Somogyi Néplap, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-13 / 61. szám
ft joyedgiemszahálypzás kísérleti módszerei Több és jobb munkáért több bér A termelőszövetkezetei, legutóbbi megyei küldöttközgyűlésén nagy érdeklődést keltett Tóth Jánosnak, a hetesi Vikár Béla Termelőszövetkezet elnökének a felszólalása. Elmondta: szövetkezetük történetében még sohasem folyt olyan jól szervezett, pontos munka, mint a múlt évben. A magyarázat: új kísérleti keresetszabályozást vezettek be. A közelmúltban a zárszámadáson így került ez szóba: „Fegyelmezett mun- kával a száraz időszakot is at tudtuk vészelni, a gazda~ sági évet minden eddigit meghaladó‘hl, csaknem hu- szonháTommillió forint nyereséggel zártuk. Az új kísérleti keresetszabályozás olyan lehetőséget adott, melyet a szövetkezet jobbítására hasznaihattunk fct. Azok kaptak több bért, akik jobb és több munkát végeztek.” A hetesi egyike annak a hetven tsz-nek, melyben a PM-mel és a MÉM-mel kötött egyedi megállapodás alapján három évre szóló kísérleti időre új módszerekkel próbálkoznak. Tóth János elnök: —• Az előzményekhez tartozik, hogy szövetkezetünkben egyre nehezebben elviselhető feszültségek voltak. Termelési színvonalunkkal a megyei rangsorban a nyolcadik-tizedik helyen álltunk, bérszínvonalunk alapján viszont a hatvanadik- hatvaharmadik helyre so- loitak bennünket. A vezetők Kezében jószerével nem volt anyagi eszköz, amellyel a még színvonalasabb munkára, az eredmények fokozására ösztönözzenek. —■ Mt # lényege a kísérleti keresetszabályozásnak? — A mindenkire érvényes fó elveken nem változtat: több bért csak akkor lehet fizetni, ha mögötte teljesítménynövekedés van. A hivatalos neve: fogyasztas- fejlesztes arányú keresel/.abályozas. Közérthetően azt jelenti ez, hogy a kísértet évei alatt az előző idők átlagának megfelelően a termelt érték ötvennégy százalékát fejlesztésre, negyvenhat százalékát fogyasztásra fordítjuk. Ezzel együtt adózásunkra nem a hagyományos szabályozás érvényes, a nyereség nagyságától függetlenül a Pénzügyminisztérium átalányadót írt elő. — Ez nemcsak lehetőség, hanem kockázat is. — Az átalányadót akkor is fizetni kell, ha a termelés nyereségtartalma nem éri el a várakozást vagy csökken. Szerencsére az első év tapasztalata mást mutat. Az egy főre jutó munka- díjszínvonal az előző évi nem egészen negyvenkétezerről több mint negyven- hatezer forintra nőtt, a jö- vedelemszinvonal pedig átlagosan több mint nyolcezer forinttal emelkedett. A több bér, a nagyobb jövedelem mögött azonban többletteljesítmény áll. A százharmincegymillió forintos termelési értéket — négy és ■fél százalékkal több ez az elózó évinél — a tervezettnél kevesebb munkanap alatt állították elő a szövetkezetben, vagyis nőtt a hatékonyság Tóth János elnök: — Az ösztönzés két módszerét alkalmaztuk: az órabérben dolgozóknál elsősorban a műszaki területen tevékenykedőkre vonatkozik ez. Mozgóbért vezettünk be a célfeladatokra, a kampánymunkákra pedig célprémiumot tűztünk ki. A gépműhelyben dolgozók órabére átlagosan 17,90, mozgóbérként erre egy forintot kapott — vagy éppen nem kapott — az ott dolgozó. A munkahelyi vezető dönthetett ugyanis arról, hogy a dolgozó a munka mennyisége es minősége alapján jo- gueult-e a mozgóbérre. — És volt, aki nem kapta meg? — Volt. Sőt egy fajta rostát is jelentett ez, mert a háromhónapi mozgóbér- rnegvonás fegyelmi következménnyel is járt. Tavaly üz-tizenkét ember távozott el a szövetkezetből azért, inert nem tudta teljesíteni a követelményeket. Az idén annyiban változtatunk ezeo a módszeren, hogy nem egy, hanem két forint lesz az órabérhez kapcsolódó mozgóbér. A tavalyi tapasztalat alapján bizonyos vagyok abban, hogy ennek még nagyobb húzóhatása lesz. A napokban kezdődtek a szövetkezetben a munkahelyi közösségi megbeszélések. Hetesen a szövetkezeti gazdálkodásban napjainkban ezt tartják a legfontosabb fórumnak: a feladatokat, a mennyiségi és minőségi követelményeket, az ezért járó javadalmazast pontosan, személyre szólóan itt határozzák meg. „Ha itt egyetértés születik, akkor nyert ügyünk van.” A premizált feladatoknál is fontos szerepük van a munkahelyi vezetőknek, hiszen a mennyiségen túl ők ítélik meg a minőséget. A mezőgazdasági termelés sajátosságaiból adódóan vannak munkafolyamatok — például a vetés —, melyet a befejezés után közvetlenül nem lehet minősíteni. Ilyen esetekben a célprémiumnak csak a felét kapja meg a dolgozó, a másik felét akkor, amikor már értékelni lehet a munka minőségét is. A szövetkezet múlt évi, sikeres gazdálkodásának több összetevője van. Ezek sorában az elsők között áll a kísérleti keresetszabályozás. Differenciáltan és valóban ösztönző módon tudták díjazni a többletteljesítményeket, a pontos, lelkiismeretes munkát. Nyert a közösség és nyert az egyén. Vörös Marta Szélesedő gazdasági kapcsolatok tTudesutonktél) Formabontó értekezleten találkoztak a Marcaliban es a városkörnyéken gazdálkodó egységek vezetői, hogy időszerű feladatokról tanácskozzanak. megtárgyalják a kooperációs kapcsolatok bővítésének lehetőségeit. Dr, Grübl László, « várost pártbizottság első titkára elmondta: a megbeszélés célja az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és szolgáltató vállalatok együttműködésének fokozása, a lehetőségek jobb kihasználása, a termelők és termeltetők kölcsönösen előnyös kapcsolatának bővítésé. A nehezebb gazdálkodási körülmények között nagy szükség van arra, hogy az üzemek, vállalatok minden eszközt megragadjanak a továbblépés érdekében. A területen kialakultak már az együttműködés formai, de ezek egyedi kapcsolatok. F öntess, hogy szélesebb alapokon nyugvó kooperáció alakuljon ki. . Korábban egy ipari szövetkezet inkább Nagykanizsán foglalkoztatott bedolgozókat speciális szerszám elkészítésére, mint hogy Marcaliban bízzon meg erre ipari üzemet. Egy másik szövetkezet pedig Budapesten javíttatta motoros fűrészeit, mert nem tudott arról, hogy az erdészet helyben is végez ilyen szolgáltatást. Az ilyen és hasonló költségnövelő gyakorlatot egymás jobb megismerésével lehet es kell csökkenteni. Fttteasres készült, melyek azok az áruk, termelő, szolgáltát« tevékenységek, kooperációs lehetőségek, melyeket a vállalat, üzem felajánl, illetve amelyekre igényt tart. Az összegezés során kiderült, hogy a külön boa» tevékenységek kereslete és kínálata csaknem egyensúlyban van. Például a Medicor tapsonyi üzeme forgácsol ókapacitást keres, míg a Mechanikai Müvek forgácsolómunkára megrendelőt vár. A Böhönyei Állami Gazdaság elektromos berendezések karbantartására keresett vállalkozót, ilyen igény kielégítését több cég is vállalja. A találkozón többen is kihasználták a lehelőseget. Kálmán László, a marcali építőipari Szövetkezet elnöke jelentkezett az erdészet javítószolgálatának igénybevételére. Felajánlotta, hogy a Böhönyei Állami Gazdaság hóközpontjának fűtésére átadják az eddig szeméttelepre szállított fürészport. Boda József, a Balatonmáriafürdö és Vidéké Afesz elnöke nemcsak megtisztító! ük kapacitását ajánlotta fel, hanem szívesen termeltetne exportra babot, repcét, mákot minden mennyiségben a mezőgazda- sági üzemekkel, sőt a termeléshez fejlesztési alapot is adna. Hcrczog Ede, a Mechanikai Művek Marcali Gyáregységének igazgatója felajánlotta, hogy vállalati gazdasági munkaközösségük speciális gépalkatrészekét gyártana a Május 1. Ruhagyár es a Palota Bőrdiszműgyár marcali üzemeinek. A vállalatvezetők érdeklődésé a műszaki tanácsadásra is kiterjedt, sót beruházáshoz is keresnek partnert. A Mechanikai Művek desz- tillációmű megépítéséhez keres társat, ezzel megoldódhatna a terület desztilláltviz- ei látása. A BzűkeSob körben termelőszövetkezeti elnökök és állami gazdasági * igazgatók részvételével folytatott tanácskozáson áttekintették a mezőgazdasági üzemeket érintő közös beruházások megvalósulásának helyzetét, így például a Marcaliban létesítendő agrokémiai központ tervezési feladatait. Helyeslés kísérte a Böhönyei Állami Gazdaság állati hulladék feldolgozásra vonatkozó kezdeményezését. lEeionro ké§?0! a Ramoví!! tieFVf* ۧ fermêkekg bëwiîlo sxolgáitatás A Balaton-parti üdülők, élelmiszerboltok es vendeg látó egységek elengedhet*; len tartozékai a nagyteljesítményű hűtőgépek, hűtőpultok. A nyári hónapokban meghibásodásuk több ezer forintnyi kárt okozhat, ezéit karbantartásuk, állandó ellenőrzésük, üzembiztos működésük érlékvedö feladat. A Balaton déli partján üzemeltetett ipari hűtőgépek javítását a boglárlellei Ra- movill szerviz szakemberei végzik. — Milyen tennivalóik vaunak az üdülési idény kezdetéig? — kérdeztük Kocsis Istvántól, a Vas-műszaki és Hütőgépjavitó Szövetkezet elnökétől.— Ezekben a hónapokban, a karbantartási szerződé seknek megfelelően valamennyi hűtőgépet felkészítjük az idegenforgalmi szezonra. Attól függően, hogy milyen hibát észlelünk, a helyszínen vagy a központi műhelyben javítjuk a gépeket. Két kirendeltségünkön. Siófokon es Tapolcán még 45 hűtőgépszerelőnk van, akik a nyári hónapokban rendszeresen ellenőrzik, javítják a meghibásodott gé pékét. — Nem okoz gondot az alkatrészek csereje? — Általában nem. A freongáz begyűjtését és készletezését már most megkezdtük, hogy a nyár végéig elegendő mennyiség álljon rendelkezésünkre. Csak ipari hűtőgépek javításával foglalkoznak? — Tevékenységünk 8C százaléka közületi munka, a többi lakossági szolgaltatas. — Úgy tudom, új hűtőberendezések üzembe helyezésével is foglalkoznak. — A budapesti Rozmaring tsz szabadalma alapján új, energiatakarékos, úgynevezett hővisszanyerő készülékeket is beépítünk. Többek között Kaposváron is beszerelünk egy ilyen hűtőgéprendszert. Ezenkívül hűtőkamrákat szerelünk be hű-, lőházakba, valamint a tejipar és a zöldért üzemeibe, raktáraiba az egész Dunántúlon. — Miijén • szulgaltatasazk vannak még? — Van egy autószervizünk, ahol főként a főszezonban nagy a forgalom. A javításokon kívül zárt technológiás rendszerben vizsgára való felkészítést is vállalunk, valamint a tehergépjárművek javítását. Az autóklubbal kötött megállapodásunk értelmében nyáron szombaton es vasarnap is igénybe vehetik a szervizt. Egyébként kávéőrlők, presszógépek, nagy robotgépek és burgonyahámozok szervizelését is ellátjuk. A szövetkezet árutermelést is folytat. Van-e új termékük? — Legjelentősebb új ter- mékcsaládunk a duplaíalú lemezszekrények különoó- ző változata. Ezeket egy- és kétajtós, mini és maxi méretben készítjük, s riasztóval felszerelten kívánjuk forgalmazni. N. Zs. Nyereséget osztott a BKR m m összeforrtak Elismerést kapott e munkassiseg megy« törzsének vegyvédelmi szakalegysége. Az országos parancsnok a Haza Szolgálatáért Érdemérem aieny fokozatával tüntette ki. Sikeresen zarta első évét a tavaly óta közös vállalatként működő Bajai Kukoricatermesztési Rendszer, a BKR. Nyereségének 40 százalékát — a befizetett tőke arányában — partnergazdaságai között osztotta fel. A rendszer termelési technológiáját 14 megyében alkalmazzák, sót határainkon tül — Csehszlovákiában és az NDK-ban — is termelnek kukoricát a BKR módszerével. E rendszerben, illetve tag- gazdji.ágaiban kezdettől kizárólag szocialista országokban gyártott erő- és munkagépeket hasznainak, Gazdaságos működtetésük érdekében kiépítették saját javítószolgálatukat, anyag- és alkatrészraktár hálózatot hoztak létre. Az idén továbbfejlesztik a műszaki hátteret, újabb gépekkel gj'arapítják a partner- gazdaságok technikai bázisait. Növelték a kukorica társnövényeinek — a búzának, a napraforgónak es a szójának — a termőterületet. Úgy számítják, hogy a jól megalapozott technikai-műszaki, illetve biológiai háttérrel még tovább — tetemesen az eddigi országos állag tőle — tud iák emelni a hozamokat a BKR -Imd-ekan, Amik« Horvath István parancsnok átvette a kitüntetést, a szakasz háromszoros hajrá-kiáltással juttatta kifejezésre örömét. Sok évi közös munkájuk eredménye ez az elismerés, a kiképzés és a gazdasági feladatok magas színvonalú ellátása áll mögötte. S az összeforrottság. Tizenkét éve tagja a testületnek, és hatodik éve áll a szakasz élen Horváth István. Vele beszélgettünk a közösség útjáról, terveiről, s arról, hogyan fogadták a kitüntetést. — Ha azt mondom, hogy nagyszerű, a munikásőrfel- adatokat szívügyüknek tekintő emberek vannak a szakaszomban, akkor nem túlzók. Van köztük lakatos, gépkezelő, esztergályos, víz- gázszerelő, mozdonyvezető, kőműves művezető, szóval különböző foglalkozásúak. Abban viszont egységesek, hogy a legnehezebb feladatokat is egymást segítve, ösztönözve oldják meg. G jvakor latok, példák sorai idézi. Amikor a nyári kánikulában az impregnált, a levegőt át nem bocsátó védőruhában és gázálarcban, fegyverrel, különböző műszerekkel fölszerelve kellett a szennyezett terepszakaszokat földeríteni, vagy mentőállomást telepíteni, 1 izzadva, verejtékezve. de zokszó nélkül végezték feladatukat. Köztük a most már 61 éves Matiz Imre — alapító mumkásör—, aki a fiatalabbaknak is példát mutatott lelkesedésével. Ezt lelhetett akkor is tapasztalni, amikor a szakasz egy- egy raját azzal bízták meg, hogy a barcsi es a marcali munkásőr egysegeknél hajtsanak v-egre teükmbozó feladatokat. Kivették részükét a nagyhajóm: tábor epitesebo. is. Sok társadalmi munka- akciónál lehetett látni őket. S ha valamelyik társuk házat, járdát épített, korszerűsítette az otthonát, segítettek neki szabad idejükben. Többen közülük szakszervezeti aktívák munkahelyükön. Horváth látván a pártalap- szervezet vezetőségében is tevékenykedik. Alig van köztük olyan, aki vallalatanal ne lenne kiváló dolgozó. A szakasz fele kiváló munkásör, parancsnoki jelvénnyel rendelkezik, vagy a Haza Szolgálatáért Érdem- erem valamelyik fokozatával. Eddig -hatszor nyerték el. a megye munkásőrei közötti szocialista versenyben a Kiváló szakasz címei. A mostani kitüntetést s a már veg- 'leg elnyert zászlót vitrinben őrzik. ősszel orrot faágukat nemcsak eddigi üljük, az elismerések bizonyítják, hanem az az elhatározás is, amelyet Horváth Isit an így fogalma- . zott meg. — Büszkék vagyunk a hat kiváló címre s a Haza Szolgálatáért Érdeméremre, amelyet a megye mun-kásőr- szakaszai közül mi kaptunk meg elsőnek. Ez még jobb, lelkiismeretesebb munkára kötelez. A fetszabadúlás 40. évfordulójának tiszteletére, a munkásőrségnél induló versenyben eredményekkel bizonyítjuk majd, hogy méltók voltunk az elismerésre. S zalai László