Somogyi Néplap, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-31 / 77. szám

Importpótlás hazai anyaggal Költségkímélő módszerek a Patyolatnál Jelentős költségmegtaka­rítást ígérd kutatásba kezd­tek a hazai szakemberek a textiltisztító iparban, hogy kiderítsék: miként lehetne a magyar vagy szocia'ista or­szágokból származó termé­kekkel pótolni az eddig nyu­gatról igencsak drágán be szerzett anyagokat. A tex­tiltisztító ipar 1982-ben csaknem 36 millió forint ér lékben mintegy ötvenféle segédanyagot szerzett be a tőkéspiacról, ezek közül kel­lene a lehető legtöbbet he­lyettesíteni. A vizsgálódás kiterjedt az iparág teljes területére: a mosásra, a vegytisztításra, a bőrtisztí­tásra és -festésre, a sző­nyeg- és folttisztításra, és megállapították, hogy — egyelőre —i tizenöt, eddig tőkés piacról vásárolt se gédanyag pótlására van, il­letve kínálkozna lehetőség. Ezzel a nyugati valutaki­adásnak körülbelül a ne­gyedét meg lehetne takarí­tani, ugyanakkor az ener­giafogyasztás is csökkenne. Az eddigi kutatási ered­ményekből, úgy tetszik, igaz a mondás: aki keres, az ta­lál is. A Somogy megyei Patyolat .Vállalat szolgálta­tásai során mintegy har­mincféle alap- és segédanya­got hasznai fei, s ezekből tíz a tőkéspiacról szárma­zik. A munkához szüksé­ges termékeket közvetlenül a nagykereskedelmi válla­latoktól rendelik meg, kö­vetkezésképpen elengedhe­tetlen a kutatás, a gyártás, a forgalmazás és a felhasz­nálás folyamatában részt vevő valamennyi partner szoros együttműködése. — A feherneműmosás főbb alap- és segédanyagait, mint amilyen például a mosópor, a hipó, az ecetsav, kizáró­lag hazai gyártásból szerez­zük be, de ezek egy része is tartalmaz tőkésimportból való alapanyagokat — tájé­koztatott Kovács Balint, a megyei Patyolat főmérnöke. — A vegytisztításban azon­ban már több tőkés import­ból származó anyagot va­gyunk kénytelenek fel­használni. Az alaptisztitás- nál alkalmazott perklóret - lén veszteségének a csök­kentése alapvető vállalati érdek, ugyanis ennek az Rangot ad a kitüntetés Kínok csillog a kiválók csillaga? Szemrehányást tett az együk dolgozo a gépeszet főbizalmijának, mert sze­rinte olyan kapta a kiváló- dolgozó-jelvényt, aki nem érdemelte meg. — Ne nekem mondd! — Wágott vissza a főbizalmi. — Akkor kinek? — lepő­dött meg a másik. — A bizalminak,' a cso­portvezetőnek. Megszavaz­tak az előzetes javasla­tot . .. Biztosan okuk volt oá. Mindig ei ói ardu ! ilyen ap­ró-cseprő perpatvar, súrló­dás, hiszen kevés a kitün­tetés, a kiemelikedóen dol­gozók száma viszont nagy. — Most 916 a létszám — magyarázza Albert Imre, a Kaposvári Cukorgyár szb- ti lkára. — öt százalékot, vagyis 45-47 dolgozót tüntet­hetünk ki az idén. Ezenkí­vül öten kaphatják meg az élelmiszeripar kiváló dolgo­zója kitüntetést. — Mennyire sikerül de­mokratikusan kiválasztani őket? A tatkar a fejet vakar ja. — Erre törekszünk., s a módszereken mindig finomí­tunk. Vitáztak eleget, hogy sokan csak nyugdíjba vonu­lásukkor kaptak kitüntetési, s előtte évtizedekig senki­nek sem jutott eszébe. Ta­valy aztán belefoglaltuk a törzsgárdaszabáiyzajba, hogy aki tíz évet dolgozott a vállalatnál s tőlünk megy nyugdíjba, egyhavi fizetésé­nek megfelelő jutalmat kap, ezenkívül akkor tüntetjük k\ ha kiemelkedő volt a tevé­kenysége. — Sok helyen arra pa­naszkodnak, hogy a társa- • dalmi munkások háttérbe szorulnak. . — Mi mással küszködünk: egyenlő mércével mérve aka­runk tekintélyt szerezni a társadalmi munkásoknak. Ne kapjon az. akinek a gazda­sági munkája nem kiemel­kedő! A társadalmi munkái végző legyen mind a kettő­ben egyformán kitűnő, s ak kor billenjen feléje a mér­leg serpenyője, ha verseny társa ejak a gazdasági mar kában jó. — Az szb-titkárraj es a főbizalmiakkal — . egy tói egyig kiváló dolgozók is — folytatott beszélgetés bizo­nyította : teljesen új a kitün­tetéseik odaítélése. Minden üzemrészben önállóan döntik el, hogy ki kapjon kitünte­tést május 1-en, november 7-én a megadott kereten be­lül. Emiatt egy kicsit főni fog a gazdasági vezetők, a párt- és szakszervezeti meg a KISZ-biszitségviselők feje, hiszen alaposan elő kell 'ké­szíteni a döntést. Hamarosan összeülnek a termelési tamácskoeásök, s ott szavazzák meg a dolgo­zóik, hogy ki legyen kiváló. Ez a jelvény rangot jelent: a kitüntetetteknek figyelnek a szavára. Beke István, a mokkaüzem f dbizalímja : — Akit nálunk megszavaz­nak, arra felnéznek. — Megesik — folytatta Illés János, az energiaosz- tály főbizalmija —, hogy a jelöltre éppen azok nam sza­vaznak, akik együtt dolgoz­nak vele. Előfordul, hogy a dolgozók még a gyűlésen Is javasolnak valakit. A lé­nyeg : most már jobban meg­gondoljak, 'kire szavazzanak. Kecskés Károly, a répaío- osztály főbizalmija gondban van: — Kicsi a keretünk. Ha több dolgozót lehetne kitün­tetni, akkor jobban válogat­hatnánk. — Harmincöt—negyven éves törzsgárdaitagok dolgoz­nak nálunk — vette át a szót Jager János, a gépészet-mű- szákfejlesztés főbizalmija. — Van súrlódás, amikor latol­gatjuk a javaslatokat. Ez már 'kapott, mondja az egyik, a másik kontráz, hogy mindenkit ki lehet tüntetni kétévenként. Végül írásban szavazunk, s így alakul k* a végleges névsor. Sértődés nélkül meg a ki­tüntetési javaslat elkészítése sem megy. A cukorgyár szakszervezeti tisztségvise­lői eddig is állták a sarat, most pedig sokkal nagyobb a mozgási szabadságuk. S ta­lán megvalósul az az elkép­zelés is, hogy még jobban igyeljenek a kiválóakra — hétköznapokon is. Lajos Gei» anyagnak a költsége meg haladja a félmillió forintot, s már egyszázalékos megta­karítás is 50 ezer forint költségcsökkenést eredmé­nyezne, illetve ennek meg­felelő összegű deviza meg­takarításai jelentené. Hogyan csökkenthetők a veszteségek a Patyolatnál? Például olyan műszaki in­tézkedésekkel, mint amilyen a gépek rendszeres karban­tartása, a technológia pon­tos, fegyelmezett betartása, az aktívszenes visszanyeró- berendezés, illetve a szűrő­por használata. A kaposvá­ri Patyolat évente mintegy 47 ezer forint értékű úgy­nevezett erősítő szereket használ fel, főként az Auszt­riából beszerzett Alboxan kurrens termékcsaládot al­kalmazza erre a célra. Ille­tékes külkereskedelmi cégek azonban már tárgyalásokat folytatnak avégből, hogy szocialista importból szerez­hessék be a tisztítás hatás­fokát jelentős mértékben növelő szert. Ha létrejön az üzlet, a kaposváriak is ez­zel dolgoznak majd. — A velúr- és a mappa­festés azok közé a szolgál­tatások közé tartozik, ame­lyek különösen nagy szakér­telmet, lelkiismeretes munkát követel, illetve jó alap- és segédanyagokat, biztos tech­nológiát. A megmunkálásnál rendkívül körültekintően kell eljárni, mert egy-egy irhakabát fogyasztói ára olykor a 15—18 ezer forin­tot is eléri. Számolnunk kel! azzal, hogy a gyártási hibák főként tisztítás után derül­nek ki. E bőröknek a fes­téséhez osztrák és francia importból származó olajat, testieket használunk, s ezeknek az anyagoknak az értéke egy-egy évben 1.20 ezer forint körül alakul — mondta a főmérnök. A már említett kutatások azonban már ezen a téren is hoztak biztató eredmé­nyeket, ugyanis a veäur és ' nappa bőrök festéséhez is találtak hazai anyagokat a szakemberek. Ezeknek az anyagoknak legalább a fele nemcsak egyenértékű a most használt külföldivel, hanem — a gyorsabb száradás ré­vén — értékesebb is. Az importhelyettesítő anyagok földerítését célzó vizsgálatok még korántsem zárultak le. Vannak további lehetőségek, s az eredmé­nyeket a kaposvári Patyolat is hasznosítja majd. H. F. Törpe vízmű épül Kapolyon Kapoly 970 lakosát latja el majd az a törpe vízmű, amelynek építését tavaly kezdték meg a községben. A munkáknak most a felénél tartanak, s az év végére ígér­ték az építők a vizet. A ge­rincvezetékek egy része már elkészült; a lakók vállalták, hogy megássák a házukhoz bevezető árkokat, s utána rendbe teszik a terepet. A kapolyi termelőszövetkezel végezte a kút fúrását (ez mintegy 5-600 ezer forint ér­tékű munka volt, s emel­lett még 150 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát is vállalt. Elsősorban a föld­mozgatásnál, szállításnál tudnak segíteni a tsz gépéi, sőt bérmunkában is dolgoz­nak ugyanott. Az épülő törpe vízmű a családi házak ellátásán kí­vül a tsz állattenyésztését is kiszolgálja; a sertéstelepen 2-300 állaí. kap majd innen innivalót. Nagybajomi önkéntesek Közgyűlésen értekéitek a múlt évi munkát teg­nap, a nagybajomi ön­kéntes tűzoltók, s meg­beszélték az idei felada­tokat. Négy év múlva ünnepli fennállásának 100. évfordu­lóját a nagybajomi önkéntes tűzoltóegyesület. Ebben a községben hagyománya vau ennek a közérdekű munká­nak. Jelenleg 58-an vannak, többségeben a helyi Lenin Tsz, a Somogy Ipari Szö­vetkezet, az áiész, az erdé­szet dolgozói. A Lenin Tsz dolgozója volt — ma már nyugdíjas — a 65 esztendős parancsnok, Acs Jebcklor József száza­dos is. Ám ha tűz, rendkí­vüli esemény történik a községben, az elsők között érkezik a szertárhoz. — Még 1946-ban kapcso­lódtam be a testület munká­jába. Különböző beosztá­sokban tevékenykedtem, a parancsnoki tisztséget más­fél évtizede látom el. Sokan vannak itt, akik három év­tizede tevékenykednek ve­lem együtt. Jól összeszokptt, fegyelmezett gárda a miénk. A kisebb tüzeket saját élő­ből megfékezzük, csak a nagyobbaknál kérjük az ál­lamiak segítségét. Volt há­rom esztendeje egy emléke­zetes erdőtűz, az esti órák­ban kigyulladt a Nagybajom és Böhönye közötti fenyves. Félelmetes látvány volt... S két és fél órai megfeszített munkával, az állami tűzol­tókkal közösen, sikerült megfékezni a lángokat Két éve meg egy hatalmas ka- zaltűz adott munkát... Viszonylag kevés tűz ke­letkezik Nagybajomban, Já- kóban, Pálraajorban ; tavaly 3 volt. Köszönhető ez an­nak a körültekintő megelőző munkának, amit az egyesü­let tagjai végeznek. A nagy­bajomi az egyetlen olyan önkéntes tűzoltóegyesület a megyében, amelynek női elnöke van, Karádi Istvánné személyében. Ö így véleke­dik erről a feladatáról: — Nagyon szeretem ezt a munkámat. Főleg az után­pótlás nevelésére fordítunk nag7 gondot. Férjem orosz­magyar szakos tanár, ő ne­veli az úttörő leány és fiú tűzoltórajt, készíti föl Síét a különböző versenyekre. Van ifjúsági leány- és fiú­rajunk is; tavaly a járási versenyen mindkét ifjúsági raj első lett. A felnőttek pedig három kategóriában szerezték meg a járási elsőséget. Erről ’s számot adtak tegnap a köz- . gyűlésen, ahol arról tanács­koztak, hogy idén folytatják tovább megelőző munká­jukat. hegy a tűz minél ke­vesebb bért okozzon a hoz­zájuk tartozó területen. A nagybajomiak munká­ja, fegyelmezettsége, a tü­zek megelőzése érdéleben kifejtett tevékenységükkel kiérdemelték a megyei tűz- oltóparancsnoksag elismeré­sét is. Sz. L. T ársadalombi ztosítás, munkavédelem Rácz Albert államtitkár, az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal elnöke, továbbá Csehák Judit és Sólyom Fe­renc, a SZOT titkárai pén­teken a Parlamentben tájé­koztatták az újságírókat a társadalombiztosítás és a munkavédelem irányításának korszerűsítéséről, amelyről az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelete, illetve a Mi­Új benzinkút készül Egy-egy nyári szezonban kétszázezer ember fordul meg az igali fürdőben, s a vendégeik többsége gépkocsi­val érkezik. Tavaly például a nyári hónapokban több mint 15 ezer személygépko­csi, 523 autóbusz és 357 motor vezetője váltott je­gyet a fürdő előtti parkoló­ban. Az autóval érkező für­dővendégek nagy .száma — 450 magán üdülő es 400 férő­helyes kemping is van —, s az egyre növekvő átmenő- forgalom indította arra az igali tanácsot, hogy az Afor- i'al közösen új benzinkutat létesítsen a községben. A négy és fél millió forin­tos beruházást a múlt év őszén kezdte meg a Tanép. s júliusra ígérik az építés befejezését. A térburkolati munkákat a helyi tanács vallatta kei.rmliió formt ér­tekben, míg a fölszerelést, a tartályokat es az épületet az Afor biztosítja. Három dolgozója lesz az új kútnak, normál, szuper és keverek benzint árusít majd. A sze­zonban mindennap nyitva tart, a téli hónapokban csak szombat délig. Azt is terve­zik, hogy a régi kutat ház­tartási olajra állítják át, napi egy orad üzemeltetés­sel. nísztertanacs határozata in­tézkedik. A döntéseknek megfelelő­en 1984. július 1-tőí az ed­digi SZOL' társadalombizto­sítási főigazgatóság Orszá­gos Társadalombiztosítási Főigazgatóságként a Minisz­tertanács közvetlen irányítá­sa alá kerül, ugyancsak jú­lius 1-től a Minisztertanács irányítása alá vonják a mun­kavédelmi főfelügyelőséget. Mindkét szerv erőteljesen támaszkodik az érdekképvi­seleti szervek, mindenekelőtt a szakszervezetek vétamé- nyere, kezdeményezéseire, állásfoglalásaira. Újra meg­alakítják a társadalomit rtd­sitásd tanácsot, s tagjai so­rába háromnegyed részben az érdekképviseleti szervek — több mint fele arányban a szakszervezetek képviselői — foglalnak helyet. Ez a szerv társadalombiztosítással összefüggő javaslatokat ter­jeszt elő, véleményezi az Or­szágos Tá rsada lombizlos 1 vis i Főigazgatóság tervezett in­tézkedéseit, ezen a fórumon egyeztetik a lakosság külön­böző rétegeinek érdekeit. Az Országos Társadalom- biztosítása Tanács .. önkor­mányzattal rendelkezik,, ma­ga választja tisztségviselőit. A megyei társadalombiztosí­tási igazgatóságok melleit szintén társadalombiztosítá­si tanácsok működnek majd hasonlóan demokratikus alapokon. A társadalombiztosítás irá­nyítási rendszerének korsze­rűsítése a lakosság szem­pontjából nem jelent válto­zást. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents