Somogyi Néplap, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-04 / 54. szám
KAPOSVÁRI FURCSA TÖRTÉNETEK Beszegődtem Tarnócára.. A vidéki tejipari vállalatok között elsőként a Veszprém megyeinél működik önálló számítógép. Üzembe állításával gyorsult az ügyviteli munka. Tervezik, hogy a laboratóriumi vizsgálatok eredményeit is betáplálják a gépbe, s a laboratórium egyes berendezéseit ösz- szekötik a komputerrel. Mérgot ivott pálinka helyett Tanulság: nem mind pálinka, ami borosüvegben van. Az alábbi tragikus történet ugyan egyedi eset, mégis olyan általánosan tapasztalható emberi tulajdonságokból tevődött össze, amelyek megérdemlik a fokozott figyelmet. Barcson 1982. november 13-án Bakonyi Istvánné Balogh Erzsébet elhatározta, hogy garázst építtet Mint ahogy az általában lenni szokott, összefogott a család, ismerősök is jöttek segíteni, hogy mielőbb tető alá kerülhessen az épület — még a tél beállta előtt. Bakonyimé egy ismerősétől úgy hallotta, hogy nem árt egy kis gyorskötő folyadékot keverni a betonba, mert akkor a fagy nem tehet benne kárt. Fagynak ugyan nyoma sem volt abban az időben, de bdzitos, ami biztos alapon a tulajdonos mégsdesak beszerzett kézen-közön (mivel a Cal- cidur a kiskereskedelemben nem kapható) egy liternyit, amelyet egy címkézett bo- rosuvegben tárolt. Ez az anyag olyan veszélyes az emberi szervezetre, 'hogy 5—10 grammnyi mennyiség már halálos mérgezést okoz. Az említett napon Szóvári György és édesapja, Szóvári József is segédkezett az építkezésnél. Meglátták a betonkeverő gép közielében levő üveget, s mivel Bakonyiné épp villamoskábelért ment el, s nem közölte velük, hogy az üvegben mi van, azt hitték, hogy — a régi szokás szerint — bizonyára pálinkát tartalmaz. Fölkapta hát a fiatalabb Szóvári, s udvariasan apjának nyújtotta, hogy először húzza meg ő. Szóvári József a szájához emelte, s belekortyoLt, majd visszaadta fiának az üveget, ő szintén inni akart. A folyadék már a szájában volt, amikor az apja szólt neki, hogy ne' igya, mert ennek nincs jó íze A fiú gyorsan kiköpte az italt, s megkérdezte a közelben dolgozó Bakonyiné testvérét, hogy tudja-e, mi ven abban az üvegben? A férfi megrettent, meat ő tisztában volt azzal, hogy mérgező anyagot tartalmaz. Hiába rohantak vízért, hiába mentőkért, mire a vöröskeresztes aiutó a nagyatádi kórházba ért, már nem lehetett segíteni az idősebb Szóvárin. Röviddel a kórházba szállítás után meghalt. A Barcsi Városi Bíróság gondatlan emberölés vétsége miatt bűnösnek mondta ki Szóvári Györgyöt és Bakonyi István.nét, s felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte őket. A megyei bíróságon dr. Mózes Gabor tanácsa tárgyalta a közelmúltban Bakonyiné fölmentést kérő follebbezését. Ezt másodfokon is megalapozatlannak ítélte meg, s a kérelmet elutasította. Az ítélet indoklásában a bíróság rámutatott, hogy az utóbbi időben mind gyakrabban történnek hasonló esetek. Ellenőrizhetetlen úton-módon kerülnek családi felhasználásra különböző, az emberi szervezetre súlyosan mérgező anyagok. Ezeknek a legtöbben nem tulajdonítanak jelentőséget, felelőtlenül bánnak velük. A vádbeli tragikus és értelmetlen halál szintén azért következett be, mert a legcsekélyebb körültekintés is elmaradt. Bakonyiné nem figyelmettette a többieket arra, hogy a barosüvegben mérgező anyag van. A történtekért tehát ő, Szóvári György, valamint az elhunyt Szóvári József ugyancsak felelős. A megyei bíróság másodfokon helybenhagyta a Barcsi Városi Bíróság ítéletét. Gy. L. Diabetikus tészta Exportképesnek ígérkező új termék — különleges kukoricaliszt-adalék felhasználásával, tojás nélkül készített tészta — gyártását kezdték meg Székesfehérváron. Olcsóbb lesz a hagyományos tésztáknál, s ugyanakkor „energiatakarékos” is, mivel rövidebb idő alatt megfő, mint a már ismert tojásos készítmények. A diabetikus száraztészta fele annyi szénhidrátot tartalmaz, mint a hagyományos készítmények. Áprilisban kerül az üzletekbe. Valamikor híresek voltak a kaposvári asztaltársaságok. A szórakozásnak ezt a barátságos módját elsősorban a magyar nótákat kedvelő, mulatós emberek szerették, akik nem egy holdvilágos estét daloltak végig a Korona, az Erzsébet, a Bárány-szállók éttermében vagy valamelyik kisebb mulatóban. Hanem olyan esemény, mely a Szarvas fogadóban néhanapján megesett, egyikben sem volt! — Hallottátok, megjött a Nagy Jani! — adták egymásnak hírül a vendégek: és egyszerre mindenki otthagyta asztalát, borát, cigányát, és rohant a Szarvas fogadóba. Nagy esemény várta őket: ott mulatott kebelbarátaival Nagy János, a szent- gá'oskéri birtok kasznára. Amikor porlepte ruhájában belovagolt a városba, egy vadnyugati cowboyra hasonlított. Elintézte a dolgát, aztán elfoglalta megszokott asztalát. A barátok meg maguktól jöttefii. A pincérek, akik már jól ismerték szokásait, megkérdezték tőle: — Reggelig, Jani bátyám? — Mint máskor — hangzott a válasz, ami annyit jelentett, hogy bizony addig. Hanem Nagy Jánosnak különös szokásai voltak. Az asztalnál csak egy, a szabadságharcot is megjárt, csikóbőrös kulacsból ivott, abból is csak vörös bort. Aztán szerette a tósztokat, az asztal mellett í elköszön tött mindenkit, még az ismeretleneket is. Híres mesemondó volt. Szellemességével jó kedv, valami különös előadási mód párosult. Tízszer, hússzor elmondott egy anekdotát, de huszadszor is éppen olyan jól megnevették, mint amikor először hallották. Kívülről szavad ta Garay Obsitosát, a versszakok között a cigányoknak muzsikálniuk kellett. Jó nótás, táncos ember hírében állt, kedvelte a muzsikát, a dudát, a citerát, de jó barátja volt a hegedűnek is. Pedig vidámsága feledhetetlen, mély bánatot takart. Amikor már úgy érezte, hogy nem tudja hova önteni a szomorúságát, elvette a cigánytól a hegedűt és húzta maga. Legelőször saját szerzeményeit játszotta. Folyt a könnye a száraz fára, és mivel abban az időben mindenki ismerte bánatát, nem kérdezték tőle, hogy miért. Bizony ma már kevesen tudják, hogy a ma is játszott, „A cifra szűröm Veszprémben vettem” éti a „BeszegődLörincz L» László Jéft há 29. Láttam, rajta, hogy legszívesebben köp______ ne egyet, csak hát a szobámban nem illett köpködni. — Ad túl aztán felfordulhatott a paraszt. Nem adott az se hitelt, se semmit. Az őlletnivalóból meg úgy kivette a részét, mint a sicc! Háromszor annyit lopott, mint más ... Csak hát nem volt más malom a környéken. Ha nem őhozzá mentél, mehettél hetedhét határon túlra. Így aztán mindenki hozzá ment. Még pénzt is adott kamatra. Már annak, akitől visszakaphatta. Ha meg nem, máris küldte a végrehajtót. Nem várt az egy percet sem. Szar ember volt, az hétszentség! — Akkor meg mit tárgyal ezzel a Blaskováccsal? — En csak a nagyapjáról beszéltem — visszakozott az öreg. — Az apja már rendesebb ember volt, de azi még annyira sem ismerteim, mint az öreget.' Az első háborúban vitéz lett, kapott valami földet Pesten túl, és odaköltözött. Valami géppuskát mentett meg a digóktól. Azt mesélték. Csodálkoztam is, hogyan keveredett ide ez a Blaskovics András... — Azt is elmondta? — Mondott valamit. Hogy az apja eltűnt a háborúban, ő maga meg idejött a rokonokhoz. Keveset beszélt magáról. Tényleg nincs semmilyen papírod? — Tényleg. — Kár. Pedig szerezhettünk volna még néhány darabot ... Fenyegető képemet látva fölemelkedett, és az ajtó felé igyekezett. — Ha nem, hát nem. Az a fontos, hogy hazajöttél. .. Bár egy valamirevaló papír ... Nem tudnál tóié kérni egyet? Annak úgyis van elég. Már-már egy halom gorombaságot vágtam volha a fejéhez, amikor eszembe jutott valami. — Idefigyeljen, fater! — mondtam neki. — Mi az istent akar maga azokkal a szekrényekkel, mi? Hát nem maga mondta, hogy ide nem hozhatjuk, mert be sem fémék a házba. Ha meg a Munkásotthonba akarja cipeltetni, mért velem cipelted; mért nem a többi szoedemmei ? Ha a kalapácsos ember azt a rohadt nagy kalapácsot fel tudja emelni, altkor néhány szekrényt is elbír. Az öreg megvakarta s feje búbját. — Nem a Munkásotthonba akarom. — Hát hová? A padlóra bökött. — Ide. — Az én szobámba? — Na, nem éppen. Ide a házba... — Csak nem sajnálja a saaktársaitól azt a két szekrényt? A múltkor bezzeg még azt hajtogatta, hogy jó lesz könyvszekrénynek. Hogy ami eddig a főurak szórakozására szolgált, most a munkásművelődést szolgálja majd. Letett a munkásság megváltásáról, fater? Megcsóválta a fejét —- Nagy ökör vagy, Mii- narík. Nem tudod te, hogy mi megy ebben az országban. Újságot nem olvasol, rádiót nem hallgatsz ... Más mindenki kiásta már a rádióját a szénaka aalbál, meg ahova dugta, csak neked nincs ... Nem építenél valami detektorosat legalább? A szomszédba kell átjárnom, ha a híreket meg akarom hallgatni. — Szóljon a Bias kovácsnak ... Elengedte a füle mellett, és nagyot sóhajtott — Nem lesz Itt már nemsokára se Munkásotthon, se szociáldemokrata párt. Megesznek bennünket a kisgazdák meg a kommunisták, Ezeké lesz a világ. Száz évig fognak verekedni egymással ... Bemondta a rádió is. A Efunáig vagy meddig, bejönnek az amerikaiak, a Tiszántúlt meg a két folyó között is maradnak az oroszok. Éppen úgy, mint amikor három részre szakadt az ország. Namár- most, az amerikaiak a kisgazdákat támogatják, az oroszok a kommunistákat, bennünket meg nem támogat a kutya se. Most is, tudod, mi történt? És még mi fog történni, te jósaagú isten.,. — Mi a fene töntémt? — kérdeztem, bár őszintén szólva nemigen érdekelt az öreg bánata. (folytatjuk) teni Tarnócára bojtárnak" című nótát Nagy János szerezte és a dalban Somogytar- nócáról van szó. Története a következő : Nagy János uradalmi kasz- nár 1825-ben született Siófokon. Apja, mint a veszprémi káptalan pintéré taníttatni akarta fiát. Fel is vették a pannonhalmi Szent Benedek rendbe. Ügy látsziK, hogy a papi pályát nem érezte élethivatásának, mert rövidesen megszökött a rendházból. Ladon, majd Tamó- cán volt gazdasági írnok. Onnan járt be Kaposvárra szíve választottjához. Akkor írta két híres dalát. A szerelem versek írására is ihlette. Költészete nem volt több, mint ahogy Roboz István is jellemezte: több a semminél, de kevés a valamihez. A Somogy című lapban így emlékezett meg róla: „Szürke poéta volt Sok költeménye meg ' is jelent a Somogybán, mindegyik ■ a nép szaván csendült, tele érzelemmel, de formai hibákkal. Szinte sajnálta az ember, hogy némelyiket félre kellett tennie. Sok nemes anyag, sőt egv-egy drágakő is akadt a kezünkbe, de nem volt kicsszclva; látszott benne a fény, a színpompa, az őserő, de azért keretbe nem lehetett foglalni, mert darabos volt, köszörületlen.” Egy tragikus baleset következtében azonban — néhány nappal a házasságuk előtt — meghalt a menyasz- szonya Ezért nem házasodott meg soha. Hosszú időn keresztül az ito'ban keresett menedéket. Somogyból Osík- várra, majd Szabadbattyánba került. Ott írt egy dörgedelmes verset 1852-ben, Ferenc József fényes budapesti fogadtatása ellen, melynek már a címe is sértő volt: „A pesti illuminátio”. A közleményt nemzetiszínű papírra nyomtatva Székesfehérváron este a színházban a „Marót bán” előadása alatt a közönség közé szórta. Ebből persze nagy botrány lett, napokig nyomoztak a szerző után. Végre, amikor a nyomára akadtak, egyik titkolt szerelme, a kommisszárius szép leánya elárulta neki apja szándékát és még idejében sikerült elmenekülnie. Visszajött Somogyba. Szentgáloskéren, Ecseny- ben, majd Tallián Pál oszto- páni birtokán kasznárnak alkalmazták. Mint jó versmondót sokszor „kölcsönkérték” a környező földbirtokosok ünnepi alkalmakra, de nem múlhatott el egy pa- rasttlaikodalom se Nagy Jani nélkül. A kukoricafosz- tást, a disznótorokat, a falusi mulatságokat igen szerette, nem különben a szüreti mulatozásokat. Élete utolsó tizenkét évében egy csöpp bort se vett a szájába, aminek egy különös baleset voll az oka. Az történt ugyanis hogy egy kapóéi mulatságról való hazamenetelekor, a nagy ködben az erdész kilőtte alóla a lovát, mert szarvasnak nézte. Az osztopáni szőlőhegyen egy baráti összejövetelen érte a halál 1897 októberében, a regényes életű Nagy Jan'c, a kaposvári asztaltársaságok mindenki által szeretett „Jani bátyját”. Csaknem száz év múlott el azóta, már senki sem emlékezhet rá. Nem tudom, az osztopáni temetőben megvan-e még az a sírkő, amelyre a nevét írták? Ha nincs meg, tartsa meg emlékét ez az írás. Lévai József Szélesedő kapcsolatok Bemutatkoznak a testvérmegyék A kishatármenti forgalom, amely mint egy már meglevő államközi kapcsolat kísérője, fontos része a nemzetközi gazdasági együttműködésnek. Az áruk cseréjét, a kooperációs lehetőségek méreteit tekintve nem tölt be döntő fontosságú szerepet az export—import alakulásában, mégis ma már nélkülözhetetlenül hozzátartozik elsősorban a kereskedelmi ellátás gazdagításához, a választék bővítéséhez. Megyénknek a jugoszláviai Bjelovárral sokrétű, a gazdasági kapcsolatok mellett a kulturális és sportélet számos területét átfogó jó szomszédi kapcsolata van. A két ország között az 1977- ben megkötött államközi egyezményt követően kezdődtek meg a megyék közötti tárgyalások, amelynek élső szakaszát a kölcsönös ismerkedés, a szervezeti keretek kialakítása, az intéző bizottságok létrehozása jellemezte. Ebben az időszakban főként a gazdásági kapcsolattartás lehetőségeinek felmérése és kisebb részben a konkrét áruforgalom volt a feladat Ekkor alakultak ki azok a kulturális és sportkapcsolatok is, amelyek hozzájárultak a két megye kölcsönös megismeréséhez, az emberi kapcsolatok elmélyítéséhez — különösen a nemzetiség lakta területeken. A már meglevő feltételek javításában kiemelkedő szerepet játszott a Berzence— Gola határátkelőhely megépítése és átadása. Az 1981-ben megalakult .. Áruforgalmi Társaság Somogy megyén kívül Baranya szervezett és rendszeres kishatármenti árucseréjét szolgálja. A társaság 25 tagja között 15 somogyi van, a titkári teendőket a Kon- sumex külkereskedelmi vállalat látja el. Az új szervezet eredményes működéséi példázza, hogy a megyénk és Bjelovár közötti áruforgalom 1982-ben csaknem elérte a két és fél millió dollárt. Ez az érték lényegesen több, mint a korábbi években, s elsősorban a társaság aktív piacfeltáró munkájának volt köszönhető. Kedvező változást jelentett az is, hogy tovább bővült > csereforgalomba bevont termékek választéka, így többek között kötöttáruval, tapétával, konzcrvekkel, ételízesítőkkel gazdagodott a megyei ellátás. Az idén új módszerekkel is bővül a két testvérmegye kapcsolata. Elsőként Somogy mutatkozik be Bjelo- varon, a következő évben pedig a jugoszláv terület termékeit mutatják be nálunk. Ehhez a kezdeményezéshez kapcsolódik annak az ajárüóiistának az elkészítése is, amelyben mindkét megye feltünteti az áruforgalomba felajánlott árucikkeket, illetve azokat, amelyeket Szeretnének bevonni a kishatármenti kereskedelmi forgalomba. N. Zs. A KAPOSVÁR ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ 6. számú kaposfüredi büfé, falatozó üzletegysége SS fő, napi közétkeztetési adagszámra szabadkapacitást ajánl fel Megrendelés: a kaposfüredl 6. sz. büfé, falatozó ttrietvezetójénél, Kaposvár, Kaposfüredi u. (7876«)
