Somogyi Néplap, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-11 / 35. szám

NÉPLAP 1984. február 11., szombat XL. évfolyam, 35. szám ■"">x V“-=o Arai 1,80 Fi Elhunyt J. V. Andropov Moszkvában pénteken közzétették a Szovjet­unió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa közleményét. A közlemény szövege a következő: A Szovjetunió Kommunista Pártjának Köz­ponti Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának Elnöksége és a Szovjetunió Mliááztertaná- esa mélységes rájdale-rvmal értesíti a pártot és az egész szovjet népet arról, hogy 1984. február 2-én 16 óra SO perckor hosszú betegség után, elhunyt Jurij VLagyimirovics Andropov, az SZKP Közpon­ti Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. Jurij Vlagyimirovics Andropovnat, a kommu­nista párt és a szovjet állam kimagasló személyi- cégének a kommunizmus esze;éjéért, a békéért ví­vott k'izdelem állhatatos harcosának emléke mind­örökre megmarad a szovjet emberek, az egész ha­ladó emberiség szívében. A magyar párt- és kormányküldöttség tavaly júliusi látogatá­sának egy meghitt pillanata. Kádár János a moszkvai tár­gyalásokon átnyújtja Jurij Andropov Magyarországon megje­lent beszédeinek gyűjteményes kiadását. (MTI-fotó: — telefotó—KS) 1984. február 9-én, életé­nek 70. évében hosszas be­tegség után elhunyt Jurit VLagyimirovics Andropov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök - jegének elnöke, a Szocialis­ta Munka Hőse. A kommunista párt és a szovjet állam, a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom kimagasló személyi­sége távozott él az élők so­rából. Nevével elválasztha­tatlanul összekapcsolódik a part és a nép egységének további megszilárdítása, a fejlett szocialista társadalom korszerűsítése. a népjó'él emelése, hazánk gazdasági es: védelmi erejének növelé­se, a békeszerető lenini kül­politika megvalósítása. Jurij Vlagyimirovics And­ropov 1914: június 15-én született vasutas családban, a sztávropóli határkerülét Nagutszkaja állomásán. 18 éves korában kezdett dol­gozni, az Észak-Őszét Auto­nóm SZSZK Mozdok nevű párosában volt munkás. Ugyanebben az időben, lójá­ban belépett a Lenini Kom- szomolba. Miután 1932-bcn megkezdte tanulmányait a Ribinszki Hajózási Techni­kumban, a tanulással egy- időben matrózként dolgozott a Volgái Hajózási Vállalat hajóin, volt kormányos, és első tiszt. Később a Petroza- vodszki Állami Egyetemen tanult, elvégezte az SZKP Központi Bizottsága mellett működő legfelsőbb pártisko­lát. 1936-ban J. V. Andropovot megválasztották a jaroszlavli területen lévő Ribinszk va­ros Hajózási Technikumá­nak függetlenített Komszo­mol-titkárává. Röviddel ké­sőbb a Ribinszk városában lévő Volodarszkij Hajógyár­ban lett a Komszomol-szer- vezője. 1937-ben J. V. And­ropovot a Komszomol ja- rosziavli területi bizottsága osztályvezetőjévé nevezik ki, azután titkárává, 193?- ben pedig első titkárává vá­lasztották meg. Ebben az év­ben lett a Szovjetunió Kom­munista Pártjának tagja 1940-ben J. V. Andropov Karélía Komszomol Bizott­ságának első titkára. A Nagy Honvédő Háború első napjaitól kezdve J. V. Andropov a karéliai parti­zánmozgalom aktív résztve­vője. A Komszomol illegális szervezésével, az ifjúság kö­rében végzett politikai mun­kával foglalkozik az ellen­ség által ideiglenesen meg­szállt szovjet területen; részt vesz harccsoportok átdobá­séban a frontvonalon, az el­lenség hátországában meg­valósított hadműveletekben. Azt követően, hogy Petro- cavodszk városát felszaba­dították a fasiszta hódítom «uralma alól, J. V. Andropov Ittá-ben pártmunkás lett.. megválasztották a Petroza- vodszki Városi Pártbizott­ság másodtitkárává, majd 1947-ben a Karéliai Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának másodtitkárá­vá. 1951-ben J. V. Andropov az SZKP Központi Bizott­ságának apparátusába kerül, ahol először a Központi Bi­zottság alosztályának inst­ruktora, később helyettes vezetője. 1953-ban a párt diplomá­ciai munkára küldte. 1954- ben kinevezték a Szovjet­unió rendkívüli és megha­talmazott nagykövetévé a Magyar Népköztársaságba. 1957-ben J. V. Andropovot az ÉZKP KB osztályvezető­jévé nevezték ki. 1961-ben a párt XXIJ. kongresszusán, majd azt kö­vetően mindegyik pártkong­resszuson J. V. Andropovot megválasztották az SZKP Központi Bizottságának tag­jává. 1962—1967 között az SZKP KB titkáraként dol­gozott. 1967-ben az SZKP KB Po­litikai Bizottsága póttagjává választották. 1973-tól a Po­litikai Bizottság tagja volt. 1967—1982-ig a párt meg­bízatásából J. V. Andropov a Szovjetunió Miniszterta­nácsa mellett működő Ál­lambiztonsági Bizottság el­nökeként dolgozott. 1982 májusában Ismét megválasztották az SZKP KB titkárává. Az SZKP KB 1982. no­vember 12-én megtartott rendkívüli teljes ülése Ju­rij Vlagyimirovics Andropo­vot a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának főtitkárává választotta. Jurij Andropovot számos alkalommal megválasztot­ták a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának tagjává is. 1983. június 16-án « Leg­felsőbb Tanács Elnökségé­nek elnöke lett. Mindazokon a posztokon, ahol a párt megbízásából Jurij Vlagyimirovics Andro­pov dolgozott, kitűnt Lesi in nagy ügye iránti odaadásá­val. Minden erejét, tudását és tapasztalatát annak szen­telte, hogy tovább erősítse a párt politikai és szervező tevékenységét, növelje a szovjet társadalom életében betöltött vezető szerepét, fo­kozza mádén kommunista magasfokú felelősségtudatát a párt és a nép iránt. J. V. Andropov állandóan ügyeit arra, hogy betartsák a párt­áiét lenini normáit, bizto­sítsák a kollektivitást a párt szerveiben, — az SZKP KB Politikai Bizottságától kezdve a helyi pártbizottsá­gokig. Jelentős J. V. Andropov hozzájárulása korunk idő­szerű problémáinak elméleti kidolgozásához. Beszédei­ben, munkáiban feltárulnak a szovjet társadalom fejlő­dése jelenlegi szakaszának jellemző tulajdonságai, pon­tosan kirajzolódnak a párt és a szovjet állam jelenlegi és távlati feladatai a kom­munizmus építésében. Jurij Andropov a fő fi­gyelmet az SZKP XXVI. kongresszusán, a Központi Bizottság 1982. novemberi és azt követő plénumain ki­dolgozott alkotó tervek meg­valósításának szentelte. Ál­lásfoglalásai megjelölték a termelés hatékonysága, a munka minősége növelésé­nek, s az irányítás, a terve­zés, a gazdasági mechaniz­mus korszerűsítésének fel­adatait. Igen nagy figyel ^et szentelt a dolgozók a jji kezdeményezéseinek, ame­( Folytatjuk J Á magyar vezetők részvéttávirata A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK, A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐBB TANACSA ELNÖKSÉGÉNEK, A SZOVJETUNIÓ MINISZTERTANÁCSÁNAK MOSZKVA * Kedves elvtársak: A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságai a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertaná­csa, egész népünk mély megrendüléssel értesült Jurij Vla- gyimirovics Andropov elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nöksége elnökének elhunytárói. Őszinte részvétünket és< együttérzésünket fejezzük ki a Szovjetunió Kommunistát Pártjának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének, a Szovjetunió Minisztertanácsának, a testvéri szovjet nép­nek, az elhunyt családjának. Mély gyászukban osztozunk. A magyar kommunisták, népünk is régóta személyesen* ismerte, őszinte barátként tisztelte Jurij Andropov elvtársat. A legnehezebb időiben segítette népünk harcát a munkás- osztály hatalmának megvédéséért, szocialista vívmányaink megszilárdításáért. A testvéri szovjet nép hűséges fia volt,, azé a népé, amely elhozta Magyarország számára a felszaba­dulást és oly sok áldozat árán megteremtette a lehetőséget: a magyar nép társadalmi felemelkedéséhez, boldogulásához. Juirij Andropov elvtárs elhunytával nagy veszteség érte a szovjet népet, a nemzetközi kommunista és munkásmozgal­mat. Andropov elvtárs elévülhetetlen érdemeket szerzett ; a szovjet társadalom minden oldalú fejlődésében, a kom­munista építőmunka sikereiben. Személyében a haladó em­beriség azt a kiemelkedő államférfit, igaz kommunistát gyá­szolja, aki fáradhatatlanul tevékenykedett a Szovjetunió Kommunista Pártja politikájának következetes megvalósítá­sa, a társadalmi haladás ügyének előmozdítása, az emberi­ség békéje, biztonságos jövője érdekében. A Magyar Kommunisták, egész népünk e nehéz órák­ban is együtt van Önökkel, kész mindent megtenni a szo­cializmus, a haladás ügyének előbbreviteléért, megbontha­tatlan testvéri barátságunk és együttműködésünk további el­mélyítéséért. Meggyőződésünk, hogy a Szovjetunió Kommu­nista Pártja, a szovjet nép eredményesen oldja meg a szo­cializmus építésének soron következő feladatait, megsokszo­rozza erőfeszítéseit közös, nemes ügyünk folytatásáért, amelynek egész életét szentelte igaz elvtársunk és barátunk,* Jurij Vlagyimirovics Andropov elvtárs. Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Losoncai PS! Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Lázár György á Magyar Népköztársaság Minisztert aná csának elnöke Munkásgyülések, részvéttáviratok országszerte A magyar közvélemény mély megrendüléssel érte­sült Jurij Vlagyimirovics Andropov elvtársnak, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke elhunytáróL A halálhírre országszerte kitűzték a gyászlobogókat a középüle­tekre, s vállalati, üzemi, szövetkezeti, intézményi kollektívák tartottak meg­emlékezéseket, fejezték ki táviratban részvétüket, együttérzésüket a szovjet néppel. Röpgyűléseken emlékez­tek meg Fejér megye, Szé­kesfehérvár üzemeiben és városkörnyéki településein Jurij Andropor életútjáról, munkásságának eredmé­nyeiről. Méltatták érdemei', s törekvéseit a szovjet gaz­daságpolitika es ideológiai élet komerűsttéBéért, A délutáni műszakokat meg­szakító röpgyűlések résztve­vői hangsúlyozták: a világ érdeke az, hogy a Szovjet­unió higgadt, következetes békepolitikája a jövőben is változatlan maradjon. A Magyar Gördülőcsapágy Művek ötezres dolgozói kol­lektívája a budapesti szov­jet nagykövetséghez és szov­jet tèstvérüzeméhez, a moszkvai 1-es sz. Ama Ál­lami Csapágygyár dolgozói­hoz eljuttatott táviratában fejezte ki részvétét a szov­jet vézető elhunyta alkal­mából. A Debreceni Ruha­gyár dolgozói a debreceni szovjet főkonzulátusra és a litvániai Lelija Ruhagyár munkásaihoz küldtek rész­vétté viratot Az ország egyik .legna­gyobb iparvidékén, Borsod­ban is immkásgyúléseket tartottak. A diósgyőri Lenin Kohászati Müvek 17 ezres munkáskollektívája rész­véttáviratában hangsúlyoz­ta: „Tudatában vagyunk an­nak, hogy a világ békéjéért töretlenül harcoló szovjet népet, annak vezetését és a békeszerető emberiséget nagy veszteség érte. Bizto­sak vagyunk abban, hogy a szovjet pártvezetés tovább folytatja azt a következetes, és haladó békepolitikát, amelyet Andropov elvtáis ránk hagyott.” Leninváros 22 ezer lakosa ugyancsak részvéttáviratot intézett a Szovjetunió magyarországi nagykövetségére, amelyben mély együttérzéséről bizto­sította a testvéri szovjet népet. ' A magyar és a szovjet gazdasági együttműködés egyik legjelentősebb szinte- ren, a MÁV záhonyi igazgatóságán a termelési tanácskozás kezdete előtt vették a hírt az SZKP KB főtitkárának eihunytáról. A tanácskozás kezdetén meg­emlékeztek a kiemelkedő po­litikusról, méltatták a két nép közötti gazdasági kap­csolatok erősítésében is szer­zett elévülhetetlen érdemeit. A százhalombattai Dunai Kőolajipari Vállalatnál is mély részvéttel értesültek a hírről a dolgozók, akiket a termelési együttműködésen, a kiterjedt műszaki és tu­dományos kutatási munkán kívül számos emberi-elvtár­si kapcsolat is fűz a Szov­jetunióhoz, az ottani társ­vállalatok munkásaihoz. A vállalat vezetői a csaknem 3000 dolgozó nevében a szovjet nagykövetségre kül­dött gyásztáviratban fejez­ték ki együttérzésüket

Next

/
Thumbnails
Contents