Somogyi Néplap, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-28 / 74. szám

Vevők vagyunk Hiányaikkekre keresnek termelőket Kánya, 1984 tavaszán — Az áruellátással kap­csolatos követelmény, hogy a kereskedelem aktív sze­repet játsszon a hiányok megszüntetésében, a kínálat bővítésében — mondta teg­nap délelőtt dr. Spilák Fe­renc belkereskedelmi mi­niszterhelyettes, a Vevők vagyunk országos és nem­zetközi termeltetesi kiállítás sajtótájékoztatón. — Öt esztendeje alakult a Termeltetők Tanácsa, ma már 18 kereskedelmi válla­lat vesz részt munkájában. A cél, hogy a kereskedelmi vállalatok folyamatosan föl­mérjék á hiányzó terméke­ket, azokat kiállításokon és katalógusokban mutassák be a termelőknek. A múlt év­ben kétmilliárd forint érté­kű, addig hiányzó áru ke­rült a lakossághoz e tanács munkájának köszönhetően. A továbbiakban a minisz­terhelyettes kifejtette, hogy a múlt évben külföldi ter­melőiket is bevontaik az ak­cióba, sót Varsóban kiállí­tást rendeztek, ahol 4,5 mil­lió rubel értékű árura talál­tak gyártót. Ez évben tovább szélesítik tevékenységüket, bővítik nemzetközi kapcsolataikat, kiállításokat rendeznek Bul­gáriában, Csehszlovákiában, Romániában. A Termeltetők Tanácsá­ban részt vevő vállalatok az A Kaposvári Mezőgazda- sági Főiskola vendége volt a napokban Dmitrij Konsz- tantyinovics Beljajév aka­démikus, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia szibériai részlegének főigazgatóhe- lyettese, egy nagy genetikai intézet igazgatója. A Novo- szibirszkben élő tudóst a látogatás tapasztalatairól kérdeztük. — Milyen céllal érkezett Mag yarországra '! — A Magyar Tudományos Akadémia meghívására jöt­tem az Önök szép hazájá­ba, immár hannadizben. A két intézmény közötti együtt­működési szerződés • szelle­mében a magyar gabonater­mesztés és állattenyésztés legújabb eredményeit tanul­mányoztam és tanulmányo­zom. Hasznos eszmecserén vettem részt kedden az Ál­lattenyésztési és Takarmá­nyozási Központ vezetőivel, ■ azután Kaposváron szerez­tem remekül hasznosítható tapasztalatokat. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem vendége leszek, majd a da­na varsányi termelőszövet­kezetbe látogatok. — Leonyid Brezsnyev és Junj Andropov is többször hangsúlyozta a nagy nyilvá­nosság előtt: a magyar me­zőgazdaság számos eredmé­nyét érdemes volna átvenni és a szovjet viszonyokhoz igazítani. Nemrég hozzá is fogtak a nádudvari és a bá­bolnai rendszerek honosítá­sához Ukrajnában és a Szov­jetunió más területein, ön­nek, a kutatónak is sikerült ilyen elemeket fölfedeznie? — Természetesen, és nem ts keveset. Hadd hivatkoz­zam csupán a kaposvári lá­togatásnál Horn Péter fő­igazgató-helyettesnek há'a, nagyszerű tapasztalatokat szereztem a húsgalamb te­nyésztésről, a takarmányo­zás és a húshozam szem­pontjából egyaránt gazdasá­gos kahyb sertésről, c az úgynevezett magyar szürke- marháról. Ez utóbbi kivált­képpen érdekel bennünket: olyan állatfaj tárói' van szó, amely bírja a hideget, álta­lában a mostoha időjárást; talán nem kell részleteznem, milyen nagy szük' rt van nálunk Szibériában ezekre • tulajdonságokra. De á'-- | dekiődéssel figyeltem es fi- I igényeket vevőcemtríkusan kívánják fölmérni és a ter­melőket arra biztatják, hogy a kereslethez igazodó, de gazdaságosan előállítható, megfelelő minőségű termé­keket gyártsanak. Ennek ér­dekében rendezik meg évről évre a Vevők vagyunk be­mutatókat, és bocsátják ki a katalógusokat. — A hiánycikkek szarna évek óta ezer-kétezer kö­zött mozog — mondta dr. Karácsonyi Tibor, a tanács soros elnöke, a Ravill ve­zérigazgatója. — Számos, korábban hiánycikknek te­kintett áru lekerült a listá­ról, de helyét újabbak fog­lalták el. A katalógusban és a ki­állításon nemcsak az állandó hiánycikkek olvashatók, ha­nem azok is, amelyekkel a kereskedelem nem tudja fo­lyamatosan kielégítem az igényeket. Ezért termelő­vállalatokat keresnek im­portot helyettesítő és válasz­tékot színesítő termékekre is. A Termeltet ők Tanácsa titkársága folyamatosan megküldi az érdekelteknek az új módosított katalóguso­kat, — Az említetteken kívül milyen lehetősége van a ke­reskedelmi vállalatoknak? — Az idén a belkereske­delem devizakeretéből 40 százalékkal többet fordítha­gyelek minden, a hibrid esi - tessel kapcsolatos magyar kí­sérletet, akár marháról, akár sertésről, nyűiről, vagy ba­romfiról van szó. — Beszélgetésünk kezde­tén említette: kíváncsian fi­gyeli a magyar gabonakísér­leteket is. Ez az érdeklődés, jól tudjuk, kölcsönös, hiszen az elmúlt évtizedekben több szovjet búzafajtát igyekez­tek nálunk meghonosítani. Lehetséges ez fordítva is? — Büszkén mondhatom : az úgynevezett besugárzasos gabonát a novoszibirszki in­tézet hozta letre először a Szovjetunióban, s önnek ma én vagyok az igazgatója. Je­lenleg is végzünk kísérlete­ket, a magyar tapasztalatok figyelembe vételével is. Mindazonáltal nem vagyok bizonyos abban, hogy az Önök búzafajtáit módosítás, Jó néhány somogyi gaz­dálkodó szervezetre ráfér a pénzügyi és gazdálkodási fe­gyelem ellenőrzése, a se­gítségnyújtás és a szakmai tanácsadás. Megyénk több mint háromszáz gazdálkodó egysége és csaknem ezer úgynevezett belföldi társa­ság pénzügyi és gazdasági ellenőrzését a Pénzügymi nisztérium ellenőrzési fő­igazgatóságának Somogy megyei igazgatósága végzi. Papa Jánostól, a megyei igazgatóság vezetőjétől a somogyi gazdálkodó szerve­zetek pénzügyi, gazdaság’ ellenőrzéséről érdeklődtünk. — Munkatársaink nem­csak ellenőrzéseket, ha­nem közgazdasági elemzése két is végeznek. így megfe­lelő információkat szerez­hetünk. Vizsgáljuk az ex­port hatékonyságát, a ter­melői árakat és alkalmazá­sukat, az energiagazdálko­dást. Ezek az ellenőrzések •ív országos célvizsgálatok ioz kapcsolódnak. A múlt ( évi gazdálkodás vizsgálata, szerint sok meg a javítani­tunk termeltetői cél óikra —■ válaszolta dr. Spiiáik Ferenc a Somogyi Néplap munka­társának kérdésére. — Pá­lyázatot írunk ki különböző árucikkekre; ezekhez mi ad­juk az import alapanyagot, kellékeit. Ha olyan termék­ről van szó, akkor még gé­pek beszerzésében és vásár- .asabam is segítünk. — Véleménye szerint nem kellene-e a kiemelkedő vál­lalkozókat a kereskedelem részéről valamilyen erköl­csi elismerésben részesíteni ? — Köszönjük az ötletet; elképzelhetőnek tartom, meg­találjuk majd a módját. — Eredményeink kötelez­nek bennünket — mondta végül a miniszterhelyettes —, tevékenységünket még inkább szélesítem keli. A kereskedelem azt várja az ipartól, hogy a hiányzó ter­mékek kötne csökkenjen és hívjanak meg bennünket Szállítók vagyunk kiállítás­ra. Remélhetően több somogyi vállalat, szövetkezet és gaz­dasági munkaközösség ellá­togat Budapestire a Rákóczi út 57. sz. alatt megnyílt Ve­tők vagyunk kiállításra, az Ipari Reklám- és Propagan­davállalat kiállít ötenméhe, amely péntek délutánig fo­gadja az érdeklődőket. Kőszegi Lajos hibridesitós nélkül termeszt­hetnénk a Szovjetunió kö­zépső és keleti területein, hi­szen a tál ajadottságpk ott — ellentétben például Uikrajná- val — kevésbé kedvezőek, az időjárás pedig összehasonlít- hatalaniul zordabb. — Szóba került-e az a le­hetőség, hogy az ön alti! irányított novoszibirszki in­tézet és a kaposvári főiskola rendszeres kapcsolatot alakit let? •— Igen, természetesen. Számunkra ez módfelett hasznos volna, s remélem, magyar barátainknak sem fölösleges. Az utolsó szót ez- zél kapcsolatban nem én, a kutató genetikus mondom ki, de mindent elkövetek ennek a lehetőségnek a kiaknázá­sáért. I* A. való Somogybán a pénzügy> és gazdálkodási fegyelmen. A mérlegek túlnyomó több­sége ugyanis módosításra szorult. A vizsgálatok 178 millió forintos változást tettek in­dokolttá: 95 millióval nö­velni, 83 millióval pedig csökkenteni kellett a válla­latok mérlegének erednie nyét. Az ok a pénzügyi szu- balyok megsértése, például az árbevételek, a költségek tévés elszámolása, a teljesít- menyek helytelen számba­vétele. Elgondolkodtató, hogy Somogybán az ilyen módosított összegek az utóbbi években nőnek. — Tavaly Somogybán 43.9 millió forint adóhiányt álla­pítottak meg revizoraink, ugyanakkor visszaadtunk az adózóknak 34 millió forint adótöbbletet. Csaknem 80 millióval kellett növelni, il­letve több mint 89 millióval csökkenteni a vállalati ala­kokat. A pénzügyi fegyelemmel a mezógazdasagi termelő- szövetkezetekben « legna­Döcögős, fagymarta asz­faltút vezet a faluba. Régi házak hosszan elnyúló tor­náccal, vaksi ablakszerűk­kel, az udvarokon kerekes kutak. Oj, kétszintes házak, frissen vakoltak és vakolat­lanok. Üres és cszndes minden. Platánok elszáradt termései a kora tavaszi napsütésben, gólyafészek az iskola ké­ményén. Idős házaspár bal­lag, a férfi vállás kapa: a temetőbe mennek. Sáros bekötőút vezet Czéh LAjosnak, Kánya kis­község volt tanácselnöké­nek a házához. Január else­je óta nyugdíjas, mióta a község Tabhoz tartozik. Az udvaron méhek dongnak, a szín mögött kaptárak. A zárt verandán juharfából, cseresznyefából esztergált tárgyak. Ezekre is több idő jut a nyugdíjas években. — Mostanában sok időm van. Talán egy kicsit túl sok is — mondja Czéh La­jos. — Bár ki tudja? A köz­ség tanácstagi csoportját én vezetem, most készülünk a beszámolóra. Megbeszéljük, hogyan szervezzük okosan a társadalmi munkát, s hogy a község fejlesztésére kapott pénzt jól használjuk fel. Ügy döntöttünk, a Petőfi utcát tesszük rendbe, no persze csak „öregurasan” : ennyi pénzből nem telik egyébre, mint hogy „tükröt” vágunk az útba és elterít­jük murvával. De az is va­lami. 1935-ben ezerötven lakosa volt Kányának, most alig ötszázötven. Volt idő, mikor nagyon féltettem a telepü­lést az • elöregedéstől. Most úgy látom, van remény. Tab közelsége és iparosodása meghatározó. Az elmúlt har­minc év alatt nem épüli ráfizetnek gyobb a gond, annak ellené­re, hogy a Teszöv revizori irodájának munkatársai sokat segítenek a közös gaz­daságok pénzügyi és szám­viteli szakembereinek a felkészítésében, a feladatok megoldásában. Az iroda ha­tékony munkakapcsolatot tart a megyei igazgatóság­gal. — Az okot a felületes munkában és a szakmai hozzáértés hiányában látom — mondta Pápa János. — A mérleg hiányához nem a tudatos félrevezetés szán­déka vezet, hanem hogy hi­ányzik a kellő odafigyelés, a szükséges pénzügyi és számviteli ismeret. Százharminckilenc gaz­dálkodó szervezetet vizsgál­tak meg tavaly, s százegy esetben jegyzőkönyvezték a hiányosságokat. Kollektiv bírságként a százegy hatá­rozattal összesen csaknem. 20 millió forintot szabtak ki, s a kivetett bírság össze­ge az utóbbi években egyre emelkedik. — A gazdálkodó egysé­annyi új ház, mint az utób­bi két évben. Visszajönnek a fiatalok. Építkeznek, gaz­dálkodnak. A községben néhány éve inkább csak idős emberek éltek. Nem tudtak összeál­lítani még egy focicsapatot sem, kevés volt a fiatalem­ber. A művelődési ház üre­sen állt. Ma pedig már az a gond, hogy nem tudnak klubvezetőt találni, mert a hazaköltözött kányái fiata­lok amolyan „esti lakosok”. Reggel elutaznak Tabra, késő délután érnek csak ha­za, olyankor pedig várja őket a háztáji. Kányán mindig zsellérek, parasztok éltek. 1542-ben 11 porta volt itt. 1690-ben már volt iskolája. Olaszok, ma­gyarok lakták. 1744-re az idegen ajkúak elhagyták a települést, kialakult mai gek egyre inkább felelősség­re vonják azokat, akik köz­vetlenül felelősek a pénz­ügyi és számviteli vétsége­kért. Igazgatóságunk tavaly ' izenhel esetben folytatott szabálysértési eljárást ha­nyag munkáért, kisebb sú­lyú vétségekért; kilenc el­járás háromezer forintig terjedő pénzbírsággal, a többi írásbeli figyelmezte­téssel zárult. Ezenkívül ha*, ügyet átadtunk a tanácsi szakigazgatási szerveknek, s hét személy ellen fegyel­mit indítottunk. A felügye­leti szerveket a múlt évben harmincnégy esetben "tájé- toztattuk az ellenőrzések ta­pasztalatairól. A gazdasági és közgazda- sági élet állandó változása naponta új követelménye­ket állít nemcsak a gazdál­kodók, hanem az ellenőrzés* végzők elé is. Hogy a revi­zorok, az igazgatóság köz­gazdászai az ellenőrzések során megfelelő segítséget nyújthassanak és népszerű-' síthessék a jó módszereket, gondoskodni kell szakmai ismereteik fölfrtssítésáröl, gyarapításáról. Ezt a célt szolgálják az oktatás külön­böző formái, melyek részben a megyei igazgatóság, rész­ben a főigazgatóság szerve­zésében segítik a fölkészí­tést. Uernesz Ferenc arculata. Szegény volt itt a nép, a levéltári adatok bir­tokos nemesekről nem tesz­nek említést. Az elhanyagol* falu a század elején , lepívt előbbre: telefont kapott, or­vosi székhely lett. Borbély Istvántól, a Már­cius 15. Termelőszövetkezet elnökétől tudjuk meg : mun­kalehet őseget csak a terme­lőszövetkezet ad az itteni­eknek. A tavalyi fölmérés szerint a tagság 28 százalé­ka harminc év alatti, s ez az előző évekhez viszonyít­va hatalmas változást je­lent. — Főágazati rendszerben dolgozunk — mondja az el­nök. — Szeretnénk, ha Ká­nyán az ipari ágazat domi­nálnak, az állattenyésztés és a növénytermesztés pedig Tengődön, illetve Somogyi egresen. Az itt élőknek fo­lyamatos munkát biztosító ipari mellek üzem ágat kívá­nunk telepíteni. Ponyvaüze­münkben csak 23 asszonyt tudunk foglalkoztatni. Né­pességmegtartás szempont­jából nem mindegy, tu­dunk-e megfelelő munkát adni az embereknek. Ahogy ballagunk az üres utcán, az egyik házból han­gos zenét hallunk. Orbán Béla nyugdíjas kovácsmes­ter lakik itt. Apja, dédöreg- apja is kovács volt, két­százötven év óta az. Orbá­nok művelték ezt a mester­séget Kányán. ,— Hetvenéves múltam — mondja. — Nem volt kony- nyű az élet, de nem is pa­naszkodom. Nagy öröm ért: a fiamék tavaly visszajöftéji ide, látja, azt a nagy házát építették. A menyem a ter­melőszövetkezetben dolgo.- zik. Én is vállalok még munkát, a tsz lavait patko- lom. Három-négy ló van már csak a faluban, de hát ki csinálja, ha nem a ko­vács? . . — Négy unokám van — folytatja. — Értük, meg a fiamért dolgozom még min­dig, mert hát ki segiiss őket, ha nem mi. KHc Ágnes Hasznosítják a magyar tapasztalatokat Interjú P. K. Beljajev akadémikussal Segítségnyújtás — eiten őrzéssel Akik fizetnek és akik

Next

/
Thumbnails
Contents