Somogyi Néplap, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-07 / 56. szám

A hatékonyság javítását segíti Az árellenőrzés új vonásai Egyre nőnek a követelmé­nyek az árellenőrzési teve­Versenyben maradni A névváltozás tartalma kenysésgel szemben, s hogy ez a munka eredményesebbé váljon, a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatalának elnöke — egyetértésben az Anyag- és Árhivatal elnökével — a múlt év őszén irányelvet adott ki az áreüenőrzes ha­tékonyságának. fokozására. Az irányelv célszerűnek tar­totta — egyebek mellett —, ‘hogy a megyei és a városi tanácsok végrehajtó bizottsá­gai az árellenőr2ési feladato­kat egyetlen szakigazgatási szerv ügykörébe utalják, s a határidőit a múlt év végében jelölte meg. A Somogy me­gyei Tanácsnál az ipari osz­tály ez a szakigazgatási szerv. Az osztály csoportve­zetőjétől, Mike Ferenctől kér­tünk tájékoztatást az átszer­vezésről, a szervezeti válto­zás nyomán kialakult hely­zetről. — Mi volt az árellenőrzés eddigi gyakorlata, f miben jelentkeznek az új vonások? — Ezeket a feladatokat ta­valy még a megyei tanácson hét szakigazgatási szerv, a kisüzemi termelésben öt vá­rosi -tanács, egy járási hiva­tal — a siófoki — és hat­vankét községi tanács látta él Somogybán. Ilyen körül­mények között meglehetősen egyenlőtlen színvonalú volt az ellenőrzés; a . szétapró­zottság nehezítette az átte­kintést. Az is gondot okózott, hogy területenként más fs más követelményeket tá­masztottak, és a személyi feltételek sem mindenütt fe­leltek meg a követelmények­nek. A helyi ügyintézők a kapcsolt munkakörök miatt munkaidejüknek mindössze IS százalékát fordíthattak ár- ellenőrzésre, s az összes ár­ellenőrnek csupán 15 száza­léka rendelkezett megfelelő szakképesítéssel. Ilyen és ha­sonló indokok szóltak az el­lenőrzés szervezetének kor­szerűsítése, a hatáskörök új­rarendezése, a személyi fel­tételek javítása mellett. Az irányelv megjelenését követően végiggondoltuk a saját tennivalóinkat, és ja- vaslatot terjesztettünk a me­gyei banacs vezetői ele. A végrehajtó bizottság határo­zott az új árellenőrző szerve­zet felépítéséről, s az idén január 1-től már ez a szer­vezet működik a megyei ta­nács vb ipari osztályán. Hét­tagú csoport látja el ezeket a tenn valókat. — Mire terjed ki az új szervezet hatásköre, s milyen területek maradnak továbbra is más szakigazgatási szer­veknek? ' — A megyei tanácson fo­lyó árellenőrzési munka ki­terjed az ipari tevékenység­gel összefüggő árhatósági jogkörökre, az ipari, építő­ipari, szállítási árak ellenőr­zésére és ezeknél az ágaza­toknál a gazdálkodó szerve-' zeteik árpolitikájának minő­sítésére, valamint a szocia­lista szervezetek által vég­zett lakossági szolgáltatások árellenőrzésére. Továbbra sem foglalkozunk olyan fela­datokkal, melyek a kereske­delmi felügyelőség ügykö­rébe tartoznak, csakhogy néhány példát említsek : a településtisztasági szolgálta­tások díját az építési, a par­kolási díjakat, a tüzelőanya­gok házhoz szállítási díját a közlekedési, a kenyér bérsü­tésének díját, a mezőgazda- sági és élelmezésügyi, a la­kossági mosás, díját az ipari osztály állapítja meg, az ár­ellenőrzéseket viszont ága­zattól függetlenül az ipari osztály végzi. Az egységes árellenőri szervezet hatáskö­rébe 283 olyan szocialista gazdálkodó szervezet tarto­zik Somogybán, amelynél át­fogó árellenőrzést kell vé­gezni, az ellenőrizendő egysé­gek száma pedig megközelí­ti a 2700-at. — Milyen feladatok vár­nak az áruellenőrzés ben a városi, a városi jogú nagy­községi, illetve a községi ta­nácsokra? —A helyi tanácsokra a hatáskörükbe utalt kisüzemi termelők árellenőrzése vár. Azoknál a tanácsoknál, ame­lyek nem rendelkeznek ilyen hatáskörrel, az illetékes vá­rosi tanácsoknak kell megol­daniuk ezt a feladatot. Az árellenőrzési hatáskörrel fel­ruházott helyi tanácsok szak­mai felügyeletét és irányítá­sát a megyei tanács ipari osztályán szervezett árellen­őrzési csoport látja eL — Hogyan biztosítják a feladatok teljesítésének sze­mélyi es szakmai feltételeit a helyi közigazgatási szerve­zeteknél? — Az árellenőrzési szerve­zet korszerűsítésének fontos eleme, hogy ezt a tevékeny­séget önálló munkakörben lássa el a dolgozó, megfele­lő szakmai képesítéssel ren­delkezzen, illetve biztosítsák számára az előírt képesítés megszerzésének lehetőségét. A városi, illetve városi jogú nagyközségi tanácsok az ár- ellenórzési feladatok ellátásá­hoz új státuszokat kaptak, s javasoltuk : az igazgatási tár­sulások kínálta lehetőségek felhasználásával, együttmű­ködési megállapodás kereté­ben a körzetközpont tanácsai végezzék el ezeset a tenni­valókat a körzetükbe tartozó tanácsok működési területén. Az árellenőrzés új szerveze­teinek kialakításához termé­szetesen mi is segítséget nyújtunk. Jövőre tanfolyamot indítunk a szakmaii képzett­ség megszerzésére, hogy a helyi tanácsok árellenőrei is kellő hozzáértéssel oldhassák meg feladataikat — mondta Miké Ferenc. I! H. F. Az útkereséseik, a megújulá­si törekvések, a belső tarta­lékok feltárásának idősza­kát élik napjainkban a hazai iparvállalatok. A megválto­zott körülmények jó né­hány ipari üzemet termék­szerkezetük megújítására késztették, s e belső tartalmi átalakulást a forma, a név változtatásával is tükrözni szeretnék. Ez évtől az országos nagy- vállalat, az Egyesült Izzó is új névvel, Tungsram Rt-ként szerepel, kaposvári gyára pe­dig a Tungsram Rt. Elektro­nikai Gyára nevet vette föl. — Mi indokolta a névvál­toztatást? Egy már meglevő tartalom formába öntése volt ez, vagy ezt követően vár­ható a szerkezeti átalakulás? — kérdeztük Simkó Antaltól, a kaposvári gyár igazgatójá­tól. — Főként a következő évek célkitűzéseit fogalmaztuk meg a névváltozásban. Az általunk készített elektron­csövek iránt jelenleg még van kereslet, de a jövő az elektronikáé, és ezt tudomá­sul véve változtatni kell a termékszerkezeten ahhoz, hogy versenyben maradjunk a külpiacokon. Az 1990-ig ki­dolgozott program már az új műszaki-gazdasági para­méterekre épül. E program leglényegesebb eleme — s ennek jogosultságát a hely­zet konkrét elemzése is iga­zolta —, hogy a jövő útja a több termékcsalád együttes gyártása, illetve értékesítése. — Hogyan kívánjak ezt megvalósítani? — Feladatunkat természe­tesen csak eredményes mű­szaki fejlesztéssel, az ezzel összefüggő folyamatos ter­mékszerkezet-váltással old­hatjuk meg. Ez persze nem megy máról holnapira, hi­szen az űj struktúra tervezé­se során nem hagyhatjuk f;- gyelmen kívül a gyár sajá­tosságait sem. Például csak olyan termékek fejlesztése szerepelhet a célkitűzéseink között, melyeknek gyártása összhangban van a meglevő szellemi, fizikai és gépi adottságokkal. Ennék meg­felelően figyelembe kell ven­ni a létszám összetételét is, hiszen a mintegy 1300 dol­gozó nagy része nő. A szak­mai ismeretek színvonala, a gyártási feltételek megterem­tése szintén a gyár sajátos­ságai közé sorolható. — Mennyiben lesz érezhe­tő az idén a középtávú prog­ram hatása? — A program végrehajtása biztosítani fogja a gazdálko­dás jövedelmezőségét, ugyan­akkor szervesen illeszkedik a nagyvállalat célkitűzései­hez. A megvalósításhoz az első, bár még igen szerény lépést- már megtettük. A gyár helyzete mind gazdasá­gilag, mind szervezetileg sta­bilizálódott, a fejlődés jelei vitógosan megmutatkoznak. 1984-ben — a múlt év ered­ményeire alapozva — mint­egy 20 százalékkal kívánjuk növelni árbevételünket. Ezen belül a nem rubelelszámolá­sú exportunknak több mint 40 százalékos emelését ter­vezzük. — Számolniuk kell a rö- videbb 'munkaidővel is, hi­szen az év elejétől bevezet­ték a 40 órás munkarendet — Ez is fontos változás a gyár életében. Az átállás zökkenőmentesen megtörtént. Ezt megelőzően azonban szá­mos szervezési es anyagta- kaarékossági intézkedést hoz­tunk annak érdekében, hogy a munka hatékonyságát és minőségét növelni, javítani tudjuk. — Az elektronikád termé­kek gyártásához milyen mű­szaki háttérrel rendelkez­nek? — Terveink megvalósulásá- nak alapvető feltétele a mű­szaki fejlesztés, ezen belül is elsősorban az ipari elektro­nikai termékeik fejlesztése. A hatékonyság növelését a műszaki-gazdasági intézke­déseken túlmenően az eddi­gieknél célirányosabb ösztön­zőrendszer bevezetésével kí­vánjuk elősegíteni. Mindeh­hez olyan szervezeti keretek kialakítása folyik, amelyek (lényegesen jobb feltételeket teremtenek a gyári szerveze­tek működéséhez. — Milyen új termékek jel­zik a termékszerkezet-váltás kezdetét. — Az elektroncsövek mel­lett ipari elektronikai készü­lékeket fejlesztettünk, illet­ve fejlesztünk ki a Hajdúsá­gi Iparművek számára. Ilye­nek például az elektronikus hőfokszabályozó és az elekt­ronikus motorfordulat-szabá­lyozó. Üj tevékenységünk a nyomtatott áramkörlemezek gyártása is. Ezek a termékek már az új program kereté­ben készülnek, és amolyan előfutárai a majdani termék­listán szereplő gyártmá­nyainknak. Nagy Zsóka Rozsdás a barcsi víz Nem szállítottak időben, késtek a szerelők Az ivóvíz is napirendre ke­rült 1982. február 25-én, a Barcsi Városi Tanács ülésén. Az azóta történtekről Hen­ger Jánossal, a város főépi- teszév'el beszélgettünk. — A környékbeli kutak köztudomásúan sok vasat és gázt tartalmaznak, ezért gyakran sárgás víz folyik a csapjainkból. Ilyenben mos­ni, vagy ilyet inni csöppet- sem öröm. A vas más gon­dot is okoz. Könnyen eltö- mődnek a vezetékek, pl. a bojlereket gyakran azért kell javítani, mert a rozsdás víz tönkreteszi. A barcsiak ezt már régóta kifogásolják. Se­gíteni csak egy módon lehet: megfelelő vastalanító beren­dezést kell fölszerelni a ku­taknál. Többek között ezért került napirendre az ivóvíz illetve azért, mert nincs ele­gendő. Hat évvel ezelőtt Bar­cson még csak napi 3500 köbméterre volt igény, ma fOfió-re van szükség, mert uj lakóházak, üzemek épültek, megnövekedett a fogyasztás. Elkerülhetetlenné vált a ku­tak korszerűsítése. — A gondot az okozta, hogy a VI. ötéves tervidő­szakban erre nincs pénzünk — mondja dr. Balázs Pál, a városgazdálkodási osztály ve­zetője. — Ebinek ellenére úgy döntött a testület: meg kell keresni azokat a lehetősége­ket, amelyekkel biztosítani lehet, hogy még ebben a tervidőszakban elkészüljön a vas- és gáztalanitó berende­zés, illetve legyen elegendő víziünk. Egy hónappal a tanácsülés után a barcsiak már a DRW vezetőivel tárgyaltak. Gyorsan egyezségre jutot­tak. A vízgazdálkodási válla­lat felajánlotta: a költségek java részét ő viseli, segítsé­get kénnek azoktól a válla­latoktól, amelyek miatt meg­nőtt a vízfogyasztás, » a ta­nács is hozzájárul a fejlesz­téshez 1 millió forinttal. A DRW vállalta, hogy novem­berig elkészíti a terveket, s 1983. december 15-én üzembe helyezi a berendezéseket. A tervek határidőre elkészül­tek. így vált ismertté, hogy hat Metanull nevű vas-, il­letve gáztaLanitót kell felál­lítani, vásárolni kell egy kló­rozó berendezést, meg ksl! építeni egy 500 köbméteres tározót, s föl kell szerelni három nagy teljesítményű szivattyút, így megoldódba; a barcsiak gondja. Ügy lát­szott, minden rendben van... Még mindig rozsdás a vi­zünk — mondják 1984 már­ciusában a barcsiak, s csöp­pet sem értik, mi történt. Hovatovább három hónapja üzemelnie kellene a vas la - tanítónak. A DRW igyekszik csillapítani a kedélyeket, s ígéri, hogy az 500 köbméte­res tározó elkészülte után bizonyos szerelések befejez­tével meg az első negyedév­ben Szemetem fog a vastaia- nító. . Hogyan látja a helyzetet Zombik Imre, a költségvetési üzem műszaki vezetője? — A DRW-vel közösen generálkivitelezők vagyunk. Először csak a mélyépítési munkákra kaptunk megbí­zást, de végül megegyeztünk abban, hogy mi csinálunk minden szerelést úgy, hogy az anyagot a vállalat folya­matosan biztosítja. Sajnos sok problémánk lett ebből. Kezdjük azzal, hogy amikor meghozták a Motanullokat, akkor derült ki, hogy azokat nem ide tervezték, a műsza­ki berendezéseket át keil alakítani. A módosítások miatt időveszteségbe kerül­tünk. A berendezésekhez megfelelő minőségű kavics is kell. Ennek felét még októ­berben megkaptuk, de a má­sik felét csak a napokban hozták ki. Enélkül nem mű­ködhet a rendszer. Aztán ott van a klórozó, amely szintén csak januárban került a víz­műtelepre, de nem lehetett vele semmit csinálni. A hi­degben tönkrement, javítani keD ... — Mindeddig csupán a DRW hibáiról esett szó. Miért nem készült el az 500 köbméteres tározó? — Alvállalkozónk, a Ke- mikál építette, a íagyveszély miatt azonban nem tudtak dolgozni. Ezért mi nem is hi­báztatjuk őket Egyébként már most lehetne vasmentes víz, mert szerintünk a meg­lévő tározó >s elegendő len­ne. — Végül is mikor lesz rozsdamentes a víz? — Ha a vízgazdálkodási vállalat ígéretéhez híven március közepéig kijavítja a klórozót, akkor április vé­gén már üzemelhet a rend­szer. — Víz is lesz elegendő? — Nem. A napi 6000 köb­méter víz bjztosításához há­rom nagy .teljesítményű szi­vattyú kell. Ezeket a DRW még nem tudta beszerezni, valószínűleg csak az év má­sodik feleben tudjuk besze­relni lüket? Nagy Jenő Ekavaset gyártanék Jól fizetett rr a rr a szóló és a háztáji A balatonendred—zamardi Magyar Tenger Termelőszö­vetkezet zárszámadú köz­gyűlésén Borsodi Ottó el­nök szólt a múlt évi gazdál­kodás eredmények'öl és a gondokról. A tsz az egész magyar mezőgazdaságot súj­tó aszály és más nehézségek ellenére 69 millió 753 ezer forint árbevételt, illetve a millió 458 ezer forint tiszta eredményt ért eü 1983-ban. A szövetkezet vagyona 141 millió 411 ezer forint, s a zárszámadás után 483 ezer forintot osztottak szét a gaz­dáknak. nyereségrészes ed es- aén t. Búzából 4,2 torma, őszi árpából 4,46 tonna, napra­forgóból 1,88 tonna termett hektáronként (a szárazság miatt kevesebb a tervezett­nél), a ga bonialermesztés ön­költsége viszont jelentősen csökkent az 1982. évihez ké­pest Egy-egy máasa búzát például az előző évi 273 fo­rint 60 fillér helyétt 219 fo­rintért állítottak elő. A szá­raz nyár ugyanakkor lehe­tővé tette, hogy a széna be- takarítást és az aratást a lehető leggyorsabban elvé­gezzék, s ilyen módon is költséget takarítsanak meg. Az aratás befejeztével a szállítási brigád különböző bérfuvarokkall és töltésföld- értékesítÉssed igyekezett el­lensúlyozni a növényter­mesztés veszteségeit. Kiadták és komolyiain vet­ték a „minden rétet kaszálni, minden mellékterméket be­takarítani” jelmondatot. Ta­karmány szalmából és kuko­ricaszárból jelentős mennyi­séget -gyűjtöttek be,. s 34 va­gon tartósított répaszeleíet is vásároltak a cukorgyár­tól kedvezményes áron. Így a maradéktalanul betakarí­tott réti és pillangós széná­val együtt elég takarmány áll rendelkezésre. Az állattenyésztés nem tartozik a tsz erősségei kö­zé, szarvasmarhával és juh- vad foglalkoznak. Főként a szarvasmarha-tenyésztéssel boldogulnak nehezen (hízó­marhával is megpróbálkoz­nak a jövőben), részben a korszerűtlen körülmények miatt. A juhászat feltételei már kialakulóban vannak. Annál eredméyesebb a sző­lészet és a háztáji ágazat A szőlészét az idén rékord- mennyáséget és minőségeit adott. A száraz, meleg idő­járás, a Balaton felöl áradó páradús levegő kedvez a szőlőinek, és az ágazat dol­gozói szakszerűen, szorgal­masan végzik munkájukat. Hektáronként 120 mázsa sző­lőt szüreteltek a környék diákjainak közreműködésé­vel. A két falu népe össze­sen 363 hektár háztáji föl­dön is gazdálkodik. 1983- ban 1043 hízott sértésit és 78 vágómarhát adott a háztáji — a tsz segítségével — az államnak. A gazdák e mun­ka révén 6 millió 184 ezer forint bevételhez jutottak. Melléküzemága is van a szövetkezetnek. Eke vasat gyártanak, forgácsolnák, ma­ró munkát végeznek. Az ekevásnák jó piaca van, a termelést kedvvel és ered­ményesen végzik. Mezőgazdasági kisgéptervezés Kutató-fejlesztő csoportot szerveztek a hazai mezőgaz­dasági kisgépgyártás föllen­dítésére a Debreceni Agrár­tudományi Egyetem mező­túri karán. Kisméretű, pon­tos mérésekhez megfelelő vető-, növényvédő és beta­karító gépeket terveznek 'itt a kutatóintézetek nö­vénytermelési kísérleteihez. Az ilyen berendezéséknek ugyanis még ma sincs ha­zai gyártója, ezeket az ügyes kis gépeket mindeddig tőkés országokból importál­tuk. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents