmi haladás támaszának pozíciói erősödjenek. A szovjet kormány külpolitikai tevékenységének ez továbbra is kiemelt fontosságú területe. Továbbra is figyelmünk középpontjában áll a Varsói Szerződés tagállamai politikai és védelmi szövetségének erősítése, a K GS T - ta gállamok közötti gazdasági együttműködés szélesítése és elmélyítése. A testvéri országok közötti együttműködés hatékonyságának növelését szolgálja a KGST-tagállamok küszöbön álló legfelsőbb szintű gazdasági tanácskozása, amely minden bizonnyal meg szélesebb távlatokat es lehetőségeket nyit a közösség országai c'.őtt — mondotta Nyiko.aj Tyihonov. 00185085
