Somogyi Néplap, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-02 / 52. szám
Terjednek a korszerű műszaki formák Somogy k eresk ernte Imi föladatai A megye kereskedelmi szervezeteinek célkitűzéseiről, a keresietekínálat közötti összhang megteremtésének lehetőségeiről, az alapvető fogyasztási cikkekkel való ellátás színvonaláról, vagyis a kereskedelmi hálózat bővítéséről és a személyi feltételek biztosításáról, a múlt év tapasztalatairól és az idei tervekről kérdeztük Dórt Jánost, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetőjét. — Célkitűzéseink lényegében megvalósultak tavaly. A kínálatban ugyan időnként — az országos helyzetképhez hasonlóan — hiányok jelentkeztek, de összességében javultak a vásárlási körülmények. Mintegy 16—17 ezer négyzetméterrel nőtt a boltok területe; olyan jelentős háttérlétesítmények léptek be, mint a Fűszért és a Dormis raktárháza, továbbá a fonyódi építőanyag-áruház. Üj színfoltot jelentenek a megye kereskedelmének életében a Balaton partján felállított térelemes pavilonsorok. A bereskedélem egésze aktívabbá vált, a termeltetés, a verseny fokozód ása, több új, a vásárlók számára kedvező folyamat megindulása jefleroezte a múlt évet. — Milyen feladatok hárúl- iwif a kereskedelemre az idén? — Az étetszrnvonal-poiiti- kaá célkitűzések megvalósításában két fő feladat hárul a kereskedelemre. Egyrészt a már bevált, hagyományos formák mellett az új működés- formák elterjesztése, az irányító munka és ezzel egyidejűleg az ügyvitelszervezés korszerűsítése, valamint az egyre erőteljesebben kibontakozó verseny ösztönzése. Másik feladatunk az ágazaton belül a tárgyi, személyi és szervezési arányok megfeleli kialakítása. — Az áruellátó tevékenységben mire kell a legnagyobb figyelmet fordítaniuk? — Elsősorban az alapvető cikkek, ezen belül is az olcsó termékek — az úgynevezett fehár áruk — beszerzési lehetőségeinek szélesítésére, de ezzel egyidejűleg az igényesebb kereslet kielégítésére is figyelnünk kell. Kiemelten foglalkozunk a megyei termeltetési háttér kihasználásával, főként az élelmiszer-gazdaság, de az iparcikkek területén is. A faivak, a kis települések ellátásának javítása, az idegen- forgalmi igények kielégítése szintén a fontos tennivalók közé tartozik. Ehhez nélkülözhetetlen a hagyományostól eltérő beszerzési források földerítése és igénybevétele. — Milyen lehetőségeik varrnak a hálózat fejlesztésére? — Elsődleges célunk, hogy a viszonylagos szűkös fejlesztési eszközöket azokon a területeken használjuk fel, amelyeken nagy az elmaradás. A rendelkezésünkre álló pénzt lehetőleg társítva, minél gazdaságosabban kívánjuk felhasználni. Terveink között szerepel például a Fészek áruház és a Centrum áruház megépítése a megye- székhelyen, éttermek és áruházak építése a megye más városaiban. Egy most induló program keretében a kis települések bolthálózatának javításához szeretnénk kérni a helyi lakosok segítségét ;.s. Tovább kívánjuk növelni a Balaton kereskedelmi hálózatát. A jól bevált térelemes pavilonprogram mellett nagyobb áteresztőképességű üzletek átépítésének előkészítése is folyik. — Lesz-e folytatása annak a kezd emén yezésnek, hogy az üzletek előtti térséget is hasznosítják egyes cikkek árusítására? — Feltétlenül, sőt azt szeretnénk, ha minél többen élnének ezzel a lehetőséggel. Fontosnak tartjuk, hogy fokozottabban vegyenek részt a boltok azokon a pályázatoké» amelyek anvagi támu » adnak a bolti tecnn ika-itecfenológia javításához. — Az új működési formák új szervezeti felépítést ’s igényelnek. Milyen változás tapasztalható e téren? — A szervezet korszerűsítése az elmúlt években már megkezdődött, összességében jó eredményeket értünk el. A vendéglátóipari egységek 35 százaléka működik új szervezeti formában. Terjed a költségvetéses rendszer, a jövedelemérdekeltségi rendszer pedig már túl van a kezdeti kísérleti szakaszon, az idén erőteljesebb kiszélesedésével számolunk. — A feladatok teljesítéséhez megvannak a személyi feltételek? — Az ismert utánpótlási és jövedelmi gondok ellenére kedvező változás, viszonylagos stabilizálódás tapasztalható e téren. A dolgozók bérezését szeretnénk az eddigieknél még jobban a teljesítményekhez kötni, es ott, ahol erre lehetőség nyílik, a központi bérfejlesztési lehetőségeket is igénybe veszik a vállalatok. Fontos feladatnak tekintjük, hogy az országos átlagot meghaladó szakképesítési arány a gyakorlatban jobban éreztesse hatását. Mert a feladatok nőnek, a vásárlók igényei fokozódnak. — A magánkereskedők nv- lyem szerepet töltenek be a megye ellátásában? — Mindössze 4-5 százalékát adják a kereskedelemben dolgozók összlétszámának, de feltétlenül szükség van tevékenységükre. Sajnos nem éppen kedvező a területi elosztásuk, a kis települések ellátását csak igen kis mértékben segítik, de mindenképpen színesítik a választékot, és bizonyos területeken versenyre késztetik az állami, szövetkezeti kereskedelmet. — A már említett szervezeti intézkedések mellett m:- lyen változtatásokkal kívánják javítani az ellátás színvonalát? — A legnagyobb vállalati egységek önállóságának növelésével, a szálloda és vendéglátó vállalatok, valamint az utazási irodák közötti együttműködés javításával, hatékonyabb formák bevezetésével és értékközösségek kialakításával. Ezek és az egyéb szervezeti, személyi, áruellátási feltételek biztosítása ugyanazt a célt szolgálja; javítani az ellátás színvonalál N. Zs. Vallatják a gépokat A költségkímélést segíti a bogiáriak szolgáltatása Ez már nem hagyományos gépjavító műhely — állapíthatja meg bárki, aki belép a Balatonboglári Mezőgazda- sági Kombinát gépjavító üzemének nemrég átalakított és „fölszerszámozott” Csarnokába. A traktor mögött műszerek: a tehergépkocsi mellett a viliódzó számú kijelzők az üzemanyag- fogyasziást, a motor teljesítményét mérik különböző terhelés, illetve sebesség mellett, amint a kerekek alatt megpördülnek a görgős hengerek... — Március elsejétől két műszakban dolgozunk, és műszakonként három szakemberünk végzi ezeket a munkákat: naponta tizenhat gépkocsi bemérése, a fogyasztást és a teljesítményt befolyásoló gépelemek beállítása a feladatunk — tájékoztat Csabai Janos üzemvezető. A műszerek nem hazudnak, a ki jelzett adatokkal nem lehet vitatkozni. A kombinátban mintegy négymillió forintért megvalósított beruházás költségeinek kisebb hányadát fedezi a kombinát, nagyobb részét támogatásként kapják, ugyanis az üzemanyagfo- gya^tás- és teljesítményméréseket szolgáltatásként végzik a bogiáriak, s a bemérő állomást a kaposvári autófelügyelet is igénybe veszi. összehasonlító adatok között tallózunk Soós Arpcyídaâ, a kombinát gépesítési főmérnökével. Ez idő szerint hatvan traktoruk és nyolcvan közúti járművük van; tavaly tízmillió forint körül volt a felhasznált gázolaj értéke, s ez az összeg megfelel annak, amit tíz évvel ezelőtt a teljes energict- költségre fordítottak. S az energiafogyasztás egyre több kiadással jár; tavaly milliót költöttek erre a célra, az idén 35 millióval számolnak ... — Az üzemanyaggal való takar ekoskonasra magunk kezdeményeztünk és dolgoztunk ki azóta máshol is eredményesen alkalmazott módszereket — mondja a főmérnök. — Az üzemóraszámlálóval kezdtük sok évvel ezelőtt, aztán hetvenhétben általánossá vált traktoraink üzemanyag-fogyasztásának a bemérése. Az üzemóra-számlálót már mi is forgalmazzuk, s eddig tizenegyezret szereltek fel szakembereink a gépekre. Jellemző a keresletre, hogy abból a kétezer-ötszáz műszerből, mely januárban érkezett az NSZK-ból, már csak négyszáz van a gazdaságban ... Miután az üzemfórum a népfrontnál Kaposvár tömegközlekedése Sok embert képviseltek azok ,aldk részit vettek tegnap a Hazafias Népfront városi bizottsága által szervezett fórumon, mely Kaposvár tömegközlekedését vitatta meg. Ipari üzemek, városrészek, lakótelepek képviselői hallgatták érdeklődéssel az előadót, De Sorgo Tibort, a Volán 13. sz. Vállalatának igazgatóhelyettesét, aki munkájuk, terveik mellett gondjaikról is szólt. Tagadhatatlan — még azok számára is, akik csupán bírálják Kaposvár közlekedését —, hogy amióta a helyi közlekedés megindult, a gondok ellenére is jelentős a fejlődés. Ezt bizonyítja többek között, hogy ma 42 autóbusz — köztük 20 csuklós — szállít je a kaposváriakat és a bejárókat munkahelyükre, otthonukba. Ezek a jármüvek naponta 5200 kilométert tesznek meg és 85 ezer utast szállítanak. Másfél évtizede erre a célra mindössze 29 autóbusz állt a kaposvári helyi közlekedés rendelkezésére. Az efenűít években a város fejlődésével, as éj üzemek, lakótelepek létrejöttével többször is átszerveztek a tömegközlekedést, hogy enyhítsék a már-már tarthatatlan zsúfoltságot. Bevezették a lépcsőzetes munkakezdést, meghosszabbították a reggeli és a délutáni csúcsidőt. Ám az ötnapos, majd a 40 órás munkahét bevezetésével újabb gondok jelentkeztek. A résztvevők szava bőt az tűnt ki, hogy megértik a vállalat gondjait, s többségük nem is állt elő teljesíthetetlen kéréssel. Hiszen hallhatták azt is, hogy a városi közlekedésre — járműveik és más eszközök beszerzésére — a vállalat az elmúlt másfél évtizedben 40 millió forintot költött. Néhány javaslat: Indítsák pontosan a buszokat, törekedjenek a menetidő betartására. Javítsák az átszállási körülményeiket, ne várakoztassák fölöslegesen az embereket. A távolsági járatok vegyék fel a városi megállókban várakozókat, Ira van hely a kocsikon, A buszvezetők tájékoztassák az utasokat a következő megállóról. Többen dicsérték mások bírálták a ,,pilóták”, az ellenőrök módszerest, magatartását, a gyakran használhatatlan jegy váltó automatákat. Egyes járatok sűrítését, más járatok útvonalának meghosszabbítását javasolták. Kérték, hogy menjen be busz a Kinizsi lakótelepre, létesítsenek a város főbb útvonalain több megállót, s helyezzék át a balesetveszélyeseiket. — Gyökeres változtatásra Kaposvár tömegközlekedésében nem törekszünk, s erre nincs is lehetőség. Az észszerű javaslatokat figyelembe vesszük, s amit lehet, meg is valósítunk — hangzott az igazgatóhelyettes válasza. A Volán képviselői hasznosnak értékelték a fórumot, amely munkájuk javításához nagyon sok ötletet adott. Klencsár Gabor, a városi tanács elnökhelyettese felszólalásában tájékoztatta a fórumon megjelentékelt: a város vezetősége következetesen törekszik a tömegközlekedés javítására, s az elhangzottak is szóba kerülnek a vb hamarosan sorra kerülő ülésén, amelyen ugyancsak Kaposvár tómeg- kózlekedesercü tárgyainak. anyagfogyasztás-mérési módszerünkről országosan is tudomást szereztek, javasolták: pályázzuk meg a bemérő állomás létrehozásának lehetőségét. Így terjesztettük ki — miután eredményesen pályáztunk, és támogatást kaptunk műszerek beszerzésére — a mérést, közúti járművekre is. A kör bővítése annál is inkább indokolt, mert a mezőgazdasági nagyüzemekben ma már legalább annyi közúti jármű — teher- es személygépkocsi, autóbusz — található, mint amennyi traktor, s ezek műszaki bemérése igencsak fontos. A közúti gépek ellenőrzése azonos módszerrel történik, mint a traktoroké, s a mesz- szemenően objektív minősítés kizárja a járművezetők és az üzembentartók vitáját például az üzemanyag-fogyasztásról, a nagyjavítás, a motorcsere szükségességéről. — Az idén januárban indult a próbaüzem a közúti jármüvek bemérésében, miután a Közlekedési Minisztérium erre bátorított bennünket, és megrendelésére az Óbuda Tsz legyártotta részünkre a szükséges műszert. A traktorokkal szerzett, illetve a hazai és külföldi kutatóintézetek tapasztalataira hagyatkozva vágtunk neki: országos hírű szakember, számos szakkönyv szerzője, dr. Flämisch Ottó végezte az első gombnyomást a nálunk létesített bemérő állomáson . .. Az eredményeket azonnal értékelhetjük a számítógépes adatjeldolgozás jóvoltából, így a vizsgálatot követően nyomban képet kapunk a jármű valamennyi műszaki tulajdonságáról. A módszerrel nemcsal: időt és energiaköltséget takaríthatnak meg, hanem a szubjektív tényezőket is kiszűrhetik a gép állapotának megítélésénél, és megtehetik a szükséges opera*fv intézkedéseké*. A „diagnózisból” megállapíthatják, meddig „él” még az adott munkaeszköz, mikorra kell alkatrészeket beszerezni az elhasználódott elemek pótlására. Igyekeznek elkerülni minden oktalan beavatkozást, s a műszerektől kapott tájékoztatást beépítik gépjavítási programjukba. A buszok, tehergépkocsik, személyautók, targoncák, daruk, földmunkagépek teljesítmény- és üzemanyagfo- gyasztás-mérése mellett természetesen továbbra is nagy gondot fordítanak a kombinát traktorainak és más gazdaságok erőgépeinek „vallatására”. Évente 120-130 traktort mérnék be a műhelyben, illetve esetenként a műszert a Bar- kassaaj „kitelepítik” távolabbi területekre is — így végeztek méréseket a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaságban és a Viticoop társulás taggazdaságaiban, például a záróárúi teeszbe« ta, Hensesz Ferenc InüaT kbfilrílőntárurilí' H A vásárlók könyvéről Többet kellene használni a vásárlók könyvét. Ezzel az óhajjal lepett meg nemrég egy kereskedelmi ellenőrzésekben jártas szakember. Hozzátette: sokan ragadnak tollat és írnak az újságoknak vagy a televíziónak, a rádiónak, ha egy boltban vagy egy vendéglőben sérelem éri őket. Az ilyen levelek útja hosszú, legtöbbször visszakerülnek az illetékes megyei felügyeleti szervekhez, s akkor már kideríthetetlen, hogy mi is történt a panaszolt alkalommal. Viszont az említett könyvecske gyorsabb és biztonságosabb orvoslást hozhat. Nem vagyok szakember, tehát amikor beszélgettünk, bólintottam. Meggyőzőnek tetszett ez az érvelés. Később azonban, üres perceimben, néha eszembe jutott a gondolatsor, s egyre inkább úgy éreztem: ismerősöm ezúttal tévedett. Logikus ugyan, amit mondott, ám az egész következtetést megelőzi egy nem említett alapellentmondás. Arra jutottam, hogy valóban nem kellene a tévének, a rádiónak, az újságnak írni, ha például tíz deka párizsinak négy vége van a csomagban. De — és szerintem itt a buktató — a vásárlók könyvébe sem kellene írni. Mivelhogy végsö- sorofi ez a minden boltban ott található füzetecske maga a megtestesült bürokrácia, az antikereskedelem jelképe, a fölösleges találmányok legkiválóbbika... Régen rossz az már, ha egy kereskedő a panasz meghallgatása, valamint\ ott, helyben és azonnal való „orvoslása” helyett egy indigóval ellátott füzetet dug a vevő orra alá. Közhely már, amit az öreg kereskedők mesélnek; a vásárlónak akkor is igazat adtak, ha izgága, kötekedő ember volt és akár másnaponként csinált kalamajkát a boltban . . . Bizonyára ez sem egészén igy történt, mégis jelez valamit a legenda. Mégpedig azt, hogy a kereskedelem és a bürokrácia egymástól teljesen idegen dolog. Az előbbi alaptulajdonsága — ha valóban haszonra akar szert tenni — a gyorsaság, az igényekre való azonnali válaszadás minden helyzetben, az utóbbié a lassúság, az erők felőrlése és a változatlanságban való mérhetetlen bizalom. Egyelőre van vásárlók könyve. Főképpen azért, mert a kereskedelem még a mainál is gyengébb állapota idején nyúlt ehhez a sportszerűtlen eszközhöz, hogy a megjobbílásáért küzdők ellen eséllyel vehesse föl a harcot. A panaszkönyv neve azóta megszelídült, a lényeg viszont nem változott. (Nem ez az első rossz módszer, amely polgárjogot szerzett minálunk.) Csakhogy most 1984-et írunk, és azt hiszem, itt az ideje, hogy a kereskedelem leszokjon a jobbításáért küzdők elleni harcról. Ezt a leszokást pedig nem szolgálja a vásárlók könyve, amely inkább . fölmenti a bűnöst — elodázva a büntetést —, mintsem jobb magatartásra bírná. Levél a tévének, beírás a vásárlók könyvébe ... Egyre megy. Mindegyik olyan, mint a pótkávé. Ize van, de tartalma semmi. Most aztán jó mérgesen beírunk ide vagy oda .. . Majd egyszer történik valami. S közben megsértőink, becsapóink mosolyoghatnak a hátunk mögött. Ok ugyanis tudják, amit mi az ilyen beírogatáskor elfelejtünk; aki időt nyer, életet nyer. L. P. SOMOGYI NÉPLAP
