Somogyi Néplap, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-04 / 80. szám
ERÁCIÓ DZ IFJÚSÁGRÓL Tizenhat szál virág nélkül neveltük fel a kislányt. Ha hazajön az iskolából, mindig mondjuk neki: kislányom, első a tanulás. Nos, ez meg is látszik Ágota munkáján. Az idén megnyerte az iskola tanulmányi versenyét. Kitűnő tanuló. Szereti Pusztakovácsit. S mert készül a férjhezme- nósre, nemrég megvette a kelengyét, a bútort. A nyáron, a búcsúban találkozott egy nelki való fiúval. S any- nyi, de annyi barátnője van! S milyen sokat lehet nevetni! Legutóbb például azon: a kutyát kellett segítségül hívnia ahhoz, hogy ki mehessen a baromfiudvarba, mert a kakas különben megcsípdeste volna ... Kislány és nagylány egyszerre. Gyerek és felnőtt. Eljegyzésére tizenhat szál fehér szegfűt kapott — merthogy ennyi idős. Nem gondolkozik ilyesmin: boldog-e vagy sem. Amit csinál, az természetes, kedves és egyszerű. Klie Ágnes A KISZ 27 évvel ezelőtt bontott zászlót, óm az ifjúság: mozgalom ennél sokkal régebbi. A felszabadulás utáni évek’: :n Magyarországon egymás után jöttek létre a különböző ifjúsági rétegszervezetek, melyékről ma már kevés szó esik. Ezt a múltat alig ismerik a fiatalok. pedig a mai mozgalom megalapozója volt. A régi nem mindig elavult — ez derült ki abból a beszélgetésből is, melyet az egykori és a mai ifjúsági szövetség két-két képviselőjével folytattunk. A múltbeli módszerekből, tapasztalatokból ma is tanulhatunk. Bogó László ma a Teszöv titkára. 1949-ben került először kapcsolatba a mozgalmi munkával, akkor lett tagja a SZIT-nek (Szakszervezeti Ifjúmunkás- ás Ta- noncmozgalom). Egy év múlva tízhetes MINSZ-(Ma- gyar Ifjúság Népi Szövetsége);.-.kólára küldték, ez hivatott előkészíteni a DISZ (Dolgozó Ifjúság Szövetsége) létrejöttét. — Részt vettem a DISZ szervezésében Mohácson; kerékpárral jártunk a külterületekre. Majd Dur.apente- lére kerültem, a városi b;- zottság titkára lettem; mellette természetesen dolgoztam, fizikai munkát végeztem. 1951-ben függetlenítettek mint a gyárépítők DISZ-bizoítságának titkárát. Később Komlón voltam szervezőtitkár, 1957-ben oe- dig már Somogy megyében dolgoztam megyei KISZ-tit- kárként. Somogyi József a megyei tanács pártbizottságának titkár#, A háború éveiben szabadult a kőműves szakmában. — Apám megjósolta, de már nem érte meg a földreformot. a fia azonban a földigénylő bizottság elnöke lett. A nemzeti bizottságok megalakulása után azok munkájában is részt vettem, maid létrejött az EPOSZ (Egyesült Parasztifjúság Országos Szövetsége). melynek titkára lettem. Nappal dolgoztunk, késő este szerveztünk. 1950-ben a tanácsok megalakulásakor pedig odahívtak dolgozni, s két évvel később már a megyei tanács osztályvezetője voltam. — A mai KISZ-esektől gyakran hallhatjuk, hogy nehéz az új tagok toborzása, kevés a munkahelyeken a húsz év körüli KISZ-es. Hogyan ment a szervezés a hőskorban? Bogó László: — Jelentős különbség volt az egykori és a mártani ifjúsági mozgalom között. A háború után kis létszámú rétegszervezetek voltak. A DISZ volt az első egységes szövetség, mely a Magyar Dolgozók Pártja vezetése alatt működött. Akik magukénak érezték a párt politikáját, céljait, azokat nem kellett agitálni, örömmel jöttek. Valahová mindenki tartozni akart. A lányokat és a fiatal házasokat akkor is nehéz volt bevonni a mozgalmi munkába. Somogyi József: — Nem volt erőltetett a szervezés; ha lejött a faluba egy kiküldött, először csak ketten- hárman ültünk le vele beszélgetni, aztán már a többiek is kíváncsiskodtak. Nem voltak taggyűlések, akcióprogramok, mégis remek dolgokat csináltunk. Kapos- homokon, a falumban például egy parkot építettünk, a templom előtt pénz nélkül, nagy lelkesedéssel, s ott ünnepeltük március 15-ét. Senki nem mondta, hogy ezt kell csinálni; rendkívül erős volt az összetartó erő. — Mi volt az, ami így összefogta a fiatalokat? Bogó László: — Más volt a társadalom igénye. Nem szabad elfelejteni, hogy nem volt még rádió, tévé, az esténkénti találkozásra, szórakozásra az olvasókörök, szín,játszócsoportok, dalárdák adtak lehetőséget. Húsz-harminc kilométerre is elmentünk lovas kocsival, hogy sakkozhassunk. Ma a tévé fogva tartja az embereket. Somogyi József: — Amikor Erdei Ferenc belügyminiszter a megyeszékhelyen előadást tartott, gyalog jöttünk be, mert érdekelt bennünket. Ma már, azt hiszem, nem lennének képesek ilyesmire a fiatalok, de nincs is szükség rá. Abban az időben ez nekünk természetes volt. Kis Juhász Zoltán az ifjabb nemzedék képviselője, a SÁÉV-nál dolgozik. — Ma nagyon nehéz egyegy összejövetelt megszervezni — mondja —; sok a vidéki fiatal, buszhoz, vonathoz vannak kötve. Tavaly 45-on voltunk az alapszervezetben, ma csak 28— 30-an. Jobb is így, mert most legalább az az aktív társaság van itt. amelyre régebben is számítani lehetett Nem tudnám megmondani, hogy az idősebbek által említett érdeklődés miért lanyhult. Mindenki s:'et a maga dolga után, gond a családalapítás, a lakásszerzés. Lukács Róbert, a Kapostáj Tsz dolgozója. — Ügy érzem, a mai szemléleten kellene, változtatni. Én 11 éve lettem KISZ-tag, s akkor igazán akartam is ezt. Örömmel újságoltam otthon a hírt, hogy fölvettek. Érdekes, vonzó programokat kell adni. mi a tsz-ben ezzel próbálkozunk. Például egy kirándulás alkalmával is beszélhetünk komoly dolgokról, nemcsak a hivatalos ízű taggyűlésen. Bogó László: — Ma már mások a módszerek, mások az igények. Sok minden érdekli az embert, ezt is ki lehet használni. S azt kell nyújtani a fiataloknak, am - re igény van. Önmagáért nem szabad mozgalmat csinálni: mindig lenni kell valami célnak is. Szerintem a mai fiatalság épp oly céltudatos, mint a régi volt. Izményi Éva Zászló ötödször Nincs utánpótlás Kevesebb ban újabb játék indul, ennek iskolai fordulói április 1-e és május 15-e között lesznek. A megyei döntőre május végén kerül sor. Körösi Csorna Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából írták ki a vetélkedőt, s két témában lehet nevezni. Az idén tavasszal is megrendezi a megyei KISZ-bi- zottság a diák újságírók és szerkesztőik hagyományos továbbképzését, április végén pedig megtartják a szakma kiváló tanulója verseny megyei díjkiosztó ünnepségét. a titkárcsere Befejeződtek már a beszámoló és tervező taggyűlések a tabi városi jogú nagyközségi KISZ-bizottsághoz tartozó területen. Három KISZ- bizottságet — egy üzemit, egy iskolait, egy területit — és huszonkét alapsze’rvézetet irányítanak. Valamennyi Tabhoz tartozó községben van már KISZ-szervezet, s az év első három hónapjában újabbak is alakultak: Kisbáranátiban és Bedcg'ié- ren a tsz, Tabon pedig az egészségügy fiataljai hoztak létre úi alapszervezetet. A beszámoló taggyűlések tapasztalatait már leszűrték a KISZ-bizottság munkatársai. Míg az elmúlt években a választások alkalmával a KISZ-titkárok 40 százaiéira kicserélődött, most csupán néhány helyen yolt váltás. Ügy hat: megfontoltabb, megalapozottabb az ifjúsági vezető kiválasztása. A fiatalok számadása nem mellőzte az önkritikát sem, bár a résztvevőik aktivitása nem mindenütt volt megfelelő. Talán az érdeklődés hiányát mutatja ez? Általánosítani természetesen nem lehet, sok sajátosság is megmutatkozott. Jelentős különbségek vannak például az alapszervezetek közötty lehetőségekben, fölszereltségben, s mindez attól függ, honnan kapnak — és kapnak-e — támogatást. Tab kör-nyékén sok az apró falu, a fiatalok többsége ingázik, ez pedig sajátos életmódot, időbeosztást von maga után. A KISZ-nek kiemelt feladata ézért a velük való foglalkozás. Gyakori, hogy egy-egy fiatal nemcsak az üzemben vesz részt a mozgalmi munkában, hanem a lakóhelyén, a faluban is. A tervek készítésekor, a következő mozgalmi év feladatainak meghatározásánái külön célként tűzték ki a tabi fiatalok a leszerelő katonákkal és a gyesen levő kismamákkal való törődést. Most küldöttgyűlésre készülnek a nagyközségben, erre utoljára 1981-ben került sor. Hetven küldött vesz részt az ifjúsági fórumon. Tavaszi vetélkedők Most, a FIN idején jutottak a döntőhöz a tanév elején a KISZ KB által meghirdetett tanulmányi és kulturális vetélkedők. A Ki tud többet a Szovjetunióról? versenynek már a területi döntőjét is megtartották; it1 a boglár’ellei kertészeti szakközépiskola diákjai lettek az elsők — ők jutottak tovább az országos fordulóra. A Hazám állampolgára vagyok című vetélkedő — — résztvevői most várják a KISZ KB és a Hazafias Népfront értékelését. A tanév utolsó harmadáA szerencsesorbzat 1976- ban kezdődött, a Kaposvári Villamossági Gyár fiataljai azóta végig az élen vannak. Nyolc év alatt négyszer lettek kiválóak és négyszer kapták meg a KISZ KB vörös vándorzászlóját. Ez utóbbit az idén ötödször vették át. A kitüntetések azonban csak látványos jelei a valóságos tevékenységnek. Hogy mit takarnak az elismerések, azt Hofrics Jánostól, a gyár KlSZ-bizottságánul. titkárától próbáltuk megtudni. — Tavaly harminc jelentősebb rendezvényünk volt. köztük az az összetett honvédelmi verseny, amelyet hagyományosan az MHSZ- sze] közösen rendezünk: a városból tö'ob mint harminc csapat vett részt. Minden évben nagy a sikere. A II-es telepünkön olyan munkát vállalt 15 fiatal', amire eddig senki nem volt hajlandó: nyolcvan tonna vasa! törtek fel és bontottak szél Éjszaka végezték a rendes műszakjukat, hogy nappal ezt csinálhassák. Hetvenezer forintot kerestek vele, ebbő! NDK-beli és bolgár kirándulásra költenek, s tízezer forintot adtak a gyári mi kulásünnepségre. Kiválóan működik az FMKT, felkarolja az újításokat, gondozza az alkotó ifjúság pálya zatot. fölkészíti a fiataloka' a vetélkedőkre, és szerveztünk megyei FMKT-konfe renciát is. A gyárban 440 fiatal dol- Sozó van, ezek fele tagja az ifjúsági szövetségnek. A KISZ-bizottság kilenc alapszervezetet irányít, többségüket fizikai dolgozók alkotják. Géczi István a szereidében gépbeállító, s bár a harminchoz áll közelebb már, még mindig vállal tisztséget a KISZ-ben. Az utóbbi hetekben izgalmas taggyűlés volt az alapszervezetükben. A KISZ-titkár gyesre ment, s helyette újat kellett választani. Ám a tagok nem fogadták el a vezetőség általi jelölt személyt: mást választottak meg. — Elég sokat gondolkodtunk, hogy ki legyen az új. Olyat kerestünk, aki ismeri a műhely gondjait, a tagokat, s mer szólni, ha - baj van. önálló véleményt alakít ki... Meg is találtuk Ez az agilis, határozott lány lett az új titkár. — De lassan kinő a KISZ- korból. Ilyenkor a legtöbben abbahagyják a mozgahn1 munkát... — Tudom, minden körözz tály magát dicséri; de valóban mintha mások lennénk mint a mostani húszévesek Szívesen megmozdulunk szívesen szervezünk, s igaz szinte minden rendezvényen ugyanazokat az arcokat lehet látni. Olyan emlékezetes például a kisasszondi táborozás: a vállalatnak ott 'esz egy pihenőháza a kas- félyban. Annak felújításában segítettünk. A faluban is sokáig emlegették azt a vidám estét. Én pedig különösen, mert' még be sem Vidáman kezdődik a foglalkozás az ifjúsági klubban:luftballonfújó versennyel. dobhattam a horgot a tóba, s a halőr már elvette a fölszerelésemet. Ilyen emlékezetes összejöveteleink vannak ... Persze a legszebb kitüntessek is takarnak gondokat. Vem volna teljes a kép, ha ezekről nem szólnának Hencz János gépbeállító, s a bizottság szervezőtitkári leendőit látja el. — Legnagyobb gondunk, hogy nincs utánpótlás, lassan kiöregszünk. A tagság kétharmad része 25—30 év között van. Húsz százaléka pedig túllépett a harmincon A gyárban negyvenszázalékos az elvándorlás. Az itt tanuló ipari tanulók közül csak minden huszadik marad nálunk, mert másutt jobb anyagi föltételek csábítják őket. — Hogyan védi a KISZ a fiatalok érdekeit? — Ha bérgondok merülnek fel, a lehetőségeken belül mindent megpróbálunk — veszi át a szót Hofrics János. — Tavaly valamennyi vállalati lakást 30 év alatti fiatal kapta; 14 család teremthetett új otthont. A továbbtanulásunkat támogatják, jelenleg 14-en járnak felsőfokú intézménybe, 60-an szakközépiskolába, 28-an szakmunkásképzőbe. Tavalyelőtt fejeztük be az új ifjúsági klub építését — rengeteg társadalmi munka van benne —, így most már a gyáron belüli szórakozásnak, kikapcsolódásnak is van megfelelő környezete. Egyébként az érdekvédelemről elsősorban nem itt kell beszélni, hanem az alapszervezetekben: ott ismerik a tagok gondjait, s közvetlenül ők tehetnek valamit a megoldásért is. Az üzemi négyszög és a műhelynégyszög előtt szóba is kerülnek a gondok. — Ezután a lazítás ideje jön? — Nem, dehogy — tiltakozik a titkár. — A kitüntetésnek örülünk, de nem akarunk elbizakodottak lenni. Részt veszünk a FIN .szinte valamennyi rendezvényén, továbbra is el akarjuk hozni a legjobb helyezéseket a városi tömegsport- versenyekről, s persze, már tervezzük az újabb tábort. Kisasszondra, hogy folytassuk a kastély felújítását. 1. E. Pusztaikovácsiban négy- százötven család lakik. A végtelenül hosszúnak tetsző főutca egyik szép házában frissen mosott ruhák száradnak, az udvaron idős asz- szony kapálja a szőlőt. Bemennénk, de a mérges kutya ugatása megriaszt; így csak a kerítésen át érdeklődünk, Ágota itthon van-e. — Hogyne volna — felel a néni. — Bejönnek? Mennénk mi, de hát a kutya ... Mindig olyannak képzeltem a tűzrőlpattant lányokat, mint az a fekete hajú, vidám szemű kislány, aki megkötötte a barátságtalan ebet. Torma Ágota alig tizenhat éves; élelmiszereladónak készül, Fonyódra jár iskolába. S tulajdonképpen nincs is benne semmi különös, tucatjával találni hasonló fiatalokat. — Biztosan az Édes anyanyelvűnk miatt jöttetek — fogad mosolyogva. De hát az már olyan régen volt! írták is az újságban, hogy érmet kaptam. Nem értettem, miért épp rám esett a választás, de a tanárnőm azt mondta, meg tudom én csinálni . .. Először a megyei verseny volt, onnan az első öt került az országos döntőbe. Véletlenül én is 'köztük voltam ... Aztán Sátoraljaújhelyen találkoztak a döntősök, több mint százan. Az Édes anyanyelvűnk verseny rangos esemény: többféle módon is kell bizonyítani tudásukat a v ers eny zőknek. — Szakközepesek és szakmunkások vettek rajta részt — mondja Ágota. — Én rettenetesen izgultam; a megyéből ketten jöttünk, s furcsa volt a nyilvános szereplés. Az írásbeli után volt egy nap szünetünk, a többiek elmentek szórakozni, mi meg a siófoki kislánnyal inkább gyakoroltunk. Például hogyan kell kiállni a publikum elé. Még az a szerencse, hogy a versenyen volt előttem egy asztak így nem látszott, mennyire félreállnak a lábaim . .. Tizenöten kaptunk érmet, köztük ón is ... A nagymama hallgat. Látszik, örül az unokájának. — Mindig mondtam Ágotának — szólal meg végre —, hogy figyeljen a tanítóira, mert tői üli csak jót tanulhat. Mi a fiammal, anya SOMOGYI NÉPLAP
