Somogyi Néplap, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-24 / 46. szám

Ülést tartott a megye/ NEB Zsúíoit otthonok Budapest és Nógrád után Somogy a leggyorsabban öregedő megye. Míg 1980- ban csak minden ötödik, ma minden negyedik lakó elérte a nyugdíjkorhatárt. Nem le­het hát közömbös, hogy ho­gyan és miként foglalkozunk az idősekkel. A megyei népi ellenőrzési bizottság hatvan­két népi ellenőre ezért kere­sett fel tizenöt tanácsot, öt szociális otthont és huszon­három öregek napközi ottho­nát. Arra voltak kíváncsiak, mit tesznek az illetékesek a magukra maradott, gyakran súlyosan beteg idősekért. Ta­pasztalataikat a megyei NEB tegnapi ülésén összegezték Kaposváron. Somogybán ma nyolc szo­ciális otthon, s ötvenkét öre­gek napközi otthona műkö­dik. Ezek valamelyikébe be­jutni ugyancsak körülmé­nyes. Nem ezért, mert ta­pintatos, de részletes kör­nyezettanulmányt keli készí­teni a jelentkezőkről a szo­ciális otthonnál, hanem az­ért, mert mindenütt nagy a zsúfoltság. A „beutalóra” át­lagosa öt-hat hónapot kell várakozni. Jelenleg az igény­lők hatvanöt százaléka jut­hatott csak gondoskod á#hoz. Ügy mondják, az lenne az ideális, ha csak tíz—tizenöt százaléknak kellene várakoz­nia a bekerülésre. A zsúfoltság sajnos meg­határozza az otthonokban lévők életkörülményeit is. Segesden például tizenheten vannak egy szobában, de ál­talános a hat-hét, sőt nyolc­ágyas szoba is. Az ideális az lenne, ha egyetlen helyiség­ben maximum ketten lak­nának, csakhogy erre nincs mód. Nem azért, mert a szo­rító gazdasági helyzetben nem jutnak forintok, hanem azért, mert a szociális ottho­nainkat régi kastélyépületek­ből, kúriákból alakították ki, s ezek többnyire műemléki védettség alatt állnak, az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség engedélye nél­kül nem lehet átalakítani őket, az engedélyt pedig nem szívesen adják meg. Hallhattuk, az lenne a leg­kedvezőbb, ha új épületeket lehetne emelni, de ez ma még csak álom, hiszen töb­bek között ebben a tervidő­szakban egy kétszáz szemé­lyes épület létrehozása is elmaradt Kaposváron. Való­színűleg csak jövőre kezdhe­tik meg az alapozást. Nem megfelelő az ottho­nokban dolgozók szakkép­zettsége sem. Egyetlen he­lyen sincs főállású orvos, csak tiszteletdíjas. Az ápo­lók elhivatottságának kö­szönhetően mégsem olyan el­keserítő a kép. A népi ellen­őrök azt is megállapították, hogy az étlapok változato­sak, a szabad idő eltöltéséhez megvannak a feltételek: könyvtárakat üzemeltetnek, színház- és mozi látogatáso­kat szerveznek. Megjegyzen­dő: a mendemondák ellené­re sehol sem találkoztak visszaélésekkel. A szociális otthonokba többnyire azok kerülnek be, akik nem tudnak gondos­kodni önmaguk ellátásáról. Ám rajtuk kívül még na­gyon sok magányos emberéi nehéz körülmények között. Nekik akartak segíteni, ami­kor létrehozták az öregek napközi otthonait. Ezekből is több kellene. Hogy mennyi? Nem tudni, mert a tanácsok többségénél egyáltalán nem ismerik, hogy küc is a segít­ségre szorulók. Nem vezet­nek naprakész kimutatást, pedig enélkül nem lehet dol­gozni. Az sem biztos, hogy eljutnak a segélyek azokhoz, akik a leginkább rászorul­nak. A somogyi népi ellenőrök számos ajánlást készítettek. Fölvetették^: épüljön végre Kaposváron egy úgynevezett nyugdíjasok háza, rendezzék a napközi otthonok térítési dijait, hiszen a különböző települések között meglehe­tősen nagy a különbség. Egy- ségesíteni kellene a szociál­politikai határozatokat, mert ahány intézmény van annyi­féleképpen értelmezik az ajánlásokat. N. .1. Itt volt a legtöbb jelentkeaS Dél-somogyi amatőrök Az elmúlt években pezsgő képzőművészeti élet bonta­kozott ki Nagyatádon. A hír­név kivívásában jelentős sze­repet vállalt magára a Gá­bor Andor Művelődési Köz­pont. Ludán Imre igazgató mondja: — 1978 óta nyaranta mi adunk otthont a képzőművé­szetet kedvelő gyerekek te­hetséggondozó táborának. (A tábor vezetői tavaly Ifjúsági díjat kaptak.) Ezzel párhuza­mosan szervezzük meg a rajztanárok nyári felkészíté­sét. Újraélesztettük a fotós szakkört, támogatjuk elkép­zeléseiket. Ök egyébként a közeljövőben a jugoszláviai Celjén állítanak ki. Legjelen­tősebbnek azonban a dél-so­mogyi amatőrök, képzőművé­szek felkarolását tartjuk ... Merész Emese, a művelő­dési ház munkatársa, az amatőrmozgalom egyik ava­tott ismerője. — Barcson csak egy-két amatőr dolgozik, ők is hoz­zánk járnak. Bár Csurgón is működik szakkör, onnan is jönnek hozzánk, csakúgy mint Kadarkútról, Pogány- szentpéterről vagy Babócsá- ról. Ez elsősorban annak kö­szönhető, hogy itt teremtőd­tek meg a legjobb feltételek, a hagyományoknak köszön­hetően lelkes csapatmunka alakult ki. A kö­zelmúltban átala­kíttattuk a városi tanács régi épüle­tének pincéjét, ahol műhelyt rendeztünk be az érdeklődők­nek ... Ezekben a na­pokban a művelő­dési háziban azok­nak a munkákihak a színe-javát lát­hatja a közönség, amelyeket a dél- somogyi amatőr képzőművészek az elmúlt három év­ben készítettek. A megyében sehol nem volt annyi je­lentkező a felmenő rendszerű pályá­zatra, mint itt. So­mogybán helyi bemutatót — a megyei és az or­szágos kiállítást megelőzően — csak a nagyatádi- | ak rendezhettek. 1 Huszonnyolc al- Magyar Károly: Térplasztika terv kotó száznyolc munkája közül válogatott a zsűri. Végezetül huszonöt amatőr negyvennyolc grafi­kája, festményé, illetve kis­plasztikája kerülhetett bemu­tatásra. Kazánfűtő, kovács, mozdonyvezető, nyugdíjas és ■ TÁJOLÓ Szabó József: Szürkület. (Festmény). pedagógus, tizenöt és hetven­egy éves ember kedvtelésé­nek eredményeit láthatjuk. Nagy öröm újra látni a leg­idősebb festő, a nyolcadik ikszében járó Mezey Mária három olajfestményét a Zsó­fit, a Nádast és az Elhagyott homokos gödör címűt. Me- rencsícs Tibor két portréja nemcsak kifejezésmódja, ha­nem technikája miatt is meg­kapó. Vezér Dezső Balatoni tája lenyűgöző színhatású. Bacsa Gyuláné Veszlonja is­mét bizonyíték arra, hogy alkotója tehetséges portréké­szítő. Urmös István Mester és Anyó című kisplasztikái a műfaj hagyományos útját idézik. Mellette szinte ellen­tétként láthatjuk Magyar Károly fa térplasztikatervét és kőből faragott Álmodozó­ját. Nem is tagadhatná, hogy a szobortelep nagy hatással van rá, ott lesi el a mester­ség fogásait. A teljesség igényével aligha lehetne felsorolni va­lamennyi alkotást. Csupán kedvcsináló ízelítőt adhat­tunk — ezt a tárlatot is meg kell nézni. Nagy Jenő A tél utolsó próbálkozásai! még érdemes kihasználni e hét végén, hiszen a követ­kező napokban már a ta­vaszt hozó márciust köszönt­hetjük. Talán erre gondoltak a segesdi művelődési házban is, amikor vasárnapra egész napos téli tufát terveztek gyermekeknek és felnőttek­nek. Ha megfelelő helyeit ta­lálnak a kirándulók, még hó- golyó-csatára is sor kerülhet. Az ebédkészítés mindeneset­re biztos program. Az ifjúsá­gi klubban a községi irodal­mi színpad tart estet pénte­ken; vidám összeállítást lát­hatnak az érdeklődők Ka­rinthy Frigyes és Örkény Ist­ván műveiből. Nagyatádon, a gyermek- könyvtárban ma még ren­deznek a farsangi népszoká­sokkal foglalkozó délutánt óvodásoknak és általános is­kolásoknak mesehallgatással, dia- és filmvetítéssel. A helyőrségi művelődési ott­honban ma délután 3-tól az 524. számú ipari szakmun­kásképző intézet tartja sza­lagavató bálját. Másnap ugyanitt lesz az egészségügyi dolgozók bálja, este 8 órá­tól. Lörincz L. László Jea hatan 22. — És az édesapja? — kérdeztem, hogy eltereljem a figyel­mét rólam. — Az édesapám? — vá­ratlanul elkomorult az ar­ca. — Ha arra gondol, hogy szovjetbarát lett-e, hát ki­jelenthetem, hogy egyálta­lán nem. S tudja, miért nem? Mert az apám nem lehet híve egy olyan társa­dalomnak, amelyben a sa­ját osztályának nincs he­lye. Azt hiszem, ez telje­sen logikus. Viszont az is logikus, hogy apám felis­merte, a származási arisz­tokrácia csak úgy tudja megőrizni önmagát, ha ösz- szefonódik a pénzarisztok­ráciával; ezért aztán a nyu­gat-európai, elsősorban az angol modellt választotta példaképül... Az amerikait mindig is durvának és kö­zönségesnek tartotta. S azért küzdött, hogy Ma­gyarországon ez a nyugat­európai modell legyen az uralkodó ... — És mégis . .. — Csak hát nem sike­rült. A jaltai egyezmény keresztülhúzta a magyar arisztokrácia számításait. S ezért, ahogy a front köze­ledett, apám csomagolni kezdett... Aztán egy szép napon az egész család Ausztriába távozott. — És maga? Maga miért nem ... ? Elkomorult, s egyszeriben megnyúlt az orra. — Én nem voltam ott­hon ... Egy apácazárdában voltam. Kerestek, de nem találtak ... Erről különben sem akarok beszélni! — tette hozzá határozottan. Mégis kicsúszott a szá­mon a kérdés. — Itthagyták? Az övén is kicsúszott a válasz : — Ugyan ... Elbújtam... — Csak nem akar... Csak nem lett kommunis­ta Moszkvában? Fölnevetett, kellemesen csengő nevetéssel. Megfogta a karom és én a mellére néztem. A szűk fürdőruha ellenére vidám táncot jár­tak telt keblei a vékony blúz alatt. — Én és a kommuniz­mus ... ? Miért kellene kommunistának lennem csak azért, mert értem az összefüggéseket? Ugyan ... Eszem ágában sincs, bajái akaratomból maradtam itt, de ennek semmi köze a politikához. Különben mondtam már, hogy nem akarok beszélni ró!« ... Valami ismeretlen féle­lem szorította össze a szí­vem. Sokkal szívesebben vettem volna, ha bevallja, hogy kommunista, mint­hogy hallgat. Az eszmék­ből előbb kigyógyul az em­ber, mint a lelki sérülések­ből. Ezt persze akkor még nem tudtam így megfogal­mazni magamban, csak annyit éreztem, hogy félté­keny vagyok valakire, vagy valamire. — Mi köze magának a Gulyás szódagyároshoz? — robbant ki belőlem a kér­dés. Elkomolyodott az arca és csodálkozva nézett rám. — Gulyás bácsihoz? Csak nem gondolja, hogy... — majd újra felnevetett köny- nyed, őszinte nevetéssel. — Gulyás bácsi az apám lekö­telezettje, ha jól tudom, többszörösen is. Amikor a szódagyárát alapította, apa segítette ki valami pénzzel. De hogyan kerültek köze­lebbi kapcsolatba, őszintén szólva, fogalmiam sincs ... Gulyás bácsi gyakran eljá- rogatott apához. Talán Gu­lyás bácsinak is hasonlóak voltak a politikai nézetei, mint apának. Sohasem kérdeztem tőle. — Aztán? — kérdeztem mogorván. Ügy tett, mintha jogom lett volna hozzá, hogy ki­faggassam. — Aztán? A járdáit el­foglalták az oroszok, job­ban mondva keresztülsza- iadt rajtunk a front. Ak­kor én felkerekedtem, és hazajöttem ... — De miért? — Mondtam már, hogy erről nem akarok beszél­ni ... — makacskodott — Elégedjék meg annyival, hogy már nem akartam a zárdában maradni. Hazajöt­tem, de csak a romos kas­télyt találtam. Kihez for­dulhattam volna, mint Gu­lyás bácsihoz? így aztán most nála lakom. Hát, eny- nyi az egész. Ekkor már Gulyásék ka­puja előtt álltunk, közvet­lenül a zöldre festett kerí­tésnél. Az udvarban tyúkok káricáltak és Gulyás bácsi hangosan vitatkozott vala­kivel. Komolyan a szemembe nézett és a kezét nyújtotta. — Hát, akkor isten vele, Zoltán ... Kicsit nyirkos volt a te­nyere, és a forr óság elle­nére szokatlanul bideg. Rekedten tört ki belőlem a kérdés. — Ki jön holnap? Évszázadok nemesi ele­ganciája sűrűsödött össze a bólintásában. — Természetesen. Ha jó idő lesz, mindennap kime­gyek a partra. Es ... őrü­lök, hogy találkoztam ma­gával. Azt hiszem, igen kellemesen elbeszélgettünk. Megvártam, amíg a kapa becsukódik mögötte, ekkor megfordultam és ackamni kezdtem hazafelé. Madarat lehetett wtnu fogatai velem. Éppen egy hél left dl « mi minden áldott ear együtt fürödtünk és teákat beszélgettünk » TSsaa-ear- tca de meg i £ssabez sem entern, -, .... a^jKr­tr I I ifi au k? UtyiBílWSI velódési központ volt dolgo­zóinak és a jelenlegieknek a találkozóját. A nagyközség­ben szombatig tartanak a Vas megyei napok kiállítá­sokkal, termékbemutatókkal, vetélkedőkkel, a művelődési központban. Marcaliban ma kezdődik a Pécsi Nemzeti Színház Bóbita Bábszínházá­nak négy részből álló ven­dégjáték-sorozata a gyermek- élelmezési központban. A Ka­rácsonyé) című játékot dél­után 4jkor és fél 6-kor mu­tatják be. A helytörténeti és munkásmozgalmi múzeum­ban Erdélyi tájak és képek címmel Péter János fotókiál­lítását láthatjuk. Ugyanitt tart nyitva A kender meg­munkálása; Szőlészet-borá­szat című állandó kiállítás. A barcsi Móricz Zsigmond Művelődési és Ifjúsági Köz­pontban szombaton este 7 órától noszfcalgiiaestet rendez­nek Harmincasok klubja el­nevezéssel, a Ba-rock együt­tes közreműködésével. A tán­cos mulatságot ügyességi, já­tékos vetélkedők egészítik ki. Másnap ifjúsági táncest lesz itt. A zenét a Signal együttes szolgáltatja. A pusztakovácsi művelődé­si házban vasárnap este 6- kor a Fonómunkás Kisszín- pad lép fel. Gyurkó László Don Quijotéját mutatják be. Csak zárójelben: Lentiben, a helyőrségi művelődési ott­honiban a hét végén is láto­gatható Győri Vilmos barcsi tanár fotókiállítása. Csurgón a hét végén ren­dezik meg a Csokonai mű­A Dráva Múzeumban a hét elején nyílt a hódmező­vásárhelyi festőművészeket bemutató kiállítás. „Hódme­zővásárhely neve a magyar képzőművészetben ma nenn egy geográfiai fogalom, ha­nem hagyomány, iskola, stí­lus, gondolkodásmód, maga­tartásforma talán nem is egzaktan pontosítható egyve­lege: Hódmezővásárhely az utóbbi években a művészek és ítészek körében elsősor­ban vitatéma” — írja többek közt az alföldi festők mun­káiról Pogány Gábor, a Rippl-Rónai múzeum igazga­tó-helyettese. A Dráva-parti város a hét végére még egy kiállítást kínál : szombatig látogatható Mézey Mária Magdolna amatőr festőmű­vész tárlata a művelődési központban. Kaposváron, a Killián művelődési központban ma fél 6-kor kezdődik a Kisfa­ludy általános iskola csapat­bemutatója. Szombaton este 7 órától a megyei tanács tartja itt bálját, vasárnap délután kettőtől pedig hor­gász küldöttgyűlést rendez­nek az ifjúsági házban. A Somogy megyei Művelődési Központ szabad időklub j áb a n az egyedülállókat várja ma este a Te meg Én klub. Bá­tyus bált rendeznek zenével, tánccal, játékkal, s finom vacsorával. A Somogyi Kép­tárban a kaposvári születésű Vecsey Csaba festőművész kiállítását látogathatjuk. A Csfey Gergely Színház­ban ma este 7-től A kertet játsszák. Szombaton délután 4-től — stúdt óelőadás kereté­ben — a Marió és a varázs­ló, ette 7-ből pedig A kert szerepet műsoron. A Mozi- tetiwiifjaa szombaton és vawómnp délután fél 6-kor riöjátszás keretében mutat­ják be a Kisvárosi fojtogató efnaü szraea, szinkronizált banda bdnsit Káénkrö- A KfflSán tnű- v?#MésÉ központban tegnap B*Sher András festő munkái.

Next

/
Thumbnails
Contents