Somogyi Néplap, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-24 / 71. szám
Nem boszorkányság... Dalol, villog a kvarcóra Nagyobb vàlamxtêk Védik a fogyasztók érdekeit Megszépülnek az üzletek Hosszú sor áll a Bizományi Aruház felvevőhelyén. Kis bőrönd, nagy bőrönd, reklámszatyor, nyakba akasztott fényképezőgép. Gyerák Ferencire becsüs mellől figyelem az ide látogatókat. Hirtelen csilingelős, pittyegés hangzik. — Csak a fiókban levő karórák — legyint Margitka. — Időnként produkálják magukat... Margitka tizenkét éve dolgozik a vállalatnál, egy éve jár Budapestre, a becsüsiskolába. Vizsgázott ruházat' becsüs, de még hátravan a sport-bazár, a műszaki, a szőrme, a kereskedelem-lélektan, s végül a rá terme tt- ségi vizsga. — A vállalatnál a fölvett áruk és az eladásuk között meg káli lennie egy optimális forgási sebességnek. Olyan árat kell kínálnunk, amely jó az eladónak, de a vállalatnak is hasznos. Alkudozás nincs, ez nem piac. Aki kevesell! az ígért árat, nem köteles itt hagyná az árut. — Mindig meglepett, hogy a becsüs fogta a holmit, A SOMOGY MEGYEI TÁVKÖZLÉSI ÜZEM {elvételre keres kaposvári, nagyatádi, csurgói, barcsi, fonyódi, siófoki, marcali és tabi székhellyel hálózatszerelő szakos segédmunkásokat távbeszélő hálózat építéséhez. Jelentkezni lehet: Kaposvár,' Bajcsy-Zs. u. 15. II. em. Általános osztály. Telefon: 13-000. (78927) A Kaposvári Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat felvételre keres egy festő művezetőt Jelentkezni lehet a vállalat termelési igazgatóhelyettesénél. Kaposvár, Rákóczi tér 9—11. (78880) A ZSELICI TÁJ MG. TSZ, SZENNA elad egységes kemény házhoz szállítással. _________________(78616) megszemlélte, utána ped'g közölte: hatvan forint hatvan fillér, — Nem boszorkányság, nem is túlzóit hozzáértés: egyszerű szorzószám. A ruházati átvételnél 11 százalékot vonunk le az eladási árunkból, a bizományba átvett holmiknál 0 százalékot. Van nekünk egy „kisoko- usnk”, de illik ezt tudni fejből Is. Például, ha valam i ötven forintért fognak árulni, akikor az eladónak 44,50- et fizetek ki. Sokféle ember fordul meg Rt, s bizony fontos a kereskedelem-lélektan. A sor elején terhes cigányasszony, a kínálat magas sarkú cipők egyike 36-os, a párja 38-es. Utána szelíd fiatalasszony kinőtt gyermekruháklial. A srác már nagy fiú, a kantáros holmikat kidobni sajnálják, másnak meg nem kelt: várakozik hát a mama néhány órát, hogy kapjon értük 365 forintot. „Kipótolom és veszek itt a fiamnak egy dzsekit” — mondja. „Én inkább elmegyek a röndö6 botba” — így a másik. — Ma már bárhol lehet olcsón vásárolni — mondja Margitka —, csak meg kell várni az árleszállítást. De a mi kínálatunk — különösen műszaki és vámos árukból — sokszor jobb, mint az állami boltoké. Sok ide járónak a kapott pénz — talált pénz; sokuknak viszont nem, hiszen kis fizetésből élnek, több gyerekkel. Nézem a sort. Asszonyok ruhákkal, öregúr avítt holmival , férfiak magnókkal, rádiókkal. Szembeszökő a különbség. Keresett cikk a kvarcóra, eladása gyors pénzszerzés. Dalol, villog — hatszáz forint. A közép-európai időt is mutatja — nyolcszáz. Rögtön fizetik. Aztán, ha rendeződtek az anyagi ügyek — a bizományiban ugyanannyiért vehet egy másikat. Íme, Kaposváron és másutt a bizományi felvevőhely néhány embernek burkolt zálogház is. Gyerák Ferencné szeret emberek között dolgozni. Naponta • több százan megfordulnak nála, estére számok vibrálnak benne, s arcok, öregek, fiatalok, rászorulók és íenaőbbséges tekintetek. Sok esetben nemcsak az árut becsüli — az embert is. S ezt nem tanítják az iskolában. Érdemes megnézni az óránkat, hogy mennyit töltöttünk vásárlással az élelmiszerüzletben. Az országos átlag szerint húsz percet igényel. Kaposváron azonban ez az idő jóval kevesebb — nem számítva a csúcsforgalmat. Ezzel persze még nem beszéltünk a legfonto- sabbról: mi az, amit megkapunk, s mi az, amit nem, udvariasak-e az eladók. Mindez együtt ugyanis a közhangulatot is alakítja. Javasolnak a boltosok Jól tudja ezt a városi pártbizottság is, ezért ösztönözte a Kaposiker Vállalatot a minőség javítására. A testűiéit pontos programot készít minden évben a gazdaságpolitikai feladatokról. A váro6 és a vonzáskörzet kiegyensúlyozott élelmiszer- ellátásában nagy a szerepe a Kaposkemek. A pártbizottság azt a célt állította eléje, hogy az üzleteket felújítva, korszerűsítve segítse elő a vásárlók igényelnek kulturáltabb kielégítését. A feladatok között szerepel a szervezésben rejlő tartalékok kihasználása, a közvetlen órubesLzerzés növelése is. A tavalyi szép eredmény jó alapot teremtett arra, hogy a Kaposker még előrébb lépjen az idén. Bor Lajos né igazgató és Hadi Júzsefné párbtttkár elmondták, hogy figyelembe vették a városi pártbizottságtól kapott feladatokat. Szó volt erről a pérbtaggyűlésen, a különféle demokratikus fórumokon. Az összevont termelési tanácskozás helyett rétegenként értékelik a műit évet, ismertetik a vállalat üzletpolitikáját, elképzeléseit. A jövedelemérd ekeltség ösztönző ereje már tavaly megmutatkozott. Ennek révén jobban gazdálkodtak, csökkentették a költségeket, így például „az energiafelhasználásét, kevesebb .volt a selejt. A szocialistabrlgád- mozgalom fölendülése sokat hozott a konyhára. Az egykori 34 helyett 52 brigád tevékenykedik, s járul hozzá a már említett költségek, valamint a leltárhiány csökkentéséhez. A vállalat gazdasági és politikai vezetői az idén is a szervezés tartalékát látják a brigádok munkájában, éppen ezért minden segítséget megadnák az üzletpolitikán alapuló vállalások elkészítéséhez. Gépesítik az ügyvitelt Az üzlethálózat látványos fejlesztésére a mostani körülmények között nincs lehetőség. Elsősorban a tatarozásokat, a felújításokat, a korszerűsítéseket tűzték célul.' Az erre kiszemelt 30 bolt között ott lesz a ka!i- nyini lakótelep ABC-áruhá- za is. Most korszerűsítik a Mártírok terén lévő üzletet. Harminc hűtőgépet, azután kis teherautót, pótkocsit vásárolnak, bolti kisgépeket szerezenek be a vásárlás körülményeinek javítására. » A jobb ellátás érdekében az idén mér húszmillió forint értékű importárut szereznek be a Pannoncoop társuláson keresztül. Szeretnék kihasználni a kíshatár- menli forgalom lehetőségét. Továbbra is szereznek be zöldséget, gyümölcsöt, füstölt árut és húst közvetlenül, két gazdasággal közös húsüzemet hoznak létre. Nagy lépést tesznek az ügyvltelgépesítésí elmaradás megszüntetésére. 1984 kísérleti év lesz, jövőre már teljesen áttérnek a gépi adatA verekedők közül csak hatan állhatták a bíróság elé, id. Nyári Sándor már nem: sérüléseibe belehalt. A Szalai és a Nyári család régi, békés ismerősök, S most néhány meggondolatlan pillanat, no meg az alkohol — és a régi béke tragédiába fúlt. 1983. július végén a 18 éves Nyári Sándor Szalai Lászlóék varász- lóí lakásán — a barátságos iszogatást túlzásba vivén — összeszólalkozott a házigazda fiával, a 23 éves Szalui Bélával. Nyári megütötte a másik Szalaí-fiút, Lászlót. A helyszínen tartózkodó Szálai Zoltán úgy próbált rendet teremteni, hogy Nyárit megpofozta, és kitessékelíe a lakásból. Nyáriék ezután gyakran megfenyegették fci zalaiéival. (Idősebb Nyári Sándor és Szalai Zoltán a vésel termelőszövetkezetben dolgozott, s munkahelyükre is egy buszon utaztak. Nyári gyakran hangoztatta, hogy zsebében éles borotva lapul, amellyel egyszer úgyis elvágja Szalai Zoltán torkát.) Szalaiék tudták, hogy e szavakat komolyan kell venniük, ezért kerülték a Nyáriakkal való találkozást. Egy alkalommal Nyári Sándorné az utcán belekapaszkodott Szalai László hajába, de a férfi verekedés helyett in-' kább hazament. Az összetűzést mégsem sikerült elkerülni. 1983. augusztus 13-án Szalaiéknál tartózkodott a házigazda testvére, Dalnoki József is. A család a varászlói italbolttal szemben levő telekre ment. Szalai László egy kisebb baltát is magával vitt, hogy a szilvafák ágait Levágja. Gyümölcsszedés után Szalai Lászlóék felé indultak: László, Zoltán a feleségével és három kiskorú gyermekével, valamint Dalnoki József. Nyári Sándorné észrevette őket, s biztatására fia, Sándor, Szalai Zoltánhoz lépett, többször arcul ütötte. Szalai gumicsővel védekezett, visszaütött. Nyáriné és Szalai Zollánné is bekapcsolódott a verekedésbe, s ez, utóbbi ifjabb Nyári Sándort késsel megszúrta. Közben a kocsmából megérkeíeldolgozásra. Ettől az eredmény javulását várják. A bolti tiszta jövedelmet kimutató adattár abban is segít majd, hogy gyorsan igazodjanak a piachoz, amely állandóan változik. Előzékenyen, udvariasan Sokszor bírálják a vásárlók az eladókat, mert nem udvariasak. Ez nem jellemző, de előfordul. Bor i.ajos- né igazgató szerint nincs olyan fórum, ahol ne lenne néma: mindenki fogadja udvariasan a vásárlókat, legyen előzékeny, jó modorú és megjelenésű. Az emberek szeretik, ha kellemes környezet fogadja őket kívül és belül. Erkölcsi és anyagi szempontból elismerik, példának állítják az ilyen szempontból kiemelkedő közösségeket és egyéneket, s ez hatásos húzóerő. A Kapoßker szeretne előrelépni a fogyasztók érdekeinek védelmében is, csökkenteni a reklamációk számát. Az emberek egyébként ma már a jót is megjegyzik, tavaly például 73 dicsérő, köszönő bejegyzésit találtak a vásárlók könyveiben. A fogyasztók érdekét szolgálja, hogy az ellátás felelősségét átérezve nem zárják be a gazdaságtalan kis boltokat. Lajos Géza zett id. Nyári Sándor a húszéves Czenner Istvánnal és a huszonhárom éves Harangozó Józseffel, utóbbi kettő husánggal, karóval fölfegyverkezve. Szalaiék a házuk udvarába menekültek. Üldözőik átugrottak a kerítésen. Szalaiék a kiskorú gyerekeket bemenekitet- ték a la/kásba, de az összecsapás elöl nem térhetlek ki. A verekedés során ifjú Nyári Sándor Dalnoki Józsefet orron ütötte, majd egy karóval fejbe vágta, amitől a férfi véresen elterült a földön. Közben a házból kijött Szalai Béla. s próbálta védeni családját. Nyáriék ezalatt azt kiabálták: „Most meghallokl” Szalai Béla karóval fejbe vágta a rátámadó id. Nyári Sándor, akit Szalai László baltával oldalba :s vágott. A verekedés végén a Nyári család eltávozott, az idősebb Nyári Sándor is kiment az utcára, ott azonban ösz- szeesett. A sérülteket mentővel szállították kórházba. Dalnoki József súlyos sérüléseket szenvedett, de állapota nem volt életveszélyes. Id. Nyári Sándor korábban már volt kórházban, koponyasérüléssel műtötték. A Verekedés során szerzett újabb koponyasérülései agy- roncsolódást okoztak, emiatt haláláig, szeptember 18-ig nem tért eszméletre. Halálának közvetlen oka: általános vérmérgezés. Az ügyet a Megyei Bíróságon dr. Matevics László- né tanácsa tárgyalta. A bíróság Nyári Sándomét, Czenner Istvánt és Harangozó Józsefet garázdaság, a fiatalkorú Nyári Sándort garázdaság és súlyos testi sértés bűntettében találta bűnösnek. Nyárinét egyévi, fiát, Sándort héthónapi, Czenner Istvánt tízhónapi, Harangozó Józsefet öthónap! szabadságvesztésre ítélte.. Nyáriné büntetésének végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztették. Szalai László és Szálai Béla vádlottakat a halált okozó testi sértés bűntettének vádja alól fölmentették, mivel jogos önvédelemből cselekedtek. K. A. Lóri ne z L. László Jég hátán 46. Hátra se fordultam, úgy Indultam el a Múzeum körút felé. Egy darabig még hallottam, hogy szólon- gat, aztán elveszett mögöttem a hangja. A .Semmelweis utca sarkán éppen nagy paláver folyt: az As- ■ toria előtt kommunista ifik vörös zászlóikat lengettek és énekeltek, szemben velük, a túlsó oldalon pedig a kisgazda fiatalok kórusa bömbölte, hogy „Nem lesz vörös Budapest!” Bementem a menzára és undorral bár, de legyűrtem a hús nélküli sárgaborsó-főzeléket. Körülbelül egy évre rá én is otthagytam a kollégiumot. Akikor már évfolyamelső voltam, és nem is lepődtem meg túlságosan, amikor egyik délelőtt, valamilyen szeminárium után leHívattak a tanulmányi osztályra. Az osztályvezető, Földesi elvtárs, kerekperec közölte velem: a tanszéktől érkezett kiváló véleményezés eredményeképpen számíthatok rá, hogy ősztől kezdve kineveznek díjas gyakornokinak és díjtalan tanársegédnek a keleti nyelvek tanszékére. Azt is közölte azonban, bizalmasan és félre nem érthetően, hogy kinevezésemnek két feltétele van. Az egyik, hogy lépjek be i Magyar Dolgozók Pártjába, a másik pedig, hogy hagyjam ott az egyházi kollégiumot. Rövid gondolkodás után, amely Földesi elvtárs figyelő szemei előtt zajlott le, igent mondtam. S tulajdonképpen nem is esett nehezemre a döntés. Ami a kollégiumot illeti, nem rajongtam különösképpen érte. Hálás voltam az evangélikus egyháznak, hogy mellém állt a nehéz időkben, és évekig szinte ingyen laktam a kollégiumban, most is szeretettel emlékszem vissza kollégiumi nevelőimre és a paptanárokra, mégsem tehettem egyebet, mint hogy elbúcsúztam tőlük. Semmiképpen sem óhajtottam az egyház szolgálatába lépni, mint ahogy nem óhajtottak a többiek sem, akik velem együtt laktak a Hársfa utcában. Egyébként is, az egyházaik és az állam viszonya éppen ez idő tájt kezdett megromlani. Bár a vallás elleni küzdelem fő célpontja a katolikus klérus volt, az antlklerikális kampány a többi egyházra is árnyékot vetett. Ha a kollégiumban maradok, óhatatlanul az egyház oldalára kellett volna éllnom a népi demokráciával szemben. Ami a Magyar Dolgozók Pártjába való belépésemet Illeti, bár voltak bizonyos fenntartásaim, ezek az Idők múlásával egyre fogytak. Amikor elvégeztem az egyetemet a két munkáspárt már egyesült, a többi párt pedig jelentéktelen erővé zsugorodott össze. S az a heroikus küzdelem, amely az új társadalom építéséért folyt, rám is komoly hatással volt. Anélkül, hogy világosain megfogalmaztam volna magamban, kész voltam, hogy ami erőmből telik, én is megtegyem érte. Tudtam, hogy csak úgy vehetem ki részemet ennek az új társadalomnak az építéséből, ha olyan munkát végzek, amelyet szeretek is. így aztán szinte habozás nélkül igent mondtam Földesi elvtársnak. Haza már csak igen ritkán jártam akkoriban. Nyaranta hol építőtábor, hol katonáskodás, hol pedig szakmai gyakorlatok foglalták el az időmet. S őszintén szólva nem is nagyon vágyakoztam hazafelé. Teréz emléke már csak igen ritkán bukkant elő, valahogy úgy, mint a régi karácsonyoké. Ha meg is jelent néha-néha előttem, inkább csak az alakját láttam, az arcára már nem tudtam visszaemlékezni. (TolylaljuK.) Két osa léd összekap Véres bosszú egy pofozásért G íU
