Somogyi Néplap, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-02 / 52. szám

Zenei óvoda kicsiknek Óvodás gyerekek ze­nélnek, énekelnek — és természetesen játszanak — esténként Budapesten a Fővárosi Művelődési Házban. A három-hat éves nebulók hallását és ritmusérzékét fejlesztő szakkört dr. Mihályi End- réné zenepedagógus ve­zeti. E foglalkozásokon — ahol Kodály világhírű módszerét alkalmazzák — a jó hallású apróságok zenei alapképzést is kap­nak. Nagyatádi elképzelések Közős akaraton iskola, művelődési központ A sokoldalúan képzett, teljes emberért együtt keli munkálkodniuk mindazok­nak, akik felelősek a jövő­ért; a közművelődés intéz­ményeinek vezetői úgy te­hetnek a közös célért töb­bet, ha megtalálják egymás­hoz az utat, közös stratégiát dolgoznak ki, s a megtalált formákat élettel telítik. A művelődési ház és az isko­lák együttműködéséről fag­gattuk Ludán Imrét, a nagyatádi Gábor Andor Mű­velődési Központ igazgatóját. Beszélgetésünk végére ki­rajzolódott egy kép a ma állapotáról, s felvázoltatott a holnap is, egyelőre az igé­nyek szintjén. — Miyen láncszemekkel kapcsolódik « művelődési intézmény Nagyatád isko­láihoz? — Ügy mondhatnám: élő láncszemekkel. Ebben az évben kísérleti jelleggel a két általános iskolában és a gimnáziumban havi tiszte­letdíjjal segítünk egy-egy pedagógust, aki a szerve­zést, a közművelődési pro­pagandát tevékenységével segíti Kolma Irén az 1. számú, Horváth Lászióné a 2. számú általános iskolá­ban, Rácz Mária pedig a gimnáziumban segíti a mi munkánkat is. Ez szinte na­pi, élő kapcsolatot jelent. Ha beválik, szeretnénk fej­leszteni ezt az együttműkö­dési formát a kollégiumban és a szakmunkásképzőben is. Bár ezekben közművelődé­si feladatokkal megbízott nevelők is működnek. Mű­velődési központunknak az a törekvése, hogy olyan kisközösségeket működtes­sen, támogasson, melyekre az iskoláknak nincs lehető­ségük. Például: textilszövés, rajz-képzőművészet, bábját­szás stb. Van úgy, hogy mi adjuk a helyet, anyagot; máskor az iskolák, ez utób­bi esetben is tevőlegesen tá­mogatjuk a kisközösségeket. A repülőmodellező és tech­nikai kör működéséhez pél­dául az 1. számú általános iskola adja politechikai he­lyiségét, de mi tartjuk fenji. A gimnáziummal közös vál­lalkozás volt hat-nyolc évig a történelmi kör, most már képesek működtetni „házi­lag”. A számítástechnikai kört mi finanszírozzuk, ők a gépeket biztosítják; a So­mogy megyei Pedagógiai In­tézettel is tartjuk a kapcso­latot e témakörben. A kis­gyermekek művészi torna óráinak a gimnázium ad termet, ők viszont az ünnep­ségeiket tartják nálunk. Kölcsönösnek érzem a bi­zalmat. —. Mit biztosit még a fiataloknak a művelődés háza? — Természetesen itt tart­ják a filharmóniai hang­versenyeket. mi úgyszólván minden anyagi szemponttól eltekintve szervezzük-ren- dezzük ezeket. A színházi előadásokra, is itt kerül sor. Ezekre a környező iskolák­ból, Somogyudvarhelyről, Szobról, Háromfáról, Ta- ranyból is jönnek a gyere­kek. Jövőre megpróbálunk önálló előadást szervezni nekik. Az óvodásokat báb­előadásokra várjuk évente kétszer, ezenkívül pedig a mi három csoportunk al­kalmanként kijár hozzájuk szórakoztatni őket. Hogy a nagyobbakról is essen szó: a gimnáziumból átlagosan kilencvenen, a kollégiumból negyvenen látogatják a szín­házi előadásokat. Meg kell keresnünk a módját közö­sen, hogyan léphetnénk itt is tovább .., Engem az is elgondolkodtat, hogy a ze­neiskolában évente húsz- harminc tanuló végez. Ez tíz év alatt körülbelül két- háromszáz gyereket jelent. De hol vannak ezek a hang­versenyekről? Meg kell ta­lálnunk őket; fel kell olda­ni elszigeteltségüket. — Tulajdonképpen már a terveknél tartunk. Milyen elképzeléseik vannak a kap­csolat tökéletesítésére? — Ki kell dolgoznunk a szombat-stratégiát. Azt ta­pasztaltuk, hogy mostaná­ban már nemcsak a hét vé­gére, de péntek délutánra, estére is egyre nehezebb be­csalogatni a gyerekeket, fiatalokat Példát mondok: komplex szombat délutáni programokat szerveztünk. Ebben filmművészeti érté­kek vetítése, egyéb közmű­velődési célokat segítő prog­ramok mellett diszkó szere­pelt A fiatal kifizette a be­lépőt, de csak a diszkóra jött be. A kisebbek foglal­kozásain átlagban heten- tizen jelennek meg. Kutat­tuk az okot • rá kellett ébrednünk, hogy az embe­rek még nem alakították ki a helyes szabadidő-felhasz­nálási szokásokat. Érveik tulajdonképpen érthetők : a szombati otthoni munkát, ha másfél-két órára meg­szakítják azzal, hogy a gye­reket elhozzák a művelődé­si központba, akkor oda a napjuk, hiszen „kettésza­kadt”. — Mit lehet tenni? — Vannak elképzeléseink a azorosabb együttműkö­désre. Ezek talán furcsának hatnak első hallásra A KISZ-szel, az úttörőcsapa­tokkal, a napközivel szeret­nénk szorosabbra vonni a kört Olyan közös szakrajt létre hozni például az úttö­rőcsapat keretén belül, amely segítene a szervezés­ben, propagandában, ugyan­akkor a tagjai megismer­kednének a közművelődés módszereivel. Segítenének nekünk például a kiállítá­sok anyagának őrzésében ; ezért mi kedvezményeket biztosítanánk nekik rendez­vényeinken. Közvetlenebb kapcsolatba kerülnének az intézménnyel. Kiscsoport­jaink és a napközik között is meg kell találni annak a módját, hogy koordinálni lehessen: a hét bizonyos napjain szakkörökbe irá­nyítva ezek jelentenék a napközis szabad idő kitölté­sét A tevékenységnek egy­másra kell épülnie a komp­lex nevelés érdekében. Az iskolának, a szakfelügyelet­nek és a pedagógiai inté­zetnek közösen kell mun­kálkodnia a siker érdekében velünk, s mi keressük is az utat hozzájuk. Most még fönnáll az egymás mellet ti- ség veszélye, hogy ugyanazt nyújtja egyik is, másik is. Miután a célunk közös, mi is felelősségünknek érez­zük annak a kétszáz gye­reknek a sorsát, aki Atádon tölti a nyarakat. Tenni kí­vánunk a tartalmasabb nyár érdekében; be tudnánk se­gíteni mondjuk egy napkö­zis tábor közművelődési programokkal való ellátásá­ba éppúgy, mint most év közben egy-egy foglalkozást illetően. I* L. Üjabb hónapot kezdtünk, a tavaszvárót. Az időjárás engedni látszik vágyaink­nak, s remélhetőleg hama­rosan a szekrénybe kerül­hetnek a na gy kabátok. Megkezdődhetnek a túrák, a városkörnyék tavaszi fölfe­dezése. Szükségünk is lesz rá, hiszen a jövő héten már nőnapi hóvirágcsokrot kell szednünk. A marcali művelődési köz­pont szervezésében holnap délután háromkor a helyi gyermekélelmezési központ­ban kerül sor művészeti szemlére. Versmondók, éne­kesek, táncosok, humoristák lépnek föl. Másnap délelőtt Nagyszakácsiban a községi művelődési házban tartják a területi bemutatót. A mar­cali Múzeumban Péter János kaposvári fotóművész képei kalauzolnak bennünket a gyimesi havasokba, a kalo­taszegi falvakba, s Erdély más gyönyörű tájadra. Nagyatádon holnap dél­után kettőkor a kicsiket várják a művelődési ház­ban. A játszóházi móka mellett most a báhkészrtés rejtelmeibe engedik bepil­lantani a kisiskolásokat, s utána az elkészült bábokkal versenyt rendeznek. Barcson az ifjú horgászok számolnak be egymásnak arról, ki volt ügyesebb ta­valy a Dráván a pecázás- ban. Holnap háromkor lesz az összejövetel, amelyet egy filmvetítés is színesít. Este zártkörű rendezvény színhe­lye lesz a művelődési ház, a vízügyi dolgozók báljára kerül sor. A háziban a hét végén is láthatók a nagy­atádi amatőr festőnő, Me- zey Mária kedves hangula­tokat idéző festményei. Hét­fői előzetes : a felnőtt fil­harmóniai bérlet keretében az új Budapest vonósnégyes mutatkozik be hét árakor a zeneiskolában. Siófokon a Dél-balatoni Kulturális Központ hét végi programja: holnap este hét órakor a siófoki rosszullá- tók baráti klubjának tagjai találkoznak. A Landini együttes hét évszázad ze­néjéből szólaltat meg dal­lamokat korabeli hangszere­ken. Az emeleti galériate- remben a káro6 szenvedé­lyeket megörökítő gyermek­rajzok kiállítását láthatjuk. Fonyódon még a téli to­vábbképzések keretében a művelődési ház ad otthont holnap délelőtt kilenckor az ifjúsági klubvezetők tanfo­lyamának, Ugyancsak klub­vezetőit — most a megyeiek — találkoznak a Somogy megyei Művelődési Központ klubjában szombaton ki­lenckor. Lórincz L* László Jég hatan I T — Azt a sok szart? 27. Minek az magának? I I — Tüzelni — mondta apám közömbösen. — Na, arra az egyre csak­ugyan jó — bólintott, és az orosz felé fordult. — Majd szólok neki... Csak aztán idefigyeljen ... Semmi hé- kula! Értjük egymást? Be­mehetnek az udvarba a székdarabokért, meg amit találnak, de az épületbe szi­gorúan tilos a belépés. Ért­jük? — Persze — bólintott az öregem. — Nincs nekünk semmi keresnivalónk oda­benn. — Hát azért — mondta a férfi, és a katonához lé­pett. — Tovarls ... Dva csclovek ... Ezek — és az ujjaival mutatta, hogy pon­tosan ketten vagyunk. — Ittyi fáért... Csupa szar, szúette fáért... Ponyemá- jes? Szú ... Az orosz türelmesen meg­várta. amíg befejezi aztán megrázta a fejét. — Njre ponyemá jú ... Sto szú? — Dva eselovek . .. Hara­so cselovek ... Csak fáért. A katona újra megrázta a fejét — Nyem szobod .. 1 — Csak az udvarba men­nek ... Nyet doma ... csak udvar. — A... dvor! mondta a katona és bólogatni kezdett, aztán felénk intett; — No, davaj dvor ... S amíg ki nem p irkádt toltuk a targoncát, hogy majd beleszakadtunk. Kilencszer fordultunk azon az éjszakán. Masnap egész délután Te­réz mellett feküdtem a par­ton és szinte magamon ki- vul voltam a vágytól, hogy a karjaimba öleljem. A part azonban tele volt fürdő- zőkkel, a banda is a homo­kon hevereszett, Gulyásék- nak pedig eszük agaban sem volt újra meglátogat­ni szolnoki rokonaikat. Lopva megcsókoltam a kezét és könyörögve néz­tem a szemébe. — Nem bírom. Egyszerű­en nem bírom ... Aggodalmas arccal sut­togta: — De hát mit csináljak? — Gyere el hozzánk! — mondtam, de magam is tudtam, hogy lehetetlen, amit kérek. — Jól tudod, hogy nem lehet, kedves — suttogta, és lehelletnyi csókot nyomott a tenyerembe. Ekkor mentőötletem tá­madt. — Gyere ki estei — Hová? — Hát ide, a partra. Ho­zok egy pokrócot, most már meleg van éjszaka is. 'Mondj valamit Gulyásák- nak! Vagy akarod, hogy inkább megszöktesselek? Elmosolyodott, és felém fordította a fejét. — Jövök én magamtól is ... Fölpattantam a homok­ról, és belevetettem magam a vízbe. Addig úsztam, amíg szinte karnyújtásnyi­ra nem volt előttem a má­sik part, • • • Másnap reggel apám be­jött a szobámba és szem- öidökráncolva téblábolt kö­rülöttem. Bar úgy tettem, mintha határozottan ké­szülődnék valahova, az öre­gem azonban, ha egyszer a fejébe vett valamit, nem ingathatta meg semmi. Türelmesen megvárta, amíg megmosakszom a la­vórban ; közben elégedet­ten bámulta széles váltaí- mat, s kicsinek aligha mondható, egynyolcvanas termetemet. Amikor kész lettem a mosakadással, felém nyúj­totta a törülközőt a követ­kező baljóslatú félmondat kíséretében : — Idefigyelj, Mllnarik. 1 : Leroskadtam az ágy szé­lére. — Mondja, Faterkám . 1 Az öreg rám emelte ég­színkék szemét. — El kéne hozni azt a két nagy szekrényt is ... Nagyot fújtam a levegő­be... — Hát nem maga mond­ta, hogy teherautó nélkül nem lebet? Vagy darabol­juk fel és rakjuk kéziko­csira? Ha nem tudná le­érettségiztem, és rámférne egy kis pihenés ... Más ember a fiát... Fölemelte a mutatóujját, — Ne lármázz, Mlinarik! Megvan a teherautó. — Teherautó? — Az bólintott az öreg, — Míg te a Tisza-parkm a lányokat hajszolod ... (Folytatjuk) A kaposvári programok ajánlása előtt említsük meg . a szennai táncházait. Szom­baton este hatkor a műve­lődési házban a Kerékkötő együttes muzsikájára Ta­kács hászlóné mutatja be a fiataloknak a délszláv tán­cokat. Kaposváron az ÉDOSZ Művelődési Ház Unió ifjú­sági klubjában ma este hat óraikor „Az én estem”-soro- zat folytatódik. Vasárnap .a mohácsi busójárásra utaz­nak a klubtagok. Két kiállí­tásnak is otthont adnak egy időben az ÉDOSZ-ban. Lent a Delta szövetkezet termék- bemutatója, az emeleten pedig a kaposvári Compur fotóklub pályázatának ké­ped láthatók. (E heti fotónk is itt készült Balogh László Önarckép című kompozíció­ja látható.) A Latinca művelődési központban szombaton dél­előtt lesz a megyei gyer­mekjáték-, tánc-, hagyo­mányőrző együttesvezetők tanácskozása, olyan orszá­gosan közismert előadókkal, mint Foltin Jolán és Neu­wirth Annamária. Ugyan­csak a Latinca programja : a nyugdíjas pedagógusok klubjában ma író—olvasó találkozó lesz. Vendég: Tari János■ A Kilián- ifjúsági házban holnap délelőtt ki­lenckor éneklő rajok me­gyei bemutatóját hallhatják — láthatják — az érdeklő­dők. A Somogyi Képtárban Vecsey Csaba festő mutat­kozott be a nagyközönség­nek. A Mozi múzeumban a Párbaj című amerikai ka- landfillmet vetítik. A Csiky Gergely Színházban ira há­romkor Hoffmann mesejá­téka, a Diótörö keriü szín­re Gothár Péter újraértel­mezésében. Holnap este fél nyolckor A kert, Spiró György új drámája megy. Vasárnap délután háromkor Shakespeare Hamletját lát- natjuk Máté Gáborral a fő­szerepben. Tizenötéves a Madách A csehszlovákiai magyar írók műveinek kiadásával és a szlaváík, valamint a cseh irodalomból magyarra fordított írók műveinek pub- likálásáivail foglalkozó po­zsonyi Madách kiadó az idén ünnepli fennállásának 15. évfordulóját. Csupán Szlovákiában hat olyan könyvkiadó van, amely ma­gyar nyelvű könyveket ad ki. A Madách a másfél év­tized alatt összesen 657 ki­adványt. jelentetett meg, kö­zülük 211 magyar, 123 szlo-, vák és 186 csál szerző mű­ve.

Next

/
Thumbnails
Contents