Somogyi Néplap, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-05 / 30. szám

Távlatot kell adni a fiataloknak Tanácskozás az aprófalvak jövőjéről Befejeződött az aprófalvak jövőjével foglalkozó kétna­pos országos konferencia. £ Pécsett rendezett eszmecse­rén első ízben vizsgálták meg a kis települések köz­életének és ifjúságának hely­zetét. Elsősorban arra keres­tek választ, miként lehet erősíteni a községek népes­ségmegtartó, főleg ifjúság­megtartó képességét, tekin­tettel arra, hogy a lakosság korösszetétele éppen az ap­rófalvakban a legkedvezőt­lenebb. Emberöltönyi prog­ramot jelent a kis települé­sek megújulása, s ehhez jó feltételeket teremt a készü­lő új településfejlesztési koncepció. Ennek gazdagítá­sára számos javaslat, aján­lás hangzott el a plenáris és szekcióüléseken. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint 832 apró falu van hazánkban, számuk egy évtized alatt 66-tál nótt. Ezek valamennyien ötszáz­nál kisebb lélekszámú hely­ségek, s azáltal gyarapszik a számuk, hogy a korábban népes községek lakossága megfogyatkozik, az „apró­falvas szint” alá süllyed. A gondot az okozza, hogy jel­legzetesen agrártelepülések­ről van szó, márpedig a mezőgazdaság erőteljesen iparosodik és mind keve­sebb élőmunkaerőt foglalkoz­tat. Elveszítették gazdasági önállóságukat, hiszen a tsz központja más községben van, ráadásul csökkent a termőterületük is. Község­állományuknak ez a része kétségkívül válságos állapot­ba került, mégsem lehet egyenlőségjelet tenni a ha­nyatlás és az apró falvak közé. A mezőgazdasági terü­let harminc százaléka, az erdőgazdasági területnek pe­dig a nagyobb része a kis települések körzetében fek­szik, s művelésükhöz a jö­vőben is szükség lesz az ott élő emberek munkájára. A konferencián hangoz­tatták: megérlelődtek a fel­tételei a kiegyensúlyozot­tabb, igazságosabb település- fejlesztésnek. Nagy előrelé­pést jelent majd ezen a té­ren a társközségi elöljáró­ságok megalakulása. A helyi akaratot jobban kifejező szervezet iránt máris or­szágszerte felfokozott vára­kozás nyilvánul meg. Szük­ség van ugyanakkor a tele­pülésfejlesztés anyagi eszkö­zeinek arányos átcsoportosí­tására is — az apró falvak javára —, mivel a szűkös helyi erőforrások nem teszik lehetővé az indokolt fejlesz tést. Az apró falvak jövőjének kulcskérdése az ifjúság — mutattak rá a tanácskozó-' son; a kis települések és a fiatalok sorsa ugyanis szo­rosan kötődik egymáshoz. Ha nem tudják megtartani szülőföldjükön a lányokat és fiúkat, menthetetlenül et-, sorvad a közösség. A legfontosabb teendő : se­gíteni az ifjú embereknekl a munkahely és a saját ott­hon megteremtésében, to­vábbá a mindenkit érintő infrastruktúra megjavításá­ban; ez elsősorban jobb megközelíthetőséget jelenti.’ Az életindítás megalapozá­sával, távlatok adásával olyan körülményeket kell teremteni, hogy a fiatalok ne tegyék többé az eresz alá a kapukulcsot, azaz ne for­dítsanak hátat szülőfalujuk­nak. A pécsi konferencia teljes anyagát kötetbe gyűjti és kiadja a szervező bizottság. — Adj neki is egy kortyot..'. — Ez a fickó óránként beleesik a lavórba. (Kiss Ernő rajzai) n sanő «ta* — Nálunk a felszolgálók mindig elegánsak. Megérkezett Fársáng hercege Télbúcsúztató nagy vigassággal Karnevál hercege az idén is ellátogatott Somogyor- szágba, díszes kísérettel, nagy vígassággal. Tegnap már ko­ra reggel érdeklődők százai indultak a kaposvári Ta­nácsház utca felé, hogy szemlélődjenek a színes far­sangi vásárban. Micsoda lát­vány és öröm volt ez az ap­rónépnek ! A szülők azonban annál inkább méltatlankod­tak, hiszen a „pénztárcanyi- togató" léggömböknek, édes­ségnek, rágóguminak, ilyen­olyan szerkenytűnek nem volt se szeri, se száma. A felnőt­teknek ugyanis még rémlett az ígéret, mely szerint bőv­ít többet nem engedünk áru­sítani a farsangi vásáron. De félre a rosszkedws.1, hiszen farsangolunk! Karne­vál hercege tehát annak rendje-módja szerint átvette a hatalmat, Kaposvár elöljá­rói pedig megkoszorúzták Dorottya költőjének a szob­rát. A megyeszékhely polgá­rai közül sokan haza sem mentek, hiszen tudták: az gazi látványosság csak ez­után következik — a szíi*­pompás farsangi felvonulás. Ilyen vérbő, kacagtató, lát­ványos felvonulást, bizony, már régen nem láttunk. Tisz­teled a rendezőknek, akik a somogyi fiatalok egészséges jókedvére építettek! Doroty- tyát és Karnevál hercegét ugyanis másfél ezer középis­kolás követte — jelmezek­ben, életképeket előadva... Utánuk Baranya, Tolna, So­mogy, Bács-Kiskun hagyo­mányőrző népi együttesei te­remtettek hamisítatlan far­sangi hangulatot. Hagyomá­nyokat elevenítettek föl, így a kisze bábu elégetését, a téitemeíést... Megtréfáltak nem egy jámbor járókelőt is. Aztán az együttesek meg sem álltak a sportcsarnokig, ahol nonstop folklórműsorral szó­rakoztatták Kaporvár lakóit. Este hétkor pedig kezdőd­tek a bálok. Ahány étterem, annyi bál. Hogy ki lett a bálok legszebbike a szépek között? Mára virradóan már meg ks választották... ^

Next

/
Thumbnails
Contents