Somogyi Néplap, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-08 / 83. szám

A második szakma Állami támogatás Kevesen szereznek So­mogybán szakmájuk mellé egy másikat — erről árul­kodik az előző részében idé­zett statisztika. De remél­jük: a helyzet nem remény­telen. Jobbak az eredmények az első szakma megszerzésének ösztönzésében; a másodikra vagy sokadikra törekvőké is ilyen kellene, hogy legyen. A Sáévinál működő dél-du­nántúli oktatási központban például 227 embert sikerült első szakma szerzésére be­iskolázni, köztük 31 ácsnál:, 20 épületszobrásznak és 21 tetőfedőnek készül, tehát hi­ányzó mesterségek képvise­lője lesz. Vannak hát jó példáik, vajon miért nem serkentik a már egy szak­mát magukénak tudó mun­kásokat az új-ra, többre tö­rekvésre? A kisebb cégeknél még csak- csak érthető a kevés átképzés. A kevésbé igényes munkát végző szervezetek- né! amúgyis az a helyzet, hogy egy-egy ember két-hé- vom szakmában is dolgozik — képesítés nélkül. De a szakosodott szakembereket igénylő nagyüzemekben már nem olyan könnyű (mondjuk) kőművesből vízvezeték-sze­relőt vagy esztergályosból szerszámkészítőt csinátoi — ügy, hogy egyszerűen átte­szi!« egy másik munkahely­re. Szükség volna Hehat a szervezett képzésre! Az egyénnek jő, ha több szakmája van, mert bővül­nek a lehetőségei. Ösztön­zők nélkül sokan mégsem vállalkoznak a tanulásra. A vállalatnak is jó, ha több­szakmás munkásai vannak. Van, ami ösztönzi eme a vállalatokat? Rögtön szol­gálhatunk egy újdonsággal. Egy régebbi és éleire nem­igen kelt rendelkezés a vál­lalatok közötti szervezett munkaerő-áramlást állami támogatással dotálta. Februártól az új rendelkezés szerint a vállalatok a belső átcsoportosítás, a képzés anyagi alapjának előterem­téséhez is kaphatnak áflarni pénzt. Eire pályázatot kell benyújtani, es a megyei ta­nács illetékes osztályának tá­mogatása nyitja meg az ál­lami bukszát. Természete­sen nem ingyen! Akkor kezd el csörgedezni ez a foránt- erecske, ha egy szervezet a fejlődés, a hatékonyabb munka, a belföldön szüksé­ges avagy exportálható ter­mék bevezetése miatt kí­vánja képezni, továbbképez­ni, átképezni embereit. Leg­alább ötv«n munkás, iHetve kiseb üzemeknél a teljes munkaidőben foglalkozta­tottak húsz százalékának szervezett képzése esetén kaphat a tanulási időben az emberek bérezésére fordít­ható pénzt a pályázó cég. Ketten már jelentkeztek is: a Tungsram Rt kaposvári elektronikai gyára, valamint a nagybajomi termelőszövet­kezet kíván élni a lehetőség­gel. Remélhetőleg mind több lesz a jelentkező, hiszen az A magyar gépipar bobb évtizede együttműködik az olasz iparral komplett erő­művek közös harmadik pi­aci exportjában. A Trans- eléktro Külkeresksedel mi Yáü*lat közvetítésével ed­dig mintegy 40 gázturbinás erőművet építettek fel közö­sen az olasz FIAT TTG cég­gel, konzorcium megállapo­dás alapján, Líbiában, Tö­rökországban es Finnország­ban. A generátorokat és a villamos berendezéséket a Ganz Villamossági Művek készítette, s az olasz part-*- nerek szállították a gáztur­binákat. Hasonló együttműködés jött létre a Grandi Motori trieszti vállalattal is. Az el­múlt években közös vállal­kozásban harminc dízel erő­segíti állami pénzt nem azért fize­tik mostantól erre a célra, mert annyira sok van be­lőle, hanem azért, meri igen-igen szükséges elérni a célt. Társadalmi mozgás, konvertálható munkaerő, gazdasági hatékonyság — ilyen feliratok lehetnének a ..képzeletbeli céltábla színes köreiben. S ha a józan meg­gondolás nem elég ösztön­ző, akkor ezután még ne­hezebb lesz arra hivatkozni, hogy elvileg egyetértünk va­lamivel, de a gyakorlat meg­köti a kezünket. Vajon jobbak lesznek-e az 1984 vizsgázóiról készülő statisztikáik, mint a tavalyi­ak adatai? Reméljük, igen. S reméljük, hogy a kény­szer helyett a bölcs előrelá­tás lesz a tanulás és a ta­níttatás hajtóereje. Széche­nyi István szerint kiművelt emberfők sokasága teszi a nemzetet. Jó lenne végre művet epitettek fel, elsősor­ban a görög szigeteken. Ezákhez az erőmüvekhez is a generátorokat es a villa­mos készülékeket a Ganz Villamossági Művek és ' a VBKM gyártotta, a d ízeit egységéket az olasz partner. A magyar—olasz együtt­működéssel készülő erőmű­vek egy részéi ezekben a hó­napokban helyezik üzembe, többségükét már átadták. Minden esetben magyar szakemberek is segítik a helyszíni szerelésvezetést. A kooperáló partnerek hosz- szú távú együttműködési szerződés alapján vállalkoz­nak az erőműexportra, az eddigi üzleteket sikeresnen ítélik, es most új piacokat is keresnek. hallgatni rá! Lnthár Péter Erömüexport magyar-olasz közös vállalkozásban SOMOGYI KRÓNIKÁJA „ Ünnepi volt ez a hét. Hét­főn es kedden üzemi, gazda­sági, intézményi, városi, köz­ségi rendezvények voltak. Legnagyobb nemzeti ünne­pünket méltóképpen ültük meg a megyében. Sokan Vet­tek részt a szovjet, a bolgár, a jugoszláv hősök emlékmű­veinek koszorúzást a fiatalok számtalan prog­ramon voltak ott a forradal­mi ifjúsági napok jegyében. Volt dolga a postának is. Soha ennyi dísztáviratot nem küldtek azoknak, akik ápri­lis 4-e alkalmából Munka Érdemrendet és egyéb kitün­tetést kaptak kié melkedő közéleti, társadalmi és gaz­dasági munkájuk elismerése­ként. Ha foglalkozás szerint nézzük őket, akkor megtalál­hatunk mindenkit pártmun­kástól az igazgatóig, a mun­kástól a szövetkezeti parasz­tig, az orvostól a színészig. Talán kevesebb szó esett most azokról, akik társadal­mi munkájukkal hívták föl magukra a figyelmet: 195 személy, 35 közösség érde­melte ki a Kiváló társadalmi munkás kitüntető jelvényt, a Kiváló társadalmi munkáért emlékplakettet. Egy részük a Hazafias Népfront megyei ünnepségen vette át az elis­merést, szózharmincegyen azonban e napokban a helyi ünnepségeken és falugyűlé- ssfcai jutnak hozzá. ünnepségem Nem akármilyet! eredmé­nyekeit ismertek el e kitün­tetésekkel, hiszen a Video­ton tahi számítástechnikai gyárának Latinca Sándor brigádja 350 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát vég­zett a sportcsarnokban, a gyermekintézményekben. A Kiasz csurgói alapszervezete még ezt is túlszárnyalta az I. sz. iskola épülő sportcsarno­kában. A kisiparosok 700 ezer forint értékű munkát végeztek. A mezőgazdaságban dolgo­zok nagyon örültek a hét elején jött esőnek, majd nap­sütésnek. Utána gyorsabban csíráztak a magok. A megye hagyományos bur­gonyatermő vidékein az ün­nepek óta ültetik e fontos élelmiszemövényt, így töb­bek között a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet­ben is. Kaposváron és kör­zetében befejeződött a cu­korrépa vetése, s elkezdték a napraforgóét is. Folytatódott a KÍSZ-szer- vezetek fontos eseménysoro­zata. A KISZ-taggyűléseken, a kü /! öt (gyűléseken nemcsak a végzett munkáról számol­nak be, hanem a legfonto­sabb feladatokat is megha­tározzák. A megyei KISZ- bizottság tapasztalatai sze­rint az üzemi, gazdasági alapszervezetekben sok szó esik arról, hogy a fiatalok hogyan járulhatnak hozzá a gazdasági feladatok megol­dásához. Ezenkívül legtöbben azzal foglalkoztak, mint ja­víthatnák az érdekvédelmet, hogyan tölthetnek el jobban a szabadidőt. Az iskolákban elsősorban a tanulmányi eredmények javításáról esett szó, azonkívül a nyári építő­táborozás megszervezéséről. E fórumokon nem kerülték meg a pályakezdés, a lakás­hoz való hozzájutás gondjait sem. Több KISZ-tag el­mondta, hogy gátolja a moz­galmi munkát, ha nem tud­nak a programokról. Azt is tapasztalják, hogy a többlet- jövedelem megszerzése több fiatalt elvon a mozgalmi te­vékenységtől. Minden településen érzé­kenyen érinti az embereket az alapellátás színvonala. Ezért örült a lakosság Bate* ban annak, hogy új üzletház nyílt. Hatvankét település ellátását javítja, hogy a ka­posvári áfész üzembe állítot­ta a második mozgó ABC-t. Ez a busz már iparcikkeket is visz a falvakba. Mintaszerű együttműködés alapján gyorsan elkészült a marcaliak új húsüzlete a Berzsenyi lakótelepen. A Böhönyei Állami Gazdaság olyan cikkeket is árul a vá­rosban, amelyeket eddig nem kaphattak meg. Lajos Géza bejárunk a faluba, kiöltö­zünk a diszkóba. — Én Várpalotán végeztem a szakmunkásképzőben — mondja Magyar Tibor. — Egy éve vagyok itt, ötezer körül van a fizetésem. — Van-e súrlódás az em­berek között? — Sokkal jobb, ha a fa­lu közelében vagyunk —ve­szi át a szót Józsi bácsi —, és nem elzárva mindentől. Nálunk kialakult a brigád, semmi probléma nem lehet, egymásra utáltán élünk. — Sok függ a. vezető mes­tertől ■ — mondja Pista, — Hogyan tudja összekovácsol­ni az embereket. — Melyik a legkedvesebb évszakuk? — A nyár — hangzik. az egyöntetű válasz. — Ä tél, a hó, a fagy, az eső meg- kinoz embert, gépét... Százlépésnyire a két víz- tői elkészül az ebed. A ván­dorok asztalhoz ülnék. Az ablakon túl a csípős tavaszi szélben forog a fúróberende­zés ... Kőszegi Lajos Modern nomádok Száz lépésnyire a tábortól, a töltésem innen ás túl, két patak. Az egyik a Kapos, amely a tavaszi fenyfiUére- ket füröszti kanyargós vizén, a másik ezüstös borítású csőben folyik láthatatlanul — ellenkező irányban, Kapos­vár felé. Ivóvizet visz.a mos dósi határ kútjaiból. A vi­zeken túl bakterház; a sín­pár átöleli a dombokra épült falut. Lent, a vizek mellett áll a tábor, föíéje . fúrótorony magasodik. Kutatják a föld mélyét; az évezredes szűre kőzetek, rétegek alatt eléri a kristálytiszta vizek útjait. Az új fúrótorony mellett tempósan dolgoznak az em­berek. Üjabb fúrócsövet emelnek a többi fölé. A kék lakókocsik karéjba fogják a tornyot. A konyhá­ban ülünk le; odakint Rsx, az őrkutya hangoskodik. — Jól föl vannak szerel­ve a lakókocsik — mondja Rtiszó József, a negyven- nyolc éves vezető fúrómes­ter. — Van fürdőhelyiség, kaptunk tévét, rádiót, még hűtőszekrényt is. 1952 óta csinálom ért a munkát; ak­korában deszkab ód ókban aludtunk, a puszta földön. A gáztűzhelyen a fazék- ‘ ban rotyog az ebéd. A húsz­éves Bogdán Mihály figyeli; — Megbeszéljük, mi ’e- gyen. Én vagyok a kukta, megfőzöm a rendelt ételt. — Szerintem jól főz. Má­ra babgulyást kértünk. —, ve­szi át a szót a legfiatalabb fúrómester, ä 18 eves Magyar > Tibor. — Fűrós legeny vígan éh világát, ez a mi nótánk —■ folytatja az ősz hajú Józsi bácsi. — Szeretem a ván­doréletet. Megismerem az országot, a különböző tája!: embereit. — Józsi bácsi világlátott ember — mondja Tibor. — Mongóliában két évig dolgoztaim. A nomád életű pásztoroknak meg a birkák­nak fúrtuk a kutat. Száz­ötven kilométerre nem volt település. De ott jobb volt, mint Líbiában. Tripoli ugyan kétórányi autózásra vök, de még egy sört sem lehetett kapni. Egyébként megérte! Havonta mindennel együtt harmincezer forintot kerestem. , — Hogyan fogadják a kútfúrókat az emberek? — Megcsodálják a gépe­ket, érdeklődnek. Főleg olyan helyen örülnek, ahol nincs jó ivóvíz. — Persze az se mindegy, hogyan viselkedünk. Keres­sük a jo kapcsolatot a fa­luval — ezt Pista mondja, akii az e öbb még így nyi­latkozott : — Köszönöm, én nem nyilatkozom; egy hét múlva elmegyek, Kaposvá­ron fogok dolgozni. — Miért megy el? — A munkánkat jól meg fizetik, csak azt nem, hog távol vagyunk a családtó! Most kivételesen közel van a város. Az ország minden részén dolgozunk, s ha va­lami baj van otthon, nem­igen tudnak értesíteni. Ha beteg a gyerek vagy más .:aj van, hogyan segítsünk? Ért nem lahat megfizetni. — Az. is tarthatatlan, hogy a nőtlenéi: kevesebb külön­élést kapnak, mint a nősök, pedig nekik is van család­juk, otthonuk — sorolja a gondokat Józsi bácsi. Pista, a 24 éves fúróm es­ter; — Az utazási térítésekben is különbséget tesznek, mert a nőtleneknek havonta csak kétszer jár, a nősöknek min­den hét végén. Tóth Zoltán, a Vízkutató és Fúró »Vállalat kaposvári üzemvezetője igy beszeli, amikor bemutatta a Mosdós mellett dolgozó brigádot: — Régi gondok ezek. A megkülönböztetés rosszul esik az embereknek. Mi meg 42 órás munkarendben dol­gozunk, a hasonló profilú vállalatok és a vízügyi épí­tők viszont a 40 órás mun­kahétre tértek át. Embere­inket megviseli, hogy mesz- szire kerülnek otthonuktól. Azon vagyunk, hogy eny­hítsük gondjaikat; terep- pótlékot, gyaloglási és étke­zési pótlékot fizetünk. A fú­róbrigádok két-három hóna­pomként költöznek új mun. kaíerüietre. Mosdós, ahol négy kutat fúrnak, a ritka kivételek közé tartozik. Bogdán Mihály majd a délutáni műszakban dolgozik. — Jó itt kinn, föltalálja magát az ember. Esténként Hajrá — fiataloknak Sajátos ötlet a Kaposgépnél Tavaly tavasszal érdekes ötlet merült föl a Kaposgep fiatal műszaki szakemberei­ben: néhány sürgős, határ­idős munkánál többlet fel­adatokat is váilathatnána: így segíthetnék a vállalatét a termelési feladatok meg­oldásában, pénzt is keresné­nek, s art közös célokra használhatnák fel. Amit az FMKT akkor megálmodott, a KISZ-bizottság most vég­ső formába öntötte. Meg­született egy gazdasági együttműködési keretszer­ződés a Kaposgep garizaságí vezetőd éf a KISZ-bizottság között Metsz tériét József, az FMKT elnöke örül, hogy most már csak a gyakorlati megvalósítással kell törődni — Eddig csak kooperá­ciókkal tudták megoldani art, amit most mi házon be­lül is elvállalhatunk, s rá­adásul rövidebb határidővel. Nemcsak a termelésben se­gítünk, bízhatnak ránk taka­rítást, hulladékgyűjtést, és egyéb halaszthatatlan fel­adatokat. A szerződés kimondja; * KISZ vállalja a rövid, ha­táridős, 9 kapacitás Inast yá- ham külső kooperációba ki­helyezett es a költségcsök­kentést eredményező mun­kák elvégzését. Az együtt­működés öt évre szól, meg­valósulását évenként felül­vizsgálják. A fiatalok ter­mészetesen munkaidő titán, illetve pihenőidőben végzik ezeket. A Kaposgépnél 23© fiatal dolgozik, s bár az ifjúsági mozgatom pártfogolja a kez­deményezést, nemcsak tagjai vehetnek részt benne. Lad- fali Julianna, a KlESZ-bi- zobtség titkára az első pró­báról így számod be: — Az év végén már meg­mutattuk erőnket. A nagy hajrában nyolcvan fiatalt mozgósítottunk az aäkahna- zottí területről, hogy a tó­kese xport-vállalásmak sie­get tudjon tenni a váSaia*. Szerelési munkában vettek részt a termelésben, s végül tőkésexpartunkart 15© száza­lékra teljesítettük. — Mennyit kerestek? — Óránként 8t ScMŰot kaptak, a többit teSajEMot- tuk a vá&aiatneh A kővet­kezőkben a pénz nem sze­mély aataHn* a fiatalokat il­leti meg, hanem * KISZ-bi- zottság kapja, s közös cé­lokra használjuk. — Nfiert kellett egy év s megvalósulásra ? — Nem volt előttünk sem­milyen példa, meg kellett keresnünk a megfelelő for­mát, tisztáznunk kellett a ‘szerződés jogi oldalait; nem akartunk fölmunkát végezni. Egyébként — mivel a keret­szerződés — minden mun­kára külön megállapodást kell kötnünk. A fiatalok te­vékenységéért a KISZ vál­lalja a felelősséget; remél­jük, ezzel nem él vissza sen­ki, és a plusz feladatokat is tisztességesen elvégzi. Nem kőtelező részt venni, de min­denkit szavasén látunk. Egyre több szó esik nap­jainkban a gazdaságról, s mind raagyob részt kellvál- laimmk is. Ez indította a Kaposgép fiataljait. Évek óta gondot okozott az ifjú­sági klub helyzete — végre elkészült; szép, korszerű. Mostantól a gazdasági mun­kám farctotemak nagyobb fi­gyelmet L &

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents