Somogyi Néplap, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-03 / 53. szám
A PÁRTÉLETBÖL Kiállás és egyértelműség A Pártélet februári szániá. ban szerkesztőségi cikk jelent meg, amely — Kiállás és egyértelműség címmel — abból indul ki, hogy jelenleg bizonyos értelemben az útkeresés állapotában vagyunk. Miközben keressük a legjobb megoldási formákat, nagy számban vetődnek fel új kérdések, egymásnak ellentmondó vélemények. Mindez szellemi életünk megélénküléséről is tanúskodik. A különböző vélemények azonban nem mindig szembesülnek egymással és főleg a helyes marxista állásponttal. Ez zavart kelt a köztudatban, politikai problémákat okoz. Ezért a cikk hangsúlyozza a kommunisták politikai felelősségét, felhívja a figyelmet arra, hogy a kultúra, a sajtó, a szellemi élet vezető posztjain elsősorban az ő kötelességük lenne, hogy biztosítsák a marxista pozíciók vezető szerepét. Ez azonban nincs mindig így: „... miietha a párttagok egy részében bizonyos kettősség lakozna: kommunistáknak vallják magukat, de megnyilvánulásaik nemegyszer ellentétesek a párt álláspontjával, politikai vonalával”. Vitába száll a cikk azokkal az 'érvekkel, amelyek az új kérdésekben a párt álláspontjainak kidolgozatlanságával magyarázzák a passzivitást. Rámutat arra, hogy a párt politikai irányvonala, határozatai, állásfoglalásai elég alapot adnak ahhoz, hogy a kommunisták megfelelő álláspontot képviseljenek társadalmi-politikai életünk legfőbb vitakérdéseiben. A határozottabb fellépésnek és kiállásnak viszont fontos feltétele a kérdések egységes értelmezése. Ennek kialakításához sokat segíthetnek a pártszerű viták, vagyis az eltérő vélemények szembesítése a különböző pártíó- rmucikon. A cikk felhívja a figyelmet azokra a problémákra, amelyek szellemi életűnk vitáinak gyakorlatát jellemzik; a kommunisták gondolati «bátorságának szükségességére, a szubjektivizmustól, k 1 ikkszellemtol men. tes elvszerűségére, a realitástól való elszakadás veszélyeire, a végletesség hibáira, és hangsúlyozza a türelem fontosságát, a vitához elengedhetetlen demokratizmus szükségességét is. Az egész kérdéskomplexum időszerűsége most abban is rejlik, hogy 1985-ben esedékes a párt soron következő kongresszusa. A felkészülés fontos része, hogy minél több kérdésben váljék világosabbá a párt pozíciója. Ugyancsak a februári szám különösen íigyelmre méltó írása Schmidt Péter: A magyar politikai rendszer fejlesztésének irányai című cikke. Ebben a szerző abból indul ki, hogy a szocializmus politikai rendszere a maga szervezeteivel, intézményeivel és működési mechanizmusával nem örökérvényű, nem egyszer s mindenkorra adott szükségletet elégít kf. Tartalmában és módszereiben gazdagításra, fejlesztésre szorul, hogy hozzáigazodjon a megváltozott társadalmi struktúrához. A korunkra jellemző változások legfőbb lényege: a társadalom szociális struktúrájának és ennek következtében politikai arculatának egységesebbé válása. Ez az egység azonban maga sem mentes belső differenciáktól, sajátos, a korábbiaktól lényegesen különböző érdekés véleményeltéréseket tartalmaz. Ezek már a szocializmus talaján keletkeztek, és kezelésük is merőben sajátos követelményeket támaszt: engedni kell őiket kifejezésre jutni, és tudni kell a de- ■ mokráeia szabályainak megfelelően integrálni. A cikk felvázolja, hogy az MSZMP kezdeményezése nyomán milyen jelentős változások mentek végbe a politikai berendezkedésben, így például a fokozott politikai érzékenység ' a társadalom különböző rétegeinek véleményére; garanciális szabályok létrehozása és intézmények kiépítése a hatalommal való visszaélés megakadályozására. E változtatásokkal kapcsolatban a szerző érinti az ezt kísérő vitákat, amelyek döntően arról folynak, hogy az új intézkedések a valóságban mennyire működőképesek, mi szükséges ahhoz, hogy a demokratizmust erősíteni hivatott intézkedések ne látszat, hanem valóságos garanciák legyenek. A szocialista demokrácia fejlesztése egyik jellemző sajátosságának azt tartja, hogy az a centrális politikai és állami vezetéshez képest az intézmények önállóságának, autonómiájának megteremtésével valósult meg. Politikai rendszerünkben jelentős változások történtek az elmúlt évtizedben. Ma ha. tározottabban és markánsabban fejeződnek ki az érdek- képviseleti funkciók (SZOT, • Kereskedelmi Kamara). „A pozitív irányú változások ellenére — állapítja meg a szerző — a politikai szervezetrendszerünk ma még nem tudja eléggé kezelni, integrálni az előbb jelzett társadalmi folyamatokat.” A vál. tozásök ezért nem kielégí- tőak, s ez tulajdonképpen utal a feladatokra is. Az e kérdések körül folyó viták szélsőséges pólusai is jelentkeznek: egyesek szűkre szabják, mások parttalanul értelmezik a külön érdekek, vélemények képviseletét. Ezért vannak viták a KISZ, a szak- szervezetek érdekképviseletéről, a párt vezető szerepének értelmezéséről. Nagyon fontos feladat, hogy ezek a viták megfelelő teret kapjanak a politikai szervezetek fórumain is. Reménytkehö szerxödés&k Sonnas gondok Soktonnás gondok nyomják az Épgép barcsi gyará- oan az emberek vállát. Ha el akarunk játszadozni ezzel a gondolattal, akkor úgy is igazíthatjuk: éppen az a baj, hogy kevés hatalmas súlyú vasszerkezet nehezedik mostanság rájuk . .. Czakó János igazgató mondta: — A mi gyárunk erőssége a nehézszerkezetek készítése. Ehhez jók a gépek, erre készültek, föl az emberek, dè a piac manapság nem kedveli az ilyen termékeket. Mi nem tudunk raktárra termelni, akkor dolgozunk, ha van megrendelés. A vevőink diktálnak... — Űj termékkel nem próbáltak fölülkeredni az értékesítési gondokon? — A termékszerkezet-váltás szükséges is, nemcsak divatos. De próbáljon meg valaki nálunk hirtelen más gyártmányt csinálni. Óriásokra fölkészülve ezekkel az eszközökkel nem csinálhatunk mütyüröket, anyáscsavart vagy kon zervnyitót. Persze nálunk is a váltás hozhat segítséget, de itt nem lehet egyik napról a másiknagyobbik baj az volt, hogy 1983 első hálom hónapjában tízmillió forint értékű mun kát végeztek el, a második negyedévben negyvenmilliós értéket hoztak létre, a harmadikban megint tízmilliónyit, s a negyedikben újra negyvenmilliós lett a termelés. Marton József üzemvezető, aki a gyár párttitkára is, így beszélt erről: — Az egyenlőtlenül elosz- ló munka szervezési nehézségeket is jelentett, de ennél is több zavart okozott a munkások gondolataiban. Félreértés ne essék: az indulatok kitörése természetes. Egyszer alig van munka, másszor pedig túlórákra, emberfölötti hajtásra van szükség... Ez mindenkit megkavar. És a csúcsok esetében elrendelt túlóra a felét sem éri a nyugodtan végigdolgozott időnek. Kényszerből, rossz kedvvel, rosz- szabbul dolgozik az ember. Ezért hoztunk létre vállalati gazdasági munkaközösségeket. A csúcsok idején elvégezték a többletmunkát. Némiképp azonban ez is visszaütött, mert a pangásEz a sablon még ma is biztos termék 4 Kép a szebb múltból: Epgép-ház Finnországban ra átállni. Nevünkben hordjuk a feladatunkat: az építőipar gépipari hátterét biztosítjuk. Az ■ építő vállalatok is bajban vannak, kevés a dolguk, sok eszközük kihasználatlan, mjért rendelnének tőlünk újakat? Fölvettük a kapcsolatot egy bányagépgyártó vállalattal, külszíni fejtésekhez való berendezéseket készítünk majd. Ez új termék lesz, de bevezetése hosszabb időt igények Tavaly a gyár a tervezett 113 millió forintos termelési érték helyett csupán százmillió forint értékű terméket adott el. De ez a lemaradás lett volna a kisebbik baj — az idén is tulajdonképpen fantomterveket készítettek, mert a már aláírt szerződésekből és a jelenleg is tartó tárgyalásokból nem futja sokkal többre, mint hozzávetőleges találgatásra; az év utolsó negyede még ködbe vész, habár meglehet, az lesz a legjobb. À kor nehéz volt megértetni a munkaközösségek tagjaival, hogy amikor a gyárnak sincs elég munkája, akkor nincs mit leadjon a géemkáknak. — Az építőipari sablonokon és az egyéb nehézszerkezeteken kívül könnyűszerkezetes épületvázakat is készítettek. Ez már nem piacképes termék? Vida István főkönyvelő válaszolt : — Piacképes. De versenyezni kell a vevőkért, és ebben többnyire alulmaradunk, épp azért, mert ezek könnyűszerkezetek. Bizonyos súlyhatár alatt, amikor a gyártás közben nem kell daru, hanem néhány ember meg tudja mozgatni a megmunkálandó anyagot, behozhatatlan előnybe kerülnek velünk szemben a manufakturális szinten dolgozó téesz melléküzemágak és egyéb kisüzemek. Meglehet: mi gyorsabban, pontosabban, jobb minőségű terméket készítenénk, de a nálunk ösz- szehasonlithatatlanul kisebb rezsivel dolgozó kis cégek olyan árakat ajánlanák, hogy inkább tőlük veszik meg a rosszabb, de sokkai olcsóbb terméket. Ilyen a helyzet; tőkeszegény időkben az olcsóság számít, nem a minőség. — Ennyire megadják magukat a piacnak? — Ennyire... Mennyire ? Amennyire muszáj. Piacszerző aparátust hoztunk létre, talpalunk a munkáért, a központ is önállóságot adott nekünk e téren. De így nem biztosítható a gyár kapacitásának teljes lekötése, csupán segedelem a saját megrendelések begyűjtése a nehéz időkben. Meg aztán a központ is bajban van, a pestieknek szintén a piac diktál. Többször is előfordul, hogy azonnali rendeléseknek kell hirtelen eleget tennünk. Mivel a megrendelőink is olyan helyzetben vannak, hogy az egyik napon még nincs egy fi- tyingjük se, aztán hirtelen kerül valahonnan pénz és akkor jönnek, hogy dolgozzunk nekik adj uramisten, de mindjárt, mert építkezniük kell. (Sadanecz Imre, aki az egyik üzemrészben brigád- vezető, ugyanerről: — Én még emlékszem rá, hogy itt Barcson az Epgép diktálta a bérszínvonalat, bennünket fizettek a legjobban. Ebben lemaradtunk. Valaha sorbaálltak a megrendelők, és mi megáliaa nélkül csak gyürtük-gyúrtuk a vasat Most mi állunk sorba megrendelésekért... Én szeretek itt dolgozni, de volt, aki elment és nem is mondok rá rosszat Ha máshol többet keres ... Lehet, én is többet keresnék, de olyan régi épgépes munkás vagyok. Meg nekünk sikerűit a munkaközösséggel némi tábbletpénzt hazavinni. Művezetője, Németh József, a vállalaton belüli kisvállalkozásban az irodából visszamegy beosztottjai közé ugyanolyan kétkezi munkát végezne Ö annyit tett hozzá: — Aki itt maradt köztünk, az még egyelőre elégedett, remélem az is marad. Akik elmentek? Meglátjuk .. . Nem fenékig tejföl most a mi életünk. De hát hol az mostanság? Sok bajjal küszködik a gyár, azt tudjuk. Da mi lenne, ha mindenünnen mindenki elszaladna, ha észreveszi, hogy sokasodnak a gondok.? Cz^ká János a jövőről: — Tavaly 115 fizikai dolgozónk volt. Most 112 van, de ebbe beszámítottam tíz harmadéves tanulónkat. Ha ők maradnak, akkor a létszámunk körülbelül változatlan ... Ennyi embernék kell munkát adnunk. Egy csapásra nem lesz megrendelésbőség. De azt senki sem foghatja ránk, hogy a sült galambot várjuk. Szereztünk eddig is munkát és szerzünk ezután is ... Előkészítettünk több szerződést , . . Ami gazdaságos, azt vállaljuk. Mindent, ami valamennyi nyereséget hoz. összegezés ezek után? A helyzet nehéz, de nem reménytelen. Ennél többet leírni fölösleges szószaporítas volna. Luthár Péter 23 ezer kisvállalkozás A KSH legfrissebb adatai szerint az országban több mint 23 ezer kisvállalkozás működik, közülük csaknem 14 ezer a gazdasági munkaközösség. A gmk-k többsége — 9192 — vállalaton belül alakult, ami azzal magyarázható, hogy itt a biztonságos háttér mellett viszonylag kis kockázattal és befektetéssel nyílik mód vállalkozásra és többletkeresetre. A vállalati gazdasági munkaközösségek többsége a gazdavállalat számára végez különböző meghatározott feladatokat, s viszonylag ritkán fordul elő, hogy más vállalat számára vagy közvetlenül a lakosságnak dolgozik. A munkaközösségek 59 százaiéivá ipari, 24 szazaiéivá építőipari vállalataknái alakúit. Az- ipari munkaközösségek - ne*, csaknem fele a gépiparra szakosodott, főként gépeket, gépi berendezéseket gyártanak, javítanak, s technológiai szereléssel foglalkoznak. A könnyűipari vállalatoknál 550 munkaközösség alakult, többségük fafeldolgozóipari és textilipari munkát végez. Az építőiparban 2168 vállalata munka- közösséget hoztak létre, kétharmaduk kivitelezéssel, egyharmaduk szervezéssel foglalkozik. A magán-munkaközösségek száma egyenletesen emelkedett. A 4741 munka- közösség 36 százaléka ipari munlka végzésére alakult, s főként fémtömegcikkek, gépek és berendezések gyártásával, javításával, valamint műszeripari munkával foglalkozik. Az 1435 szolgáltató , magán-munkaközösség többsége fejlesztési, szervezési, tanácsadót és szakértői munkát vállal. Ugyancsak sok magán-munkaközösség végez adatfeldolgozást, és lát el egyéb számi tásteehni- kaí feladatokat. A magán- munkaközösségek nagyobb része váililaílati, közületi megrendelésre dolgozik, a lakosságnak csak kisebb részük nyújt szolgáltatásokat. Egy-egy munkaközösségben átlagosan öten dolgoznak, többségük főfoglalkozás mellett végzi ezit a munkát. A kisvállalatok, kisszövetkezetek száma jóval kisebb ütemben növekszik, mint a munkaközösségeké. A 204 kisvállalat döntő többsége az AFIT és a GELKA átszervezésekor alakult A 255 kisszövetkezet több mint fele ipari, agyharmada építőipari munkát végez, s csak kisebb hányada vállai szolgáltatási. Változatlan üzletpolitika A kadarkúti áfész munkájáról Tizenhárom település 3200 iakójáról gondoskodik a ka- darkúti fogyasztási szövetkezet. A lakosság joggal igényli, hogy a szövetkezet üzleteiben megtalálja mindazokat az alapvető cikkeket, amelyek egy-egy családnak néücüilözh etetlenek. — Ez határozta meg eddig is üzletpolitikánkat. Arra törekedtünk, hogy szövetkezeti tagságunk és a lakosság megfelelő áruellátásban részesüljön. Az élelmiszer-ellátásban a múlt évben nem volt hiány. Ruházati és iparcikkből viszont — a rendszertelen szállítás következtében — nem mindig tudtuk kielégíteni az igényeket — mondta Fekete János elnök. Tavaly az áfész 137 milliós forgalmat ért el. Érdekes, hogy korábban élelmiszer- forgalmuk emelkedett a legjobban. Tavaly a növekedés csak 3 százalékos volt. Az iparcikkek forgalma viszont az előző évhez viszonyítva 11,2 százalékkal nőtt. Nem volt megfeledő a kínálat tréningruhákból, s az üzletekben kevés ágynemű, harisnya és- zokni volt. Tü- zép-teüepük forgalma fennállása óta először haladta meg a 10 millió forintot. Az epítőanyag-igényeket így sem sikerült kielégíteni. Kevés volt a tégla, a cserep és a pala, s gyakran késedelmesen kaptak cementet. A vendéglátásban nem érték el a tervezett 26 milliós bevételt, a lemaradás csaknem 700 ezer forint, örvendetes viszont, hogy növekedett az ételforgalom, az előfizetéses étkezést igénybe vevők száma. Ez az ágazatuk 860 ezer forint nyereséggel zárta az évet. Az áfész 4,2 milliós eredményt ért el tavaly, s ez 2,4 millióval több, mint az előző évben volt. Minderre, s az idei tervekről tagértekezleten tájékoztatják a szövetkezeti tagokat. Szükség lesz véleményükre, javaslatukra. Az idén a kadarkúti áfész 140 milliós forgalmat tervez. Az ellátás javítása érdekében szervezettebbé teszik az árubeszerzést, jobban figyelembe veszik a lakosság igényeit, javítják a boltok árukészletének összetételét. Javítják a szerződéses termeltetést, a korábbinál is több segítséget nyújtanak a szakcsoportoknak, a háztáji gazdaságoknak. Az a cél, hogy olyan jó minőségű árut termeltessenek és vegyenek at, amelynek van p aca. Ifjúsági tájékoztatási irodák A múlt év eleien áz ország több városában — kísérletképpen — ifjúsági tájékoztató irodákat hoztak létre, amelyek elsősorban jogi tanácsadással segítik az ügyes-baj os gondjaikkal hozzájuk forduló fiatalokat, A KISZ Központi Bizottságának titkársága a közelmúltban értékelte a tájékoztató irodák működésének tapasztalatait, s megállapította, hogy hasznos munkát végeztek Miskolcon, Őz- dón, Szerencsen, Szolnokon, A tájékoztató irodák tevékenységében fiatal jogászok, közgazdászok, tanácsi dolgozók vettek részt, akik társadalmi munkában, KISZ- megbízatáskénit foglalkoztak a hozzájuk fordulók gondjaival. A KISZ KB titkársága a kísérleti időszak tapasztalatai alapján úgy foglalt állást, hogy a már működő irodákon kívül a KISZ városi bizottságai — a helyi igényeknek és lehetőségeknek megfelelően — más településeken is létesítsenek tájékoztató irodákat.
