Somogyi Néplap, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-07 / 82. szám

Losonczi Pál válasza a Szocialista Internacionálé felhívására tett fél részéről megvan b politikai készség, akkor le­hetséges pozitív változást el­érni a nemzetközi viszo­nyokban. Ezzel összefüggés­ben Losonczi Pál kiemelte a Varsói-Szerződés tagállamai által tett és ma is érvényes javaslatok fontosságát. . A továbbiakban az Elnö­ki Tanács elnöke hangsú­lyozta, hogy a magyar ^or­mány véleménye szerint nincs olyan vitás nemzetkö­zi kérdés — beleértve a nukleáris fegyverzetek prob­lematikáját is —. amelyet ne lehetne tárgyalással ren­dezni. Emlékeztetett a Szov­jetunió felhívásaira és erő­feszítéseire az érdemi tár­gyalásokhoz szükséges felté­telek megteremtését hátrál­tató akadályok elhárítása ér­dekében. Végezetül Losonczi Pál ar­ról biztosította a Szocialista Internacionálé felhívásának aláíróit, hogy a Magyar Nép- köztársaság is nagy fontos­ságot tulajdonit a stockhol­mi konferenciának, és min­den tőle telhetőt megtesz azért, hogy ez a tanácsko­zás mielőbb konstruktív eredményekre vezessen. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke válaszolt ar­ra a felhívásra, amelyet a Szocialista Internacionálé vezetői intéztek az európai biztonsági és együttműködé­si értekezleten részt vett or­szágok államfőihez. A fel­hívásban Willy Brandt, az Internacionálé elnöke, vala­mint 30 szociáldemokrata pártvezető — köztük hat kormányfő — a nukleáris fegyverzet korlátozásával foglalkozó tárgyalások foly­tatását sürgeti, a fegyver­kezési verseny újabb veszé­lyes fordulójának megállítá­sára -hív fel, és hangsúlyoz­za a stockholmi konferencia jelentőségét. Válaszlevelében az Elnöki Tanács elnöke üdvözölte azt a konstruktív szándékot, amely a felhívás aláíróit lé­pésük megtételekor vezette. Rámutatott a nemzetközi fe­szültség növekedésének okaira, az új amerikai ra­kéták nyugat-európai tele­pítésének megkezdésében testet öltött veszélyekre, majd hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság vé­leménye szerint a jelenlegi helyzet nem visszafordítha­tatlan. Ha valamennyi érin- * I Reagan „nagyszabású nyilatkozata” Védöbeszéd és igazolás A Német Szövetségi Köztársaságban folytatott tárgyalásokat Marjai József. Képünkön: a magyar miniszterelnök-helyet­tes (bajra) találkozott Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszterrel is (Telefotó — AP—MTI—KS) Úton a Challenger „Nagyszabású külpolitikai nyilatkozatként” beharango­zott pénteki beszédében Ro­nald Reagan amerikai elnök á republikánus kormány külpolitikája mellett mon­dott védőbeszédet. Leszerelési politikájának eredménytelenségét Reagan maguknak a leszerelési tár­gyalásoknak a lejáratásával próbálta igazolni: „Elter­jedt. de hibás benyomás, — mondta —. hogy a fegyver­zetkorlátozási megállapodá­sok . automatikusan fegyver­zetkorlátozást eredményez­nek”. Az amerikai felfogás ezzel szemben az, hogy az ilyen megállapodásokat „megbízható elrettentés­nek” kell kísérnie. Ebben a keretben Reagan szerint az európai közép- hatótávolságú rakéták tele­pítése a fegyverzetkorlátozás eszköze. Az elnök itt óha­tatlanul elárulta, hogy ame­rikai politikai berkekben is jelentős ellenzéke van az európai rakétatelepííésnek. Azokat, „akik az utolsó pil­lanatban moratóriumot akartak a rakéta telepítésre ”, azzal vádolta, hogy „elárul­ták volna a szövetségese­ket”. Kikelt az elnök azoic eilen, akik „megpróbálnák ®z egyoldalú befagyasztást”. ,.A hadászatilag érzékeny térségek” stabilitásának erő­sítését követelve Reagan mindenekelőtt közép-ame­rikai politikáját védelmezte. „A nyugodt következetes­ség és az illúziómentesség'’ elvét helyezi Reagan közel- keleti politikájának tenge­lyébe, elismervén, hogy '..visszaesések lehetségesek” Ám azt állítván, hogy „el­kötelezettség” nélkül nem lehet megvédeni az ameri­kai érdekeket. „Nincs visszatérést a de- fetizmus, a tehetetlenség, a hanyatlás és a kétségbeesés napjaihoz” — mondta Rea­gan, a hetvenes évek ame­rikai kormányainak állítóla­gos mulasztásaira és gyen­geségére célozva, s beszédé­nek jelentős részében kong­resszusi ellenfeleit bírálta, hogy külpolitikájának ered­ménytelenségében tulajdon­képpen a katonai és gazda­sági segélyprogramok bizto- st'ásában nem eléggé enge­delmes törvényhozók a hi­básak. Pénteken, helyi idő sze­I rint 8 óra 58 perckor a Flo­rida állambeli Cape Cana­veral űrállomásról föld kö­rüli pályára bocsátották a Challenger űrrepülőgépet, fedélzetén öt asztronautával A Challenger, amelyet ötödször indítottak útnak, a tervek szerint több mint öt napig kering a világűrben, és ez idő alatt 91-szer ke­rüli meg a földet. Az űrre­pülőgép személyzetének leg­fontosabb feladata a Solar Max elnevezésű, a naptevé­kenység megfigyelésére szol gáló. de évekkel ezelőt* meghibásodott mesterségei hold „befogása” és megjaví­tása lesz. Az űrkutatás tör ténetében most próbálkoz­nak meg először ilyen mű­velet végrehajtásával. Amerikai szenátus Gyorssegély a salvadori kormánynak A köztársaság párti több­ségű amerikai szenátus csü­törtökön 61,7 millió dolláros katonai gyorssegélyt hagyott jóvá a salvadori rezsim tá­mogatására. Ugyancsak a szenátus csü­törtöki ülésén szavazták meg a sandinista kormány­nyal szemben álló ellenfor­radalmi erők támogatására szánt 21 millió dolláros ösz- szeget is. NATO-HADGYAKORLAT „Baltic Operations—84” el­nevezéssel nagyszabású NATO-had Hengerészeit gya­korlatot tartottak április 9. és 14. között a Balti-t engeren — jelentette be az NSZK ha­ditengerészetének parancs­noksága. A hadgyakorlaton amerikai, nyugatnémet, brit, dán. belga és holland hadi­hajók, valamim haditenge­részeti lógialakulatok vesz­nek részt. A helyi végrehajtók több száz főnyi rendőr segítségével ki ürítették a Greenham Common-i katonai támaszpontnál hó napok óta tüntető brit asszonyok táborát A KAPOSVÁR ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ felvételre keres kapósaiéról 60-as sz. vegyesboltjába (Pokol pincével szemben) boltvezetőt és boltvezető-helyettest Felvételi követelmény: boltvezetői képesítés, ötéves szakmai gyakorlat. Fizetés megegyezés szer in l. Házaspárok előnyben. Jelentkezés az áfész személyzeti osztályvezetőjénél, Kaposvár, Budai Nagy Antal u. 9. (78080) Kistenyésztök, figyelem! A Balatoni Halgazdaság nagyatádi kerülete göröndpusztai baromfitelepén minden héten szerdán előnevelt kacsa korlátlan mennyiségben kapható 36,— Ft db áron. Érdeklődni: Nagyatád 73-as telefonon lehet. Kiadás: reggel 7 órától délután 16 óráig. (69901) KISTERMELŐK! HÁZTÁJI GAZDASÁGOK! A Mezőgazdasági Főiskola kísérleti telepe nagy tejhozamú tehénállományától származó vemhes üszőket ajánl eladásra OTP-hitelre is. Az üszők kiválasztása a kísérleti telepen történik. Bonyolítást a Szekszárdi Állattenyésztő Vállalat állomása végzi. Kaposvár, Beloiannisz u. i. Telefon: 12-338. (23313 ’> Alap a kapcsolatok elmélyítéséhez Ismét magas rangú külföl­di vendéget várunk hazánk­ba: Bettino Craxi olasz mi­niszterelnök érkezik a köze­li napokban Budapestre. A látogatás, amely újabb jele a magyar diplomácia akti­vitásának, a szocialista Ma­gyarország stabilitását, ered­ményeit övező nemzetközi elismerésnek, lendületet ad­hat a kát ország közötti kapcsolatok fejlődésének. E várakozás annál is in­kább indokolt, mivel az év­tizedek óta rendezett ma­gyar—olasz viszonyra épülő kontaktusaink az enyhülés éveiben erőteljesen kibővül­tek, ám e fejlődés üteme a legutóbbi esztendőkben csökkent. Ebben minden bi­zonnyal része- van annak, hogy feszü’.tebbé' v'ált a nemzetiközi légkör, s az olasz belpolitika problémái, to­vábbá a világgazdaságiak az államok közötti együttműkö­dést is nehezítő gondjai ugyancsak befolyásolták a kétoldalú kapcsolatok a'aku- lását. A mostani megbeszé­lések tehát arra adnak al­kalmat, hogy — a magyar politika szándéka szerint — közös erőfeszítéssel, jóaka­rattal- a bonyolultabb felté­telek közepette is sikerüljön megőrizni az eddig elért eredményeket, alapot terem­teni a kapcsolatok további elmélyítéséhez. Olyan ered­ményekre támaszkodhatnak majd a tárgyalófeleik, ame­lyeket a korábbi, legfelső szintű találkozók alapoztak, illetve erősítettek meg: Lá­zár György 1975-ben járt Rómában, s ekkor írta alá partnerével a kontaktusaink bővítését segítő közös nyi­latkozatot; Kádár János pe­dig 1977-ben tett hivatalos látogatást Olaszországban. Olasz kormányfőt ezúttal először üdvözölhetünk ha­zánkban. Indokott néhány, otyán tényt felsorakoztatni, ame­lyek várhatóan összefüggnek majd a kormányfői tárgya­lások napirendjével. Minde­nekelőtt ami a gazdaságot illeti: az 1970-es években be­következett fellendülés ered­ményeként Olaszország a tő­kés államok közül a máso­dik legnagyobb kereskedel­mi partnerünkké vált. ‘A Közös P'ac korlátozó intéz­kedései és a világgazdasági visszaesés hatására azonban a forgalom az utóbbi három esztendőben csökkent; tavaly 483 millió dollár volt a két­oldalú közvetlen árucsere- forgalom értéke. Így ma már csak harmadik—negyedik helyen áll Olaszország tőkés partnereink sorában. Hazánk egyébként legnagyobbrészt mezőgazdasági, élelmiszer- ipari termékeket szállít olasz partnervállalatainak, a dél­európai országból pedig fő­ként nyersanyagok, félkész­áruk és gépek, berendezések érkeznek. Űj lehetőségeket kellett és kell ezért találni a gazdasá­gi együttműködés kölcsönö­sen előnyös formáinak meg­teremtésére. S az előrelépés­hez szükséges volna oldani bizonyos adminisztratív kö­töttségeket is: az itthoni vál­lalatokat hátrányosan érin­tik azok a mennyiségi kor­látozások, megkülönbözteté­sek amelyek akadályozzák az Olaszországba irányuló ex­portot. Magyar részről egyébként megvan a készség, az akti­vitás az új utak, lehetőségek felkutatására. Ezt bizonyítot­ta a tavaly novemberben Terményszárítók korszerűsítését és felújítását vállalja rövid kivitelezési határidőre a FERROKOMPLEX GMK. Cím: Kaposvár, Április 4. utca 11. Juhász Lász'ó közös Olaszországban megrendezett Magyar Hét eseménysoroza­ta is. Marjai Józsej, a Mi­tt isztertanács elnökhelyettese az olasz politikai és gazda­sági elet számos vezetőjével — köztük Craxival és Per­tini köztársasági elnökkel — folytatott megbeszéléseket ez a kcal ómmal Kómában. Sza­mos, a rendezvényeiken részt vett ipari és kü,Kereskedel­mi vállalatunk tért haza együttműködési ajánlatokkal, konkrét üzleti tervekkel. S az eltelt hónapok azt mu­tatják, hogy nemcsak a Ma­gyar Hét során volt élénk a partnerek érdeklődése: nem­régiben például egy olasz nagyvállaat a kohászati kooperációt elősegítő, kép­viseleti irodáit nyitott Buda­pesten, s ugyancsak a fővá­rosban tartották néhány he­te annak a válialaticozi va­gyai biiotisijnak az ülé.it, amely a Fiat-konszern és magyar üzemek együttáiűkö-. dósét hivatott fejleszteni. A jel :k szerint tehát közös uz igóny a gazdasági kapcsola- t<vk, s különösen a termelé­si együttműködés fejlettebb formáinak bővítésére. Jelen­leg egyébként mintegy öl- ven kétoldalú kooperációs szerződés van érvényben, s a szakemberek a többi kö­zött az energetika, az élel­miszeripari és mezőgazdasá­gi gépgyártás, a hulladék- feldolgozás, a hűtőipar és a' vegyipar területén látnak módot gyártási kooperációk megvalósítására. Ugyancsak számos, még kiaknázatlan leheitőséget rejtőnek a har­madik országok piacaira irá­nyuló közös szállítások. Évszázadokra visszatekin­tő hagyománya, s biztatóan fejlődő jelene van a magyar —olasz kulturális, tudomá­nyos kapcsolatoknak. A két állam 1965-ben kötött az e területeken folyó közös munkát, szabályozó egyez­ményt, s azóta bárom éven­ként konkrét munkaterveket dolgoznak ki. Kialakultak a tudományos intézmények közötti közvetlen kapcsola­tok is, s számos ösztöndí­jasunk folytatja kutatásait olasz intézményekben, egye­temeken. Ennek kapcsán említésre érdemes, hogy ki­lenc olasz egyetemen tanít­ják nyelvünket és irodal­munkat — több helyen ma­gyar vendégtanárok irányí­tásával —, s a római tudo­mányegyetem most tervezi egy hungarológiai központ létrehozását. Jelentős arány­talanságokat mutatnak azon­ban e kapcsolatok. Jellem­ző, hogy az olasz könyves­boltokban alig-alig jelennek meg magyar művek, sok más országba eljutó televí­ziós ítmsoraink iránt sem ta­pasztalható megfelelő ér­deklődés, ugyanakkor az olasz irodalom, film- és té­véművészet hazai kulturális életünkben folyamatosan je­lein van, A magas szintű magyar— olasz megbeszéléseken vár­hatóan szó esik a. nemzetkö­zi helyset legfontosabb kér­déseiről is- A magyar kor­mány álláspontja ismert: az amerikai középhatótávolságú rakéták Nyugat-Európában megkezdett telepítése súlyo­san veszélyezteti a világbé­kái. különösen kontinensünk biztonságát. E lépésért, il­letve ennek 'nyomán a fe­szültség további növekedé­séért nemcsak a telepítést kezdeményező Egyesült Ál­lamokat, hanem a fegyvere­ket befogadó országokat — így Olaszországot is — fe­lelősség terheli. Az Egyesült Államok és a NATO állás­pontját magáénak valló olasz kormánytól eltérően mi, szövetségeseinkkel együtt más utat tartunk célraveze­tőnek a biztonság erősíté­sére: olyan tárgyalásokat, amelyek nem megbontani, hanem a fegyverzet alacso­nyabb szintjén újjáteremteni képesek az erőegyensúlyt. Ehhez azonban a nemzetkö­zi kapcsolatok fenntartásá­ra, szüntelen párbeszédre van szükség; olyan eszme­cserékre is («hát, amelyekre most Budapesten magvar és o'asz vezetők között kerül sor.

Next

/
Thumbnails
Contents