Somogyi Néplap, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-04 / 54. szám

■pc§\'ís­‘O fllAG PROLETÁRJAI, E G Y E $ U l J E T E R I Afrgí T,35 Wf NÉPLAP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 54, szám 1984. március 4., vasárnap Tizenkilencmillióval több tégla Az idén tizenhat gyárban fejezik be a korszerűsítést A kaposméröi i^tinca T erm cl ős zö votkez^-tb en feb­ruár elején ültették el a paradicsomtövekeit az asszonyok, s ma már a majd fél méter magas palántákat kapálják. A paprika március végén az üzletekbe kerülhet, a folyton érő paradicsomból áprilisban válogathatnak a vevők Befejeződött a fegyverkezési versenyrői tartott konferencia Seia a természetért A szomszédunk kiadós sé­tára indult tegnap reggel két kisfiával, ahogy ő mond­ta: „egy kis természetet sza­golni’’ az egész heti bezárt­ság után. A lurkók türelmet­lenül ráncigái táj: édesapjuk kezét, jelezve, hogy menni szeretnének. Ok sur megta­nulták. milyen értékes a hét vége, hiszen apu ilyenkor ér rá velük foglalkozni. Télen Kiélnek, nyáron lepkéket gyűjtenek. Most pedig a vá­ros szelére indulnak mada­rakat lesni, így hát nem érdemes elpazarolni az időt. A természet szeretető egy­re fontosabb a mai embe­rek életében. Nem véletlen, hogy a kormány távlati programjában is szerepel a természethez való jövendő viszonyunk egész kérdéskö­re. Ezen a héten a KISZ Központi Bizottsága ennek ismeretében és tudatában tárgyalta meg az ifjúsági szövetség környezetvédelmi feladatait. Azok a városi szülök — bármilyen furesán hangzik — tesznek sokat a környe­zet védelméért, akik megis­mertetik gyermekeikkel az élővilágot. Köztudomású, nem egy író, szakember ki­fejtette már, hogy a termé­szet szeretete, csakúgy, mirt bármilyen emberi szeretet, kétségtelenül a gyermekkor­ban alakul ki mindenkiben. A városi „köházakban” élő fiúk és lányok nem ismerik meg az élő természet szép­ségét és örömét, ha a szü­lők, pedagógusok, az isme- „ rósöfc nem fogják kézen őket, » indítják eJ őket eb­be az irányba Úttörőként. RÍSZ ősként csak ezen az alapon növelhetik a termé­szet megóvására szövetkező lelkes es önkéntes társadal­mi munkások táborát. Az ifjúsági szövetség éppen ezért tűzte célul, hogy a fiatalok ismerjék és szeres­sék meg, védjék a termé­szetet, az állat- és növény­világot. A környezet védel­me számunkra és utódaink- gzámára életünk föltétele. A fiatalok sokat tettek eddig országosan és a me­gyében is. A KISZ azonban még többet vár tőlük. Arra ösztönzi őket, hogy minél nagyobb számban vegyenek reszt a lakóhely környezetét szépítő, megóvó és kultúrá­ját fejlesztő munkák szerve­zésében, a városi, a községi zöldterületek gyarapításá­ban, parkok, esztétikus ját­szóterek, sportpályák építé­sében. > À Balaton vízminőségével kapcsolatban jó példaként említették a KISZ KB ülé­sén a tavalyi központi víz- minőségvédelmi építőtábort, amely célul tűzte ki, hogy megtisztítja a Balaton har­minc kilométeres partszaka­szát az úszó szennyeződét,- tői. A megyei KlSZ-bizott- sag első titkára felszólalásá­ban kifejtette: a vízminö- segvedelmi építőtábort újra meg kell szervezni a tó déli partján, Somogy kész e tá­bor föltételeinek megterem­tésére. Somogyi javaslatra beke­rült a feladatok közé a tör­ténelmi emlékhelyek, em­lékművek védelme is, eb­ben ugyanis még sok adós­ságunk van, pedig hozzátar­tozik nemzeti önbetsüié- sunkhöz. Az elképzelések szerint egész evben gondoz­nak, a fiatalok ezeket. Aki a bét vegén a termé­szetben sétaJ a gyermekei­vel, egyben a természetért h tett valamit. Érdekünk, hogy nőt eked jen a szamuk! A tégla- és cserépipar ha­gyományos gyárai most kü-. Ionosén nagy figyelemmel követik a meteorológiai elő­rejelzéseket, hogy minél ko­rábban, a tartósnak ígérke­ző fagymentes időszakkal egy idöbpn, megkezdhessék a termelést. Az iparág gyár­tósorai a korábbinál felké­szültebben várják az indu­lást, mert nemcsak a szoká­sos téli nagyjavításokat fe­jezték be. hanem 16 hagyo­mányos gyár legnehezebb fizikai munkáinak gépesíté­sét, a szállítás nagy részé­nek korszerűsítését is. Ez a fejlesztés lehetővé tette, hogy az idén 19 millióval több téglát szállítsanak a magánlakásépitőknek, mint tavaly. Ebben az évben a rekonstrukciós program sze­rint további 16 hagyomá­nyos gyárban fejezik be a korszerűsítést; ez főként 1985-tcl növeli a termelést újabb évi 22 millió kismé­retű téglával. Ezekről és még számos más, megérett elképzelésről tájékoztatták Miként és mit tanul a mai kisiskolás? Milyen az össz­hang az elmélet és a gyakor­lat között a környezetismeret oktatásában? Mennyire ta­pintható, fogható, látható az elsajátított ismeret? A gye­rekekkel beszélgettem arról, hogy mennyire szerettetik meg velük a természetet. A Tóth Lajos Általános Iskola huszonegynéhány i. C-s ta­nulója örömmel fogadott. Bölcs tízévesek voltak. Arra voltam kiváncsi, hogy az iskolai kirándulásokon kí­vül hova mennek el szüleik­kel? Egyszerre lenáültek magas- , b a a kezek, és Barkóczy Ga­bi már sorolta is: „NDK, Csehszlovákia, Románia, de nem biztos, hogy mindenre emlékszem.’’ Odor Attila a Som-hegyre rándul a család­dal. Poczók tatjána pedig — az apukája Moszkvában ta­nul — az anyukájával sétál, Amikor belemelegedtünk már a beszélgetésbe, váratlanul a gyárakban az MTI mun­katársait. Az eddig befejeződött kor­szerűsítések közül a legje­lentősebb a Baranya—Tolna megyei Tégla- és Cserépipa­ri Vállalat mohácsi gyárá­nak fejlesztése, amelyhez jelentős segítséget nyújtott az alföldi testvérvállalat. Automatikus gépekkel, tég­laátrakó berendezésekkel szerelték fel a gyárat, amely az idén már mintegy négy­millió tágiával többet szál­lít a lakásépítőknek, mint a múlt évben. A mohácsiak kapták meg az első hazai automatikus rakodógépet, amelynek gyártására cseh­szlovák licenc alapján az alföldi testvérvállalat ren­dezkedett be. Kis számító­gép vezérli ezt a berende­zést, amely az egyik legne­hezebb fizikai munkát vég­zi el. a téglaégetésre előké­szített kemencekocsit rakja meg emberi kéz érintése nélkül. Ilyen korszerű rako­dó berendezést szállítottak az abonyi, a hajdúszobosz- lói és a mátraderecskei üzemnek, s gondoskodnak a megkérdeztem: és ha nagyon jó kalandfilm megy a tévé­ben, akkor is kirándultok szombat-vasárnap? Inkább szombaton, mert akkor megy a sok ismétlés és az unal­mas, válaszolták őszintén. El­árulva ezzel azt is, hogy szombat délelőtt is a tv a fő program. A nagyira és a fa­lura terelem a szót. Ott bi­zony sok-sok állat látható, ami az emeleten nincs. Pél­dául a tehén, amelyről az idén tanultak. Farkas Gabi szinte kiug­rott a pádból: — A tehén patás állat, ge­rince van, teje és tőgye. A nádasokat, a lápokat szereti. Vagyis — bizonytalanodott el — a patája emiatt... Török Noémi kisegíti: — Emlős állat, szarva van, kérődzik. Minden részét fel­használják. Tejterméket ad. Tejet és abból a tejgyar ké­szít túrót, tejfölt. Már nagyon sokan láttak tehenet az'autóból, vonatból, többi gyár ellátásáról is. A fejlesztésekben fokozottab­ban támaszkodik a saját erejére az iparág. Az idén 16 üzemben be­fejeződő fejlesztéssel együtt további nyolc gyárban vé­geznek jelentős rekonstruk­ciót. E beruházások nem­csak gépsorok és a szállítás korszerűsítésére terjednek ki, hanem új égetőkemen- I cek építésére, sőt xnűszárító létesítésére is. Utóbbi ' füg­getleníti a gyárat az időjá­rástól, mert megszűnik a nyerstégla szabadtéri szárí­tása A legtöbb helyen a ter­meléssel egyidőben korsze­rűsítik a régi berendezése­ket, s építik az újakat. Ezért nagy gondot fordítottak részletes szervezési progra­mok kidolgozására, hogy a termelés akadályoztatása nélkül, ülemszerűen telje­síthessék a fejlesztési terve­ket is. Különösen jól halad a Közép-dunántúli Téglaipa­ri Vállalat kőszegi gyárának rekonstrukciója. Eddig mintegy kéthónapos előnyt szereztek a fejlesztési ütem­tervekkel szenten. így a jö­vő év elején megkezdi mun­káját a korszerűsített gyár, s a korábbi 5,ö millió helyett 12 millió téglát szállít éven­te az építőknek. A Dél-du- nántúlon is befejezik a kö­vetkező év első negyedében az alsómocsoládi téglagyár rekonstrukcióját, így évi 8 millióról 12 millióra nő a kisméretű téglák termetese. Az új kemencékkel és mű- szárítóval is fejlesztendő nyolc gyár rekonstrukciójá­nak kedvező hatása főként 1986-tól lesz érezhető: éven­te 26,7 millióval több téglát adnak az építőknek, mint a korszerűsítés előtt. A rekonstrukciós program folytatódik a következő tervidőszakban is. Az elkép­zelések szerint a hajdúná­nási. a tápiógyörgyei, a szé- csényi és a putnoki fejlesz­téssel 1988-tól további évi 22,3 millióval több kismé­retű téglához jut az ország. sőt több nagyinál van falun szarvasmarha. (Mosolyogva hallgattam ezt a hivatalos kifejezést. Ezek a fiúk, lá­nyok szinte anatómus-pontos­sággal mondják föl a köny­vet. Amikor azonban az ál­lat magasságai, kérdezem, az egyik fiú egy métert mond. Egy kislány másfél méterre taksalja, és két méter hos­szúra.) Miért szeretnek fahtn len­ni a gyerekek? Vukovics Péter szerint ott különösen az a remek, hogy nem kell németezni. Futkosni lehet és bújócskázni. Fali Olivia sze­rint falun nincs házi fela­dat, s Tóth Melinda még megtoldotta azzal, hogy uszo­da ba sem kell járni és csúcs- forgalom sincs. A kérdésre, hogy hol szerelnétek élni, szinte egyöntetűen a várost választották. Itt minden mo­dern, korszerű, három tv is van es fürdőkád és lehúzás WC. A mostani hétvége prog­ramját kérdezve btzonytalan­A Magyar Tudamámyos Akadémia nagytermében tegnap befejezte munkáját a fegyverkezési verseny és a nukleáris háború természet­tudományos vonatkozásairól tartott konferencia. A Ma­gyar Tudományos Akadé­mia és az Országos Béketa­nács védnöksége alatt ren­dezett kétnapos tanácskozás záró eseményén előadások hangzottak el a nemzetközi biztonságról és a leszerelés­ről, a leszerelés ellenőrzésé­nek technikai lehetőségeiről és a nukleáris- fegyverkezés katonapolitikád következmé­nyeiről. A konferenciára meghívott külföldi tudósok közül Va- ierij Legaszwv akadémikus, a moszkvai Kurcsatov Inté­zet igazgatóhelyettese Az atomenergia biztonságos fej­lesztése: út a békéhez cím­mel tartott előadást. Hang­súlyozta : atomerőművek építésére szükség van, mert a kőolajlelőhelyek csak a világ egyik részén taládha­kodtak: nines már hó. „Egy­két kilométeren belül még van” — próbáltam érvelni. — „Az olyan körülményes” — felelték. Srebovits Józsefné osztály­főnökkel a kicsöngetés után a szünetben beszélgettünk: — Fgy-egy anyagrészhez tartoznak tanulmányi séták. Sok mindent megnézhetünk ezalatt, a tehén az sajnos rossz példa. Tiz éven aluli gyerekeket higiéniai okok miatt nem fogad a mezőgaz­dasági főiskola és más üzem sem. Ezért csupán szemléltet­jük. Élménye azért így vagy úgy mindenkinek van róla. Nagyon sikeresek a szülök által rendezett kirándulások. Ilyenkor alig férünk be a buszba. A négy eé egyelőre tehát tehén nélkül marad. A dolog nem túlságoson kritikus: azt tapasztalom, hogy a falusi gyerekek se mennek ki gyak­ran az istállóba. Sőt, tejcsar­nokba járás is az idősebbek, öregek kiváltságos sétája ma­rad... I- Békés József tők, konfliktusok forrásai lehetnek, urán viszont csak­nem mindenütt található, s biztonságos energiaellátásit tesz lehetővé. Emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió ja­vaslatot terjesztett elő az ENSZ-ben, amelyben indít­ványozta: az atomerőművek elleni támadást minősítsék úgy, mintha, vegyi vagy bio­lógiai fegyvert vetnének ■ bé. Szakszervezeti találkozó Márcus 2-án és 3-án a SZOT Oktatási Központban Balatonfüreden Gáspár Sán­dor, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának elnöke, Méhes Lajos főtitkár, Gál László főtitkár-helyettes, és a SZOT Titkárság más tag­jai megbeszélést folytattak az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) Anton Be­nya elnök, Alfred Ströer ,és Fritz Verzetmísch vezető­titkár részvételével hazánk­ban tartózkodott tiikársága- val. A találkozón a SZOT és az ÖGB képviselői tájékoz­tatták egymást a két ország belső helyzetéről, szakszer­vezeteiknek a dolgozók ér­dekében kifejtett tevékeny­ségéről. A küldöttségek megvizs­gálták a magyar—osztrák szakszervezetek együttmű­ködését, és megállapodtak a további kapcsolatokban az 1984. évre. Véleményt cse­réltek a nemzetközi szak­szervezeti mozgalom idősze­rű kérdéseiről. Az őszinte, baráti légkörű megbeszéléseken a résztve­vők kifejezték a magyar és az osztrák szakszervezetek közötti baráti kapcsolatok hasznosságát és jelentőséget a két szomszédos ország né­pének jobb megismerése­ben. Hangsúlyozták a fe­szült világpolitikai légkör­ben a szakszervezetek kö­zötti párbeszédek szüksé­gességét Rámutattak arra, hogy világnézeti hovatarto­zástól függetlenül a leszere­lés, az enyhülés, a béke, a gazdasági fejlődés és egy békés világ megteremtés* valamennyi szakszervezet alapvető célkitűzése. Tizenhat évi fogság után a dél-afrikai hatóságok a héten szabadon engedték Herman Toivo ja Toivót, a namibiai felszabadító mozgalom egyik alapítóját. Mekkora a tehén?

Next

/
Thumbnails
Contents