Somogyi Néplap, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-30 / 101. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyam, 1Ö1. szóm Ára: 1,60 Ft 1984, április 30., hétfő Májusi zászlók Itt van május elseje, és ezt a ténymegállapító négy szót a dal úgy folytatja: énekszó és tánc köszöntse. Az eredendően és egykor nálunk is oly harcos seregszemléből néhány évtized alatt mozgalmas népünnepély lett szerte az országban. Május elseje az emlékezés alkalma is. Barikádharcos elődökre, akik csendőrszuronyokkal és lovasrendőr- kardlapokkal szemben a munkásjogokért, zsellér testvéreik emberibb életéért mentek az utcára évről évre, hogy — Adyval szólva — „új tavaszi seregszemléjükön” fölmérjék erejüket, megmutassák egységüket az elnyomóknak. Május elseje, a harsogó tavasz ünnepe olyan mélyen beivódott a tömegek tudatába, hogy egyetlen rendszer sem sikkaszthatta el, legföljebb izzóvörösről rózsaszínűre fakí- totta. Hajnali cigányzene, májusfa, derű és napsugár — mivégre lett volna harc? De semmilyen fondorlat nem olthatta ki május 1-e vezérlő gondolatát: a munka és a nemzetközi összefogás ünnepének eszméjét. Ezért volt olyan magától értetődő, hogy a magyar nép már 1945 májusában a .legközvetlenebb politikai célok jegyében ünnepelte szabad májusát. És ugyanezt tette 1957. május elsején is, amikor újra a munkásököl és harci jelszavai kerültek százezrek felvonulásának középpontjába. A május elsejékből, a konszolidáció termékeként tetszetős felvonulás, a gyárak, a vállalatok, a szövetkezetek termelési eredményeit vagy termékeit bemutató séta lett. Mondhatni: jó, hogy így történt. A békés munka, az erősödő nemzeti egység terméke volt ez is, mint annyi más a hatvanas-hetvenes években. Minden okunk megvan rá, hogy 1984-ben is végiggondoljuk május elseje legtisztább értelmét, és merítsünk belőle mindennapos kemény próbatételeink napjaira. Munkásnemzetköziség. Ha nálunk véget értek is azok az idők, amikor „saját” tőkéseinknek kellett megmutatnunk, hogy a munkásököl vasököl; világméretekben nagyon is parancsoló szükséglet erősíteni az internacionalista kötelékeket. Osztálytestvéreink a tőkés országokban ma is élet-ha- lálharcot vívnak a munkáért, elemi jogunkért. Korunkban, amikor minden ország költségvetését és eöforrásait a végsőkig igénybe veszi a minden korábbit és a józan ész határait túllépő fegyverkezési hajsza, a napnál világosabb az a, hazugság, hogy a fegyverkezés hatásos eszköz a munkanélküliség leküzdésére. A fegyverkezés fő teherviselője a munkás, az adófizető, s egyetlen haszonélvezője a nagytőkés. Európában megkezdődött az amerikai közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek százainak elhelyezése, új veszedelmeket szítva, új bonyodalmakat támasztva a nemzetközi politikában. Ebben a helyzetben még fényesebben, mint valaha, kirajzolódik, milyen óriási történelmi tett volt a szocialista forradalom győzelme, mert világszerte a Szovjetunió és szövetségesei, a szocializmus országai testesítik meg a népek reménységét, a béke megóvásáért érzett óhaját. Ma a béke nem kevesebb, mint az emberi nem fennmaradása. A szocialista országok, a testvéri népek, minden békeszerető erő nemzetközi összefogása, csakis ez kényszerítheti rá á fegyverkezés, a nyers erőszak bajnokaira a békés egymás mellett élés korparancsát. A munka ünnepe. Annyira megszoktuk, hogy talán föl sem fogjuk igazán, miként lehet valamely nap a munka ünnepe. Próbáljunk arra gondolni: miféle nap volna a mai, ha munkanélküliség kísértene! Fajunk lételeme a teremtő munka. Emberi mivoltából veszít az, aki nem alkotással tölti napjainak legalább egy részét. Ha május elseje időszerűségén tűnődünk, jusson eszünkbe, hogy hazai gondjainkon csakis a munka hatékonyságának növelésével, a munkakultúra színvonalának emelésével, helyenként nagyobb szorgalommal juthatunk túl. Ez az általános igazság szinte új, még gazdagabb értelmet kap pártunk Központi Bizottságának április 17-i ülése után, amikor a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének irányát jelölte meg. A munka mindig és mindenütt szervezettséget kíván. A néptulajdonba került termelőeszközök társadalmában a fő hajtóerő a tulajdonosi érzet fokozása; magyarán; a szocialista demokrácia vonásainak mind erőteljesebb érvényesítése a gazdaságban is. Ezt célozza a párt politikája, a Központi Bizottság említett határozata. Bizonyos, hogy az új lehetőségek milliók agyát, képzelőerejét, tudását mozgatják meg, emellett a szocialista igazságeszményhéz jobban közelítő bérezés és részesedés — kinek-kinek végzett munkája mennyisége és minősége szerint — szintén olyan ösztönzés, amely még nyilvánvalóbbá teszi a munka társadalmi és egyéni hasznosságát. Május elsején, íme, ilyen aktuális gondolatokkal menetelünk, abban a tudatban, hogy ezen a napon a földkerekség minden részén száz- és számilliók ugyanezt teszik. Lobogjanak hát a vörös zászlók, hirdetve a nemzetközi munkásösszefogás magasztos eszméjét. De lobogtassa a szél nemzetiszínű zászlainkat is! A májusi zászlóerdő így emlékeztet bennünket mai és holnapi tennivalóinkra, így szolgálja eligazodásunkat a világban, s így mutatja meg a világnak, merre menetelünk a béke és a szocializmus híveiként. Stotz Mihály grafikája Külföldi vendégek érkeztek az ünnepre A SZOT elnökségének meghívására hazánkba érkeztek a bolgár, csehszlovák, kambodzsai, kubai, lengyel, laoszi, mongol, NSZK-beli, román, szovjet és vietnami szákszervezetek, valamint a szakszervezeti világszövetség képviselői, hogy részt vegyenek a május 1-i ünnepségeken. Ugyancsak erre az alkalomra utazott Budapestre nyolc afrikai országból 28 szakszervezeti aktivista is, akik az ünnepségek után egyhónapos szakszervezeti szemináriumon vesznek részt a SZOT központi iskolán. A vendégek megtekintik a budapesti dolgozók május 1-i felvonulását, megbeszéléseket tartanak a SZOT vezetőivel, üzemi szakszervezeti tisats égviselőkkel. a felszabadulás 40. évfordulójának köszöntésére A Hazafias Népfront Országos Tanácsa hazánk fel- szabadulásának közelgő negyvenedik évfordulója alkalmából ünnepélyes felhívással fordul a magyar néphez. 1945. április negyediké szabadságunk születésének, függetlenségünk visszanyerésének, új államiságunk kezdetének a napja, a magyar nép legnagyobb nemzeti ünnepe. Olyan út kezdete, amelyen haladva megteremtettük a szocializmus építésének magyarországi lehetőségét. Köszöntsük az ünnephez méltóan, jogos nemzeti büszkeséggel felszabadulásunk négy évtizedes jubileumát! Hálával tartjuk számon a felszabadító és azóta is mellettünk álló, szövetséges Szovjetunió elévülhetetlen érdemeit, a dicsőséges szovjet hadsereg hős katonáinak népünkért hozott áldozatát. Köszönettel tartozunk azon nemzetek és népek harcba szállt fiainak, akik segítséget nyújtottak a szabadságot és békét hozó győzelemhez. Büszkék vagyunk történelmünk haladó hagyományaira, nagyra értékeljük legjobbjaink küzdelmét a békéért és az igazságos társadalomért, a háború és a kizsákmányolás, a társadalmi és a nemzeti elnyomás, a fasizmus, az elvakult nacionalizmus ellen. Tisztelet illeti a magyar kommunisták példa- mutatását ezekben a harcokban. A felszabadult Magyarország hű fiai és lányai, forradalmárai éltek a lehetőségekkel, képesek voltak szembenézni az évszázados elmaradottsággal és a maguk erejéből, emberségéből fordítani a magyar nép sorsán, megnyitni történelmünk új korszakát, lerakni az új magyar államiság alapjait. A szocialista építés negyven esztendeje során — számos nehézséget, ellentmondást leküzdve, tragikus tévedésekből okulva — munkánkból, erőfeszítéseinkből történelmi eredmények születtek Magyarországon. Van jelentős teljesítményekre képes iparunk, sikeres mező- gazdaságunk, sok értékkel gyarapodott kultúránk. Legfőbb eredményünk a kölcsönös bizalmon alapuló szocialista nemzeti egység, a szocialista demokrácia. Az egész nép ünnepe a negyvenedik évforduló. Ünnepe azoknak, akik megélték a kapitalizmust, a háborút. Ünnepe az új nemzedéknek. Ünnepe a fiataloknak és időseknek, nőknek és férfiaknak. Ünnepe a gyárak és a szolgáltatások munkásainak, a földek művelőinek, a széliem dolgozóinak, az alkotó értelmiségieknek, a közalkalmazottaknak, a kereskedőknek és a kisiparosoknak, a különböző világnézetű embereknek, a magyaroknak és más nemzetiségű honfitársainknak. Forradalmian új korszak életünkben ez a négy évtized, és szervesen kapcsolódik ezeréves múltunkhoz, a világtörténelem haladó folyamataihoz. Munkánkban ötvöződnek a szocialista építés nemzeti és nemzetközi vonásai. Hazafiságunk sok szállal kötődik a proletár nemzetköziséghez. Honfitársaink! A Magyar Szocialista Munkáspártnak van programja az elért eredmények őrzésére, a feszültségeket okozó ellentmondások feloldására, a sorskérdések megválaszolására, a társadalom, a gazdaság, a kultúra sikeres szocialista továbbépítésére. A nép ezt a programot a Hazafias Népfront keretében jóváhagyta, magáénak tartja, érte dolgozik. Jövőre jelentős belpolitikai eseményeknek leszünk részesei. Tanácskozni fog a párt XIII. kongresszusa. Az új választójogi törvény alapján országgyűlési képviselőket, tanácstagokat választunk. Megemlékezünk a hitleri fasizmus és a japán rni- litarizmus felett aratott győzelemről. Harmincéves lesz a Varsói Szerződés, tízesztendős a helsinki záróokmány. Hazánk fővárosában tartják majd meg Európa kulturális fórumát. Internacionalista és békepárti elkötelezettségünk jegyében folytatjuk közreműködésünket a népek közötti kapcsolatok építésében. A béke megőrzésére irányuló küzdelemben hazánk és népünk iránti felelősséggel, tiszta lelkiismerettel veszünk részt. Töretlen a hűségünk a szövetségeseink iránt, változatlan a készségünk a nemzetközi kapcsolatok széles körű és kölcsönös érdekű fejlesztésére. Határainkon belül ismeretlen az osztályelnyomás, nincs és nem is lehet tere a nemzetiségi, a faji vagy a vallási hátrányos megkülönböztetésnek. Hazánkban érvényesülnek az emberi jogok, köztük a munkához, a megélhetéshez, a szociális biztonsághoz, a jövő építéséhez való állampolgári és társadalmi jog. Honfitársaink! Köszöntsük céltudatos és eredményes munkával fel- szabadulásunk négy évtizedes jubileumát. Fejlesszük önismeretünket és cselekvő- képességünket. Dolgozzunk és alkossunk nemzeti egységben összeforrva, elődeinkhez méltón és utódaink iránti felelősséggel. Képességeink legjavával gyarapítsuk szocialista hazánkat. Budapest, 1984. április A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Negyvenötmillió fointért épül Siófok központjában és várhatóan novemberben adjá át rendeltetésének az új autóbusz-pályaudvart
