Somogyi Néplap, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-15 / 89. szám

Hincz Gyula Nyolc évtizeddel ezelőtt, 1904. áp­rilis 17-én szüle­tett képző- és iparin ű veszetünk inspirátor mes­tere, nemzedékek nevelője, nemzet­közi rangú alko­tója, Hincz Gyula Kossuth-, SZOT- és kétszeres Mun- kácsy-díjas festő­művész, a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze. 1929-ben végez­te el a Képzőmű­vészeti Főiskolát Kudnay Gyula és Vaszary János ta­nítványaként, 1928-ban nyílt az első önálló kiállí­tása Berlinben, a ,.Der Sturm”-ban Azóta művé­szetét megismerte nemcsak az ország, hanem a világ, több önálló tárlata nyílt Bu­dapesten, a vidéki városok­ban és Párizsban, 1970-ban a Velencei Biennálén. Hosz­részét képezik Shakespeare, Anatoie France. Petőfi és Vörösmarty műveihez készí­tett értő-elemző illusztrációi. Hincz Gyula elkötelezett művész, képi vallomásai a bókét igénylik harcos ener­giával, töb grafikája érinti itó évekig tanított a Kép­zőművészeti Főiskolán, 1958-tól 63-ig a Magyar Iparművészeti Főiskola főigazgatója volt. Mérték­teremtő murálds munkái Bu­dapesten, Kecskeméten, Ér­den, Miskolcon, Békéscsabán láthatók. Hincz Gyula teremtő gé­niusz, a mai európai vizuá­lis köznyelv egyik nagy megújítója, s csak Picassó- hoz hasonlítható sokoldalú­sága: a képző- és iparmű­vészet minden ágát nemzet­közi színvonalon műveli. Hat évtized munkássága nemcsak a táblaképek ava­tott mesterének láttatja, aki szüntelen megújulásaival, képzeletének vuikánszerű kitöréseivel, izzó lobogásá wal építette mértékadó élet­művét, hanem szobrásznak, keramikusnak, gobelinoti. mozaikok, üvegablakok, épí­tészeti tervek, színpadi dísz­letek készítőjének. Minden műfajt kimagasló szinten mivel. Életművének fontos korunk ezen egyetemes esz­méjét. Chilét és Vietnamot elemző képein kiáltó humá­nummal ítélte el az erősza­kot, a brutalitást, önzetlen emberségének bizonysága, hogy Vác városának aján­dékozta festői, szobrászi, gra­fikusi életművét — közel ezer műalkotást. Állandó gyűjteménye 1983. április 4- én nyílt meg Vácott. Octavio Paz írta, hogy a költemény, akár nyitott, akár zárt, azt kívánja, hogy eltűnjön az, aki írta, és megszülessen az a költő, aki olvassa. E szentenciát Hincz mesterre és a képzőművé­szeti értékeire alkalmazva bízvást mondhatjuk: festé­szete, szobrászata nyitott, és ezrek, tízezrek után milliók várják a befogadást: alkotó­társai, növekvő közönsége. Vác az általa adományozott gyűjteménnyel megkezdte a nagy kulturális vendéglátást, melynek meghívottja az or­szág népe és a nagyvilág. Losonci Miklós Környezetvédelmi akciók és fölmérések Vöt ösk eresxtesek a Balaion-part tisztaságáért Két évvel ezelőtt a három Balaton-parti megye együtt­működési megállapodást kö­tött a tóparton jelentkező vö­röskeresztes feladatok haté­konyabb megoldása érdeké­ben. Az első együttes ülésen a községekben szervezendő tisztasági mozgalom, a kör­nyezetvédelmi akciók gond­jait vitatták meg, s határo­zatot hoztak az egységes szempontok szerint szerve­zett környezetvédelmi mun­káról. A megyék képviselőiből alakúit bizottság szemlét tar­tott, tapasztalatokat gyűjtött a településeken. Megállapítot­ták, hogy a családi házak 84, a több lakásos házak 70 százaléka felelt meg a moz­galom követelményeinek. Az üdülőknek több mint a fe­lét értékelték az aktivisták, s döntő többségük állapotát megfelelőnek találták. A tiszta, virágos község címet két település szerezte meg: Balatonföldvár és Bala- tonszabadi. A MÁV- és az autóbusz-pályaudvarok 80 százaléka megfelelt a tiszta­sági előírásoknak. Ez az eredmény a korábbiakhoz képest javulást jelent, bár sokan még mindig az újon­nan fölszerelt hulladékgyűj­tők mellé dobálják a szeme­tet. A 279 édelmiszer-kereske- delmi egység közül 233-nak a környezetét minősítették az értékeléskor jónak. Több gondot fordítanak a göngyö­leg elhelyezésére, kerékpár- tartók, hulladékgyűjtők fel­állítására, a parkosításra. A vendéglátó és közétkeztetési egységek környezetében vi­szont sok a kifogásolnivaló. A kerthelyiségek általában rendetlenek, a berendezési tárgyak több helyen piszko­sak, nincs parkosítás, virágo- sítás, s ha van, elhanyagolt. A vizsgált 58 egészségügyi intézménynél tíz esetben ta­lált az értékelő bizottság hiá­nyosságot, mely a nyári több­szörös betegforgalommal volt összefüggésben. A kempin­gek állapotát fölmérve meg­állapították, hogy a fenntar­tók több gondot fordítanak a tiszta, kulturált környezet kialakítására, mint koráb­ban. A Balaton-parti települése­ken szerzett általános tapasz­talat, hogy a nyári csúcsfor­galom idején még mindig akadozik a szemétszállítás, megszaporodtak az illegális szemétlerakóhelyek. Az üdü­lők vezetői kevésbé érzik magukénak a települések környezetvédelmi gondjait, hiszen csak rövid időt tölte­nek itt évente. A családi há­zak, üdülők környezetének bizonyos mértékű javulásá­val párhuzamosan nem tör­tént sok változás a strando­kon : szemetesek, piszkosaik. Az aktivisták több hulladék- gyűjtő elhelyezését javasol­ták. Észrevételük ugyanis az volt, hogy a hulladékgyűjtők többnyire tele voltak, s a für- dőzők köréjük dobálták a szemetet. A tisztasági mozgalom szervezésén túl a vöröske­resztes alapszervezetek a társadalmi és tömegszerveze­tekkel közösen részt vettek olyan környezetvédelmi ak­ciókban, mint az őrjáratok, a fásítás és virágosítás, a parkok feletti védnökség, a hasznos hulladékok gyűjtése. Bekapcsolódtak az ifjúsági vöröskeresztesek is. A fölmé­rések során megállapították, hogy Zamárdi, Balatonszár­szó, Balatonföldvár térségé­ben jól szervezik az alapszer­vezetek a környezetvédelmi munkát; Boglárlellétől nyu­gatra kevésbé aktívan, s nem eléggé összehangolva más szervezetekkel. A tóparti települések már megkezdték a felkészülést a nyárra. Az ottani vöröske­resztes alapszervezeiteknek most ugyanez a feladatuk. A megyei vezetőség legutóbbi ülésén javasolták, hogy moz­gósító levélben kérjék fel az üdü'őtulajdonosokat a kör­nyezetvédelmi tevékenység­ben váló közreműködésre. A nyári üdülési szezont megelő­zően az aktivistákat a váro­si, illetve városi jogú nagy­községi vezetőségek fölkészí­tik az aktuális feladatokra. A. A. Szakmunkástanulók művészeti bemufafófa Vitathatatlan, hogy a szak­munkástanuló fiatalok hu­mán, illetve művészeti képzé­se — sok helyen nem áll túlságosan magas szinten. Egy, a hét végén lezajlott esemény mégis azt bizonyít­ja: ezekben az intézmények­ben is él az érdeklődés az irodalom, illetve az irodalmi művek tolmácsolása iránt. Az Országos Pedagógiai In­tézet ebben a tanévben a ka­posvári 512-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézetet bízta meg a szakmunkásta­nulók területi művészeti be­mutatóinak megrendezésé­vel. A négy megye -— Bara­nya, Somogy, Tolna és Zala — legjobb előadói pénteken este a Beloiannisz utcai kol­légiumban ismerkedtek, il­letve technikai értekezleten vettek részt. A vendégek tizenöt ipari, mezőgazdasági és szakmunkástanuló intézet­ből érkeztek. A bemutatókat szombaton tartották a Latinca Sándor Megyei Művelődési Központ­ban. A vers- és prózamon­dók produkcióit háromtagú zsűri bírálta el: dr. Szirmay Endre nyugalmazott főiskolai tanár, Lázár Kati, a Csiky Gergely Színház művésznője, és Takáts Márta magyar sza­kos tanár, a megyei KISZ- bizottság középiskolai felelő­A versmondó kategória ti­zenkét indulója közül ne­gyem: Tóth Andrea, Kincsei Valéria, Horváth Gyöngyi es Béke Éva nyertek díjat. A A prózamondás iránt kisebb volt az érdeklődés. Az első három helyezett ebben a mű­fajban Kamu Éva, Ktcskés Julianna és Bakos Éva Vb. Délután lépett színpadra a hat diákszínjátszó c.-uport. A zsűri tagjai ebben a kate­góriában Máté Lajos, a Nép­művelési Intézet főmunka­társa, Ascher Tamás, a Csiky Gergely Színház főrendezője, valamint Király Zoltán. a megyei tanács művelődési osztályának helyettes vezető­je voltak. A két legjobban szereplő társulat, az 512-es számú Ipari Szakmunkásképző Inté­zet és kollégium színjátszói valamint a zalaegerszegi 407- es számú Ipari Szakmunkás- képző Intézet csoportja meg­hívást kapott Siófokra, az országos diákszínjátszó tá­borba. Az MSZBT különdí- ját a kaposvári Kereskedelmi és Vend églátóipari Szakmun­kásképző Intézet kapta. A megyei KISZ-bizottság a leg­jobb férfi alakítás diját lgnácz Józsefn°k, a legtöbb női alakítás díját pedig Com­bos Anikónak ítélte oda. Grúz nyelven az Ánna-versek Juhász Gyula Anna-versét európai szem számára szokat­lan, hurkolt-fonalas írással közölte a legnagyobb grúz irodalmi folyóirat, a har­minckétezer példányban megtelem5 Mnatobi 1983. jú­liusi száma. A köd tömények fordítója, Manana Sr.aladze most. szemben ül velem. Mint irodalmunk küifü’rk toimá- csolíiáboz mik, magyarul h eszéig etünk. — 1.9í!í! '•.-in kezdtem el magyarul -múlni a Grúz SZSZK fővárosában, Tbiliszi­ben. Tanárnőm egy magyar asszony, Békési Ilona volt, aki Grúziába ment férjhez. 1972 óta az Idegen Nyelvek Főiskolájának magyar taná­ra vagyok. Hat-hét fős cso­portjaim vannak, ezek a din­kok öt féléven át ismerked­nek óráimon a magyar nyelv­vel és irodalommal. — Hogyan lett műfordító? — Négy évvel ezelőtt kezd­tem, de elég különös módon: grúznál fordítottam magyar­ra. Ily módon korábban csu­pán Istvánovits Márton ké­szített néhány fordítást. Nyersfordítást csináltam, de olyan jól sikerült — mondták —, hogy műfordításnak is be­vált. Ettől kedvet kaptam, s több novellát magyarra for­dítottam. Tiniko címmel 1980-ban grúz prózai antoló­gia jelent meg Magyarorszá­gon, ezt én állítottam össze, s hat fordításom is szerepel benne. Lefordítottam Örkény István Tóték, Szabó Magda Az a szép fényes nap, Sza­A grúz műfordító arcképe: Manana Szaladzc konyi Károly Adáshiba és Maróti Lajos Pályamódosítás című drámáját. Ezeket a da­rabokat sikerrel mutatta be Tbilisziben a Rusztaveli Drámai Színház. Aztán a próza következett. Elkészül­tem A Fái utcai fiúk és Dé- ry Tibor Kedves bópeerének grúzra fordításával. Mind a kettő hamarosan megjelenik. — A költészetből miért épp Juhász Gyulára esett a választása? — A költő születésének centenáriumán a Nagyvilág közölte a Milyen volt... cí­mű vers több nyelvre lefor­dított változatát. Grúz mű­fordítást nem láttam köztük, hamar megcsináltam tehát. Két kis nép, két egymástól távoli nyelv: a magyar az uráli nyelvek finnugor, a grúz pedig a kaukázusi nyel­vek kartvel családjába tarto­zik. Véletlen, hogy két azo­nos szavunk van, a híd és a ceruza. Az már viszont nem véletlen, hogy Manana Sza- iadze ezekkel a közös sza­vakkal erösüi a magyar— grúz kapcsolatokat. Juha,ni Nagy Jáno« A zongoratanárnőt haza- kísértük. Megmutatta a zon­goráját, és szép nagy, piros almákkal kínált bennünket. Amikor lefelé jöttünk a lép- csöházban, még tartott az alma. Nagyokat haraptunk, nagyokat ugráltunk. Három­négy lépcsőfokokat egyszer­re. Franci is a hosszú lá­baival, én is. Ettük az ál­mát. és ugráltunk lefelé. Egyébként nem történt semmi. Egy szót sem szól­tunk, csak ugráltunk lefelé aztán az utcán is, mint a bolondok. — Te, Zénó — szólt rám Franci — nem jó irányba ugrálsz. — Tényleg, az a kék ne­on arra van — mondtam, és eldobtam az almacsutkát. Elkezdtünk ellenkező irányba ugrálni, és liamár kiériünk U főutcára. Ejfél, után két óra lehetett, őszies, nagy ködök lóglak az égbúi. Fron­ti mélyen a homlokára húz­ta kólón sapkáját. i ú főutcán feküdi egy em­Közjáté k bér, arccal az aszfalton. Kis kupac szürke rongy. Ügy nézett ki, de a rongykupac embert rejtegetett. Kétoldalt megfogtuk, fölemeltük. Pe­helykönnyű volt. A gyűrött, szürke öltönyből kiálló vé­kony nyakon, kis sárga fej csöngött. Beesett szemek, aszott ajkak. — Köszönöm, fiúk, köszö­nöm — mondta a foghíjas száj. Próbáltuk megállítani az embert, de mintha való­ban csak egy rongycsomó lenne, összecsuklott újra és újra. Elkaptuk, vittük. — Merre lakik? — kér­dezte Franci. — Arra — emelte meg a fejét az ember, de ebből nem leheteti kiszámítani, hogy merre. — Szliletésna- poztunk — folytatta. — Jól muiuLhottc! — Vasárnap van — mond­ta az ember. — Holnap hétfő, pihenje ki magát, nyilván korán kel — mondtam. — Reggel hat­kor megyek munkába ... — Akkor már nem sok ideje van — mondta Franci. — Vegyen nagy levegőket — bíztattam az embert, mert némán és erőtlenül fityeged a markunkban. Ezt többszö> elmondtuk, mire megfogad ta. — Nem érdemes élni — mondogatta. — Dehogynem! — mondo­gattuk. Addig mondogattuk ezt is, mast is, hogy nézzen föl az égre, mártsa az arcát hideg vízbe, inig lassan úgy né­zett ki, meg tud állni a sa­ját *»,««n. Próbálgattuk, és egyszercsak tényleg állva maradt. — Na, fiúk! Ennek örö­mére megiszunk egv pofa sört! Gyertek! — mondta. — Mi nem iszunk — mondta Franci. — Egyáltalán nem — mondtam. — A vendégeim vagytok! — erősködött a pehelysú­lyú. — Nem pénzkérdés — mondta Franci — mi tény­leg nem iszunk. — Most már meg tud áll­ni a lábán, induljon szépen haza! — mondtam. A kicsi csontváz mereven állt egy darabig, aztán meglódította magát, és egyetlen lendület­tel eltűnt a füstös kocsma- ajtóban. Franci mozdult utána, és szólni is akart. — Hagyd — mondtam —, már otthon van. Egy ideig álltunk, néztük a füstös bejáratot, aztán to­vább ugráltunk. UsctüaA Álcád Nyomdában a könyvek Sikeres írók miivel tsz ünnepi hétre A kiadók, nyomdák már a könyvhétre készülnek ezek­ben a heteikben. Az ünnepi eseményre május 25-e és jú­nius 1-e között kerül sor. Természetesen ismét megje­lenik majd a Körkép, a Ri~ valda, az trószemmel antoló­gia, s addigra ismét féláron kapható lesz a Szép versek gyűjtemény is, mely köüé- szetnapi kiadvány eredeti­leg. Az Európa Kiadónál lát napvilágot az Égtájak 84 cí­mű antológia, mely a külföl­dön megjelent novellater­mésből tallóz. Népszerű író nálunk is Ladislav Fuchs, akinek több művét megfil­mesítették északi szomszé­daink. Most Mooshaberné egerei címmel jelenik meg regénye. Valentyin Katajev egyik regényének színpadi változatát tavaly a Csiky Gergely Színházban láttuk. A könyvhéten lát napvilágot Széttört élet című új müve. Sikerszerző Robert Merle ná­lunk is. Az Európánál Csikó­éveink címmel jelenik meg regénye. A könyvhéten a Magvető Kiadó sátrában kapható lesz a Nobel-díjas William Golding A vétkes visszanéz címé műve. Gyurko La&clo Családi regénye ott lesz mel­lette, miként a televízióban ezekben a hetekben látott Gyurkovics Tibor mű, a Szálka hal nélkül. Hernádi Gyula Frankensteinről, a szörnyalakról írt regényt. Újra megjelenik a Lady Chatter lay szeretője; D. H. Lawrence regénye. Ö is si­kerszerző, most adták ki két művét gyors egymásutánban. Moldova György sem hiá­nyozhat: A Puskás-ügy című füzete jelenik meg a ra-re sorozatban. A Szépirodalmi Kiadó asztalán két Karinthy mű . szerepel. Frigyestől a Szavak pergőtűzében, Ferenctől a Körvadászat. Kos Károly Varjúnemzetsége szintén nyomdában van már. Major Tamás rendezői ars poeticá­ját is belefoglalta a Téli re­ge a színpadon című könyvé­be. Megjelennek Kosztolá­nyi Dezső összes versei. S verseskötettel lesz jelen a könyvhéten Takáts Gyula, Simonyi Imre, Rákos Sándor, Vasadi Péter, Zelk Zoltán.

Next

/
Thumbnails
Contents