Somogyi Néplap, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-05 / 30. szám

Y ? ! A hét három kérdése Mit jelent a kelet— * • nyugati diplomácia felélénkülése? Az elmúlt hét nap ese­ménykrónikája a maga szűk­szavúságában is jelentősen terjedelmesebb lehet, mint a aokheti átlag. A nemzetközi diplomácia gépezete szemlá­tomást, minden vonatkozás­ban magasabb sebességfoko­zatra kapcsolt. Valóban távirati stílus­ban : a kanadai kormányfő Prágát, Berlint és Bukares­tet kereste fel; Arhipov szovjet miniszterelnök-he­lyettes Párizsban tárgyalt, ahol meghosszabbították az évtized végéig a szovjet— francia gazdasági együttmű­ködési megállapodást; ért­hető figyelmet keltett And­ropov levele az Unesco fő­igazgatójához, amely a szer­vezet munkáját pozitívan értékelte, hiszen az Egyesült Államok nemrég jelentette be kivonulási szándékát; a jugoszláv államfő Washing­tonban járt; s ne feledkez­zünk meg a hazai esemény­ről:' Thatcher asszony sze­mélyében először látogatott el Budapestre brit minisz­terelnök. Megbeszélések folytak nyugat—nyugati vi- • szonylatban is: Francia— nyugatnémet csúcstalálkozó zajlott, a japán külügymi­niszter Washingtont kereste fel, Shultz pedig nem köny- nyű latin-amerikai körutat kezdett. (Közben a Bizton­sági Tanács elé terjesztették Nicaragua panaszát: a szá­razföldi behatolások mellett , rendszeres légitámadások érik az országot Honduras irányából.) Európa másik felében Gromiko bukaresti útjára. a szovjet—román tárgyalásokra irányult a fi­gyelem. Stockholmban elő­terjesztették a nyolctagú N plusz N csoport (európai ■ semlegesek és el nem köte­lezettek) javaslatát, s több nyilatkozat hangzott el, pél­dául Genscher nyugatnémet " külügyminiszter részéről a A héten Franciaországban tárgyalt Ivan Arhipov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese. A képen (balra): Arhipov Francois Mitterrand francia elnökkel ta­nácskozik. IIZ ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN Hétfő : Szovjet emlékeztetőt nyúj­tanak át Washingtonban a fegyverzetkorlátozás kér­déseiről. — Gromiko ve­zetésével szovjet kül­döttség érkezik Bukarest­be. — Reagan bejelenti, indul az újraválasztásért. Kedd : Andropov levele az Unesco főigazgatójához. — A kanadai kormányfő Prága után Berlinben tár­gyal. — Belpolitikai fe­szültség Spanyolország­ban a tábornokgyilkossá- got követően. Szerda : Az új amerikai költség- vetési tervezet rekordösz- szegeket irányoz elő ka­tonai kiadásokra. — A Swapo elutasítja a dél-af­rikai manővereket. — Team Spirit !84 fedőnéven amerikai—dél-koreai had­gyakorlat kezdődik. Csütörtök Budapestre érkezik That­cher brit miniszterelnök. — A semlegesek javaslata a stockholmi konferen­cián. — Shultz amerikai külügyminiszter körútja Latin-Amerikában. Péntek : Arhipov szovjet miniszter­elnök-helyettes párizsi tár­gyalásai. meghosszabbít­ják a két ország gazda­sági megállapodását. — Felbocsátják a Challenger űrrepülőgépet. — Elmarad az olasz bizalmi szavazás. Szombat : Az utóbbi hónapok leg­súlyosabb összecsapásai Libanonban, a szaudi trónörökös meglepő nyi­latkozata. — Nicaragua a Biztonsági Tanácshoz for­dul az országot ért so­rozatos bombatámadások miatt. A Fülöp-szigeteken a héten is egymást érték a tüntetések Ferdinand Marcos elnök rendszere ellen. A képen: a hét elején hatalmas tiltakozó demonstrációra került sor magá­ban a fővárosban, Manilában is. bécsi haderőcsökkentési tár­gyalások lehetséges márciu­si folytatódásáról. A kétségtelen mozgás két dolgot jelez. Egyrészt széles körű igény mutatkozik az ésszerű párbeszédre, s kü­lönböző erők készek azt elő­mozdítani. (Köztük olyan politikusok is, akik koráb­ban nem egészen ezt az ál­láspontot képviselték.) Más­részt a nemzetközi feszült­ség még mindig beárnyékol­ja a világpolitikát, az el­lentétek fennállnak, látvá­nyos frontáttörésekre nincs mód. Mindez megnyilvánul abban is, hogy a legfonto­sabb területen, a szovjet— amerikai kapcsolatrendszer­ben nincs érdemi változás, SOMOGYI NÉPLAP s ez nem a Szovjetunió po­litikáján múlik- Nem ad te­ret túlzott derűlátásra a ha­táridő előtti utolsó órában elhangzott, nagy meglepe­tést nem keltő bejelentés, miszerint Reagan jelöltnek tekinti magát, és kampányt indít az újraválasztásáért, Márpedig az amerikai el­nök, jóllehet mostanság ta­lán valamivel enyhébb re­torikát hasinál, a lényeget illetően nem akar eltérni az eddig folytatott külpolitikai vonalvezetéstől. A legújabb események is azt bizonyít­ják, amit Gromiko szemlé­letesen- határozott meg Stockholmban: az amerikai kormányzat a háború és a militarizálás kategóriáiban gondolkodik. Vonatkozik ez Libanontól Közép-Ameriká- ig és Nyugat-Európáig a vi­lág számos térségére, s kü- önösképpen kifejezésre ju­tott az új amerikai katona1 köl tség vetés- tervezetben. 1 Mit jelent az űj ame­“• rikai katonai költség­vetés-tervezet? Egy ország pénzügyi ter­vei általában belső ügyet jelentenek. Vannak azonban kivételek is. Az a jelentés, hogy az Egyesült Államok kormányzata — az inflációs növekedés mellett — még további 13 százalékkal kí­vánja megemelni a katonai kiadásokat a következő év­ben, és azok elérnék a 305 milliárd dollárt (csaknem egymilliárd dollár naponta!), már a nemzetközi p-oiittká- noz tartozik. Ez a terv ugyanis a fenyegetés, a ki­hívás, az egyoldalú előny- szerzésre való törekvés, a fegyverkezési verseny terve. Mit lehet azonban mon­dani az amerikai polgár­nak? A recept nem új: az Egyesült Államok csak „vá­laszol”, hiszen a Szovjet­unió fegyverkezik, Moszkva megszegi a megállapodáso­kat. Washingtonban külön­böző okmányokat hoztak nyilvánosságra a képtelen vádak bizonyítására, s több kormánytag — köztük az elnök is — nyilatkozott. A Szovjetunió határozot­tan megcáfolta az amerikai állításokat, és terjedelmes, Öt fejezetből álló emlékez­tetőt nyújtottak át az ameri­kai külügyminisztériumnak a fegyverzeíkorlátozá* és fegyverzetellenőrzés kérdé­seiről. Ebben tételesen bi- zonyítódik, hogy miként szegi meg az Egyesült Ál­lamok a SALT-megállapo- dásokat; hogyan lép túl a nukleáris fegyverkísérletek tilalmán; mi a helyzet a vegyi fegyverekkel; s a „csillagok háborújával” mi­ként próbálják a kozmikus térséget is bevonni az ame­rikai fegyverkezési progra­mokba. Ha úgy tetszik, szovjet— amerikai párbeszéd is zajlott a héten, de ezúttal nem sze­mélyesen, hanem a Moszk­vában illetve Washingtonban közzétett okmányok formájá­ban. amelyek egyelőre nem a közeledést, hanem a meg­lévő mély szakadékot jelez­ték . .. "> Hogyan alakultak a közel-keleti válság frontjai? Bejrut, amelyet nem is olyan régen még a közel-ke­let Párizsának neveztek, szo­morú látványt nyújt estén­ként a képernyőn — har­cokkal, áldozatokkal, a ro­mok felett gomolygó füstfel­hőkkel. A héten az elmúlt öt hónap legsúlyosabb ösz- szeesapásait jegyezték fel, s változatlanul kevés kilátás mutatkozik tartós rendezés­re. A helyzet kiéleződéséhez egy sajátos láncreakció járul hozzá. A nyugtalan Libanon­ban állandóan napirenden vannak a jobb és baloldali milicistók ütközetei. A kor­mányhadsereg, amelynek elv­ben szét kellene választani a feleket, s a biztonság őre­ként kellene fellépnie, ezt nem tette meg, sőt a jobbol­dali kommandók oldalán több-kevesebb nyíltsággal beavatkozott a harcokba. Az úgynevezett „békefenntar­tók” mindenekelőtt a négy­hatalmi erők magját jelentő amerikai tengerészgyalogosok is a hátukat biztosították. Flotta egységei viszont a li­banoni kormányhadsereg tá­mogatására kötelezték el ma­gukat. Washington ugyan ta­gadta, hogy ismét megszólal­tak a New Jersey csataha­jó 37 kilométer távolságba hordó ágyúi, de Libanon több pontján az amerikai hajóágyúktól származó be­csapódásokat észleltek. Az amerikai tartózkodást ma­gyarázza, hogy a capitoliu- mon heves viták dúlnak, fő­ként a képviselőházban, ahol a demokrata többség az amerikai katonák kivonását követeli Libanonból. A libanoni rendezésnek mindenképpen két, párhuza­mos szálon kell bonyolódnia. Szükség van egyrészt egy nemzeti megbékélési konfe­renciára (a baloldal hajlan­dó ilyen tárgyalásokra), hogy véget vessenek a polgárhá­borús cselekményeknek. Más­részt azonban elengedhetet­len a külföldi erők kivoná­sa. Vonatkozik ez mindenek­előtt a déli övezeteket meg­szállva tartó izraeli hadse­regre, a nagyhatalmiakra, ezek távozása ugyanis lehe­tővé teszi a szíriai csapatok visszavonását is. Ezt I>a- maszkuszban ismét hivata­losan is megerősítették. Ebben a helyzetben rend­kívül nagy visszhangot kel­tett a szaudi trónörökös nyi­latkozata. Szaúd-Arábia köz­ismerten nem az egyik, ha­nem az első kulcsország Washington számára az Arab-keleten, s nagy szere­pet vállait a libanoni közve­títésben. A szaudi államfér­fi szavaival érzékeltette, hogy Libanonban az összes politikai erőket (beleértve az ellenzéki nemzeti megmenté- si frontot) számításba kell venni, s nem lehet kizáróla­gosságot biztosítani a Dzse- majel-kormánynak. Síkra- szállt a kü'lf&ldi erők kivo­nása meglett is — tehát semmiképpen sem lehet szinkronitásrói szólni ame­rikai—szaudi viszonylatban. Réti Ervin Értesítjük kedves vendégeinket, hogy az igaii fürdőnket 1984. február 6-tól 14-ig zárva tartjuk műszaki karbantartás miatt. Nyitás: 1984. február 14-én 9.00 órakor. DRW Somogy megyei C zemigazgatósága (235468) A KAPOSVÁRI RUHAGYÁR felvételt hirdet állandó délelőttös és délutános műszakra, A délelőttös műszakra slsősorban kisgyermekesek jelentkezését várjuk. A délutános műszakra felemelt műszakpótlékot biztosítunk. Jelentkezés és felvilágositás a vállalat munkaügyi osztályán (78433) Margaret Thatcher sajtótájékoztatója (Folytatás az 1. oldalról.) vőről, amelyben a béke a hagyományos és nukleáris fegyverzet alacsonyabb szintjén őrizhető meg. Ki­fejtette azt is, hogy meg­győződése szerint a NATO védelmi jellegű szövetség, amelynek tagországai épp­úgy kevesebbet kívánnak költeni fegyverekre és töb­bet gazdaságuk fejlesztésére, mint a politikai választóvo­nal másik oldalán lévő ál­lamok. A kelet—nyugati kapcso­latok jövőjéről szólva a brit miniszterelnök kijelentette, hogy a javulással kapcsolat­ban nincsenek illúziói: las­sú és fokozatos lesz csak a fejlődés. Ehhez is az szük­séges azonban — folytatta —, hogy az érdekeltek szi­gorú realizmust és kitartást tanúsítsanak. Ezután a brit miniszter- elnök az újságíróknak a brit—magyar viszonnyal, a fegyverzetkorlátozási tár­gyalások jövőjével és más nemzetközi problémákkal kapcsolatos kérdéseire vála­szolt. Kádár Jánossal, az MSZMP KB első titkárával folyta­tott eszmecseréjéről az MTI tudósítójának érdeklődésé­re elmondotta : — Találkozónk nagyon ér­tékes, nagyon építő jellegű és valóban kellemes volt. Remélem, hogy egy másik alkalommal . ismét találkoz­hatunk majd. Meg szeret­ném mondani: könnyű volt nagyon nyíltan beszélnünk egymással. S ez mindig jó jel. Ami a kelet—nyugati vi­szonyt illeti, Margaret That­cher több kérdés kapcsán is visszatért arra, hogy gyors javulásra nem • számít. Ugyanakkor értésre adta, hogy meggyőződése szerint a kapcsolatépítés jótékony hatással lehet a nukleáris fegyverzetkorlátozási tár­gyalások újrakezdésére, il­letve — mint megfogalmaz­ta — azoknak a részletkér­déseknek a kimunkálására, amelyek alapot és keretet teremtenek az előrelépéshez. Ezzel összefüggésben azon­ban a brit miniszterelnök megerősítette azt is, hogy a NATO-nak a közepes ható- távolságú nukleáris fegyve­rekkel kapcsolatos álláspont­ja változatlan. A megkezdő­dött rakétatelepítest — ab­ból kiindulva, hogy csupán a Szovjetunió szerintük meglévő előnyének ellensú­lyozására volt hivatott — nem kívánjak meg nem tör­téntté tenni. Értésre adta, hogy ezen a téren „gesztus’' nem várható. A kelet—nyu­gati diplomácia két kérdésé- óén a brit kormányfő úgy foglalt állást, hogy egyrészt szerinte egy szovjet—ameri­kai csúcstalálkozó ez idő szerint kellő megértés és előkészítés nélkül túl korai volna. Másrészt viszont be­jelentette, nagyon örülne ha a brit külügyminiszter egy érvényes meghívás birtoká­ban elutazhatna Moszkvába. Magyarországi útjának ta­pasztalatait és a kelet—nyu­gati kapcsolatok probléma­körét Thatcher asszony vé­gül úgy foglalta össze, hogy „jobban ért bizonyos dolgo­kat, mint 48 órával koráb­ban”, s úgy érzi, oly módon járult hozzá most a kelet— nyugati viszony javításához, amelyet e látogatást megelő­zően még nem volt módja megtenni. A sajtókonferenciát köve­tően a miniszterelnök asz- szony találkozott a brit kj>~ lónia képviselőivel a nagy- követségen. Ezután a vendégek a Fe­rihegyi repülőtérre hajtat­tak, ahol ünnepélyesen bú­csúztatták Margaret Tha­tchert és kíséretét. A bú­csúztatásra megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Marjai József, Vár- konyi Péter külügyminisz­ter, továbbá politikai és gaz­dasági életünk több más ve­zető személyisége, valamint Bányász Rezső. A magyar és brit zászlók­kal díszített légikikötő be­tonján csapatzászlóval fel­sorakozott a néphadsereg díszszázada. Parancsnoka jelentést tett a brit kor­mányfőnek. majd felcsen­dültek a két ország himnu­szának hangjai. Ezután a magyar és a brit vezetők, a vendégek és a házigazdák elköszöntek egymástól. A különrepülőgépné! kis úttö­rő virágcsokrot nyújtott át a miniszterelnök asszony­nak. Lázár György és Mar­garet Thatcher még néhány szíves szót váltva, kézfogás­sal búcsúzott el egymástóL A repülőgép a koraesti órák­ban elindult Budapestről. A Challenger bocsátotta útjára Elveszett a műhold Elveszettnek tekintik a Challenger űrrepülőgépről péntek este a világűrbe ki­bocsátott Westar—6 távköz­lési műholdat, mivel nem tudnak vele rádiókapcsola­tot létesíteni. A péntek reggel útnak in­dult Challenger személyze­tének első fontosabb felada­ta volt, hogy — a Westein Union cég megrendelésére — úgynevezett geostacioná- rius pályára állítsa a ma­gával vitt távközlési műhol­dat. A Westar—6 mintegy 35 ezer kilométer magasság­ban. a föld forgási sebessé­gével megegyező gyorsaság- gál keringett volna, s így — látszólag egy pont fölött le­begve '— többezer egyidejű rádiókapcsolat-tartast tett volna lehetővé. Az űrrepülőgépről való leválása után azonban nem érkeztek rádiójelek a Wes- tarról. Nem tudni, mi tör­tént, de azt gyanítják, hogy a Challengertől történt „el- . taszítás” után a Westar ön­álló hajtóműve vagy rádió­adója mondta fel a szolgá­latot. A Western Union — a balsiker ellenére — 10 mil­lió dollárt fizet a NASA- nak a pályára bocsátásért. Azért is különösen kellemet­len a kudarc, mert a Wes­tern Union eredetileg a nyugat-európai Ariane ra­kétaprogramot szemelte ki,' s csak később pártolt át az amerikai vállalkozáshoz. AZ AFOR ÄSVANYOLAJ-FORGALMI VÁLLALAT meghirdeti a Balaton világos (bal oldali) AFOR töltőállomás területén működő szerviz bérleti szerződés útján, 5 évi időtartamra szóló bérbeadását A jelentkezéseket 1984. február 29-ig kell benyújtani írásban az AFOR DUNÄNTÜU TERÜLETI központjában, Székesfehérvár, Farkasvermi n. A bérleti feltételekről és a tájékoztató adatokról felvilágosítást az áruforgalmi vezető ad a fenti cí- n.wn « a 12-877-es I lefonszámon. (78538)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents