Somogyi Néplap, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-09 / 58. szám

« fl KÉT FÖ KÉRDÉS: BÉKE ÉS GAZDASÁG Aktívaértekezlet az oktatási igazgatóságon Tegnap délután a megyei pártbizottság oktatá.si igaz­gatóságán kül- és belpoliti­kai kérdésekről tartott aktí- vaértekezletet Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára A termet zsúfolásig megtöltő hallgatóságot a végrehajtó bizottság neveben Klenovics Imre, a megyei pártbizott­ság első titkára üdvözölte. Az ő nevükben is köszöntöt­te az értekezlet előadóját,.és atad'ta a szót. Óvári Miklós napjaink két fö kérdésére, a béke megőr­zésére es belpolitikai éle­tünkből kiemelten a gazda­sági-helyzet alakulására irá­nyította a figyelmet A nemzetközi feszültség fokozódásával kapcsolatban utalt arra: az emberek álta­lában azt érzékelik, hogy azt az új amerikai rakéták tele­pítése idézte elő. Más is köz­rejátszik ebben. A háborús gócokra hivatkozva, s azok­kal bizonyítva mondta: — A feszültség fokozódá­sának oka az is, hogy az Egyesült Államok vezető kö­rei elhatározták az erő- egyensúly megbontását. A béke megvédése tehát köz­ponti kérdéssé vált. Az előadó beszélt arról, hogy a béke megőrzésének tartalma nem lehet más, mint az erőegyensúly meg­őrzése, ez pedig a történel­mileg kialakult katonai erő­viszonyok fenntartását je­lenti. Mi természetesen azt szeretnénk, ha ez az erő­egyensúly minél alacsonyabb szinten maradna fenn... A béke megvédése azonban nemcsak katonai, hanem po­litikai kérdés is. Tárgyalá­sokra is törekszünk, csak­hogy tárgyalás és tárgyalás között különbség van. Szere­pe van a viiágbéke megőr­zésében annak is, hogy mi­lyen a szocialista országok egymáshoz való viszonya, milyen politikai, gazdasági stabilitása. A Központi Bizottság tit­kára ezután arról beszélt, hogy Magyarországnak ma nagy tekintélye van a világ­politikában. Ezt bizonyítja felélénkült diplomáciai te- ^«kenységünk is. Figyel rank a világ, adnak a szavunkra, ugyanakkor meg­kísérlik szembe­állítani hazánkat a többi szocialista országgal. Fella- zítási próbálko­zásuk azonban eredményteles. Közösen kialakí­tott álláspontot képviselünk a nemzetközi tár­gyalásokon, egy nyelven beszé­lünk Szövetsége­seinkkel. Világo­san látjuk, hogy az imperializmus végérvényesen el­vesztette uralmát a világ fölött, ugyanakkor léte­zik még, de túljutott fej­lődésének csúcsán. Az impé­rialiste politika az erőegyen­súly megbontásának kísérle­tével nem tudta növelni be­folyását, ellenkezőleg. Az egyensúly a rakétatelepítés után is fennáll. A szocialis­ta országok békepolitíkája. a tömegek bekeakarata, a haladó politikusok megnyil­vánulásai elégséges erő ah­hoz, hogy megvédjùk a bé­két. Külpolitikai elemzése után hazai dolgainkra tért át a Központi Bizottság titkára. Elmondta, hogy napjaink­ban sok rossz hír jut el az emberekhez. Gazdasági ne­hézségeink vannak, termé­keinket nehéz eladni ; ha van piac, alacsonyak az árak, tehát sok napi, gazdasági problémával találják magu­kat szemben. Aggódásuk így fogalmazható meg: hogyan alakul majd az ország sor­sa? Óvári Miklós azt taná­csolta: a fö folyamatokat kell mindenekelőtt figye­lembe venni, azokat, ame­lyek jellemzik országunk fejlődését. Ezután történelmi tényekből vezette !«, hogy 1956 után honnan indultunk, s hova jutottunk. Akkor el­határoztuk, hogy elvekben szilárd, a gyakorlatban ru­galmas politikát folytatunk. Rájöttünk, hógy o legfonto­sabb a bizalom, a szavak és a tettek egysége, a párt és a nép egysége. Ezek határoz­ták meg azóta is a párt te­vékenységét. Eredménye, hogy a szocializmus alapjai szilárdak, jelentős reform­tervet valósítunk meg, az alkotó munkának tág tere van, jól működik a szocia­lista rendszer. S ebben a ne­héz helyzetben tíz év óta álljuk a ránk nehezedő nyo­mást. Sikerült megőriznünk gazdaságunk egyensúlyát, fizetőképességünket, a költ­ségvetés egyensúlyát, s az ellátás színvonalát. Az előadó ezután felsorol­ta gazdaságpolitikánk fő kö­vetelményeit, céljait, ame­lyek között kiemelte a fize­tőképesség megőrzését és az életszínvonal védelmét. Be­szélt a gazdaságpolitika vég­rehajtásának eszközrend­szeréről, majd hozzátette, hogy nincsenek illúzióink. A mi gazdaságpolitikánknak vannak hátrányai is. Ha például a fő eszköz a haté­konyság javítása, akkor azt is tudnuk kell, hogy ezt nein lehet gyorsan, egyik napról a másikra elérni. Ëz a poli­tika a reálbérek tekintetében átmenetileg érinti az élet- színvonalat is. Ezzel szem­ben sokkal több eredményt mondhatunk magunkénak. Ilyen például a fizetőképes­ség megőrzése, amely nem­csak a termelést, hanem a fogyasztást is befolyásolja. Vagy az, hogy jobb a költ­ségvetés egyensúlya, és a muhkaerőmérleg is javult. Végtére is lassúbb ütemben, de fejlődött az ország. — Ezt a politikát tehát folytatni kell — mondta az előadó, és hozzátette: — ér­téket azonban csak munka teremthet... óvári Miki ce befejezésül az árak alakulásáról, árpoli­tikáról, annal: fogadtatásá­ról beszélt. Elmondta, hogy a tervek szerint 8 százalék­kal nő a lakosság pénzbevé­tele, s 7—8 százalékos ár­emeléssel lehet számolni. Ebből azonban csak 3 szá­zalék a központi áremelés, amelynek túlnyomó részén túl vagyunk. Hazánkban a közvélemény leginkább az árakra érzékeny, nyugaton viszont az árak és bérek vi­szonya vált ki elégedetlen­séget. Meg kell szoknunk azt, hogy az áraknak ném­ának a fogyasztásban, hanem a termelésben is szerepük v&n. Ösztönöz a termelés növelésére, és célja, hogy fenntartsa a fizetőképes ke­reslet és az árualap egyen­súlyát. — Tudjuk, kellemetlen az áremelés, de ilyen helyzet­ben nem lehet mást tenni. Sokkal kellemetlenebb en­nél, ha van pénzem, de nem tudok érte vásárolni. Akkor jón a jegyrendszer, felélén­kül a feketepiac, a pult aló­li árusítás. Ezt semmiképp sem akarjuk. Ha viszont az árak nem reálisak, az ál­lamnak kell megfizetnie a különbözetiét. Dotációra szükség van. de ha túl nagy mértékű, akkor kevesebb marad szociálpolitikára, kórházra stb. A túlzott ár­támogatás egyébként mély­ségesen igazságtalan, tudni­illik az kap többet, aki töb­bet fogyaszt. Ehelyett a munkát, a termelést kell tá­mogatni, mert ez jelent ki­utat nehéz gazdasági hely­zetünkből. — A békét kell megőriz­nünk, s gazdasági problé­máinkat megoldanunk. Ettől függ, hogyan alakul a szo­cializmus sorsa, s ettől, mi­ként tudunk hatni a világ alakulására — fejezte be előadói beszédét a Központi Bizottság titkára. Óvári Miklós tegnap este visszautazott Budapestre. Csaknem kétmillió forint újításokból bezárult az újítást hónap a Videoton tata gyáregysé­gében. A múlt év eredmé­nyeiről, az idei terveikről, a februári újítási hónap ta­pasztalatairól kérdeztük Sárfalvi Dezső főmérnököt. — Gyáregységünk arra tö­rekszik, hogy az újítómoz- galmat mind jobban bekap­csolja a műszaki, termelési feladatok eredményes vég­rehajtásába. A munkahelye­ken tapasztalt, jól felké­szült szakemberek dolgoz­nak, többségük érzi az előt­tük álló problémák súlyát : ötleteikkel, újítási javasla­tokkal járulnak hozzá az eredmények megvalósításá­hoz. Újítási munkánk a ko­rábbi évekhez viszonyítva javuló, de még így is elma­radt az 1983. évi terv telje­sítésétől, A beadott javasla­tok száma meghaladta s ls­et, ám a megalapozott szak­vélemények bekérése után ennek 40 százalékai el kel­lett utasítani. Az újítások­ból eredő megtakarítás 1983- bam megközelítette a 2 mil­lió forintot, ami 56 százalé­kos teljesítést eredménye­zett. — Mit várnak az idén? — Nyolcvanöt újításra, s ebből eredően 3 millió fo­rint megtakarításra számí­tunk. Tudjuk, hogy még ne­hezebb körülmények között kell újítási feladatainkat teljesíteni, ami vezetőinktől, dolgozóinktól, újítóinktól kezdeményezőbb, aktívabb munkát kíván. Nagyon fon­tosnak tartjuk a tőkés anya­gok hazaival, illetve szocia­lista országból beszerezhető anyaggal való helyettesíté­sei, a technológiát korszerű­sítő es a termelekenyseget javító módszerek bevezeté­sei, termékeink' minősegének további javítását. — Milyen eredménnyel zárult az újítási hónap? — A tervezett 25 javaslat­tal szemben dolgozóink 41 újítást juttattak el hozzánk. Témájuk összhangban van a tervekkel : importanyag he­lyettesítésére, az alkatrész- gyártás korszerűsítését szol­gáló szeirszámok bevezetésé- ' re, az üziembiztonság foko­zását elősegítő módszerek alkalmazására, az energia - megíakarí tásra vonatkoznak a javaslatok. Ezeket most véleményezzük, így várható, hogy. a legtöbb beadott ja­vaslat az újítási szabályzat­ban elősírt időn belül beve­zethető less, K. i. Sajátosságokat tükröző szabályozás yTjrfli KOMMEN TÁRUNK A termelőszövetkezeti tör­vényt és annak végrehajtási rendeletéit módosító jogsza­bály a korábbinál szelesebb körben teremtett lehetőségeL a szövetkezetnek, az önszabá­lyozásra, arra, hogy belső életünkben jobban figyelem­be vegyék a tagok érdekei­nek megfelelő, egyedi sajá­tosságokat. A most lezárult számvetések mindegyikén a közgyűlés önálló napirend­ként vitatta meg ezeket a módosításokat. A szövetkezeti mozgalom történetében fontos állomás ez, hiszen kifejezi a nagy­üzemek önállóságának erősö­dését, feltételt teremt a de­mokratizmus szélesítéséhez. A változtatások sokszínűek, néhány kiemelkedően fontos módosításra érdemes külön is figyelmet fordítani. Az elmélyültebb, az érde­mi munka fokozását szolgál­ja, hogy kilenc szövetkezet kivételével valamennyi nagy­üzemünk a küldöttgyűlés ha­táskörébe utalta az éves terv, a mérleg, a zárszámadás el­fogadását. Azt várják ettől — és joggal —, hogy a gaz­daság egészét érintő legfon­tosabb kérdésekről szűkebb körben, nagyobb felelősség­gel és aktivitással dönthet­nek így a küldöttek. Ettől függetlenül — mar csak a szövetkezett mozgalom. ha­gyományát miatt is — « zár­számadó közgyűlésen tájé­koztatják a tagságot a leg­fontosabb tapasztalatokról és feladatokról. Hetesen hallottam a közel­múltban, hogy a szövetkeze­ti gazdálkodás egyik leg­fontosabb fóruma a munka­helyi közösség. Ezeknek a kis kollektíváknak a szerepe évről évre nő, jelzi és egy­ben mind eredményesebben szolgálja a szövetkezeti de­mokrácia erősödését. A mó­dosított alapszabályok a he­lyi sajátosságoknak megfele­lően, híven kifejezik ezt a tényt. Ahogy Bahócsán mondták a munkahelyi kö­zösségek döntenek első fokon a feladataikról, határoznak a végrehajtás módszereiről, ja­vaslatot tesznek, állást foglal­nak a nagyüzem egészének programjáról, és nem egy esetben az ösztönzés formái­ról is itt döntenek. À • sza­bályozás széles lehetőséget teremi a kezdeményezésnek, s a tapasztalatok azt bizo­nyítják., hogy a munkahelyi szervezetek egyre eredménye­sebben, az egész közösség ja­vát szolgaló módon élnek c_- zel a lehetőséggel. A nagyüzem és a tag va­gyoni kapcsolatát erősítő gyakorlat lehetősége a moz­galom története során most került először az alapsza­bályba. A módszer nem is­meretlen, hiszen a fogyasz­tási szövetkezetek gyakorla­tában bevált hagyománya van a célrészjegy jegyzésé­nek egy-egy települést érin­tő, fontos fejlesztési feladat megoldásához. Szórványosán már a mezőgazdaságban is akad példa, a múlt évben például az osstopáni terme­lőszövetkezet üzemi konyhá­jának létrehozását anyagilag is segítette a tagság. A csök­kenő fejlesztési . lehetőségek mellett igen nagy szerepe van annak, hogy az egész gazdaság javát szolgáló célo­kat a tagság anyagilag is tá­mogathatja. Ez a fajta köz­vetlen anyagi érdekeltség kölcsönös előnyökkel jár. A nagyüzem egy-egy fontos fej­lesztési celt gyorsabban meg tud valósítani kevesebb hi­tellel, kisebb kamatterhek mellett, a szövetkezeti tag viszont a kölcsönadott pénze után az átlagosnál kedvezőbb visszatérítést élvez. Barcson például a termelési és fej­lesztési hozzájárulás után ki­lenc százalék alaposzlalékot és két százalék kiegészítő osztalékot fizetnek ez évtói a tagoknak. A szabályzatok, kidolgozá­sával termelőszövetkezeteink­ben a módosított jogszabá­lyok végrehajtásának jelen­tős szakasza zárult le. A tet­teken a sor, hogy az új. sza­bályozás adta lehetőségekkel minél eredményesebben, az egész közösség hasznát szol­gálva óljének mindenütt. V, M. A tej is hozhat hasznot A Kutass Állami Gazdaság törekvései A Kutasi Állami Gazda­ság 4700 hektáron gazdál­kodik. Mintegy 3400 hektár szántójuk van, ám ha vala­ki ennek a gazdaságnak a nevét említi, akkor jobbál a a lovak jutnak eszünkbe. Nem véletlen, hiszen a hoz­zájuk tartozó somogysárdi ménes messze földön híres. Esztendőnként több mint százötven paripájuk fut az ügetőfi. Százötven és háromszázezer forint közötti árba kel el egy-egy csikójuk. A gaz­daság vezetője, Ktrkovics István igazgató úgy mondja, hogy évenként négymillió forint nyereséget hoz ez áz ágazatuk. Az igazgató szobájának falait oklevelek és serlegek díszítik. Ez többnyire a lo­vak érdeme, de sokat kö­szönhetnek a tehenészetnek is. Míg mindössze négyszáz lovat számlálnak, addig 4600 szarvasmarhájuk van. Ez utóbbi ismét csak irigylesre méltó tenyészet : tavaly az állami gazdaságok közül a huszonegyedik helyet érték el a tejtermelésben. Ezzel pedig egy olyan kis gazda­ság, mint az övék, ugyan­csak példálózhat. Évenként öt és fél millió liter tejei adnak át,, a .Kaposvári Hús­kombinát pedig 1100 tonna húsukra tart igényt. Meg­bízható partnerként kezelik őke* Líbiában ugyanúgy, mint Szaud-Arábiábaa. Ezért is döntöttek úgy, hogy kor­szerűsítik a telepeiket. Ta­valyelőtt mintegy hatvan­kétmillió forintos beruhá­zással létrehoztak egy ezer­kétszáz férőhelyes telepet, lit mar a legkorszerűbbnek számító Alía-Laval fejő­rendszerrel dolgoznak. Ilyen korszerű rendszer még ke­vés van az országban. El­méletileg nem juthat, leve­gő a kifejt tejhez, így első osztályú minőséget produ­kálhatnak. Ez pedig nem mellékes szempont akkor, amikor a tejátvétel megszi­gorodott, a csiraszámra ki­vetített minősítés még jobb munkát követel. Kutason büszkék arra, . hogy mind­eddig csak egyszer kaptak a tejükre másodosztályú mi­nősítést. Természetesen a jó eredményhez jó takarmány is kell. Az igazgató úgy mondja, hogy szántóföldi kultúráik elsősorban az ál­lattenyésztést szolgálják. Vi­szont jól jövedelmez a gyü­mölcsös. Kutason nem panaszkod­nak, huszonhatmillió forint nyereséget mondhatnak ma­gukénak. Ám a gazdaságban újabb és újabb eredménye­ket szeretnének felmutatni. Az igazgató mesélte, hogy évente több mint kétszázöt­venezer gyümölcsös ládára van szükségük. Ezt megvá­sárolni ugyancsak költséges dolog. Ha maguk állítják elő, nyereséghez jutnak. Ezért nyitottak melléküzemágat Segítséget kértek és kaptak a gazdáktól, akik otthon, af. léle fizeíésiegészítésképpen iadagyártással foglalatos­kodnak. Jó üzlet ez minden­kinek, legfőképpen a Kutasi Állami Gazdaságnak. N. J. SOMOGYI NÉPLAP Óvéri Miklós Kaposváron

Next

/
Thumbnails
Contents