Somogyi Néplap, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-23 / 70. szám

Fiatalodó szövetkezetek Megyénk mezőgazdasági termelőszövetkezetei élet­korúkat tekintve — kis túl­zással — öregednek. A múlt hónapban tartott zárszám­adásokon jó részük a meg­alakulás negyedszázados évfordulójáról is megemlé­kezett, de akadnak ennél nyolc-kilenc évvel időseb­bek is. Az évek múlnak — es a tagság fiatalodik. Nem látványosan, robbanássze­rűen, hanem folyamatosan, kis lépésekkel, magabizto­san. Ma Somogy szövetkezetei­ben csaknem huszonhétezer aktív dolgozó keresi ke­nyerét, s enriek huszonnyolc százaléka — majdnem héi- ezer-hatszáz személy — harminc éven aluli. Az arányváltozás beszédesebb: megközelítőleg nyolc száza­lékkal több a fiatal a gaz­daságokban, mint három év­vel ezelőtt volt. Jó ideje már nem hallunk olyan ag­godalmakról, hogy elöreged­nek, munkáskéz nélkül ma­radnak a szövetkezetek, nem kérdezzük egymástól: ki lép majd a nagyüzemeket létrehozó alapítók örökébe. A visszaáramlás megindult, és ebben a tudatos társada­lompolitikai törekvések mel­lett számos gazdasági es életrevaló helyi kezdemé­nyezés is közrejátszik. Mi szükséges ahhoz, hogy a távozó nyugdíjasok ne hagyjanak űrt maguk után? Leegyszerűsítve csak annyi, hogy a fiatalok erkölcsileg, anyagilag megtalálják he­lyüket a mezőgazdasági nagyüzemben, legyen fel­adatuk, otthonuk, megfelelő környezetük, akarjanak és tudjanak cselekdni mind a saját, mind a szűkebb és nagyobb közösség javára. Ehhez segítséget is kell kap­niuk. Amikor a közelmúltban a termelőszövetkezetek me­gyei szövetségének elnöksé­ge áttekintette, miként va­lósulnak meg a megye gaz­daságaiban a két évvel ez­előtti ifjúsági parlamenten elhangzott javaslatok, mél­tán állapította meg, hogy mind a fiatal agrárértelmi- ség, mind a fizikai munkás fiatalok 'számarányuknál fontosabb, esetenként meg­határozó szerepet töltenek be a tsz-ekben. A fiatal ag- rárértelmiseg fogékonyabb az újra, szívesen, lelkesen és sokat tesz a korszerű eljá­rások, a hazai és a külföldi tudományos eredmények gyors elterjesztéséért. A fi­zikai foglalkozású fiatalok pedig éppen a technológiai előrehaladással összefüg­gésben modern és nagy ér­tékű eszközökkel dolgoznak, ami természetesen szak- képzettségük emeléset is igényli. Természetesen az általános igazság nem min­den üzemre és nem min­denütt érvényes. Változat­lanul gond, hogy a kultu­rális központoktól távol eső vagy kedvezőtlen adottságú üzemben kevés a szakember — egyik beszédes bizonyíté­ka ennek például a lakócsa' termelőszövetkezet. Talán nem túlzás úgy fo galmazni, hogy a ma mező- gazdasága kezd egyre von­zóbbá válni az ifjúság sz_ mára. Ezt bizonyítja, hogj az elöregedés korábbi folya­mata megállt, sőt ellenkező előjelűvé változott. Nerc valamiféle önmagától bekö­vetkező jelenség ez, sokirá­nyú erőfeszítéseket tettek ezért a szövetkezetek. Ter­mészetesen nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni más szervek munkáját sem, me­lyet a falu népességmegtar­tó képességének növeléséért végeznek. Mert a tsz-ek fia- talodása .ettől sem elválaszt­ható. Az elmúlt öt évben csak a kedvezőtlen adottsá­gú tsz-ekben 113 szolgálati iakás épült. Ezen túl a szö­vetkezetek a lehetőségeik­hez mérten építési kölcsö­nökkel, fuvarkedvezme- nyekkel vagy telkek óízíot sitásával igyekeznek lakás­hoz segíteni a fiatalokat. A gazdaságok egyre tekinté­lyesebb összegeket fordíta­nak az ifjúsági- és gyer­mekintézmények támogatá­sára, kulturális és sportcé­lokra, a munkahelyi kultúra fokozására, a szociális ellá­tás színvonalának emelésé­re, Egyre vonzóbbá válik a mezőgazdaság — ám ezt a tényt meg is kell ismertet­ni. Ma már terjed a szövet­kezetek és az általános is­kolák tudatosabb, követke­zetesebb kapcsolata, es több jó kezdemenyezésse! lehet találkozni : iskolaszövetke­zetek, tantervekbe illesztett gyakorlat, szervezett üzem- látogatások. Kitűnő példa a tabi tsz-ben immár másod­szor kiírt pályázat: mező- gazdaságunk diákszemmel. A beküldött dolgozatok ta- núsitják, hogy egyre inkább érdeklődnek és felfedezik a maguk számára a mezőgaz­daságot a fiatalok. Egy he­tedikes diák munkájában olvastam: ’’Iskolánkban mű­ködik tsz-szakkör. Jó lenne, ha ezeken a foglalkozásokon részletesen tájékoztatnának bennünket a tsz-ben kínál­kozó mukalehetőségekről. az ezekre való felkészülés módjáról, a továbbtanulás­ról.” Szövetkezeteink fiatalo- dasában mindennek vitat­hatatlan szerepe van, Am ezzel együtt az is igaz, hogy jócskán akad még tenniva­ló a holnap számára is. Nem megfelelő a fiatalok számszerű aránya a szövet­kezeti demokrácia külön­böző fórumain. Különösen érzékelhető ez a vezetősé­gek, az ellenőrző bizottsá­gok, a döntőbizottságok ösz- szetételében. Nem mindenütt sikerült még megfelelő mó­don bevonni a települések közéletébe az ott dolgozó fiatalságot, szükség lenne az igényesebb szórakozási, kul­turálódási formák megte­remtésére — és lehetne so­rolni tovább. Mezőgazdasági termelő­szövetkezeteinkben minden esetre egy jó irányú folya­mat tanúi vagyunk. Elis­merve az ezért tett eddigi erőfeszítéseket és eredmé­nyeket, változatlanul a fel­adatok sorában az első, hogy a múló évekkel együtt to­vább fiatalodjanak nagy­üzemeink. Vörös Marta ti útburkolati károk megelőzését, a közúti közlekedés­biztonságát szolgálják az ároktisztítást munkák. A kapos­vári Közúti Igazgatósa* földmunkagépé » Juta és Hetes közti útszakasz menten ilyen feladatot végez: » vízlevezető árokból eltávolítják a* iszapét. * i.eaioaetkrtt földet Bnlffilr VGntfiáiwk mttyyAnkhtsm Barátsági gyűlés % Kanizsa " ' Szerdán Somogyba látoga­tott Alekszander Decsev ve­zérőrnagy, a bolgár nagykö­vetség légügyi és katonai at­taséja és Ivan Pejkovszki, a Bolgár Kulturális és Tájé­koztatási Központ igazgató­ja. Első nap Nagyatáddal ismerkedtek, a Damuváa 4-es számú gyárában barátsági gyűlésen találkoztak az ott dolgozókkal. Ellátogattak So- mogyudvarhelyre is, ahol hasonló rendezvényre került sor. Tegnap a kulturális köz­pont igazgatója Kaposvárra érkézét!. Előbb a Madár ut­cai iskolát és óvodát tekin­tette meg, majd a szennai falumúzeumot. Délután a Kanizsa Bútorgyárban ke­rült sor barátsági gyűlésre, ahol Harangozó Gyula, a Ha­zafias Népfront városi bi­zottságának titkára mondott beszédet. Egyebek között ezt mosidotta : — Az évezredes barátság napjainkban kiteljesedett.' A Tanácsköztársaság kikiáltá­sakor a magyarországi bol­gárok is kivették részüket a harcból: a magyar Vörös Hadseregben önálló századot alakítva küzdöttek a bolgár önkéntesek. Az 1944. szep­tember 9-i győztes szocialis­ta forradalom után pedig az első bolgár hadsereg nagy szerepet játszott a drávai harcokban. Megyénk több faluja kö­szönheti felszabadulását a szovjet hadsereggel vállvet­ve küzdő első bolgár had­seregnek. Megyénk lakossá­ga kegyelettel, őrzi és ápol­ja a bolgár hősök emlékét. Decsev vezérőrnagy mél­tatta azt a barátságot, amely Kardzsali és Somogy lakott összeköti, majd így fejezte be beszédét: — Legerősebben a közös cél köt össze bennünket: a béke es a szocializmus épí­tése. Gazdagodik Nagyatád van, csak az építő hiányzik Terv és telek már Tanácstagi beszámolókat tartottak Nagyatádon, ahol a varos vezetői számoltak be munkájúkról. Hogy a vá­lasztókat érdekli a város je­lene és jövője, bizonyítja, hogy valamennyi beszélge­tésre telt ház előtt ■ került ' sor. A Henézi városrészben például annyian gyűltek össze, hogy be sem fértek a terembe. Mindenről, Hamvas Jánossal, a városi tanács elnökével beszélgettünk. — Fejlődött-e tavaly Nagyatad? Mit mondhattak erről á választóknak? — Bár lényegesen keve­sebb 1'diétáségünk van a vá­ros gazdagítására, mint ko-' rabban, a múlt évben is több elképzelésünket megva­lósítottuk. Elsőként a víz­tornyot említem. Tavaly épült fel az 1500 köbméter víz tárolására alkalmas to­rony, amelyet az idén fo­gunk üzembe helyezni, s ez­zel hosszú távra megoldot­tuk a város ivóvízellátását. Szennyvízcsatornát kapott a Csokonai utca, lakossági összefogással megépült a gázvezeték a Báthori, Beze- rédi, Bocskai, Munkácsy, Pozsonyi és a Bajcsy-Zs. ut­cában. A Jókai lakótelepen gőznyomás-szabályozót áhí­tottunk fel, s ezzel az ott élők kívánságának tettünk eleget. Öt utca szilárd bur­kolatot, kapott, s társadalmi munkában csaknem ötezer négyzetméter járda épült. A lakosság kérésére a város négy pontján a Dédász nát­riumlámpákat Szerelt fel a gyalogátkelőhelyek bizton­ságáért. Megépült 98 lakás, ebből 32-t a Komfort ISZ készített el no-fines techno­lógiával, s az OTP értékesí­ti őket, 66 otthon pedig la­kásépítő szövetkezet közre­működésével valósulhatott meg. Megkezdődött a gyógy­fürdő felújítása, s folytató­dott a kórház munkatéré piás intézetének rekonstruk­ciója. Ugyanakkor megte­remtettük a feltételeket az új iskola eprtseebe*. * a Kossuth Lajos utca régi épületeinek szanálásával megkezdtük az újabb lakás­építésekhez szükséges terü­let kialakítását. —- Mindehhez mit szóltak a választók? — A város általános fej­lődését egyhangúlag elisme­rik, ám megannyi — álta­lunk is ismert — gonddal hozakodnak elő. Sokan vol­tak kiváncsiak arra, hogy milyen lehetőség van a to­vábbi gázvezeték-építésre, hogy állunk az új lakások­kal, miért megbízhatatlan az utcai közvilágítás, mi lesz az új iskolával, vajon bővül-e a gimnázium? — Ezekről szó esett a vá­rosi tanács legutóbbi ülésén is, hiszen az idei költségve­tésről tárgyaltak. Milyen döntéseket hoztak? — A gázvezetékék építé­séhez folyamatosan készü­lünk, és a lakások ügyében is szolgálhattunk bíztató hírrel. A Komfort folytatja a Jókai lakótelep építését, az idén minden körülmé­nyek között elkészül 48 la­kás. Sokat várunk a csalá- diház-építéstől, segíteni sze­retnénk a fiatalokon. Be­nyújtottunk egy: pályázatot, s Ira azt elfogadják, kedvez­ményes áron betekhez juttat­hatjuk a fiatalokat, hogy saját otthont teremtsenek. Két jelölt területről van szó: a halgazdaság régi te­lepéről a Kiszely utca szom­szédságában, illetve a Hené­zi városrészről. A legtöbb gondot a 3. számú az-az az új iskola építése jelenti. A Tanép birtokba vette a te­rületet, aztán februárban teljesen váratlanul visszalé­pett a munkától. A Som­bortól ígéretet kaptunk, hogy mielőbb keresnék ki­vitelezőket, mivel 1985. szep­tember 1-én már avatni kel­lene az iskolát. Akkorra annyi tanuló lesz, hogy a meglevő tantermekben nem tudjuk elhelyezni őket. Szá­mításaink saerktt az épttőte­nék az idén 11 miHäo forin­tot kall felhasználniuk. A demográfiai csúcs jelentke­zésére 1986—87-ben számo­lunk a gimnáziumban, ezért indokolt, hogy a meglevő in­tézményt 6 tanteremmel bő­vítsük. Itt szerencsére nin­csenek gondjaink, mivel a költségvetési üzem magára vállalta a kivitelezést, s még az idén 4 millió forintot fel is fognak használni. Folyta­tódik a fürdő felújítása, de a befejezésére az idén nincs lehetőségünk. Viszont a me­gyétől kapott támogatással befejezhetjük a régóta hú­zódó ötvöskónyi munkaterá­piás intézet rekonstrukcióját. Ugyancsak az ötvöskónyi városrészben lesz az öregek napközi otthona, a volt ta­nácsházhelyén. Az 1. számú iskola köziponti fűtését fog­juk felújítani. Lehetősé­geinkből mindössze ennyire futja az idén. — Szinte minden tanács­nál a szűkre szabott lehető­ségekről szólnak, a társa­dalmi összefogás fontosságát hangsúlyozzák. De mint azt a sok példa is bizonyítja, a lakosság efféle megterhelé­sének is van határa, Nagya­tád híres társadalmi m-unka- akci&iról, s mint ismeretes, újakat szeretnének szervez- • ni. Nem kívánnak túl so­kat a városlakóktól? — Az idén 8 millió 230 ezer forint értékű társadal- ■ mi munkára számítunk, s ezzel még a lehetőségeket sem merítettük ki. Bizonyí­ték erre az is. hogy a cér­nagyári szocialista brigádok külön javaslattal éltek: szer­vezzünk valamilyen konkrét cél érdekében egy nagyobb akciót. Végiggondoltuk, hogy mit lehetne tenni: szükség lenne egy igazi strandra és egy sportcsarnokra. Ezeket tanácsi pénzbőd nem tudjuk megépíteni. Gondoltuk, ha már itt az ajánlat, élünk vele. Erről majd az áprilisi j tanácsülésen fogunk donié- I tófttöíánfáninK­Jelzések, közügyekben — Adom az ügyeletest! Ezt a mondatot szerÁesz- l ősegünkben, telei unka pceo- lás követi, majd beszélgetés következik — többnyire mindannyiunkat, de min­denképpen kisebb-nagyobb közösségeket közvetlenül érintő dolgokról, s néha — természetesen — egyéni sé­relmekről Is tájékoztatnak a vonal másik végéről. A leg­több jelzést közügyekben, kapjuk, a telefonáló .olykor igencsak sürgeti az intézke­dést, s türelmetlenségét mag is, indokolja: abban, amit szóvá tesz, rajta kívül so­kan mások is érdekeltek — például egy épülettömb la­kói, utca- vagy falubeliek. Ha csak egy hét ügyeleti telefonhívásait veszem is számba, igencsak , változatos képet alakíthatok ki arról, mi minden foglalkoztatja az embereket, milyen bajokra várnak orvoslást. Szemetes az utca — a kuka mellé ön- tik a szemetesvódrök tartal­mat —-, autók parkolnak a zöldterületen, lopják a köz­téri virágokat — az ilyen témák, hasonlóan az ivó- és melegvíz-szolgáltatás, a fű­tés problémáihoz, meglehe­tősen gyakoriak. Vannak az­tán „egyedi”, de nagyon el­gondolkodtató észrevételek: is. A hét elején például két telefonáld ugyanazt a kér­dést tette föl: miért nem szolgálták ki őket Kaposvá- ron, az Ady Endre utcai Tüzép-irodán tatai briket­tel? Mindketten nyugdíja­sok, s egyrészt nehezükre esik a gyaloglás, másrészt meg kell nézniük, hova te­szik a forintjaikat, s nem szórhatják a pénzt arra, hogy másnaponként telefo­non érdeklődjenek, meg- jölt-e az a bizonyos szén. Egyikük — Surugli József kaposvári, Sorház utca 3. szám alatti nyugdíjas vas­utas — azt is szóvá tette, hogy csak vasárnap kapja meg reggel az újságot, kedd­től szombatig viszont csak késő délelőtt vagy a délutá­ni órákban veheti kézbe a lapot, melyre egyébként régóta előfizető. S ez a gond korántsem csupán az övé Ugyancsak ezen a héten, 2I-én néhányan telefonon hívták fel az ügyeletes , fi­gyelmét arra, hogy gyorsan eltűnt a sok virág, a több tucat kis zászlócska, amit óvodások, iskolások helyez­tek el Kaposváron, a La- tinca-szobor körül. Akadt szülő, aki, miután gyerme­keivel lerótta kegyeletét a téren, néhány órával később ami járva már azt látta, hogy hült helj'e az odatett csokrocskának, a papírzász­lónak. Hova lett a tisztelet, a megemlékezés megannyi apró, de kifejező jele ? Elta- • kábították... Az ügyeletes nem intéz­kedő szerv, jóllehet sokan, akik az újságban megadott telefon számot tárcsázzák, annak vélik — s néha ok­kal. Ugyanis gyakran, egy- egy észrevétel után elégsé­ges 'egy újabb telefonhívás, s máris rendeződik az ügy, tisztázódik a félreértés, ma­gyarázatot kapunk illetéke­sektől a kérdéses problé­mákra. Arra is van példa — itt is akad egy: Surugli Jó­zsef szénbe&zerzésd és uj* saggondja —, hogy telefo­nálóink panaszát közzétesz- szük a lap hasábjain, ke­resve az illetékest, akinek orvosolnia kell a bajt. Ha az ügyeletes valamit tehet azokért, akik a tele­fonvonal túlsó végén köz­ügyekben hívják, már ered­ménynek számít. Eredmény­nek, mert segíthetett a gon­dok enyhítésében, közérdekű problémák megoldásában — és annak a kapcsolatnak az erősítésében, melyet napon­ta építenek egymás között a lap munkatársai és olvasód. H. F. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents