Somogyi Néplap, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-28 / 99. szám
I Energiatakarékos fűtőkészülékek Az Universal Ipari Szövetkezetben, Székesfehérváron megkezdődött az NSZK-beli Schwank céggel kooperációban készülő. nagy hatásfokú gázhösugárzók sorozatgyártása. Az új típusú berendezés bármilyen használatos gázfajtával üzemeltethető, és a fele energiát megtakarítja. A kétféle típusban gyártott hösugárzó berendezés szerelőcsarnokok és mezőgazdasági üzemek fűtésére használható. Külföldön is kelendő' Keresni keli az új lehetőségeket A fák is hozhatnak hasznot Somogy nagy természeti kincse a fa, ezért az erde- inkkel való gazdálkodás Kiemelte fontos. ám korántsem egyszerű feladat. A cél érdekében 11180 idecemberé- ben öt termelőszövetkezet — a berzencei, a gyékányesi, a csurgói, az inkei és az iha- rosberényi — valamint a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság szövetkezett, hogy minél jobb eredményeket érhessen el. Az alapító okmányban szerepelt, hogy a Seíagnak elővásárlási joga van, hiszen a csurgói faüzemet csak úgy tudják működtetni, ha van elegendő anyaguk. A társulás gesztorságát a csurgói termelőszövetkezet vállalta. Az okokról Tóth Lajos elnökkel beszélgettünk. — Az erdőgazdálkodás 15— J0 év után hoz csak nyereséget, ám olyan területeken ültetünk csemetéket, ahol mással nem foglalkozhatunk. Ezért is voltunk kezdeményezői a társaság létrehozásának, s gazdasági megfontolásból is jobb társasági alapon tárgyalni, mint egyedi eladóként. A fának jó ára volt az elmúlt években, de nehéz volt eladni. Ha nagy tételt kínálunk, könnyebben találunk piacra. A társult termelőszövetkezeteknek mintegy 6000 hektár erdeje, fákban gazdag legelője van. Hasonlókról szólt a társaság vezetője, Vörös György is. — Az erdőgazdálkodásban szükséges gépek beszerzési lehetőségei korlátozottak, az eszközök drágák. .Mi úgy határoztunk, hogy á közös fejlesztési alapunkból vásároljuk be a gépeket. A társszövetkezetek önálló munkát folytatnak, de az egyeztetés, az értékesítés a mi téesszünk feladata. Természetesen a Seíag viszi el a legtöbb fát, de ha többet vágunk ki. akkor mi adjuk el ott, ahol a legtöbbet fizetik. A társaság áruit keresik külföldön is. Ma még jobbára csak piackutatást végeznek, ám máris jó üzleteket kötöttek a csurgói áíész közreműködésével az osztrákokkal, a nyugatnémetekkel és az olaszokkal. A minap épp olasz vevő érkezett Csurgóra a kivágott rönkökért, s elmondta, hogy hosszú távú kapcsolatra számítanak, hiszen szükségük van erre a iára a jóhírű bútor gyártásához. Ángyán Imre, az áfész elnöke szerint az idén tízezer köbméter iát szeretnének exportálni. N. J. Import helyett Több hazai fehérjét A világ ötven fejlődő or szagában él a lakosság negyed része. ÉlelmezésüK egyre nagyobb gondot je- 'ent, mert a mszőgazdasági termelés lassabban fejlődik e térségekben, mint a lakosság lélekszáma. Másutt viszont értékesítési nehézségekkel suzdenek a terme '.ók. A kiegyenlítés mégsem egyszerű dolog, hiszen a- éhező országoknak nincs elég pénzük, hogy élelmet vásároljanak. Az éle’mezés mennyiségi gondjai csak egyike a megoldásra váró feladatoknak Ahol ugyanis elegendő a? élelem, nem biztos, hogy kielégítő a választék, az élettani szükségletekhez igazodik a táplálkozás. Hazánkban például már minden család asztalán van elegendő élelem, de még sok helyütt kevés fehérjét fogyasztanak és a kelleténél több zsiradékot. Nőtt az ára A világélelmezés egyiK tontos tényezője a fehérjenövények termelése. Az európai embernek ez leginkább szóját, borsót, lóbabot, csillagfürtöt jelent. Ezek egy részét nem közvetlenül fogyasztjuk, , hanem előbb az állatok jászolába kerü’. majd a hús, mint értékes fehér.ieíorrás táplálja az embert. A fehérjetermelés tehát hazánkban az állattenyésztés fejlesztéséhez kötődik. De hol is tartunk a. fehérjetakarmányok termelésében? A számottevő változások ellenére is igaz, hogy a fehérjék termelése elmarad a szükséglettől. Ezért, évente mintegy 200 millió dollár ériekben importálunk fehér jetak ármányt. A termelés és a szükséglet közötti ellentmondásnak sok oka van. Sokan leginkább azt emlegetik, hogy az egyik legértékesebb it- hérjeforrás, a szója termeléséhez nem kedvezőek a feltételek. A szója ugyanis a meleg, csapadékos vidékeket kedveli, amelyek hazánk déli részén vannak, ugyanakkor ezen a vidéken terem meg leginkább a gabona is. Kétségtelen, hogy az eképpen érvelőknek is van igaza, de az sem vitatható, hogy a fehérjetermelés bővítése más módszerekkel is mego'dható. Épp ezért a termelés fejlesztéséről korántsem szabad lemondanunk, mivel Magyar- országon hagyománya van az állattartásnak. A mezőLőrinci L. László Jég hátán j | — Igaz, hogy el72. vitték? Néhány I 1 pillanatig haboztam, aztán döntöttem: — Igaz. —Kitől tudja a tanársegéd elvtárs? — A feleségétől. — Tehát igaz — fordu.i Melinda Kőszegi felé. És Földvári még ezt sem volt hajlandó megmondani... ön, tanársegéd elvtárs, mit szól ehhez? — Semmit — mondtam határozottan. — Amit tőlem hallottak magánértesülésen alapszik. S mindenkinek, saját magára tar tonik, hogy a magánúton beszerzett értesüléseit továbbadja-e vagy sem. És mindenki maga is felel érte! >MOG\ PLAP Reméltem megértik a mondatok mögé bújtatott figyelmeztetést. — És ... mi a vád ellene? — Nincs vád. — Nincs? — Kérem ... — És ön, tanársegéd elvtárs, mit tud? — Az előbb említett magánértesüléseim szerint letartóztatásának az volt az oka, hogy... a biztonsági szervek véleménye szerint Kiss Péter jugoszláv ügynök. A két évfolyamfelelős elsápadt. — Micsoda? — nyögte ki végül is Melinda. — Ezt az állatságot. .. Kanvteleti voltam figyelmeztetni. Elvégre provokáció is tehet az egész. — Vigyázzon, hogy m't beszél! Maga az állambiz- tonsági szerveket sértegeti .. . Különben is ennyi amit tudok Esetleges további kérdéseikkel forduljanak az Államvédelmi Hatósághoz . . . bár én nemigen ajánlom. Zsolt megcsóválta a fejét, aztán rámnézett. — És maga .., maga elhiszi? Kedvem lett volna egyenesei) kimondani, amit gondolok. De ismételten megfordult a fejemben, hogy hátha provokáció az egész, esetleg Gyomay szervezte be az évfolyamfelelősökei. Bár. tudj’ isten, nem látszanak olyannak szegények ... — Tökéletesen mindegy, hogy' en mit hiszek... De egy bizonyos dologban Földvárinak igaza van Nevezetesen abban, hogy legjobban teszik, ha a tanulással foglalkoznak. Abból még nem lett baja senkinek. Melinda. keserűen le- biggyesztelte a száját. — Persze... — aztán összehúzta a szemét, és közelebb hajolt hozzám. — Mondja . . . Mlinarik elvtárs, ön párttag. Mondja , maga így kepzelte el ezt az egeszet! Csak ültem velük szemben, és nem tudtam mit válaszolni. Aztán megfordultam a papírjaimért, kezembe vettem ökel, [elálltam, és igyekeztem ki- teretni a gyerekeket az ajtón. — Sajnos, mennem kell ... A második évfolyamnak tartok előadást... Maguk tudják, hogy a második évfolyamj anyagban azok a bizonyos török filológiai problémák.-*. Csak remélhettem, hogy nem gyűlöltek meg mindörökre. * * * Amikor visszajöttem az óráról nyomban felcsengeti a telefon. Örömmel kaptam utána mert az hittem, hogy Klára hív. Még reggel megbeszéltük, hogy napközben megpróbál felhívni az üzemirodáról. A telefon másik végén, azonban Kiss Péterné jelentkezett. — Beszélhetnék önnel, tanár úr? — kérdezte, és inár nyoma sem volt a hangjában sírásnak vágj' elkeseredettségnek. Kemény és nyugodt volt. mintha nem is a férjéről lenne szó. — Igen, de ... — A telefon nem megfelelő. Személyesen szeretnék találkozni önnel. És ne hiragúdjék . .. minél előbb. (folytatjuk./ gazdasági terme, és összes értékének fele az állattenyésztésből származik, a népgazdaság konvertibilis devizabevételének pedig egyötöde. A hazai szükség loten kívül tehát jelentős az állati termékek exportja, s ez ugyancsak a fehérjetermelés bővítésére serkent. A világpiacon számottevően növekedett az elmúlt években a fehérjetakarmányok ára. Közismert, hogy a népgazdasági egyensúly megőrzésének egyik feltétele az import mérséklése, így a külföldi fehérjevásárlások csökkentése is. Persze ennek csak akkor lehet realitása. ha az import mérséklődését hazai termeléssel tudjuk ellentételezni. Az állattenyésztés ugyams nem nélkülözheti a fehérje- takarmányokat. Ha romlik, táplálóanyagokban szegényedik a takarmányok, tápok béltartalma, növekszik a hústermelésben az egységnyi súlygyarapodáshoz szükséges idő. *öbb abrak kell az állatok hizlalásához, s mindez ront’a az állattartás szerény jövedelmezőségét. Ezért kelt bővíteni itthon is a fehérjetakarmányok termelését, Kallódó értékek Nem új felfedezés ez a magyar mezőgazdaságban. Olyannyira nem, hogy számos, eredményes kezdeményezés történt idáig is. Az elmúlt három esztendőben például 28 százalékkal bővült a fehérjetakarmányok hazai termelése. A hetvenes évek végén a szükségletnek 20 százalékát fedezte a hazai termelés, 1980- ban a 32 százalékát, tavaly pedig már a 38 százalékát Közben ennél jóval gyorsabban növekedett a vágó- áilat-termelés, így a több hús előállításához már nem kellett növelni a fehérjeimportot. A fejlesztés lehetőségei azonban még nincsenek kiaknázva. Egyes felmérések szerint a borsó, a csillag- türt, a lóbab, a szója ter- mőlerülete másfél-kétszeresére növelhető, termésátlaguk 30—40 százalékk i! emelhető. S nem csak a kimondottan fehérjetakarmányként ismert növények termelésében vannak lehe- 'őségeink. A fehérjének nagy része ugyanis a tö megtakarmányokból — lu cérnából, szénaíélékből — származik. A rétek, legelők terméshozama alacsony; nem 'megfelelő a betakarítás gépesítése, ezért magasak a veszteségek. Kallódnak az értékes fehérj sfóriásként szolgáló állati hullák, melléktermékek, amelyekből feldolgozás után teljes értékű fehérje nyerhető. A feldolgozók egy része korszerűtlen, felújításra, bővítésre vár. Nincs kellően kiépítve az összegyűjtés hálóza‘a sem. Kétszer ennyit Világszerte terjeszkedik az úgynevezett biológiái ipar, ahol egyebek között a rnikroszervezeteket is a fehérjetermelés szolgálatába állítják. Mindezekkel ma már a hazai tervek is számolnak. A felmérések szerint elérhető az a cél. hogy a hazai féhérjetermelés megduplázódjon, s a szükségletnek 60 százalékát á magyar élelmiszergazdaság egészítse ki; Ehhez persze mindenekelőtt fejleszteni] kell a termelést, a feldolgozást. Erre azonban csak akkor lesz vállalkozó ha a feltételek kedvezően alakulnak. Másként fogalmazva, a fehérjetermelés bővülésének egyik feltétele a beruházás, amihez ma a mezőgazdasági nagyüzemeknek kevés az anyagi ere- jük. r j. Befejeződött a totó-per Az OTP hét és tél millió forintot köteles visszaíuttatni a totó nyereményalapjába Pénteken végérvényesen befejeződött a közvélemény által totó-botránynak nevezett bűncselekmények miatt indult büntetőeljáyás- sorozat: a Legfelsőbb Bíróság — amely februárban ítélkezett a budapesti totó- esaló ‘ársaság ügyében — most jogerőre emelte az első fokon a szekszárdi megyei bíróság által elítélt totósok és bűntársaik büntetését. A vád fő pontja — mint ismeretes — csalás bűntette volt. Az ügy lényege pedig az, hogy a totózók labdarúgókkal és sportvezetőkkel összejátszva manipulálták számos meccs eredményét, és ezáltal — a „biztos” tippek alapján — nagy összeget nyertek; több mint hét és fél millió forint kárt okoztak a nyereményösszegek jogosulatlan felvételével. A szekszárdi ügy főszereplői — a I—IX. rendű vádlottak — közül hatnak a büntetése nem változót4: Molnár Tibor négy évi és hat hónapi, Mészöly József három évi és négy hónapi, I.ipovszky György három évi, Vígh Sándor két éyi és négy hónapi, Vajda László egy évi és kéthónapí, Czeiner Ferenc tíz hónapi szabadságvesztést kapott de a két utóbbinál a végrehajtást felfüggesztették. Tö- rőcsik Béla szabadságvesztését — az első fokú ítélet hez képest — két évről egy év hét hónapra, Zalai Istvánét egy évről nyolc hónapra mérsékelte, Csötönyi Dániel egy évi és öt hónapi szabadságvesztését pedig yégrehejl ásóban felfüggesztette a Legfelsőbb Bíróság. A büntető eljárás alá vont labdarltgók közül a korábban kirótt szabadságvesztés büntetést ugyancsak végrehajtásában felfüggesztették Sza’ai Imre. Antoni János. Dóri László és Gombos Gábor esetében. Ezzel szemben több vádlott a ró- videbb tartamú szabadság- vesztésen kívül pénz mellékbüntetést is kapót*. A Legfelsőbb Bíróság úgy rendelkezett, hogy a vádlottak által megfizetendő, együttesen 7 millió 583 ezer 965 forint kártérítés összegét az OTP — amely a fogadók összességének képviseletét látja el — köteles visszajuttatni a totó-játék nyereményalap j ába. Jogerős ítéletét indokolva a Legfelsőbb Bíróság rámutatott. hogy a vád tárgyává tett cselekménysorozatban elsősorban a totójá- tákos-vádlottak tevékenységének volt kiemelkedő a társadalmi veszélyessége. Az ő magatartásuk ugyanis nagymértékben alkalmas volt a sportvetélkedések tisztaságához fűződő általános érdekek- lejáratására, amely érdekek közé tartozik a labdarúgó mérkőzéseknek a sporterkölcs normái szerinti lebonyolítása is. Cselekményükhöz ugyanakkor a sportolók körében kialakult anyagias szemlélet is „megfelelő” táptalajt adott.
