Somogyi Néplap, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-18 / 91. szám

Múltidézés a tavaszi napokon Tavaly, év elején rendha­gyó közgyűlésre ült össze a Napsugár ipari szövetkezet tagsága». - Ez a közgyűlés mondta ki — hosszú előké­szítő munka után — a 32 éves szövetkezeit megszűné­séit, és ugyanezen napon ala­kult meg a volt. szövetke­zet tagjaiból a Napsugár Ru­házati és a Metaüux Ipari Szövetkezet. — A tag&ag abban a tu­datban határozott így — mondta i/j. Radnóti László, az új Napsugár elnöke, az ez évi márciusi közgyűlé­sen —, hogy a diffúzió elő fogja segíteni mindkét szö­vetkezet további fejlődését. Természetesen voltak, akik kételkedtek döntésünk, közös elhatározásunk helyességé­ben, és azt jósolták, hogy a szétválás nem szolgálja majd tagságának érdekeit, gátja lesz a további fejlődésnek. A Metaükix nyeresége 8,4 rmilió, a Napsugár nyeresé­ge 20.8 miililió forint volt ta­valy, összesen majdnem 30 millió forint. Ezek a beszé­des számok meggyőzhetik a kételkedőket. A Napsugár ruhaipari szö­vetkezeit a mült évben 132 millió forint termelési érté­ket mutatott föl, árbevéte­lük elérte a 224 milliót. Ott jártunkkor éppen kül­földi útról érkezett az el­nök: — Ausztriában és Fran­ciaországban üzleti úton vol­taim, azzal a céllal, hogy anyagot vásároljak és elo­és aerosol-palackok gyártá­sát. Korszerűsítették az Ön­tést Ajkán, a Likőripari Vállalat pedig gépesítette mmi-palac&ok alumínium kupakos zárását. Az említett korszerűsíté­sek, műszaki fejlesztések el­sősorban az alumíniumipar technológiai folyamatának műszaki színvonalát javítot­ták. Ennek köszönhető, hogy javult a termékek minősé­ge és bővült a választéka. Bővülő export Különösen jelentős az alu­míniumipar szerepe a ma­gyar gazdaság tőkés export­jában. Kedvező változásnak tekinthető, hogy alumínium kivitelünkben lényegesen nőtt a nagyobb feldolgozott- ságú termékek aránya. Mi­közben az alumínium fél­gyártmányok és készáruk együttes exportja az eltelt másfél évtized alatt megöt­szöröződött, a fémtömbé nagyságrendekkel csökkent. Olyan árualapot teremtet­tünk, amely még az utóbbi idők kedvezőtlen konjúktu- ráiis feltételei között is szá­mottevően javította külke­reskedelmi mérlegünket. A program legfőbb ered­ményét mégis az jelenti, hogy a kiemelt fejlesztés le­hetőséget teremtett a hazai adottságoikhoz jobban igazo­dó termelési struktúra kia­lakításához, hozzájárult a hazai felhasználás körének széüesíteséhez, és az egy fő­re jutó aktmíniamfogyasztás nemzetközileg is magas szintjének eléréséhez, A program tehát az el- műk ev utolsó napjával véget ért Mindez azonban nem jelenti azt, hogy to­vábbi tennivalók ne lenné­nek. A nemzetközi piaci elő­rejelzéseik ugyanis már a vi­lágszerte fokozódó alumí­niumhiányra figyelmeztet­nek, s ez növekvő keresletet, magasabb árakat, előnyös exportlehetőséget ígér. De ígéri az élesedő konlkjanreu- ciaharcot, a fokozódó ■ver­senyt is. Hogy ebben a ver­senyben ne veszítsük «i az elmúlt másfél étvíaed aüatt szerzett relatív előnyünket, ahhoz a mindennapok ke­mény munkája mellett ru­galmas alkaSsnaabodoképeo segre szúfow«, zetesem tájékozódjak az . ex­portlehetőségekről. Ilyen­kor év elején a nagy gyá­rak raktáraiban kisebb té­telek maradnak, ezekből ol­csón, jó árut lehet válogat­ni. A mi ciikíkeink, a sport- áruk hazai alapanyagbázisá szegényes, és nemigen Ia­het kapni. Sport — és sza­badidő öltözékeinkhez kül­földön — bármilyen furcsa — olcsóbb anyagot tudunk vásárolni, s ezek minőség® kifogástalan. — Termékeiket hol érté­kesítik? — Az idei terv készítése­kor azzal vádoltak minket, hogy a belföldi ellátásban kicsi részt vállalunk, mivel a tavalyi 126 millióról 92 millió forintra szállítottuk le belföldi termelésünkét. Abban az időpontban — még nem volt mag az en­gedély a jugoszláv kooperá­cióra. Ugyanis b-eliréíésl&é- delmi áruinkat őéíi szomszé­dunk bérmunkában készíti. Egy hónapja kaptuk meg az engedélyt, így tudjuk hozni a tavalyi szintű eredményt. A mi üzemeink főként bér­munkát végeznek, az NSZK számára. A , munka , díja fa deviza) a miénk. Ruháinkon csak a külföldi márkajel szerepelhet, amit ott forga­lomba hpznak, nem -i ni nevünkön megy, «nnyiB jók még nem vagyunk., — A megye lakossága vá- sárolliat-é divatos cikkeik­ből? — A Somogykerrel történt megállapodásunk alapján viszonylag nagy tételt szállí­tunk a megyének. Nem lenne teljes a szö­vetkezetről vázolt kép, ha nem beszélnénk az árnyékos oldalról. A tőkés export. az átlagosnál nagyobb terheket ró a szövetkezet minden dolgozójára. A megrendelő magatartása miatt sokszor csak rendkívüli erőfeszíté­sek árán, túlórázásokkal si­került korrigálni a hibákat. Az éles konkurenciaharc rányomja bélyegét a jö­vedelmezőségre is. Negy­venöt fővél csökkent a lét­szám. Sokan a környéken létesült új üzemekben he­lyezkedtek el, illetve egyé­ni vállalkozásba kezdtek. A szövetkezet fejlesztési lehe­tőségei is korlátozottak. — Az első három hónap tárgyalásai jó irányban in­dultaik el Keretszerződése­ket és megállapodásokat- kö­töttünk, az exportunk biz­tosnak tekinthető. Belkeres­kedelmi termelésünk javát lekötöttük a pécsi T-ritex, a szombathelyi Uránia és a budapesti FÉR Kereskedelmi Vállalattal. Ennek \ értéke százmillió forint. Az idei árbevét-eíS tervünk 260 mil­lió farkú. Termékeinket fo­lyamatosan szállítjuk ki. Az első negyedév mindig gyen­gén szokott sikerülni, ta­valy csak 35 millió forint volt, még az idén 58 . millió. Ez munden elképzelésünket folúknűlta, ilyen még nem vwét a szövetkezet történa­,Ä0n- K. L. Bár még nem feje­ződtek be a forradalmi if­júsági napok — néhány ren­dezvény április második fe­lére is jut —, azért érdemes áttekinteni az eddigi prog­ramokat. Az ifjúsági szövet­ségnek ez a három tavaszi évfordulót átfogó esemény- sorozata most már hagyo­mányos minden évben. Pál­ja, hogy a történelmi hűsé­get szem előtt tartva meg­emlékezzenek nemzetünk sorfordulóiról, s túllépve a merev ünnepségeken új színt adjanak az évfordu­lóknak. Az idén több olyan ren­dezvényt szerveztek, mely a múlt és napjaink hiteles vizsgálatát szolgálta. Ilyen volt az 1848-ról és 1919-ről tartott politikai fórum, a történelmi szabadegyetem, sőt a március I5-i ünnepi műsor a kaposvári Május 1. «teában. Az ország mérsékeltebb építési igényesnek megfele­lően az a nússsssdasági terv az építőiipar tenaaefejé- ndte saázaléíro® csöfc­taestéséreJ számai. Ax év A megemlekezésefc «tán általában gyorsan szétszéle­dő tömeget az idén sikerült egy-egy fél órára megállí­tani. Április 4-én például a Munkácsy gimnázium kert­jébe hívta a koszorúzásról haza igyekvőket a kaposvári Tóth Lajos iskola áttoro- fúvószenekara. Ilyen ötletek gafoajgítoit'tiaík az idei ta­vaszt. Nehéz volna összeszámol­ni, hogy hány rendezvény volt a megyében a másfél hónap alatt. Minden telepü­lésen megmozdultak a fia­talok. Most először sikerült igazán bevonni a progra­mokba a különböző társ­szerveket, így nemcsak min­den réteghez, hanem min­den korosztályhoz szólhat­tak a műsorok, az előadá­sok. A diakoknak több köz­ponti vetélkedőjük volt eb­ben az időszakban, s ha még gerendából 25 százalékkal teijesfoefték túl az előirány­zatot, s így csaknem 600 ezer méter betongerendát kaptáik terven fokié a saját- hacepifbőfc hozzávesszük a tanúimén, versenyeket, bizony zsúf.j.i napok követték egymást. Közben tartották az Enexlo ifjúság bemutatóit és sorra szervezték a diáknapokat. Nemcsak a tanórán, hanem a szabad időben is ügyeim kellene, hogy ne terheljük túl a diákokat. A dolgozp fiatalokat elsősorban a sport­versenyekre, ifjúsági talál­kozókra, emiéktúréjpra vit­ték, ők voltak a főszereplői az ifjúsági klubok vetélke­dőjének is. Bár a testmoz­gás iránt érdeklődnek leg­jobban, azért bizonyságot adtak arról, hogy szívesen tájékozódnak és beszélget­nek politikai kérdésekről ts. Az értelmiségi fiatalokat szervező munkával bízták meg. A megyei könyvtár if jü munkatársait dicsérték pél­dául azok a kiállítások^ me­lyeket A forradalmak köny­vei címmel állítottak össze. Lehetőséget adtak nekik a bemutatkozásra is: a képző- és iparművészeket kiállításra csalogatták; 22 pályázó küld­te el 86 munkáját a KISZ- jskolán rendezett tárlatra. A propagandára most nem lehetett panaszunk, a ren­dezvényeket hirdető plaká­tokat mindenütt megtalál­hattak. Javítani kel. vi­szont a műsorrendezés tech­nikai részén. Jó érzés idő­sebb embereket látni egy- eey ifjúsági programon. Erre igyekeznek jobban odafi­gyelni a KISZ-esek. Már eleve egész családokra szá­mítottak, nekik szerveztek programot i. e. Csaknem négyezer új lakás épült az első negyedévben Több a tégla és a gerenda „Napsopras” remények - gondok A esurgői ruházati mzöwetkmzet gazdalkütíáma éteé héttőm hónapijában a meemM^sá). lassúbb vote a mérasSsWés, s igf a fcfevSte- Seaő váM"=5jatok és satetetfoe- az éten aagyerfovbes végeztek, s earn beMÜ az ÉVM-véHata- tok termelése 2,6 saázaiék- feal halackte meg a negyed- eJ&rányaatoL, Kedvező, az a-Kajm erőforrások megválása- J® jótes^mények berasbaacii a tóaeatoisméi stefowebb körben sBteér a veBseaytár^eSEeos s fobb ttott tt vá»asfcató te a megbízások tetayerésósé. As óv eteő há- ee*e temappbe» US ver- aHSjttárgys&ást bCBjwjSákottak le, s ebből összesen '46 Jé- tasósaaény tetevtesteaéséne ad­Az Alumíniumipari KFP méri&gm A magya ~ A lakásépítő váS!afatok és gBönsetkeaesek az év eteő ha­mm hónapjában 3879 új ott­hont adtak át, ebfoS. 3182-t he. Érv.aí-vái.tóatek: építettek tea., lényégében annyid ?x*»i m. méú év azonos »ióWMfaá- fean. Az idei átocsási ütem­terv azonbavi gyorsabb elő- pehaiadássBi számait, • ezért s® épitótá főidényben na­gyot* erőéeszátésefc szüksé­gesek, hogy a munkák befe­jezése ne az utolsó hónapok­ra torlódjon. Az egyenle­tesebb ütemű építésben ked­vező • eséllyel indult már a Békés, Heves, Nógsrad, Somogy, Tolna és Vas me­gyei ÉVM vaälaäat, amelyek az első negyedévben több jmmt kétszer annyi új ott- hot adtaik át, .mint a múlt év azonos időszakában. Az idei átadási előirányzat tel­jesítésében biztató, hogy a kivitelező vállalatok és szö- szövetkeaetek jelenleg 45 870 lakás építésén dolgoznak, ami mintegy 700-zal több az egy évvel ezelőttinél. Az építőanyag-ipar az első negyedévben 1,1 százalékkal teljesítette túl előirányzatát, c ezen belül jelentősen nö­velte a saját ház-építkezés ék­hez szükséges, keresett ter­meitek gyártását. A falaaó- any agukból 12,7 százalékkal teljesítette túl háromba v i előirányzatát, ezen 'belül terven felül mintegy 50 mil­lió téglát szállítottak az építőiknek. Vasbeton fódém­A faöaeäsnÄ-tba® adta hír»! a Madsztertanáes üléséről kiadott közlemény: a kor­mány befejeaettnek nyilvá­nította az 1970-ben indított Aáuminaumipari Központi FejJeeatásá Programot. Az, hogy erre az eseményre két évvel a megadott határidő előtt került sor — ömraagá- bem is sokait e Sárrá. A lé­nyek egyértelműen biaonyít- ják: az Alum ín ium ipari Központi Fejlesztés Prog­ram keretében nagyon fon­tos és jelentős változások mentek végbe. Az »7* óta eJteít nem egeszen másfél évtized alatt másfélsBeresére emelkedett a bauxitbányászait termelése. Ezt mindenekelőtt az tette lehetővé, hogy új bányákkal gazdagodtunk. A Fejér me­gyei Bauxitbányáknál a Rákhegy H. és a Bitó II , valamint a fenyőfői banya néven, míg a Bakonyi Bauxitbánya Vállalatnál a Halimba III., majd ennek bővítéseként a Deáki puszta, az IZa II. és a Deáki IV 1 bányák neve jelezte, hogy több bauxit kerül a felszín­Új ütemek A bauxíttermeles növeke­dése lehetővé tette a tim­földgyárak termelésének bő­vítését és a technológia korszerűsítését is. Az előb­bire az ajkai új, 240 ezer tonna kapacitású timföld- gyár a példa, a rekonstruk­ciókat viszont Almásfüzitő, Mosonmagyaróvár és a régi ajkai gyár neve fémjelzi. Ezek nyomán a timföldgyár­tás csaknem kétszeresére nö­vekedett, bár a kibányászott bauxit minősége romlott, a korszerűbb technológia ered­ményeként a belőle előállí­tott timföld minősége javult A következő technológiai lépcső az alumínium-kohá­szat. Ennek továbbra is a A Székesfehérvári Könny lifemmn japán gyártmányú alu­miniums zalag-gyártósora magyar—szovjet timföld és alumínium egyezmény jelen­tette az alapját, amelyet né­hány hónapja megújítottak. Ez az egyezmény lehetővé tette a többi között azt is, hogy alumíniumfeldolgozó- íparunk gyorsabban fejlőd­jék. A tárgyalt időszak ele­jén fejeződött be Székesfe­hérvárott egy új, nagy kapa­citású szélasszalag-henger- mű építése. A hetvenes évek közepén bővítették a prés- műt és a szélessaalag-hen- germűt. Bővült és korszerű­södött a fóliagyártás is. megismerkedhettünk a ne­mes fóliákkal. Korszerű termékek Üj kószárug’rá-rtó üzemek kel gyarapodtunk Balassa- jyarmaton és Hódmezővá­sárhelyen, ahol többek kö­zött • habosított és szerelt alumínium-bontású panelek, íves te tők, nyílászárók, ba nyatámofc és radiátorok gyártását kezdték meg. A Magyar Kábel Művek ugyancsak Balassagyarmaton megkezdte az alumínium kábelek gyártását. Az aiu- mmiumgyár egy tiszafüredi egységgel egészítette ki tisz­ta al umíniiumprof i lú terme­lésre szakosított üzemét. Jászboldogh-ázán termelni kezdett a Jászberényi Hűtő­gépgyár új radiátorgyára. A Mátravidéki Fémművek csa- varmentes alumínium kupa­kok előállítására profilírozta át füzesabonyi üzemegységét. A Fémmunkás Vállalat ab- larkkeret gyárat adott át Székesfehérvárott. A® Alumíniumgyár a mélyhúzásra, a Kábö Mű­vek a gyors huzal hú zási’a, a Hűtőgépgyár pedig a hőcse­rélők automatizált nagyipari termelésére tért át, ameiy- lyel világszínvonalon áll. A Mátravidéki Fémmű gyors­járatú préseivel megalapozta a nagy telje&ítaény-ő tubus-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents