Somogyi Néplap, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-15 / 63. szám

Ha a gyermek értelmi fogyatékos t ...és elfogult a szülő A betűk felismerése es összeolvasása megoldhatat­lan feladat a másodikos kis­fiú számára, s megerőltető is. Hirtelen elfárad, amikor egy mondatot kellene elis- mételrfie, szinte önkívületi állapotban jegyzi meg: el­aludtam. Az áthelyező bi­zottság tapintcrtos munka­társnője szünetet javasol, majd néhány tesztkérdés kö­vetkezik- Az eredmény jó­szerével értékelhetetlen az általános iskolai osztályozás szerint. Végül ismét játék: a fiúcska, mint két órával ko­rábban, ugyancsak a Keresd meg a párját feliratú doboz* húzza ki- Figyelme mere­ven egy tárgyhoz tapad, mint az értelmi fogyatéko­soknál általában. Ezután pihenni megy Amíg kifújja magát, dr- Kégl Petronellát, a bizottság orvosát faggatom. Tapaszta­latai hallatlanul gazdagok: az utóbbi négy évben csak­nem ezerötszáz kisgyerek fizikai állapotát, látását, hallását, idegrendszeri tu­lajdonságait vizsgálta meg A felderítés gondjai — A legkomolyabb gondot az értelmi fogyatékos gyer­mekek földerítése okozza. Sok család „vándorol”. A körzeti orvosok nem képe­sek „utolérni” őket, néme­lyik szülő pedig a felszólí­tás ellenére sem hajlandó arra, hogy csemetéjét a vizsgálatra elhozza- Hébe- hóba szigorú hatósági be­avatkozásra van szükség. Ezekben a családokban nem szokás -megőrizni a kicsi­nyek korábbi betegségeiről készített írásos dokumentu­mokat, a bizottság orvosa ezért gyakran kénytelen mindent az alapoknál kez­deni, a ködben tapogatózni­— Van-e összefüggés a gyermekek egészségi állapo­ta és értelmi színvonala kö­zött? — Nincs, vagy igen cse­kély. Kis pácienseim között éppúgy akadnak remekül táplált, izmos, egészséges gyermekek, mint satnyák, csenevészek. A testi vissza­maradottság rendszerint a cigánygyermekeket jellemzi- Általános ezekben a zárt közösségekben a fehérjehi­ány a kezdetleges étkezési struktúra következtében. Az apróságok többnyire a köte­lező védőoltásokat sem kap­ják meg szüleik felelőtlen­sége miatt- Ha a központi idegrendszer vagy az érzék­szervek fogyatékosságaira derül fény a vizsgálatkor, a bizottság orvosa specialistá­hoz küldi a kisiskolást. Csekély az esély Sajnos, fehér foltok is lé­teznek. A szellemi fogyaté­kosság esetleges genetikai előzményeinek földerítése Kaposváron lehetetlen,. ezért pécsi intézmény segítségét kell igénybe venni- A vizs­gálati eredmények pontos­ságának növeléséhez gyer­mekideggyógyász szakorvos alkalmazását is nélkülözhe­tetlennek találják az illeté­kesek, erre azonban cseké’v az esély. E hiányszakma képviselőit — mint Pordány Horváth Lászlótól, a megyei tanács művelődési osztályá­nak helyettes vezetőjétől megtudtuk — a jelenlegi érdekeltségi rendszerben ne­héz volna rábírni arra, hogy az állandó áthelyező bizott­ságnál helyezkedjenek el­Kapolka Pálné gyógypeda­gógus — akinek türelmét és szakmai felkészültségét el­ismeréssel, csodálattal fi­gyelte. a vendég a hosszas vizsgálat során — az ered­ményeket összegezi. A bűvös száz pontból a kisfiú het- venhármat szerzett. Verbális emlékezete egy hároméves gyermek színvonalán áll, az ábécé negyven betűjéből ötöt-hatot ismer föl első lá­tásra- Idegrendszerének el­lenállóképessége, felfogása nem ad lehetőséget az álta­lános iskolai tanulmányok folytatására A javaslat: át­helyezés a kisegítőbe- De vajon elfogadják-e a szőlők a diagnózist? — A törvény demokrati­kus jogokat ad az anyának, az apának akkor is, ha al­koholista, ha analfabéta, ha börtönviselt, s ez nem egy­szer, sem kétszer ment a kis nebulók rovására. De olykor a józan gondolkodá­sú intelligens szülők is ne­hezen veszik tudomásul a tényeket, nehezen hiszik el, hogy minden gyermeket úgy kezelünk, mintha a sajátunk volna. Egyszóval nincs bor­zalmasabb procedúra _ a gyógypedagógus számára, mint a szülők meggyőzése­A gyógypedagógusnő érde­kes fölismerése: az állandó áthelyező bizottság kis de­likvensei az országos átlag­nál jóval nagyobb arányban töltöttek el két-három esz­tendőt odahaza anyjukkal, a gyermekgondozási segély — és szabadság — intézményé­nek eredményeként. Úgy tetszik tehát: korántsem minden édesanya volt képes felnőni lelki és szellemi szempontból ehhez a világ- viszonylatban is szinte egye­dülálló szociális lehetőség­hez •.. Hat föllebbezés Az érvelés többnyire még­sem hatástalan: az elmúlt tanévben mindössze féltu­catnyi szülő — illetve há­zaspár — föllebbezett az át­helyező bizottság határozata ellen a Bárczi Gusztáv Százesztendős professzor Kisiégi Nagy Dénes müiuwir, a filozófiai tudományok dok­tora az idén ünnepli századik születésnapját. A közelgő ese­mény alkalmából ünnepi ülésen köszöntötte a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem állam- és jogtudományi kara. Felvételünkön: a professzor otthonában Gyógypedagógiai főiskolán­Tölgyesi Lajosné, a bizottság vezetője szerint a fővárosi szakemberek csupán azért fogadták el valamennyi eset­ben a szülők ellenérvei*., mert nehézséget okozott vol­na a gyermekek utaztatása a lakóhelyről az iskola szék­helyére is vissza. Előfordult persze ellenkező eset is : a szülők — hibás helyzetfelis­merés folytán — csemetéjük áthelyezését kérték a kisegí­tő iskolába. A bizottság — tüzetes vizsgálódás alapján — kiderítette, hogy a gyer­mek nem értelmi fogyaté­kos, csak hátrányos helyze­tű, s az anya, az apa kéré­sét visszautasította. Ellentmondásos tehát a kép- A világos árnyalatokat az áthelyező bizottság mun­katársainak felkészültsége és szorgalma adja hozzá, a sötéteket az iskolarendszer és az egészségügyi ellátás fentebb említett — zömmel objektív eredetű — fogyaté­kosságai: a genetikai hálózat fejletlensége, a gyermek - ideggyógyászok hiánya stb- Százalékos arányokat emle­getni az esetleges melléfogá­sokkal kapcsolatban bűn volna: az emberi sorsokat nem lehet statisztikai ada­tokkal mérni. Annak a kis­fiúnak a példája jut eszem­be — egy kaposvári lakóte­lepi iskola tanáraitól hallot­tam —, akiről ötödikes ko­rában derült ki, hogy értel­mi fogyatékos. A községben, ahol tanulmányait kezdte, a tanítónő • lel-kiismerei-furda- lás nélkül tért napirendre a kisfiú sikertelensége és de­viáns viselkedése fölött. Le­het, hogy a fiúcska élete e megfontolatlan kompro­misszum következtében fu­tott holtvágányra?! Minden jel, erre mutat • •. Vajon hogyan alakul az áthelyező bizottság kis pá­cienseinek és védenceinek további sorsa? Hogyan áll­nak helyt a kisegítő iskolá­ban vagy a Somogybán mű­ködő tizennégy korrekciós osztály közül valamelyik­ben ? Tanulnak-e szakimát később, alapítanak-e, ala- pithatnak-e családot? Dosz­tojevszkijjel szólva: itt már egy másik fejezet kezdődik Bizonyára nem lesz kevésbé izgalmas, mint az eddigiek Lengyel András NYITÁNY Ha a naptár mást mond is, magyar földön a tavasz első napja 136 esztendeje március 15-e. Ez a nap min­dig verőfényes (még akkor is, ha maradék téli szelek járnak csürdüngölöt, ha kormos az ég, vagy szakad az eső), mert nemzeti tudatunkban az: rügy fakasztó, bilincs- törő, tündökletes ünnep. Jelkép. Értelmezni oly egysze­rű. (Vagy csak egyszerűnek tetszik?) Megújul a termé­szet, s vele együtt a történelem is. Évszázados zsibba­dások, görcsök oldódnak, mélységekben, titkon érlelt sza­vak mondatnak ki. A természet madárfüttyel, a nép himnuszokkal köszönti a szabadság napját. És a roppant tél ezen az ünnepen ugyancsak jelképpé válik: a népek szellemi és fizikai erejét fölprédáló zsarnokságé. A hagyományos kokárda feltűzése pillanatában neve­ket mondunk, ugyanazokat, mint apáink, nagyapáink. Petőfi: e tulajdonnév szinte rokon értelmű a „láng” sza­vunkkal. Vasvári, aki pár hónappal később — miként a Nemzeti dal szerzője is — vérét adta a forradalom esz­méiért., Jókai: a nagy idők krónikása s egy nemzet vi­gasztalója mély gyászban. A börtönből kiszabadított Tán- csics Mihály, aki éveit tekintve idősebb volt a márciusi if jaknál, de politikai látása oly élesen pásztázta végig a szentszövetségi éjszakát, hogy pillantására szeme elé kapta öklét az önkény. Kossuth, aki a forradalom „há­ta mögött” megszavaztatta az új törvényeket, a „Tekin­tetes Karokkal és Rendekkel", amelyek addig oly szí­vósan álltak ellent a reformtörekvéseknek, s a többi kö­zött Kölcseynek, Széchenyinek, Wesselényinek... Meg­idézzük a szemben álló tábort is, élén Habsburg V. Fér- dinánddal, akinek csökött szellemiségét már uralkodásit idején anekdoták hozták hírbe. De hiábavalónak bizo­nyult Metternich herceg ördögi okossága is... Ö kancel­lársága végül álruhában futott világgá a népek tavaszi láza elől. És Lamberg, kinek „szívében kés”, és Latour hadügyminiszter, kinek „nyakán kötél” és a pesti hely­tartótanács atyaúristene, aki „sápadt vala, és reszketni méltóztatik” a márciusi zivatarban. A,z úgynevezett vér nélküli polgári forradalmat követő szabadságharc — történelmünk dicső k<H esztendeje — sok áldozatot, vért követelt, majd tragikusan elbukott. Ám a helytállás példája örök fényű, s a nagy nap em­léke ma már sallangmentes bennünk. Az idők során le­hullt, lepattogzott róla minden cikomya, aranyfüst, na­cionalista máz. A márciusi ifjak nem tiltakozhattak, ha méltatlanok hivatkoztak rájuk, * a segesvári csatamezön röggé vált Petőfi sem emelhette fel az öklét, ha a min­denkori önkény hozsannával gyaJázta, amikor a demok­ratikus álarcban kellemkedő diktatúra kicifrázott „haza- fisága” mögött a mettemichi machina lapult fekete-sár­gán, megannyi álakban __ Ma már’ úgy tetszik, való­b an egyszerű az 1848-as forradalom történelmi jelentő­ségét értelmeznünk. Csaknem négy évtizeddel meghaladták már a 100 esz­tendőt a márciusi ifjak. Még. sincs matuzsálemi szakál­luk, tizen- és huszonévesek ma is valamennyien. A ma­gyar história pedig 1848 óta folyton Petőfi évszakát, a tavaszt hívja segítőtársul a mindent megújító, minden nyűgöt, elavultat útszélre söprő forradalmaknak. 1919. március 21.: tavaszi ünnep. 1945. április 4.: tavaszi ün­nep ... örvendezzünk március idusán, mert az egykori forradalmárok jelenkori követői, a falvak, városok fiatal magyarjai ma nyitják meg ismét a forradalmi ifjúsági napok rügy fakasztó, szépséges, erőtől duzzadó rendez­vénysorozatát. A fényes szellők megint fölkerekednek, belehasítanak a mozdulatlan levegőbe, miután megtépett, lenyesegetett szárnyaikat újranövesztették. Fáradhatatla­nok. Magyarország legeldugottabb zugait is bejárják, ha úgy akarja az ifjúság 1984 tavaszán. Snvomfí András Az országos döntőbe kerültek Gimnazisták a környezetvédelemért Kaposváron, a Munkácsy gimnáziumban különös szak­kör működik. A diákok egy csoportja a környezetvéde­lemre, a városi levegő és víz szennyezettségének vizs­gálatára fordította figyel­mét. Tavaly ősszel az OKHT Csak egy földünk van cím­mel vetélkedőt hirdetett a hasonló érdeklődésű diáikok Lőrincz L* László Jég hé 38. — Éspedig? — A nemzetkö- i helyzet első­sorban. A németeket nem az oroszok verték meg egyedül, hanem az ango­lokkal, amerikaiakkal, sa­többikkel együtt. Azok pe­dig aligha tűrik el, hogy Kelet-Európában kommu­nista államok szülessenek. Oroszország annyira kivér­zett a háborúban, hogy kénytelen lesz engedni ne­kik. így hát, aki a kommu­nisták közé áll, nem biztos, hogy jó lóra tesz. — És a másik lehetőség? —• A másik lehetőség számomra vatósabbnak tű­nik. Ez pedig az, hogy a hatalmi űrt a középosztály fogja betölteni. Már for­málódnak a polgári pártok, a kisgazdákkal az élen. Ha az oroszok hazamennek, egyedül csak a polgári pár­tok lesznek képesek át­venni a hatalmat. — Akkor hát a legegy­szerűbb minél gyorsabban belépni a kisgazdák közé... Bár nem mondtam egé­szen komolyan, mégis el­mosolyodott a naivságo- mon. — Van egy elvem — emelte fel az ujját. '— Csak nem elsietni sem­mit! Mindent meggondolni, mindent megfontolni, mint ahogy apostoli királyunk mondotta volt... Amíg te ... hm ... szóval az utóbbi időben elolvastam néhány elméleti munkát a nyugati társadalmakról. Mert hiszen világos, hogy az lesz a minta, amely után a ma­gyar társadalom felépül. S amikor elolvastam, rádöb­bentem valami nagyon fon­tos dologra. — Mire? — kérdeztem éledő kíváncsisággal. — Hogy a mi polgári párt jaink képtelenek lenné­nek végigvinni egy polgári átalakulást. Hogy miért? Azért, mert megfertőzte őket az egész régi, feudáPs világ. Mit akarnak a mi nagydumájú, középosztály­beli politikusaink? Hata­lomra kerülni, aztán pedig majmolni az arisztokráciát, amelyet kitúrtak a hata­lomból. A középosztály ép­pen olyan rothadt, mint az arisztokrácia. Nem tehetsz egyetlen lépést sem, hogy bele ne akadj a kapcsolatok olyan bonyolult hálójába, amely lehetetlenné teszi az igazi tehetség mindenáron való érvényesülését. Csak bámultam. Honnan a fenéből szedte ez ezeket? És hogyan tudja egyáltalán megjegyezni ? Blaskovks közbem zavar­talanul folytatta. — A középosztálynak gyö­keresen át kell alakulnia, ha vezetni akarja az orszá­got. S a feudális kapcsola­tok fékező én mindent meg­rothasztó rendszere helyére egyetlen elvet kell állíta­ni... —És mi lenne ez az etv? Látszott rajta, éivezi szel­lemi fölényét. — A pénz. A feudális arisztokrácia uralmát a pénzarisztokráciáé fogja felváltani., S a pénz arisz* tokratái a középosztályok azon fiaiból verbuválód­nak majd, akik tehetsége­sek, s akik képesék meg­látni az új lehetőségeket, alkalmazkodni a kor pa­rancsához. — S mi ilyenek vagyunk? Büszkén kihúzta magát. — Naná. Legalábbis ilye­nek leszünk. És máris van egy óriási előnyünk a töb­bivel szemben. — Előnyünk? — Hát persze. Az, hogy mi már tudjuk, mit aka­runk. Míg a többiek csak toporognak, az oroszok kö­zül sündörögnek, vagy va­ri Hálnak, hogy melyik párt­ba lépjenek be, mi a ma­gunk útját fogjuk járni. CFoiytatjuk.) számára. Az előzetes írásc6 munkák alapján a Munká­csy gimnázium hat csoport­ja bejutott a verseny dél­dunántúli területi fordulójá­ba, mélyet február végén rendeztek < Pécsen. — Milyen pályamunkákkal indultatok? — kérdeztük a résztvevő diákoktól. — Mi a légszennyezés és a növényzet összefüggésed­ről intünk dolgozatot — mondja Márton László, az egyik háromtagú csoport tagja. — A városban és kör­nyékén négy különböző, mé­rőhelyet létesítettünk, ahol a Köjál-tél kapott műsze­rekkel az egyes szennyező anyagok koncentrációját vizsgáltuk. — Mi lett az eredmény? — Megállapítottuk, hogy a por és a kanom a város környéki szeméttelep köze­lében szennyezi legnagyobb mértékben a levegőt. Ugyan­akkor a kén-, szén- é6 nit- rogénoxid koncentráció a te­lepülés központjában lépi túl a megengedett mértéket. Dolgozatunkban ezek után kifejtettük, mely területeikre milyen fafajtákat érdemes telepíteni — hiszen míg az egyik növény nehezen tűri a légszennyeződést, más fa­fajták alkalmasak a levegő tisztítására, fölfrissátésére. — A dél-dunántúli terü­leti versenyen első helyezést ért el a gimnázium harma­dik D osztályos csoportja, Fehér József, Marton Ervin és Nagy Zsolt. T5 miiyen dolgozattal indultatok? — Munkánkban a gépjár­művek gázkibocsáiását, il­letve ennek a környezetre és az emberre gyakorolt ha­tását elemeztük. A dolgozat­hoz a Búvár, az Élet és Tu­domány atnu folyóiratok ból, valamint a Köjál által rendelkezésünkre bocsátott szakirodalomból gyűjtöttük az anyagot. A KPM is se­gítség linkre volt. Vizsgáltuk az egyes motarfajtáfc által kibocsátott gázok veszélyes­ségét az emberi szervezetre Megállapítottuk, hogy Ka­posváron a levegőben levő kipufogó gáz sűrűsége két helyen lépi tűi a megenge­dettet: a vasútállomás előtt és a Füredi úti csomópont­nál. — A pécsi terüietí sélej- fcezőn milyen feladatokat kaptatok? — Különféle szóbeli fel­adatokat kellett megolda­nunk, tesztkérdésekre vála­szolnunk a levegőszennye­zéssel kapcsolatosan. Az egyik fordulóban ddaképeket kellett felismernünk. A zsű­ri — amelynek elnöke de. Szabó Lajos, az OKTH fő­osztályvezetője voit — nagy tetszéssel fogadta a témával kapcsolatos figyelemfelkeltő piakátterveinket. — Az első helyezett cso­port továbbjutott az április elején rendezendő országos döntőre Hogyan készültök erre? — A döntőben a légszeny nyezés mellett a hulladékok­kal kapcsolatos ismereteink­ről is számot kell adnunk. A felkészülésben biológiai-ké­miai szakis tanáraink, Elek Sándorné és dr. Miklós Endróné irányítanak minket. Továbbra is sok segítséget, szakfcönyvet kapunk a Kö­jál-tói. T. K. •

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents