Somogyi Néplap, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-08 / 32. szám
Hozónk és a fejlődő országok Kihasználatlan lehetőségek Magyarország évek óta fokozott érdeklődést tanúsít a fejlődő országok iránt. Kereskedelmi kapcsolataink dinamikusan bővülnek és a fejlődő országok többségével mindkét fél számára előnyös gazdasági együttműködés a la. kult ki. Annak ellenére, hogy ez a törekvés ma is érvényes, az utóbbi időben nagy erőfeszítést igényel a kapcsolatok szinten tartása, s még többet azok fejlesztése. Ennek okait ismerjük. Az elhúzódó világgazdasági recesszió következtében a fejlődő országok exportbevételeinek döntő részét adó nyersanyagok, mezőgazdasági termékek ára évtizedek óta a legalacsonyabb szinten van, s 1972 óta először nagymértékben csökkentek a kőolajárak is. Magyar aktívum A fejlődő világ problémáinak egyik jele az adósságállomány gyors növekedése. Ennek összege már meghaladja a 650 milliárd dollárt, s az évi törlesztési kötelezettség is elérte a százmil- Bárdot. A fejlődő országok fokozódó nehézségeik miatt rákényszerültek beruházási programjaik és importjuk széles körű visszafogására. Jellemző, hogy a GATT, vagyis az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény nevű nemzetközi szervezet statisztikai adatai szerint az olajexportőr országok importja 3 százalékkal, az egyéb fejlődő országoké 10 százalékkal csökkent 1982- ben, s föltehető, hogy az 1983-as év adatai még kedvezőtlenebbek lesznek. Sajnos, lényeges változás az idén sem várható. Hazánk e nehéz piaci helyzet ellenére 1982-ben még jelentősen — csaknem 16 százalékkal — volt képes növelni kivitelét e térség országaiba, s ezzel külkereskedelmünkben csaknem 580 millió dolláros aktívumot értünk el. Figyelemre méltó, hogy ennek majdnem felét a gépexport jelentette. A másik fontos tétel a mezőgazdasági és élelmiszeripari kivitel volt. Sajnos tavalyi kivitelünk előreláthatólag már nem éri el a korábbi szintet, sőt a gépek és berendezések részaránya is csökkent. A fejlődő országokkal folytatott kapcsolat bővítését szolgálja az a kiemelt figyelem is, amellyel a magyar vállalatok a Világbank által finanszírozott létesítmények versenytárgyalás-felhívásait kísérik. Eddig a magyar vállalatok több mint száz versenytárgyalás kiírásra jelentkeztek, s bár az esetek nagy részében még nem született döntés, máris több mint hatmillió dolláros megrendelést szereztek. Kezdeti lépések Ez annál is inkább előnyös, mert a Világbank olyan beruházások megvalósulását segíti elő a fejlődő országokban, amelyekben mi partnerek tudunk lenni. Ilyen például az energiatermelés és -elosztás, a mezőgazdaság, az egészségügy, az oktatás, a közlekedés, valamint a hírközlés fejlesztése. Természetesen ehhez elengedhetetlen, hogy ezekben az ágazatokban növekedjenek az exportképes árualapok és tovább javítsuk a versenyképességet. A fejlődő országokkal folyatott kereskedelem egyik fontos eszköze lehetne a termelési együttműködések létrehozása. Ezt nemcsak mi tekintjük fontos célkitűzésnek, de számos fejlődő ország is szorgalmazza, főleg a gazdasági fejlődésükben . alapvető ágazatokban — a textil- es ruházati iparban, a fogyasztási cikkek gyártásában. Furcsa módon e téren a magyar vállalatok nem fejtenek ki említésre méltó tevékenységet. Miután a fejlődő országok többségében jelentős könnyűipari fejlesztéseket hajtottak végre, amelynek eredményeként gyorsan növekedik versenyképességük is, a magyar könnyűipari ágazat csak úgy tudja megtartani és esetleg bővíteni piaci pozícióit, ha időben felkutatja és kihasználja a termelési kooperációk kialakításában rejlő lehetőségeket. Mindez természetesen a könnyűiparon túl más ipari kooperációkra is érvényes. A fejlődő országokkal kialakítandó együttműködés terén eddig még a gépipar területén is csak kezdeti lépések történtek. így autóbuszok összeszerelése folyik Irakban és Angolában, illetve hamarosan megkezdődik Líbiában és Mozambikban. Vákuumtechnikai gépgyártásban alakult ki együttműködés Indiával és ugyancsak egy indiai céggel jött létre megállapodás urh-rádiótele- fonok összeszereléséről. Vegyes vállalatokat alapítottak Brazíliában és Nigériában az ott eladott magyar orvosi műszerek, készülékek szervizelése céljából. Indiával és Nigériával termelési együttműködés alakult ki a gyógyszeripar területén. A magyar vegyipari szakemberek Líbiában pvc-üzemet működtetnek és hasonló jellegű együttműködésről folynak tárgyalások több más közel- keleti országgal is. főbb piacpolitikát! E példák is jól mutatják — lehetőségeinket még nem merítettük ki teljesen. A kapcsolatok bővítését szolgálják azok az államközi megállapodások, amelyek kizárják a kettős adóztatást, megteremtik a vámegyüttműködés lehetőségét, védik a beruházásokat; ezt célozzák a jogsegély-, valamint az egészségügyi, társadalombiztosítási, légügyi és hajózási, állategészségügyi és növényvédelmi egyezmények is. Az elmondottakat összefoglalva: a jövőben aktívabb magyar piacpolitikára lesz szükség a fejlődő országok kapcsán. Arra, hogy vállalataink, szövetkezeteink szenteljenek nagyobb figyelmet erre a térségre. Hiszen nép- gazdasági érdek, hogy termékeinknek piacot találjunk, amelyekért számunkra nélkülözhetetlen termékekkel és nyersanyagokkal tudnak fizetni ezek az országok. A. T. 9Q0 köbméter ceruzalapkát gyártanak ebben az évben a Sefag bőszénfai telepén. Az országban egyedül itt készítenek ceruzalapkát. Képünkön az asszonyok a készterméket osztályozzák. 1969 nyarán, amikor Horváth István elfoglalta a háromfai termelőszövetkezet elnöki székét, mélyponton volt a gazdaság. Csaknem húszmillió forintnyi hiányuk volt. Eknenték a szakemberek, megromlott a munkamorál. A mezőgazdasági és a pénzügyminisztérium döntése alapján egyedi rendezésben részesítették őket. — Az volt a legelső feladatunk — mondja Horváth István —, hogy megszüntessük a veszteségeket 1980- ban, majd az ezt követő két évben átmeneti támogatást kaptunk. Csupán egyetlen dolog maradt ki a számításból: nyolcvanban lépett életbe az új gazdasági szabályozórendszer, s ezzel megnőtt az elvonás. Sikerült ugyan megszüntetnünk a veszteséget, de többletbevételeink csak arra voltak elegendők, hogy a többletelvonásokat fedezni tudjuk. Mi ezt már nyolcvan kettőben jeleztük az illetékeseknek, s kértük, hogy vizsgálják felül döntéseiket. Így történt, hogy tavaly tíz, az idén pedig ötmillió forint állami támogatást kaptunk. Enélkül nehéz lett volna a talpraállás... — Végülis sikerült? — Kezdjük talán azzal, hogy a szakemberek le telepítését kellett megoldanunk! Vásároltunk nyolc lakást, ugyanakkor kilenc embernek állami támogatással teremtettünk otthont. Mikor ide Szigetvári segítséggel Barcson Cipőfelsőrészt készítenek (Tudósítónlctól.) Január végén Barcson a régi tüzép helyén harmincán kezdték meg a cipőfelsőrész- készítést. A munka előkészületei hónapok óta folytak már; a barcsi tanács adta a területet, s az épületeket, az átalakítás pedig mintegy 1,5 millió forintba került. A barcsi ÊSZKV munkáját a szigetvári cipőgyár karbantartói segítettek; a festést, mázolást, technológiai szerelési őtk végezték. Már készül az új üzemcsarnok és a kiegészítő egységek is. Az új csarnokban — a tervek szerint — az év második feleben megkezdik'a termelést. Két 50 méteres futószalagon két-két műszak dolgozhat akkor délelőtt is, délután is, tgy JüO esaiHKúsk tudnak majd munkát biztosítani. A dolgozók egy része a barcsi Dráva Vegyipari Szövetkezetből jött át, a másik része pedig pár hetes gyakorlásra bejárt a szigetvári gyáregységhez. Az első naptól kezdve norma- és darabbérrendszerben dolgoznak; most a belföldre termelnek, február második hetétől azonban segítenek a szigetvári gyárnak, s amerikai exportra állnak át. A kiszabott anyagot Szigetvárról kapják, a kész felsőrész szántén oda kerül vissza. A gépek kapacitása és a munkára jelentkezők száma tehetővé tette, hogy február 13-tól indulhasson Barcson a váltó csoport, így átallnak a kétműszakos termelésre. A tőkés exportot külön is díkerültem, a gabonafélék termésátlaga huszonnégy-hu- szonhat mázsa között mozgott . Ez meglehetősen kevés. A következő évben elértük a gabonáknál a harminc-, a kukoricánál a negy- venmázsás átlagot Ez is hozzájárult ahhoz, hogy megszűnt a veszteség, sőt nyereséget is tudtunk felmutatni. Akikor háromféle állatunk volt: a sertés, a juh, a szarvasmarha. Sokáig gondolkodtunk, hogy mit szüntessünk meg. Volt egy hatvan- négymillió forint értékű sertéstelep, amelyet társulás keretében építettek, erről bűn lett volna lemondani. Am meglévő formájában sem használhattuk gazdaságosan, ezért harminckétmillió forint beruházással felújítottuk. Ma innen több mint tízezer sertést, azaz ezeregyszáz tonna húst adunk évente... A ju- hászatot sem akartuk megszüntetni. Jó lehetőségeink vannak, fejlesztjük. Épp most van folyamatban a korszerűsítés, bár még nem tudjuk, hogy az idén mennyit költhetünk fejlesztésére. A szarvasmarha volt a legveszteségesebb ágazatunk, tehát lemondtunk róla. Az állomány tönkrement, reménytelen vállalkozásnak látszott a feljavítása. Az állattenyésztés rendbetétele mellett természetesen a növénytermesztés sem maradhatott el. Már csak azért sem, mert elsava- nyodtak a földek, meszet kívántak, ugyanakkor elkerülhetetlenné vált a komplex melioráció. — A dél-somogyi földekről azt tartják, hogy kiválóak a dohány, a burgonya és a zöldségfélék szántóföldi termesztésére. Önöknél azonban nincs se dohány, se burgonya, és a paprika területét is jelentősen csökkentették. Miért? — Csak azzal szabad foglalkozni, ami nem ráf 'zeté- ses. A gazdaságtalan növényekről lemondtunk. Csökkentettük a kukorica területét is. Kétezerötszáz hektár helyett az idén már csak 1100—1500 hektárt vetünk. Növeltük viszont a napraforgó és a repce vetésterületét, hiszen ezek jól fizetnek. Egyedül a gabonát hagytuk változatlanul. Van egy műanyagfeldolgozó üzemünk Háromfán, ezt a jövőben bővíteni is szeretnénk. Ugyancsak itt hozzuk létre a negyvenszemélyes varrodát. Foglalkozunk egy gyűjtődobozt készítő üzem létrehozásának gondolatával is. Ami már biztos, hiszen megkezdődött az építkezés: egy kooperációs üzem. A segesdi gazdasággal közösen építünk egy tűzihorganyzót, az öntödei vállalat által készített kapcsolóidomokat fogjuk kezelni. Ennek a beindítása nemcsak nekünk fontos: importot pótolunk ezekkel a termékekkel. Jövőre már teljes kapacitással termelünk. — Több évi megfeszített munkával talpra álltak, de megélhetésük most még csak az állami támogatással képzelhető el. Mikortól lehetnek önállóak? — Már a múlt év is 7,6 millió forint nyereséget hozott. Ha a fejlődés továbbra is dinamikus marad, 1985-től támogatás nélkül is menni fog a munka. Nagy Jenő Tovább nőit a nők aránya A népgazdaság munkaerőmérlege A Központi Statisztikai Hivatal legújabb adatai szerint az 1976. évi 59-ről napjainkig 57 százalékra esett visz- sza a munkavállalási korúak — a 15—55 éves nők, illetve a 15—60 éves férfiak — részaránya. Számuk mintegy 6.1 millió, s közülük 4 millió 970 ezer az aktív kereső, 123 ezerrel kevesebb, mint nyolc évvel ezelőtt. A változások következtében 100 dolgozóra 115 eltartott jut, nyolccal több, mint az elmúlt évtized közepén. A KSH felméréséből az is kitűnik, hogy az aktív keresők nemenkénti összetétele fokozatosan a nők javára tolódik el, arányuk 45,1 százalék, szemben a nyolc évvel korábbi 43,7 százalékkal. Magyarországon évtizede-' kig tartott a dolgozóknak a mezőgazdaságból a népgazdaság más területeire való át- áramlása. Ez a folyamat az V. ötéves terv idején lelassult, az utóbbi három évben pedig már ellenkező irányú változás tapasztalható. A hatvanas évek végéig döntően az iparban és az építőiparban dolgozók aránya növekedett, az életszínvonal és az életmód változásával párhuzamosan azonban mindinkább előtérbe kerültek a gazdasági, egészségügyi, szociális, kulturális és egyéb szolgáltatások, valamint a bővülő idegenforgalom létszámigényei. A hetvenes évek közepén a nem mezőgazdasági ágazatokban dolgozók egyötödét foglalkoztatták, ma pedig már csaknem egynegyedét alkalmazzák a szolgáltatási jellegű munkahelyeken. A* iparban, építőiparban, valamint a közlekedés és hírközlés területén csökkent a dolgozók létszáma, az adatok szerint azonban növekvő mértékben végeznek ipari tevékenységet más, főként a mezőgazdasági ágazatba sorolt üzemekben is. A kereskedelemben — igaz, mérsékelten — gyarapodott a foglalkoztatottak száma. Arányuk is növekedett, jelenleg eléri az összes dolgozók 10 százalékát. A szellemi dolgozók létszámgyarapodása az utóbbi években elsősorban az egészségügyben, a szociális és kulturális munkaterületeken volt jelentős, 16,8 százalék. Az igazgatási, gazdasági munkakörökben is viszonylag lényeges a számszerű növekedés, főként az utolsó két évben. A műszaki foglalkozásúak körében nem történt lényeges változás, a számviteli-ügyviteli munkaköröket ellátók létszáma pedig csaknem egytizedével csökkent. A szellemi foglalkozásúak alkotják ma az aktív keresőknek több mint egynegyedét, 26.1 százalékát. A kisárutermelők és kiskereskedők száma emelkedett ugyan az utóbbi években, de az aktív keresők közötti részarányuk továbbra sem jelentős: 3,7 százalék. Magyar gazdasági napokat rendeznek Angliában A Magyar Kereskedelmi Kamara, a brit társszervekkel közösen április 9—13. között magyar gazdasági napokat rendez Londonban és Manchesterben, hogy ily módon is jobban megismertesse az angol szakembereket a magyar gazdaság eredményeivel, terveivel, a kooperációs lehetőségekkel, s kiegészítő programként az angol közönséget a magyar kultúra néhány alkotásával. A programsorozatot a tervek szerint a brit gyáriparosok szövetségének londoni székhazában nyitják meg, majd ugyanott előadások hangzanak el a magyar számítástechnika, szerszámgépipar, vegyipar, erősáramú gépgyártás helyzeterői, kíná. tetarol es kooperációs lehetőségeiről, az atomenergia magyarországi felhasználásáról, és a hazánkban kibontakozó innovációs folyamatról. A magyar szakemberek előadásokat tartanak a gazdaság- irányítási rendszerről és a műszaki fejlesztés koncepcióiról is. Ugyanakkor a londoni Kensington Exhibition Centre kiállítási központban 49 magyar vállalat mutatja be gépeit, műszereit, vegyipari, élelmiszeripari és más fogyasztási cikkeit. Manchesterben április 12-én és 13-án hazánk pénzügyi helyzetéről, több magyar iparág fejlődéséről és kínálatáról tartanak előadást szakembereink. A magyar napok programjában a Körösi Csorna Társaság és a londoni egyetem másfélnapos szimpőziont szervez Körösi Csorna Sándorról, születésének 200. évfordulója alkalmából, a londoni National filmszínházban magyar filmhetet rendeznek, ahol az angol közönség hat játékfilmünket tekintheti meg. A londoni Goldsmiths HáH_ ban április 4-én megnyílik és 19-ig tart a magyar érem- és kisplasztikái kiállítás. A programsorozatot magyar gasztronómiai hét egészíti ki, amelyet a Hungarhotels szervez. SOMOGY] NÉPLAP Ésszerűbb termésszerkezet Sikerült talpra állniuk
