Somogyi Néplap, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-21 / 68. szám

*1 S ' ú (. n / 's,.. VJ Vi \\$ VILA© PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! fcttí 1,40 Fi SOMOGYI NÉPLAP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyam, 68. szám T984. márchfs 21., szerda AZ ESZME GYŰZOTT Hatvanöt esztendővel ez­előtt a népért küzdő harco­sok, a forradalmár elődök először matatták meg ma­gyar földön, hogy mire ké­pes a kommunisták vezette munkásosztály öntudata és ereje^, fényes 133 nap tör­ténete bizonyította, hogy ko­runk haladó elmélete, a marxizmus-Ieninizmus a tö­megekbe hatolva nemcsak magyarázza, de meg is vál­toztatja a világokj A leg igazibb tavasz kezde­tét jelezte 1919 márciusa: nemcsak a természet indult megújhodásnak, haném az ország társadalmi rendje is. Annyi érzés, annyi tűz sűrű­södött közös akarattá, hogy ax akkori hetek heve azóta is melegít, bíztat, tettekre ösztönöz. Magyarország elnyomott nőne az orosz példában ke­reste és találta meg a füg­getlenségnek, a társadalmi haladásnak, a szabadságnak az útját. Sok ezer munkás és ■eegényparaszt orosz földön, a szovjethatalom bölcsőjénél ismerte meg a szocialista for­radalom eszméjét, mások itt­hon a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom hatására értették meg, hogyan bizto­sítható a népnek a kenyér, a föld, a béke. Ez a meggyő­ződés vezetett el a Magyar Tan arsköztársasághoz. A sorsdöntő napokban szü­letett a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja, élén a Kun Béla vezette Központi Bizottsággal, s rövid idő alatt megnyerte a munkások és parasztok nagy tömegét, ma­ga mellé állította a nemzet •orváért aggódó értelmiségie­ket. A Habsburg-monarchia csaknem négy évszázados uralmat megdöntő ősziró­zsás forradalom győzelmévé.: hatalomra jutott polgári kor­mány nem tudta megoldani a felhalmozódott társadalmi problémákat, nem tadott és nem mert elleníihl a győz­tes imperialista hatalmak diktátumának. így a töme­gek forradalmasod asa, a kommunista párt és a szo­ciáldemokrata párt egyesülé­se lehetővé tette, hogy már- rno SÍ-én, viszonylag békés úton a nép nagy többségé­nek akaratából győzzön a szocialista forradalom. A műnk as hatalom intézke­déseiben as addig végsőkig kkmákmányolt és megalázott néptömegek vágya testesült meg. A Forradalmi Kormányzó Tanács erőfessátéseket tett a műit nehézségeinek felszá­molásáért, a népre nehezedd roppant terhek enyhítéséért, ■ egy új jövő megalapozá­súért. Törvényben biztosítot­ta a munkához való jogot, bevezette a nyolcórás mun­kaidőt, a társadalombiztosí­tást, a fizetett szabadságok Állami kezelésbe vette a bá­nyákat, a nagyüzemekek a bankokak a közlekedési vál- lalatokak A nagybirtokosok földjein szocialista termelő­szövetkezetek alakultak. Ren­delet lépett életbe a taná­csok megválasztásáról, a kul­túr* és az egészségügy fej- lesztéséröL A szocialista for­radalom az ország gazdájá­vá tette a dolgozó népek győzelmével a munkásosz­tály, a nép vált a hatalom birtokosává, az állami és a közügyek intézőjévé. A magyar proletárforrada- lom az önvédelem és a vi­lágfáéra dalom jegyében fo- harcban sző­lettek. Minden pillanatban várható volt az imperialista hatalmak beavatkozása, így csak fél kézzel lehetett épí­teni, a másik kezet a pus­kán kellett tartani. Az első magyar proletár­hatalmat — amelyet a mun­kástömegek, a népek Euró- pa-szerte rokonszenvvel fo­gadtak — külső erő, a nem­zetközi imperializmus túlere­je verte le. A magyar nép nyakába ültetett ellenforra­dalmi rendszer éltiporta a Tanácsköztársaság vívmá­nyait, sok százan estek áldo­zatul a febérterrornak, a horthysta pribékek vad alkati kegyetlenkedésének. Azonban a legkíméletlenebb terror sem tudta megsemmisíteni a Tanácsköztársaság emlékét. Az eszmét nem győzhették le: huszonöt éven át szaka­datlanul folytatódott az ille­galitásban dolgozó kommu­nisták és más demokratikus erők harca a nép Magyaror­szágáért. Az első proletárdiktatúrát követni' fogja a második — mondta Lenin a magyar Ta­nácsköztársaság leverése után. Történelmi előrelátása beigazolódott. A II. világhá­borúban megsemmisítő vere­séget szenvedett a fasizmus, a Szovjetunió Vörös Hadse­rege hazánk számára is el­hozta a felszabadulást. A né­pi demokratikus átalakulás vezetője a Magyar Kommu­nista Párt volt, amely az il­legalitás negyedszázada után is életerősen, határozott programmal lépett a politi­kai élet porondjára. Három évvel a felszabadulás után az osztály harc eredménye­ként, a Tanácsköztársaság hagyományait követve, má­sodszor is győzött és hata­lomra jutott a munkásosz­tály, hazánk a szocialista fejlődés útjára lépett. Az új társadalom építése nem bizonyult könnyűnek, ellenkezőleg: nehéznek, bo­nyolultnak és fáradságosnak. Szabad, szocialista országunk fejlődése arról tanúskodik, hogy érdemes volt küzdeni. A Tanácsköztársaság hatvan- ötödik évfordulóján jogos büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy örökre véget ért a kizsákmányoló osztályok uralma, hazánk agrár-ipari országból szocialista nagyi­parral és nagyüzemi mező­gazdasággal rendelkező ipa­ri-agrár országgá vált, társa­dalmunk oeztályrendszere gyökeresen megváltozott, né­pünk általános és szakmai műveltsége, életkörülményei lényegesen megjavultak. Ká­dár János elvtárs mondta a Beloiannisz Híradástechni­kai Gyár munkásainak gyű­lésén: „Népünk most össze­hasonlíthatatlanul másképp él, mint a régi rendszerben. Nem csupán jobban, hanem egyenes gerinccel, szabad emberként élhet nálunk minden dolgozó.” A munkások, a parasztok és az értelmiségiek tömegei­ben erős az elhatározás, hogy a nehéz nemzetközi gazdasági körülmények elle­nére, a szilárd politikai egy­ségre és teherbíró gazdasá­gunkra alapozva megvédjük és tovább gyarapítjuk szo­cialista vívmányainkat. A magyar nép híven folytatja az első magyar prolctárállam ügyét, következetesen halad az MSZMP XII. kongresszu­sán kijelölt úton, munkálko­dik nemzeti programunk va­lóra váltásán, a fejlett szo­cialista társadalom építésén. Vilii Stoph hazánkba látogat Lázár Györgynek, a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének meg­hívására Willi Stoph, a Né­met DemokraHíkus Köztár­saság Mimsatertanácsának elnöke marxit* 21-én hiva­talos, baráti látogatásra ha­zánkba érkezük. (MTI) Idegenforgalmi akadémia Siófokon „Vendéglátó” számítástechnika Mintegy kétszáz kiég en for­galmi szakember érkezett Siófokra a 43. sz. Építőipari Vállalat aranyparti üdülőjé­be, ahol a MTSZ Szervezés* és Vezetéstudományt Társa­ság idegenforgalmi szakos s- fálya. valamint a Somogy megyei és siófoki szervezete — a Belkereskedelmi Minisz­térium támogatásává.! — másodszor rendezte meg a három napig tartó idegenfor­galmi akadémiát. A számí­tástechnika alkalmazása az idegenforgalomban és a ven­déglátásban című rendez­vény megnyitóján a többi között részt vett Balassa Bé­la, a siófoki pártbizottság el­ső titkára is. Dr. Czegléii József, az OIH tát kára. az SZVT idegenforgalmi szak­osztályának elnöke megnyitó beszédében szóit a matt év idegenforgalmáról, az ered­ményekről, a gondokról és az idei szezonra való felké­szülés feladatairól. Tóth Ká­roly, a megyei tanács elnök- helyettese A házigazda. So­mogy nevében köszöntötte a résztvevőket. Az idegenforgalom (m az elektronika ma már egya­ránt fontos világgazdasági tényező. Magyarországon is tanúi lehetünk az idegenfor­galom más iparágakat meg­haladó mértékű és ütemű fejlődésének, ugyanakkor a számítástechnika rohamos térnyerésének is a gazdaság különböző területeim. Ma már a belkereskedelmi vál­lalatok 32 százaléka — ezen belül a nagykereskedelem mintegy 75—80 százaléka — számítógépes adatfeldolgozást végez (vagy végeztet), s a legjellemzőbb számftógép- aLkalmazásti konstrukcióra, a bérmunka feldolgozásra kö­rülbelül 500 milíió forintot fordítanak a vállalatok éven­te. A jelenlegi tervidőszak első két évében 336 millió forintot költöttek a számi- tásteehnika esaközállomány bővítésére. Az akadémia célja, hogy az idegenforgalom számító­gépesítésének helyzetéről, az eddig elért eredményekről és a folyamatban levő leg­fontosabb fejlesztésekről ad­jon áttekintést. A szervező szakembereknek meggyőző­désük, hogy a számítógép al­kalmazása egy olyan infra­strukturális beruházás, mely­nek eredményei szervezet­tebbé, színvonalasabbá és hatékonyabbá tehetik az idegenforgalmi tevékenysé­get. Előadások hangzanak el az országos szálloda- és ide­genforgalmi vállalatok szá­mítástechnika-fejlesztési koncepcióiról, alkalmazásá­nak tendenciáiról, a szállo­dai (portai és éttermi), vala­mint utazási irodai számító- gep-alkalmazásokról, a ha­zai és külföldi helyfoglalási rendszerek gyakorlati tapasz­talatairól. a személyi számí­tógépek vendéglátóipari al­kalmazásának a 1 eh tőségéi­ről. valamint az országos rendszer (OÉIR) iéfcrefeozásá- val kapcsolatos munkáikról. Az akadémia előadásaival egy időben kiállítást is ren­deztek, hogy a résztvevők megismerkedhessenek a szá­mítástechnikai eszközökkel. Tizenhé fé e Szakmát tanulhatnak a fiatalok a barcsi 525. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben. Több éve már, hogy jó együttműködés alakult ki a Sefag barcsi gyáregysége és az iskola között, melynek eredményeként legutóbb korszerű tanműhelyt rendeztek be a gyáregység területén. A régi épület felújítása csaknem kétmillió fo­rintba került Ütést tartott a megyei tanács fl lehetőségekhez Igazodó energiagazdálkodás Tegnap Kaposváron Su­gár Imre tanácséi nők elnök­letével ülést tartott a me­gyei tanács, A testület meg­vitatta a megyei népi ellen­őrzési bizottság munkájáról és á népi ellenőrzési tevé­kenységről szóló beszámo­lót Értékelte az energiaellá­tás fejlesztéséről 1978-han hozott határozatának vég­rehajtását és megszabta a további feladatokat. Beszá­molót hallgatott meg a ta­nács tavalyi fejlesztési ter­veinek teljesítéséről, és el­fogadta az, idei fejlesztési tervet. A tanácsülésen az igazgatási bizottság munká­járól szóló beszámoló után interpellációk hangzottak ei_ A népi ellenőrök véleménye Sebők József, a megyei népi ellenőrzési bizottság elnökhelyettese beszámoló­jában kifejtette: az elmúlt négy esztendőben a megye 1200 népi ellenőre a legidő­szerűbb kérdéseket vizsgál­ta. Értékelést készítettek a társadalmi-gazdasági prog­ramok megvalósításáról, a gazdasag egyensúlyi helyré­iének javításával összefüggő feladatok végrehajtásáról. Számos vizsgálatot szervez­tek a környezetvédelemmel, az áruellátással, az üzem­szervezéssel, a telekgazdál­kodással kapcsolatban. Kü­lönösen nagy visszhangot váltottak ki a lakosság egészségügyi. szociális és kulturális ellátását ellenőr­ző vizsgálataik. Kifejtette: tapasztalták, hogy az áruellátásnak, az áraknak, a minőségnek a jelen gazdasági körülmé­nyeink között megnőtt a szerepük. A kínálatot éppen ezért minden esztendőben vizsgálták, s megállapítot­ták: számos — korábban kedvelt — cikk eltűnt a piacról, vagy kisebb módo­sításokkal lényegesen drá­gábban jelenik meg. Szólt a lakossági bejelen­tések intézéséről, majd arra is kitért a beszámoló, hogy növekszik azoknak a vias- gálatoknak a száma, ame­lyeket a megyei tanács vb táiékozta'ására készítenek. A vitában felszólalt dr. Dobos István, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság einökhelyettese és kifejte*-. te, hogy a közelmúltban tar­tott felügyeleti ellenőrzés jónak ítélte meg a somogyi népi ellenőrök munkáját. F elő ív la a figyelmet azon­ban arra, hogy a tanácsi testületekkel szorosabb kap­csolatot kell a népi ellenőr­zési bizottságoknak kialakí­taniuk. Csökkeni a felhasználás növekedése A megyei tanács tegnapi ülésén — a megye energia­ellátását értékelve — azt állapította meg. hogy 1978 óta alapvető változások kö­vetkeztek be az energiafel­használás szerkezetében. Szabó Gyula, a tanács épí­tési és vízügyi osztályának vezetője előterjesztésében kifejtette: a korábbi évi S százalékos növekedés he­lyett a hatodik ötéves terv eddig eltelt esztendeiben csak 0,3—1 százalék volt az energiafelhasználás emel­kedése a megyében. A benzint, a gázolajat és a fűtőolajat az Áíor bizto­sítja. Tavaly 5512 tonnával kevesebb benzin fogyott, mint 1978-ban. A vezetékes gázszolgáltatás a megye valamennyi városában és 11 községben biztosított. A há­lózat kiépítése a múlt évben — a lakossági és vállalati erőforrások felhasználásá­val — felgyorsult Tavaly Csurgó, Kaposmérő, Kaposr fő és Balatonszárszó kapta meg a gázbekötési enge­délyt Pb-gázhoz 127 csere­telepen juthatnak a lakók, s az igényeket alapvetően kielégítik: a Balaton háttér­településein és a megye nyugati részén van igény újabb telepek kialakítására. A vülamosenergia-ellátás- ban jelentős fejlesztések va­lósultak meg. s az elmúlt nyolc év alatt csaknem 23 ezerrel emelkedett a fo­gyasztók száma. Az energiafelhasználás ésszerűsítésére 1982-ben ak­cióprogramot dolgozott ki a megyei tanács vb. A taka­rékossági szempontokat is figyelembe vevő program a tó zeiőoáaj-f elhasznál ás csök­kentésében elsősorban a nagyfogyasztókra számít A múlt év végéig 102 pályáza­tó* nyújtottak be az ener- «fcwaajú Beadás éatzerűsftó­sére a megyében. Eddig í*| millió forint értékű. m energiagazdálkodás éssze­rűsítését szolgáló pálj ázat valósult meg a megyeben. A testület megállapított» számos kezdeményezés szü­letett a másodlagos energ ks<> hordozók hasznosítására s megyében. Előnyt a gazdaságosabbnak Az energiagazdálkodás ha­todik ötéves tervi akció­programja kimondja: a jö­vőben — a koksz kivétele­vei — a szilárd tüzelőanya­gaik felhasználásának nö • vekedésével számolnak a megyében. El kell érm, hogy olyan telephelyek léte- süljenát, amelyek mennyi­ségben és választékban ki­elégítik az igényeket Indo­koltnak találta a testület-, az üzemanyag- és fütőolajeila- tó hálózat mérsékelt ütemű fejlesztései is. Igában meg­kezdődött a töltőállomás építése es szükség van erre Böhönye körzetében is. Több település kapott enge­délyt a vezetékes gázszol­gáltatás megszervezésére. Az ezzel kapcsolatos kivite­lezés és a fogyasztók be­kapcsolása lesz a következő időszak fő feladata. Tab gázellátását valószínű, hogy Tolna megyei kooperációvá 1 lehet megoldani. Kiemelt feladatnak tekintette a tes­tület, hogy október közepé­re elkészüljön a második kaposvári gázátadó állomás. Azokon a településeken, ahol van már földgázszol­gáltatás, szorgalmazni kell — a helyi erőforrások {el­használásával — a vezeték további építését A vilia- mosenergia-ellátásban a biz­tonságnak fokozását tekin­tik a legfontosabb feladat­nak. Dr. Laklia Tibor, az Ipari Minisztérium főmér­nöke hozzászólásában kifej- tétte: a megyei akcióprog­ram — összhangban a kora mányprogrammal — a fo­lyékony energiahordozók­kal való takarékoskodást as a helyi lehetőségek fokozot­tabb kihasználását helyezi előtérbe. A ma feladatainak megoldása mellett foglal­kozni keil a holnap lehető­ségeivel, a termálvizek S»«öároi /

Next

/
Thumbnails
Contents