Somogyi Néplap, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-22 / 95. szám

VILÄQ PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SOMOGY Ákií 1,40 Fi NÉPLAP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL, évfolyam, 95, sióm 1984, április 22., vasárnap Színház és képzőművészet Szín, plasztika, természet tes és mesterséges fényekkel szőtt háttér és színház szö­vetsége egyidős a dráma születésével. Epidauruszban hegyek karéja, zöld pineák képeznek évezredes környe­zetet, Taorminában az Etna és a tenger. Az ember itt csupán észrevette és fokozta építészettel, szavakkal a táj katharzii^t. Ismeretesek a »jénai, firenzei ünnepi fel­vonulások a középkorban és a reneszánszban; a színes pompa itt szintén tartalma­zott színjátszói elemeket, akár a mohácsi busójárás vagy az ország valamennyi részében; honos betleheme­ié», mely színes játék a ja­vából; a népi színpad és a népi Iparművészet sajátos ötvözete. Bayreuth is felvo­nultatja a színes látvány le­hetőségeit Wagner fesztivál­jain, és a Szegedi Szabadté­ri Játékok méltó kerete, kör­nyezete a dóm. Reinhardt tudatosan alkalrhazta a kép­zőművészet ajánlatait meg­újított színházában a szá­zad első évtizedeiben, s az­óta ez a kapcsolatteremtés folyamatos a két művészeti agazat között. Színház és képzőművészet szövetsége napjainkban fo­kozódik. A Képzőművészeti Főiskolán külön tanszak fog­lalkozik a díszletekkel, a jelmezekkel, a jelmezek ké­szítésével; a jelöltek mun­káiból kiállítás is nyílt a Műcsarnokban. Lengyelor­szágban Sajna, nálunk Szin­te Gábor ért cl figyelemre igieltó eredményt a két mű­faj társításában. Sőt arra is van példa — Csavlek Etel­ka tanúsítja —, hogy vala­ki egyszerre lehet az Ope- vabáz szólistája és önálló tárlatokat rendező kerami­kus. Jó lenne, ha az Opera­ház , megnyitásakor az aulá­ban láthatnánk kerámia- •zebraii. Rendszeresek a tárlatok a budapesti József Attila Szín­házban. időnként a Madách Színházban és a szolnoki Szigligeti Színházban. ahol évekkel ezelőtt Radóczy Má­ria batikjai jelentékeny si­kert arattak. Egyre inkább használja színházkultúránk az építészeti, képzőművésze­ti környezetet, erről tanús­kodik. hogy a római romvá­ros, Tác és a szombathelyi Isis szentély körül, továbbá Szentendrén, a Ferenczy, Kmetty és Kovács Margit Múzeum közvetlen közelé­ben rendeznek nyaranta színházi előadásokat. Így a közönség összetett élmény­hez jut a rendezés koncent­rációja következményeként, hiszen a látvány, a gondolat es az akusztika egyszerre, együtt nagyobb és maradan­dóbb benyomást kelt. Balta Ernőnek, a század- forduló egyik jeles magyar festőjének lánya, V. Barta Éva — akinek most zárult nagykanizsai kiállítása — operákról, balettekről készít képi értelmezést, egész soro­zatot. Álma, terve szerint ezeket a felújított Opera­házban mutatják be már a következő eszteódóben. Egy biztos: ami színház és képzőművészet kapcsolatá­ban történt hazánkban, az •en n kevés. Losonci Miklós Több tízezer résztvevője volt szombaton a Német Szö­vetségi Köztársaságban a hagyományos húsvéti béke­meneteknek és tüntetések­nek. A ruhr-vidéki Duisburgban 12 ezer ember előtt Erhard Eppler, a Német Szociálde­mokrata Párt országos veze­tőségének tagja, élesen bírál­ta az amerikai kormány fegyverkezési politikáját. „Az Egyesült Államok történeté­ben még egyetlen kormány­zat sem élt olyan felelőtlenül a rendelkezésére álló, nagy hatalommal, mint a Reagan- kormány” — hangoztatta Eppler. A kereszténydemok­rata unió azonnal „amerika- ellenességgel” vádolta kije­lentéseiért a szociáldemokra­ta politikust. A Saar-vidéken több ezer tüntető előtt Oskar Lafontai­ne, az SPD országos vezető­ségének tagja úgy értékelte a mostani megmozdulásokat, mint azoknak az állításoknak a látványos cáfolatát, hogy a békemozgalom „megszűnt lé­tezni”. Lofantaine egyúttal határozottan ■ visszautasította a CDU—CSU-nak azokat a koholmányait, hogy a nyu­gatnémet békemozgalmat „behálózták a kommunis­ták”. Tüntetésekre került sor az NSZK hesseni, baden-würt- tembergi, alsó-szászországi és bajor tartományában is. A résztvevők tiltakoztak az új atomrakéták telepítése ellen és síkraszá'ltak az általános, nemzetközi leszerelésért. A húsvéti békemenetek va­sárnap és hétfőn folytatód­nak az NSZK-ban. A garlstedti amerikai támaszpont elolt a rendőrök megpró­bálják eltávolítani a tüntetőket (TeleXoto — AP—MTI—KS) Komolytalan tárgyalási készség Az utóbbi hetekben a nyu­gati, mindenekelőtt az ameri­kai propaganda látványosan tálalta az amerikai 'kormány állítólagos készségét arra, hogy erőfeszítéseket tegyen a katonai szembenállás szintjé­nek csökkentésére Bécsben — írja Borisz Orehov, a Pravda szombati számában. — Ugyanakkor, mint ez nyil­vánvalóvá vált, a hegj’ek va­júdásából csak egy egérke született, s a hangos ígére­tek szappanbuboréknak bizo­nyultak — mutat rá a kom­mentátor. A napokban előterjesztett nyugati javaslatokban még csak célzást sem találni arra, hogy komoly lenne a szándék a tárgyalásokon a résztvevő feleket elválasztó nézetkü­lönbségek csomójának átvá­gására. A nyugat a korábbiakhoz hasonlóan elzárkózik a kö­zép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentése kulcs­kérdéseinek megoldásától — állapítja meg a kommentátor, kiemelve, hogy pontosan et­től, a bécsi tárgyalások egyeztetett tárgyát képező kérdéseknek a megoldásától függnek az ellenőrző intézke­dések, amelyeknek hordere­jűket és jellegüket tekintve összhangban kell állniok a tényleges leszerelési intézke­désekkel. A NATO-országok változatlanul elutasítják a fegyverzet csökkentését, noha a bécsi tárgyalásoknak erre is szól a megbízatása. A nyu­gati résztvevők láthatólag nem hajlandók megállapodni a bécsi tárgyalások más fon­tos kérdéseiről sem. A bécsi tárgyalásokon résztvevő feleket egymástól elválasztó - minden kérdésben különösen elfogadható meg­állapodásra lehet jutni. E megállapodás alapjául szol­gálhatnak azok a javaslatok, amelyeket a Varsói Szerző­dés tagállamai terjesztettek elő 1983-ban. E javaslatok ma is teljes mértékben idősze­rűek, a megállapodáshoz ve­zető reális utat mutatnak. 1 Befejezték a burgonya ültetését a mikei Rákóczi Tsz- ben. 100 hektár burgonyát ültettek, ebből 70-et holland im­port burgonyával. A képen az utolsó nyolchektáros táblai ültetik. Lakásfelújítás és korszerűsítés Gyorsuló ütemben A tervidőszak első három évében 62 300 lakás felújítá­sa fejeződött be az országban, az 1984. évi program további 25 ezer régi otthon megfiata­lítása. Így az idei feladat va­lóra váltása már szorosan megközelíti a népgazdasági tervben öt évre számított ki­lencven-százezer lakás fel­újítási előirányzatának telje­sítését is. E munkának csu­pán' a? a szépséghibája, hogy elsősorban a részlegesen fel­újított lakások száma növe­kedett, az általános megfiata­lítást igénylő régi otthonoké a szükségesnél kevesebb. Jó­val kedvezőbb a helyzet a la­káskorszerűsítéseknél, amire költségtérítéssel, bérbeszámí­tással ösztönzik a lakókat az ingatlankezelő vállalatok. A vártnál is több bérlő élt ez­zel a lehetőséggel, s így az utóbbi három évben már lé­nyegében az ötéves lakáskor- szerűsítési előirányzat is meg- valósuít. A népgazdasági terv ebben az időszakban negy­ven-ötvenezer otthon korsze­rűsítésével számolt, ám ed­dig 47 ezer lakás komforttól kozatát emelték a hagyomá­nyost felváltó modern fűtő- berendezések felszerelésével* új fürdőszoba építésével stb. Az idén 15 500 lakást kom- fortosítanak, s a jövő évi fej­lesztéssel együtt az ötéves előirányzat lényeges túltelje­sítése várható. A fővárosban az ingatlan- kezelő vállalatok és partne­reik az idén 9400 tanácsi ke­zelésű lakás felújítására ""Ijp, 11 500 régi otthon korszerűk ;, sMesére készültek fel. Egye-- * bek között meggyorsítják 4 Nagykörút és a budavári la­kónegyed házainak tatarozá­sát, a lakások korszerűsítései. Ez á vállalkozói készség jellemző az ország \más váro­saiban is. Jó néhány helyen most már rendszeresen élnek a versenytárgyalások lehető­ségeivel, hogy a legelőnyö­sebb ajánlatot kínáló szerve­zetnek adott megbízásokkal jobban gazdálkodjanak a ta­nácsok anyagi erőforrásaival, és meggyorsítsák a kivitele­zést is. Széjavetés rekord területen Országszerte megkezdődött a szója vetése. A gazdasá­gok arra törekszenek, hogy a kukoricát megelőzve min­denütt földbe kerüljön a magja, mivel ugyanazokat a gépsorokat használják mi-nd- ,két növényi kultúrához. A szójamag kevésbé érzékeny mint a kukorica, követke­zésképpen hűvösebb talajban is csírázásnak indul. A vető­magot a szója hazai köz­pontjában, a bólyi kombi­nátban állítják elő az egész ország számára. A kiszállí­tott magvak’ mennyisége alapján számítva, az idén körülbelül negyedével nő. és eléri a 33—34 ezer hektárt a szója hazai vetésterülete. Ennyi szóját még soha nem termeltek nálunk. Régi nyuszik, kölnivízzel A gyermekkorból megme­nekült emlékek ünnep tájt erősödnek föl igazán. Ilyen­kor még arra is van re­mény. vagy ami mostanában még fontosabb: idő, hogy a hajdani megtöredezett törté­netek restaurálásával is fog­lalatoskodjon a múltba ka­landozó emlékezet. Ma úgy látom, hogy n vi­rág vásár nap \ — bizonyára csodálatos akusztikai hang­zása miatt — a feledésre legalkalmasabb időket is túlélte. Virágvasárnap — íz­lelem annyi év után ts a szót, és első tavaszi napsu­garat érzek a szobámban, meg igazi zöld füvet, tűz­delve gyermekláncfű sárga­ságával, amivel majd nyár- időben egy fújás után ejtő­ernyőst lehet játszani. Mert amit a Sándorok, Józsefek, Benedekek nemtörődömség­ből vagy éppen akaratuktól független okok miatt elmu­lasztottak, tudniillik a jó idő meghozatalát, az a virágva­sárnapnak szinte kötelessé­ge volt már. A mulasztásra nem volt semmiféle magya­rázat. A később könyevkböl megtanult nagyheti szoká­sokból mi csak nagyon ke­veset tudtunk. így maradt meg a legfontosabb: az új évszak áhított jövetele. Vi­rágvasárnaptól már minden nap elérhető közelségbe hoz­ta az ajándékozás idejét is, mind sürgetőbb volt a nyu­szifészek rakásához látni, ne­hogy sértődötten a szomszéd fiúk kipingált fészkeit illes­se a busás ajándék. A ké­szülődést csak egy kép teszi fájdalmassá, ahogy nagyapa elindul ól iránt, ahol a piros szemű nyuszikák laknak, és egyiket hátsó lábánál fogva fejjel lefelé allitja. hogy te­nyérénél végzetest sújtson a két tapsifül alá, hogy mtyd rántott hús lehessen beióie a csatádnak. Ez s kép eszten­dőkig tartó szorongást oko­zott: megkérdőjelezte fé­szekcsináló igyekezetünk hasznát is, hiszen a halálps fintort előidéző csapások után valami nyúltársi szo­lidaritást feltételeztem, amely megakadályozza az érdem szerinti ajándékozást. Megmaradt a történetek­ből egy pöttyös labda is, an­nak ellenére, hogy másnap örökre elgurult. Talán a lo­csolás idézte elő a feledé- kenységünket, hogy megke­ressük, mert a locsolás szent munka volt. Esetenként, ha vaiőban. jó szagú kölnivízre sikerült szert tennünk, tíz­tizenöt forintot is elkönyvel­hettünk keresetül. Örömnek nagyobbat azóta sem tudok elképzelni, mint amikor kiderült a locsoló- napi rögtönzött zárszámadás végen, hogy » keresetben ^tehézpénz” is non. A haj­dani kétforintos tekintélye súlyával vívta ki ezt a ne­vet, számokat még nem is­merő nyelvhasználatunkban. A múltidézés pacsuli illatú képeit mára már elnyomják a parfümös sprayk találékony illatai. Néha még húsvét hétfőn becsönget egy-egy gyerek, hogy elmondja azt a jól ismert versikét, hogy: „Zöld erdőben jártam, kék ibolyát láttam, el akart her­vadni, szabad-e locsolni?”. Aztán a ház asszonynépének locsolása következik, akik azért titkon pirus tojást tar­togattak a konyhaszekrény rejtettebb zugaiban, s ilyen­kor boldogan ajándékozzak a figyelmesség jutalmául. A mostani locsolást —- mint hallom — már egészen más honorárium illeti. A pingált tojások mellett szorgalom­mal a péné összege is nö-' vélhető. Nekem, a hajdan­volt régi locsolónak a végel­számolásnál azonban örök­re hiányozna az az iu-ott előkerülő nehézpénz. T»r*a istene»

Next

/
Thumbnails
Contents