Somogyi Néplap, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-20 / 93. szám
Útmutatás a helyszínen Megszűnik a „gyámkodás” « < ^ ■>" ía,- db Cserepes gondjaink Megváltozott Somogy köz- igazgatási térképe január 1-én. Eltűntek a járási határok, a megye öt városa és három nagyközség működik közre a környezetükben levő községi tanácsok irányításában. Az átszervezés volt a korszerűsítés könnyebbik szakasza. Most a tanácsoknak tartalommal kell megtölteniük a szervezeti kereteke*, gondoskodva arról, hogy a városkörnyéki igazgatási rendszer zavartalanul működjön. A lakosság többségében elégedett a megyei irányításban közreműködő öt város és három városi jogú nagyközség (Csurgó,. Tab. Boglárlelle) kijelölésével. A bogiárlellei vonzáskörzetbe került Lengyeltótiból, So- mogyvárról* és társközségeiből azonban nagy számú észrevétel érkezett, mégpedig azért, mert a siófoki bírósághoz, ügyészséghez, rendőrséghez kell utazniuk ügyeikben. A nagyobb távolság és a jelenlegi rossz közlekedési viszonyok miatt a korábbinál kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek. A megyei tanács már keresi a megoldás útját. A megszűnt járá&j hivataloktól 357 elintézetlen ügy került a városi tanácsokhoz. Ezeket azóta többségében elintézték. ‘E Az eddigi tapasztalatok szerint ilyen rövid idő nem elegendő ahhoz, hogy a városi jogú nagyközségek szak- igazgatási vezetői és az ügyintézők teljes biztonsággal lássák el a városkörnyéki községi tanácsokkal kapcsolatos feladataikat. Tetézi a gondokat, hogy a volt járási hivatalbeliek közül kevesen mentek a városi jogú nagyközségi tanácsokra (Csurgóra hárman, Tabra, Boglárlellére azonban senki!). ligy aztán a nagyközségek apparátusának, kiváltképp azoknak, akik más területekről kerültek oda, nincs kellő gyakorlatuk az irányításban, kevés a helyi ismeretük is. ">f A városi tanácsok sokkal élőnyösebb helyzetben vannak, hiszen a volt járási hivatalban dolgozók nagy része — hatvanhétén — hozCseréppel vagy palával fedett tetők szigetelésére alkalmas PVC-fólia gyártását kezdték meg a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalatnál A tetőszerkezetre szögekkel rögzíthető fólia felfogja a cserepek közötti résen beszivárgó esőt, port és a szelet, a meleget pedig zájuk kerültek, s ez nagyban megkönnyíti a város- környéki feladatok ellátását. A közigazgatás korszerűsítése megnövelte a megyei tanács apparátusának feladatát is, ezért belső átcsoportosítással megerősítették az irányítást, az ellenőrzést, a gazdaságszervezést, a személyzeti munkát. Dr. Kassai János, a megyei tanács vb-titkára elmondta, hogy az öt város, a három nagyközség szakigazgatási szerveinek minden segítséget megadnak, hogy a gondok mielőbb megszűnjenek. Tervezik a továbbképzéseket, a helyszíni útmutatást. Nagyon fontos a helyi tanácsok irányításával, különösen a városkörnyékkel kapcsolatos feladatok pontos kidolgozása. Négy bizottság alakult ennek a kimunkálására. Somogy sajátosságait figyelembe véve rögzítik a megye—város—község tanácsai közötti kapcsolat rendjét, kidolgozzák az együttműködés módszereit. Széles körű vita után a megyei tanács-vb júniusban fogadja el az új irányítási rendhez igazodó szabályzatokat. A vitáik, súrlódások, félreértések a városok, a városi jogú nagyközségek és a községi tanácsok között érthetőek, hiszen e területeken a legnagyobb a változás. A városi és a községi tanácsok vezetőinek kölcsönösen keresniük kell a jó együttműködés formáit. A megyei tanács azt szeretné, ha javulna a városi, s különösen a községi igazgatási munka színvonala, mindent megtesznek tehát azért, hogy a községek önállósága nagyobb legyen. Csak ott nyújtanak helyszíni segítséget, ahol arra valóban szükség van. Ugyanazt teszik a városi tanácsok is. Rövid idő telt ugyan el az átszervezés óta, mégis érződik már, hogy közvetlenebb a megye és a községek kapcsolata, kialakulóban van — a meglévő gondok ellenére — a városok és a három nagyközség közvetítői tevékenysége a megyei tanács és a községek között. nem engedi a szabadba kiszökni. így különösen a tetőtérben kialakított lakások védelmére, szigetelésére hasznosítható. A PVC-fóliát nem kell félteni sem az építkezés közbeni sérülésektől, sem pedig a viharos széllökésektől. Megtorpan a gépkocsik hosszú sora, várni kell. Kaposváron, a Berzsenyi utcában, a Dél-dunántúli Tü- zép telepe előtt zöld munkaruhás férfi vigyáz a rendre. Nemrégiben egy személygépkocsit zúzott össze itt az ideges igyekezet. Egy Ifa zöttyen ki a kapun, a magas feljárón. Jó néhány lomha autó sárga pislogással jelzi, hogy mindkét irányból az építőanyag-telepre igyekszik. A telepre, amely inkább udvarnak nevezhető, ahol az élő emlékezet még a kisvárosi réges- régi fatelepet is látja. Lent az udvarban nagy a nyüzsgés. A pótkocsikról árut raknak le, a kisebb furgonok ügyesen cikáznak. Az egyik autórádióból hallani: jó munkát kíván, és elköszön a reggeli szerkesztő. — Fiatalember, elvinne egy fuvart a szomszéd utcába? — szólítja meg a fejkendős néni a Zsukon cementeszsákot igazgató férfit. Hamar megegyeznek, 250 forintért egyszerre tíz mázsát kap majd a néni. Az öt-hat árukiadó szinte mindenütt ott van, ellenőrzik a szállítókat. Beszédes utcák Ünnep utáni első munkanap. A Beszédes József utcában ’ építkezők. Ahol megállunk, egy ház már kibújt a földből, és sejteni engedi impozáns körvonalait. — Az idén kezdtük — meséli Herczeg József —, minden anyagot beszereztem a cserépen kívül, azt nem lehet kapni. Itt palát nem tehetünk föl, ez az előírás, de akkor hogyan tegyem föl azt, ami nincs. Pedig ráadásul én még könnyen vagyok, maszek fuvarozóként jól ismerem a járást, ennek köszönhetően megvan minden anyagom. Hegedűs József 26 éves szobafestő — felesége gyes • en, két gyermekük van — a Hermann Ottó utcában építkezik. — Háromezernyolcszáz a fizetésem, anyámnál lakunk, muszáj volt belevágni. Sikerült szereznem tatai cserepet, de az egyhatodát kidobhatom, olyan rossz a minősége. Még mindig nem kaptam „E” jelű gerendákat szaladgálhatok az egész országban. Az a véleményem, hogy a magánfuvarozó géemkák kifosztják a tüzépeket. Csináljanak külön lerakatot a magánosoknak és a vállalatoknak, mert azok is elviszik az anyagot. Az OTP meg későn lép. majdnem akkor adnak pénzt, amikor már vége az építkezésnek. Akik most kezdenek építkezni azt tanácsolom, kössék föl a nadrágjukat. Bakó Károly 29 éves gépipari munkás a Beszédes utcából: — Háromszázötvenezer forint van eddig benne. Nagyon elkeseredtünk: az OTP visszatartja az építkezést, nemhogy segítené. Mi már mindenünket ráköltöt- tűk, most százhúszezrei adott, ezzel kell tető alá hoznunk, újabb hitelt csak akkor kapunk. — Ősszel megyek nyugdíjba — mondja a napszítta arcú asszony, id. Bakó Ká- rolyné. — Még a fiam ipari tanulói ösztöndíját, is beleöltük az építkezésbe. 1957 óta egyszoba-konyhás lakásban lakunk, elég vol*. Ide költözünk majd mindannyian. Ha látunk valami anyagot, azonnal megvesz- szük, mert holnap már hiába megyünk. Bejártuk az egész megyét, cserép nincs. Az ablakok is hiányoznak, de arra most nincs pénz. A fuvarra eddig elment ötvenezer forint. Borravalót nincs miből adnunk, egyszer adtam egy ötvenest, de ötszázast vártak volna. A megye egyik tüzép-te- lepén beköszönt az irodába, betonkefnit akart venn;. Azt mondták: „— Nincs. Mit gondol, hol él maga? Ha Kaposváron nem kapott, nekünk honnan lenne? Ennek a telepnek tizenöt községet kellene ellátnia, és csak hármat tud.” Hol a hiba? A kaposvári tüzép irodájában Gimesi Lászióné, telepvezető-helyettes : — Az első negyedévben 15 ezer megrendelt, visszaigazolt cserép nem jött meg. A cserép országos probléma, 140 millió kellene, s 90 milliót tudnak gyártani. Csak itt Kaposváron kétszáz új ház épül, de nemcsak ehhez, hanem a tatarozásokhoz és a viharkárok javításaihoz is szükség van cserépre. — Hogyan tudják kivédeni a hiány kísérőjelenségét, az ebből fakadó korrupciót? A keveset hogyan tudják elosztani igazságosan ? — Vásárlóink érdekeit messzemenően védi az anyagbiztosítási szerződés. Ha megérkezik az építőanyag, értesítjük vevőinket, és sorszám szerint vehetik át rendeléseiket. A csúszópénzről hallható szóbeszédeket és a gondokat csak a teljes építőanyag-ellátás szüntetheti meg. Addig is ajánljuk az anyagbiztosítási szerződést. — Véleménye szerint mi az építőanyag-hiány oka? — Az építőanyag-gyártó ipar fejlődése nem követte a magánépítkezések kibontakozását. A hiány pedig rajtunk csapódik le. Pedig nem a kereskedelemben kell keresni a hibát, mi csak azt tudjuk eladni, amit az ipar termel. A több is kevés Zaccomer János, a Somogy—Zala megyei Tégláéi Cserépipari Vállalat igazgatója: — Cserepet a Dunántúlon két gyárban, Bátaszéken 13 —14 milliót és Tatán 16— 18 milliót gyártanak évente. Csornán egymilliós évi termeléssel műemlékcserép készül. Hazánkban — a bérpreferenciák, a dolgozók többszörös túlóráztatása mellett — az idén 98 millió cserepet gyártanak. A hiányzó részt — 35—40 milliót — jugoszláv, osztrák es cseh importból szerzi be a belkereskedelem. A többi építőanyagból is több kell, mint a korábbi években. Ugyanis nemcsak több, hanem nagyobb házakat is épí*enek. Emellett a tatarozásokhoz, valamint a kisebb beruházásokhoz is hagyományos építőanyagokat használnak föl, ráadásul ezek száma is emelkedett. Mindenki téglából akar építkezni. Tavaly területünkön az első félévben 13—14 millió tégla kellett összesen, míg most csak a közületi építkezésekhez 24 millió kellett március végéig. Gyáraink feszített ütemben termelnek. a tervezett mennyiség mellett minden többletet a lakosság ellátására adunk át. Kőszegi Lajos Exportcikk az éticsiga Érdemes lehajolni érte (Tudósítónktól.) A langyos meleg esős, időjárás kedvező az éticsiga gyűjtéséhez. Árokparton, réteken, erdőszélen, vizenyős helyeken van a legjobb lelőhely. Szorgalmas munkával több száz forintot is meg lehet keresni naponta. Az országnak export szempontjából rendkívül fontos az éticsiga gyűjtés. A szabvány szerint csak a 2,8 centis átmérőnél nagyobb csigát veszik át, és valameny- nyi áfész foglalkozik vele. Az éticsiga feldolgozását a MAVAD közbejöttével, megbízásából a nagybajom—ka- posfői áfész kiskorpádi telepe végzi. Az export is innen indul. A szövetkezet a szükséges előkészületeket időben megtette. Az éticsiga gyűjtésére és felvásárlására vonatkozó megállapodásokat megkötötték az áfé- szekkel. Az éticsiga felvásárlási ára 13,— forint kilogrammonként, amelyből 23 fillért vonnak le adó miatt. A szállításhoz szükséges ládákat kivitték már a felvásárló helyekre. A „csemegét” főleg Svájcba, Franciaországba és a Német Szövetségi Köztársaságba szállítják. A gyűjtés jó mellékkeresetet jelent a nyugdíjasoknak, diákoknak, KISZ-fiatalöknák. Ma, amikor az ország fizetőképességéről oly sok szó esik, érdemes ezzel a munkával az eddiginél többet törődni, és nagyobb figyélmet fordítani rá. Minden felvásárolt éti- csiga — amely nálunk úgyszólván értéktelen — dollárt jelent az országnak. Kutatások a minőségért A hazai és a külföldi vásárlók megnyerése elsősorban az élöimiszerek minősé- géveil szemben támaszt magasabb követelményeket. Ez az élelmiszerkutatókat új területek feltárására sarkallja. A tudomány olyan módszereket, eljárásokat vett célba, amelyekkel a korábbiaknál magasabb biólógiai- és élvezeti értékű, ugyanakkor a korszerű táplálkozásba illő ételek gyártására nyílik lehetőség. Biacs Péter, a Központi Élelmiszer- kutató Intézet igazgatója elmondta : Az elmúlt évek technológiai fejlesztésével, s a mezőgazdaság által biztosított kellő mennyiségű alapanyag lehetővé tette, hogy a hagyományos cikkek mellett évente mintegy 400—500 új termék is elhagyja az üze- mdket. Jelenleg mintegy 70 témán dolgozik az intézet. L. G. Eső, por, ellen fólia Korszerű, magasabb technikai szinten dolgozó belföldi hús- feldolgozó üzem működik a Kaposvári Húskombinátban. Az itt készült termékek legnagyobb részét, töltelékárukat, füstölt—főtt húsokat és szalonnákat a megyében, kisebb részét Budapesten értékesítik. Az üzem 170 dolgozója tavaly tízezer tonna húskészítményt termelt Gyertyás László felvételei
