Somogyi Néplap, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-27 / 98. szám
A KÖZGONDOLKODÁS ÁLLAPOTÁRÓL Valósághű szocializmuskép — cselekvési egység Párt- és tömegszervezeti vezetőket, propagandistákat és intézményvezetőket, a tömegpolitikai munka aktivistáit hívta össze tegnap délután a megyei pártbizottság az oktatási igazgatóság nagytermébe, ahol a megyei pártbizottság múlt év októberi határozatáról, a közgondolkodás állapotáról s a feladatokról folytattak eszmecserét a jelenlevők. Dr. Horváth Sándornak, a megyei pártbizottság osztályvezetőjének megnyitója után Tóth János, a megyei pártbizottság titkára mondott érdeklődéssel kísért vitaindítót. Az előadó bevezetőjében utalt arra, hogy a dokumentumot jól ismerhetik a résztvevők, hiszen önálló kiadványban és számos sajtóorgánumban is napvilágot látott. S mert a cél az. hogy ez a téma állandóan maradjon napirenden, azaz a közgondolkodásban tapasztalható tényezőket a politikai munkában, a döntésekben sohase hagyjuk figyelmen kívül, ezért néhány hangsúlyos momentumot kiemelt. Ezek között említette: bár a közgondolkodás. a közvélemény számba vétele folyamatos volt. mégsem hatja még át eléggé a politikai munkát. Állandó párbeszédre szólított föl. Megállapította: a közvélemény érett és nyitott minden előremutató mozgalmi kezdeményezésre. Ugyan akkor nyitottan kritikus is a hitelt nélkülöző látszatokkal. a felesleges átfedésekkel szemben. A közgondolkodás állandó vizsgálata tehát nemcsak a oárt. hanem az állami, társadalmi és tömegszervezetek. vállalatok és intézmények feladata is. Tóth János elmondta, hogy a közgondolkodással kapcsolatos vizsgálat, a jelentés. s a pártbizottsági vita nagy érdeklődést keltett, s ez azt igazolta, hogy a helyzetelemzés őszinte számvetés eredménye volt. A dolgozók méltányolják és nagyra értékelik, hogy a vezető tesfület a közvélemény alakulásával. formálásával intenzíven foglalkozik. és folyamatosan szembenéz a nehézségekkel, a gondokkal és feszültségekkel is. — Nem arrói szóltunk — mondta —, hogy milyen közgondolkodást szeretnénk, hanem arról, hogy milyen az a valóságban. Azt akartuk érzékeltetni,' hogy a közös cselekvési, szemléletformálási programok kidolgozása milyen irányban haladjon tovább. És nem becsültük le természetesen azt a lehetőséget sem. hogy a problémafeltárás. a lakosság jelzései bizonyos döntések előkészítésében nem nélkülözhetők. Tóth János ezután Havasi Ferencet, a Központi Bizottság titkárát idézte, akinek megállapítása Somogy- ra is érvényes: „ ... ma még erősebb oldalunk a tömeghangulat összegezése és az illetékesekhez való eljuttatása, mint a hangulat formálása ..., alapvető feladatunk tehát a közhangulat formálása, a hatékonyabb meggyőző munka megvalósítása. a politika mellett érvelő kiállás továbbfejlesztése”. Az előadó ezután számos témát vetett föl. amelvek foglalkoztatják a közvélemény“:. s amelyekre a tö- rnegoolitikai munkában frissen. meggyőző érvekkel kell választ adnunk. Ezek között nagy súllyai szerepelt az ellenséges ideológia, a burzsoá propaganda elemzése, amelynek próbálkozásaira nem egyszerűen válaszolnunk kell, hanem megelőznünk azok — általuk feltételezett — hatását. Nehézségeink meg- oldásáboz, a társadalom cselekvési egységének kialakításához ugyanis érvek sokaságával rendelkezünk, s olyan alappal, amelyre biztonsággal építhetünk. De szólt az előadó arról is: örömteli érzékenység jellemzi a lakosság közgondolkodását, igényét arra, hogy jobban. alaposabban és mélyrehatóbban megismerhesse történelmünket. Jó lehetőség e jogos kívánság kielégítéséhez felszabadulásunk közelgő 40. évfordulója, amely többek között összegezésre, a négy évtized tetteinek, sikereinek elemzésére, szemléletes bemutatására s a hibáinkból levonható következtetésekre is alkalmat ad. Végül mint értelmes cselekvési programot említette Tóth János megyénk lakosságának szülőföldhöz ragaszkodását. Azt mondta: erre épülve egyre több településen szerveződnek olyan közösségek, amelyek a kör- nyezetformálásér“ és -szépítésért hajlandók áldozatokat is vállalni. Nyilván indítéka ennek a szocialista demokrácia fejlődése és az is,, hogy közéletünk egyre tartalmasabbá válik . .. Arra a kérdésre, hogy miként tehetnénk hatékonyabbá, hogyan munkálkodhatnánk eredméyesebben Somogy közgondolkodásának fejlesztéséért, tízen igyekeztek választ adni a jelen levők közül. Dr. Horváth Gyula, a mezőgazdasági főiskola docense a harmadik világ helyzetéről és lakosságunknak a fejlődő országokról alkotott véleményéről fejtette ki álláspontját. Dr. Illés Attila, a megyei bíróság elnökhelyettese az állampolgárok jogtudatáról, a perekben tapasztalható magatartásáról beszélt,, s a családjogi kérdésekben a közömbösségre hívta föl a figyelmet, más kérdésekben arra, hogy egyre nehezebb a bizonyítás, mert őszintétlenséget, a hamis bizonyítékok felsorakoztatásának szándékát, a pereket elhúzó törekvéseket fedeznek föl. A tudat, a jogtudat és az erkölcs fejlesztésére hívta föl a figyelmet. Dorcsi Sándor, a nagyatádi pártbizottság titkára a propaganda, az agitáció és a tájékoztatás ösz- szekapcsolásának szükségességét hangsúlyozta, s kifejtette, hogy az emberek egy része szeretne, akarna, de nem mindig tud vitatkozni a . téves nézetekkel, mert nincs kellően felvértezve a vitára. Dr. Fenyő István, az oktatási igazgatóság helyettes vezetője a közgondolkodás és az életmód, dr. Pánczél Sarolta körzeti gyermekorvos az egészség megóvása és o munkaképes lakosság gondolatkörének összefüggésére hívta föl a figyelmei. Szabó György, az oktatási igazgatóság tanszékvezetője a frisebb és mozgékonyabb agitációs és propagandamunka mellett tölt lándzsát, s téves nézetek sorozatára hívta föl a figyelmet, muníciót is adva leküzdésükhöz. Légrádi László alezredes a hadseregiben sajátosan érzékelhető köz- gondolkodás összetevőire utalt, dr. Varga Levente, a megyei kórház-rendelőintézet főigazgató főorvosa az egészségügyi tevékenység közgondolkodást formáló s aát befolyásoló hatást elemezte. Giay László, a siófoki pártbizottság titkára arról fejtette ki véleményét, hogy az idegenforgalom mi ként hat a lakosság közgondolkodására; dr. Darabos Ferenc, a marcali kórház pártszervezetének titkára pedig a fiatal értelmiség letelepedéséről, közérzetéről váltott. . A közvetlen hangulatú aktíván Tóth János válaszolt a felszólalóknak, néhány kérdésben külön is kifejtve álláspontját, majd termékenynek és hasznosnak, jó hangulatúnak és előrevivőnek ítélte a tanácskozást. Befejezésül a valósághű szocializmuskép kialakítására hívta föl a figyelmeit a helyenként még tapasztalható illúziókkal szemben. Az aktívaülés dr. Horváth Sándor zárszavával ért véget. dig is foglalkoztunk, senkit sem utasítottunk el azzal, hogy nincs kapacitás. Megfelelő nyereségre azonban csak a korábbinál szervezettebb tevékenységgel tehetünk szert, azért vágtunk bele ebbe a cseppet sem könnyű vállalkozásba. A somogyvári szövetkezet tehát némiképpen javítja a piaci kínálatot, s remélhető, hogy viszonylag olcsón és gyors munkával előre lendíti a magánerőből való lakásépítést. A terve- ző-beruházó-kivitelező ellentétek mindenesetre megszűnnek, a szövetkezet nemcsak az építőmesteri tevékenységet tudja ellátni, hanem megfelelő ipari háttérrel rendelkezik, például az ablakok és az ajtók beszerzése. illetve gyártása sem nehezíti meg a doilgukat. Gyakorlatot is szereztek már a sorházépítésber., nemrég készült el a szövetkezetben dolgozó fiataloknak Somogyváron épített sorháza, amely képünkön is látható. L. P. Aktívaülés az oktatási igazgatóságon Fiatal szakemberek találkozója Fél évtizedes múltja van a fiatal élelmiszergazdasági szakemberek találkozóinaK Somogyiban. A megyei tar nács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a KISZ és a Medosz megyei bizottsága, a Teszöiv közösen szervezi ezeket a tanácskozásokat, s a résztvevők kölcsönösein tájékoztatják egymást munkájúikról, terveikről, gondjaikról. Tagnap a megyei tanács székházában találkoztak a pályakezdő szakemberek. Az 1983-lbain felsőfokú oktatási intézményekben végzett hallgatók közül hatvanket- ten helyezkedtek el a somogyi termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, élelmiszeripari üzemekben, tanácsi intézményekben, s most a meghívottak kétharmada eljött Kaposvárra. A többiek is csak azért maradtok távol, mert katonák vagy beteg ék, esetleg kismamák. A meigyei tanácson dr. Illés Attiláné osztályvezető- helyettes tájékoztatta a fiatalokat az osztály felépítésiéről, az ágazat múlt évi eredményeiről és idei tennivalóiról, az időszerű tavaszi nautikákról, s a Teszöv feladatait is ismertette. Ugyanitt a KISZ-nék a mezőgazdaságban adódó mozgalmi föladatairól is hallhattok a pályakezdő szakemberek. Az eddigi gyakorlattól eltérően most először egészítették ki a találkozót üzem- láftogatással: a kaposvári tájékoztató után a hetesi termelőszövetkezetet nézték meg. Miután tájékozódtak a szövetkezet szociálpolitikai és ifjúságpolitikai munkájáról, kötetlen beszélgetésen cserélték ki tapasztalataikat a pályakezdésről, az indulás évéről és arról: hol, hogyan szereznék érvényt az ifjúsági törvény előírásainak. Olyan kérdéseket vitattok meg. mint például a KISZ szerepe a megye apró falvaiban, az agráréntelmiség helye a községek közéletében. S hogy miiért éppen Hetest választották a látogatás helyszínéül? Azért, mert itt —• egyebek mellett — az ifjúsági tevékenység is példás .. Bárányszaporulati rekord A siófoki November 7. Mezőgazdasági és Kertészeti Tenmetőszövet kezet juhte- nyésztési ágazatában az idén a minőség javítását tűzték ki célúi. Selejtezéssel csökkentik az anyaállományt, s olyan egyedék jelentek meg a tenyésztésiben, amelyek növelik az ágazat eredményességét. A jobb munka feltételeit három telepen teremtik meg, s megszüntetik a siójútj árutermelő telepet. A balatonszabadi juhászaiban jártunk a héten, és valóságos „bárányözönt” láttunk. Az egyik hodály például hatszáz másfél hónapos báránynak adott otthont. A juhászoktól hallottuk: anyánként két bárányra számítanak az idén. Rendkívül sok volt a hármiasiker-elles, sőt ötös iker bárányok is napvilágot láttak. Lakást építenek fővállalkozóként Újdonságok a somogyvári építőszövetkezetnél A felújításra és a karbantartásra szakosodott néhány évvel ezelőtt a Somogyvári Építőipari Szövetkezet. Két építésvezetőség — a kaposvári és a Bala- ton-parti — foglalkoztatja a munkásokat. A földrajzi elhelyezkedés némiképp megnehezíti a munkaszervezést, de előnyei is vannak: jó munkásszállítással, szövetkezeti juttatásokkal stabilizálható volt a létszám, a helyi és a környékbeli embereket „megkötötte” a szövetkezet. Az építőipar általában munkaerőgondokkal küszködik, s az ilyen problémáktól megszabadulva, a homogyváriak nyugodtan tervezhették az utóbbi évek tevékenységét. Idei legjelentősebb munkáik is felújítások. Kapos- város befejezik a régi zárdaépület rekonstrukcióját. s a tűzoltóparancsnokságon végeznek még nagyobb értékű felújítást. A Balaton- parton elsősorban régi üdülők korszerűsítése a feladat. Üj munka a lengyeltóti iskola 60Ó adagos konyhája. Somogyváron a Dózsa Tsz megrendelésére gabonatárolót épít a cég, rohammunkában, igen rövid határidőre vállalta a kivitelezést. A községben fölújítják az iskolát és a postát. Róka Ferenc elnök elmondta: —- A föhajításon kívül az idén újdonságokkal is foglalkozunk: fővállalkozóként lakásokat kívánunk építeni. Már több tanáccsal megkötöttük a megállapodást ,— például Boglárlel- lén is lesz egy sorház — és kétféle módon adjuk át a lakásokat: kulcsrakészen és félkész épületeket. For- góalapgondjaink voltak, da az Okisz segítségével ezek megoldódnak: semmi sem áll a vállalkozás ' útjába Szórvány-lakásépítéssel ed-
