Somogyi Néplap, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-02 / 27. szám

lu 7> • A'APÜ^ ?!LAG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! Ara’. T,A0 Fi SOMOGYI NÉPLAP A Z MSZ MP SOMOGY MEGYEI BIZ QTTS ÁGÁN A K L APJA _________________L. -"'V < ' XI. évfolyam, 27. szám 1984. február 2., csütörtök Kormányfői találkozó küszöbéi; Felelős angol politikusok nyilatkoztak a közelmúltban arroi. hogy szükségesnek látják a kelet-európai orszá­gokkal a kapcsolatépítést. Neun egyszer bírálták az amerikai kormányzat nyu­gat -európai érdekeket is sertó lépéseit. A The Guar­dian angol polgári-liberális lap egyik közelmúltban meg­jelent cikkében megállapít­ja: „A NATO-n belüli kon­zultációk — habár jócskán érintették a kelet—nyugati kapcsolatokat — nem voltak képesek mérsékeltebbé tenni Reagan elnök nézeteit és Thatcher miniszterelnök- asszony máris megmutatta, hogy elhatárolja magát a reagani retorika némely szélsőségeitől”. A magyar diplomácia Nagy-Britanniával is — mint valamennyi fejlett tőkés or­szággal — a kölcsönös elő­nyökön alapuló együttműkö­dés fejlesztésére törekszik. Kétoldalú politikai kapcso­lataink rendezettek, nincse­nek megoldatlan problé­máink. Az elmúlt években többször találkoztak megbe­szélésre minisztériumok ve­zetői. Gyakoriak voltak a külügyminiszteri konzultá­ciók. A magas szintű talál­kozások sorában kiemelkedő jelentőségű volt Marjai Jó- a>ef , ^niiniszterelnökrhelyet- tes tavalyi londoni útja. A gyakoribb politikai kontak­tus, a kapcsolatok szintjének emelkedése hozzájárult ah­hoz, hogy a gazdasági együttműködés is szélesed­jék. Mégis más fejlett tőkés államokkal összehasonlítva * kétoldalú kereskedelem számszerű mutatói egyértel­mű lemaradásról tanúskod­nak. Erőfeszítésekre van szükség az árucsere-forga­lom bővítésére, külkereske­delmi mérlegünk passzívu­mának csökkentésére. Kulturális együttműködé- ■ünk bővítéséhez nyújtottak lehetőséget a Bartók-évfor- duló és a Kodály-évforduló kapcsán szervezett megem­lékezések. Tovább emelték egyúttal a szigetországban a magyar zenei élet hírnevét. Kulturális értékeink bemu­tatását szolgálták a kölcsö­nösen megrendezett filmhe­tek és kiállítások. Emléke­zetes eseményként tartjuk számon a „Színek a brit fes­tészetben” címmel tavaly ha­zánkban bemutatott kiállí­tást. A rendszeressé vált ke­rékasztal konferenciák, szim­póziumok, a szakemberek tapasztalatcseréi is bővítik a kört, s teszik lehetővé a leg­különfélébb témakörben és területeken — mint a mű­szaki tudomány, történettu­domány, a könyvkiadás, a könyvtári tevékenység — a nézetek kölcsönös megisme­rését, az azonos érdekeltség feltárását. Kétoldalú kapcsolataink szintje, színvonala, töretlen fejlődése megvédendő ered­mény. Egyben lehetőség, kö­telezettség a továbblépésre, az intenzívebb kapcsolattar­tás feltételeinek kimunkálá­sára. Az együttműködés for­málásában meghatározó je­lentőségűnek ígérkezik Mar­garet Thatcher brit minisz­terelnök magyarorszagi láto­gatása, amely az első kor­mányfői találkozó lesz or- czagaiuk kozott. MA HAZAMBA ÉRKEZIK A BRIT KORMÁNYFŐ Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghí­vására február 2-án, csütörtökön hivatalos látogatásra ha­zánkba érkezik Margaret Thatcher, a brit kormány elnöke. A miniszterelnök-asszony életrajzát a 2. oldalon közöljük. Interjú a Magyar Televíziónak Margaret Thatcher brit miniszterelnök ma kezdi meg hivatalos magyarországi lá­togatását. A Magyar Televí­zió számára Aczél Endrének, az MTI tudósítójának adott nyilatkozatában kijelentette: „Roppantul örül” annak, hogy „éppen ő hozhatja helyre a mulasztást”, miszerint őelőtte brit kormányfő még nem járt Magyarországon. Thatcher asszony szerint Magyarország sokat jelent a brit közvéleménynek: isme­rik a történelmét, „népének tehetségét”. Ezenfelül — mutatott rá — mind Nagy-Britannia, mind Magyarország európai ország, mindkettőnek érdeke, hogy Látogatásokkal és eszmecse­rékkel erősítsék a kölcsönös megértést. „Minél jobban értjük egymást, annál több üdv származik ebből vala­mennyi népre nézve” — fűz­te hozzá. Ami a kétoldalú gazdasági- üzleti kapcsolatok eddigi fej­lődését és jelenét illeti, a brit miniszterelnök elsőként a bankközi együttműködést emelte ki, amely szerinte „a gazdasági hanyatlás közepet­te nagyon hasznos tényező­nek bizonyult, jó adag köl­csönös tiszteletet ébresztett mindkét oldalon”. Ezután utalt a kapcsolatok azon for­májára, amely a közvetlen kereskedelmi ügyletekben ölt testet. Ügy vélte, hogy „meg­lehetősen nagyarányú a Ma­gyarországra irányuló brit export". Hasznos rendez­vénynek nevezte a tavasszal esedékes londoni „magyar na­pokat”, mert a rendezők ta­nulmányozhatják, milyen áruk érdeklik a brit vásárló­kat. Végül kifejtette, hogy a brit kereskedelem egy jelen­tős hányada — Magyaror­szágra is — az Európai Gaz­dasági Közösség közbejötté­vel bonyolódik. Ezzel kap­csolatban neki az a vélemé­nye, hogy az EGK-nak nem „a falakat kell magasabbra emelnie, hanem olyan szerve­zetként és eszközként kell funkcionálnia, amely bátorít­ja és segíti a közösségen túli országokkal, így Magyaror­szággal fenntartott üzleti kapcsolatokat is. Stockholmi konferencia Semlegesek javaslata A stockholmi konferenci­án részt vevő európai sem­leges és el nem kötelezeti országok csoportja megál­lapodásra jutott abban, hogy megkezdi egy, az európai háború kockázatának csök­kentését szolgáló javaslat­tervezet kidolgozását. A tervezet alapjául egy svéd és egy jugoszláv munkaok­mány szolgál. A 19 pontos svéd előter­jesztésben szó van a had­gyakorlatok, a csapatmoz­gások bejelentéséről, a ka­tonai információk cseréjéről, megfigyelők kölcsönös kül­déséről. Egyben javasolják, hogy — pontosan meg nem határozott módon — korlá­tozzák az országhatárok kö­zelében tartott hadgyakorla­tokat A svéd előterjesztés nem tartalmaz számszerű adatokat, mert — mint az egyik svéd küldött elmond­ta — nem akarják már a jelenlegi szakaszban megne­hezíteni a tárgyalásokat. A semlegesek és el nem kötelezettek csoportjához kilenc ország — Svédország, Jugoszlávia. Ausztria, Cip­rus, Finnország, Liechtens­tein, Málta, San Marino és Svájc — tartozik. Hatálytalanítottak több építésügyi jogszabályt Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium felül­vizsgálta korábban kiadott jogszabályait, és 170 elavult miniszteri rendeletet, utasí­tást, jogi iránymutatást ha­tálytalanított. Ezzel az épí­tés és a településfejlesztés gyakorlatának változásai­hoz igazodnak. Ezt célozzák az idén kiadásra tervezett újabb rendetetek is, ame­lyekről Kozma Tamás, az ÉVM igazgatási és jogi fő­osztályának helyettes veze­tője elmondotta, hogy az egyik legnagyobb idei vál­lalkozás az országos építés­ügyi szabályzat korszerűsíté­se, amelynek előkészítésébe az építésügyi szakemberek széles körét bevonják. Tár­sadalmi vitában hallgatják meg véleményüket a régi szabályzatról, és összegyűj­tik javaslataikat. Az a cél, hogy az új szabályzat egy­szerűbb legyen a korábbinál, s csak keretjellegűen hatá­rozza meg a legfontosabb követelményeket. amelye­ket a tanácsok differenciál­tan, a helyi igényekhez iga­zodva érvényesítenek. A nö­vekvő arányú magánépítke­zésekkel összefüggésben is egyszerűsítésre, a felesleges merevségek megszüntetésére törekszenek, egyebek közöl rugalmasabban kívánják szabályozni az épületek ren­deltetésszerű használatának követelményeit is. A minisztérium újabb jog­szabályokkal kívánja erősí­teni a minőség védelmét. Az ËVM korábbi rendeiete a lakóházak válaszfalaira, aj­tóira, ablakaira és a víz- szigetelésekre vonatkozó sza­vatossági igény érvény esi ­tésének idejét 5, az épület­alapok, a térelhatároló és más hasonló szerkezetekét 10 évre emelte. Most készí­tik elő azt a jogszabályt, amely ezeket a rendelkezé­seket az ipari és a mezőgaz­dasági létesítményekre és az épületek szerelvényeire is kiterjeszti. A minisztéri­um felülvizsgálja azokat a jogszabályokat is, amelyek a kivitelezők és a műszaki tervezők versenyeztetését akadályozzák. Gondoskodik a szükségtelen előírások megszüntetéséről, a szabá­lyozás korszerűsítéséről, hogy zöld utat nyisson az egészséges versenyszellem­nek. Megkezdték a közületekre és a magánszemélyekre is kiterjedő új helyiséggazdál­kodási jogszabály előkészí­tését. Ebben egyebek között decentralizálják a hatósági jogköröket, s a helyiségek bizonyos körében a kiutalás rendszerét üzleti alapokra helyezik, amellyel anyagi te­hetőséget juttatnak a taná­csoknak újabb helyiségek előkészítésére, a kínálat nö­velésére. A minisztérium ez ér el­ső negyedében kiadja az építésügyi jogszabályok gyűjteményét, amely a szak­embereknek és az építés­ügyi hatóságok ügyintézői­nek, valamint a lakosságot tájékoztató tanácsadó iro­dáknak is segítséget nyújt munkájukhoz. A Távközlési Kutató Intézetben sikerese« befejezték azokat a műszaki—technológiai kutató, fejlesztő munkákat, amelyek eredményeként máris képesek a rövi­desen Európában üzembe lépő műholdas színes tv-műsor- szórás kísérleti vételére. A fejlesztési munkálatokban a TKI kutatóival együttműködtek a Híradótechnikai Vállalat és az Orion szakemberei. A képen a műholdvevő antennák és segédberendezéseik láthatók. Megalakult az európai kulturális fórum előkészítő bizottsága A Madridban megtartott európai biztonsági és együtt­működési értekezleten elfoga­dott záródokumentum alap­ján 1985-ben Budapest tesz a házigazdája az európai kul­turális fórumnak és 1984-ben az előkészítő szakértői érte­kezletnek. A rendezvényeken a helsinki záróokmányt alá­írt 35 állam képviselői lesz­nek jelen. A Minisztertanács a fórum megrendezése érdekében ne­ves közéleti és kulturális sze­mélyiségek részvételével elő­készítő bizottságot hozott lét­re, amely tegnap a Parla­mentben tartotta alakuló ülé­sét. A bizottság elnöke Kö- peczi Béla művelődési mi­niszter, alelnöke Nagy János külügyminisztériumi állam­titkár, titkára Nádor György, a Nemzetközi Kulturális In­tézet főigazgatója. Az előkészítő bizottság megvitatta a fórummal kap­csolatos hazai előkészítő munka irányelveit és tenni­valóit. Köpeczá Béla elmond­ta: a fórum feladata, hogy a résztvevők eszmecserét folytassanak a kulturális al­kotások. a kulturális értékek terjesztése, az együttműködés kérdéseiről, a kulturális kap­csolatok és a csere előmoz­dításáról. A magyar kormány — mondotta Köpeczi Béla — köszönettel fogadta a bizal­mat, a megtiszteltetést, és ki­nyilatkoztatta, hogy szívesen Lázár György fogadta Obodowskit Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke szerdán hi­vatalában fogadta Janusz Obodowski lengyel minisz­terelnök-helyettest, a magyar —lengyel gazdasági és mű­szaki tudományos együttmű­ködési bizottság társelnökét, aki a bizottság elnökeinek találkozója alkalmából tar­tózod ik hazánkban. A megbeszélésen részt vett Marjai József minisz­terelnök-helyettes, a bizott­ság magyar tagozatának el­nöke. Jelen volt Jerzy Zielinski. a Lengyel Nepköztársasác budapesti nagykövete. látja a helsinki záróokmányt aláírt 35 állam kulturális életének reprezentánsait, va­lamint az UNESCO és a szakértői értekezlet határoza­ta szertet esetleg még meg­hívandó kormányközi és neip kormányközi szervezetek képviselőit. A nemzetközi feszültségek növekedése,, a kelet-nyugatá7 konfrontáció kiéleződése' Küí lönösen aláhúzza a kölcsönös bizalom helyreállításának szükségességét és ebben a kulturális kapcsolatok szere­pét. Az ezzel kapcsolatos ma­gyar álláspont.változatlan: a nemzetközi kulturális-tudo­mányos kapcsolatok ne le­gyenek a napi politikai konjunktúra függvényei,. ha­nem inkább éreztessék ked­vező hatásukat a kapcsolatok egészére. A budapesti fórum ugyan nem helyettesíthet más, két- és többoldalú fegyverkorlátozási tárgya­lásokat, ennek ellenére jelen­tősen hozzájárulhat a köl­csönös bizalom erősítéséhez. Az előkészítő bizottság mindent megtesz annak ér­dekében, hogy Magyarország a helsinki záróokmány és külpolitikai alapelveink szellemében jó, szívélyes és korrekt házigazdaként segít­se a fórum munkáját és messzemenően biztosítsa a feltéteteket. A fórumra ér­kező vendégek személyesen is meggyőződhetnek majd ar­ról, hogy Magyarország nem­csak nyitott az egyetemes kultúra igazi értékei előtt, hanem jelentősein hozzá is járul ezen értékek befogadá­sához. A nagyszabású nemzetközi rendezvény jó lehetőséget is kínál szocialista gyakorla­tunk, hazánk, kultúránk va­lósághű bemutatására, a nem­zetközi kulturális kapcsolata­ink szemléltetésére, a felsza- badalás 40. évfordulója évé­ben. A kulturális együttmű­ködés és csere fejlesztésében a világ és Európa szellemi értékeinek közkinccsé tételé­vel együtt — mint viszony­lag kis ország — abban va­gyunk érdekeltek, hogy a magyar tudomány és művé­szet tovább gazdagítsa az egyetemes emberi kultúrát. A fórum megrendezése — re­ményünk szerint — hozzájá­rul a magyar kultúra ered­ményeinek jobb megismeré­séhez is. — mondotta Kö- peczi Béla.

Next

/
Thumbnails
Contents