Somogyi Néplap, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-22 / 44. szám

Ezer dolgozó összefogásává! 40 százalékkal növelték a nyereséget (Tudósítónktól.) Akik a Kapos Kereskedel­mi Vállalat 111 üzletébe be­térnek — a megyeszékhelyen, a Balaton-parton vagy So­mogy városaiban, illetve Csurgón és Igáiban —, a ja­vuló ellátásnak lehetnek ta­núi. Az udvarias kiszolgálás­nak, a vásárlói érdekvéde­lemnek is része van abban, hogy a vállalat bevétele 1,3 milliárd forint volt 1983-ban, vagyis 5,1 százalékkal több, mint az előző évben. Az ellátásban nem volt semmi fennakadás, még az idegenforgalmi szezonban sem. Az árut elsősorban a Balaton Fúszért, a tejipari és a sütőipari vállalat, továbbá a húskombinát szállította, az ára frissen tartását segítet­te az újabb hűtőládák, -szekrények. A múlt évben 2§ kisebb-nagyobb boltot korszerűsítettek, Balatonsza- badiban és Belatelepen ösz- szesen 230 négyzetméterrel bővült az üzlethálózat. Terjednek az új üzemelé­si formák. A szerződéses és bérleti üzemelésre tíz újabb boltot adtak ki a múlt év­ben, s ezzel számuk 24-re emelkedett. A dekorációs fel­adatok ellátására alakult meg a vállalaton belül az el­ső gazdasági munkaközösség. Több üzletnél a költség- átalányos, illetve jövedelem- érdekeltségű rendszerre tér­nek át. Kihasználták a több csatornás árubeszerzés lehe­tőségeit. A munkavédelemre 50 százalékkal többet fordí­tottak, mint az előző évben. Javult a szociális ellátottság. A dolgozók alapbérét átlag 330 forinttal emelték. A múlt évben újabb 26 közösség tett vállalást a szo­cialista cím elnyerésére, így számtik 52-re emelkedett. A jó vezetés, az összefogás, az igyekezet és akarat ered­ménye nem maradt ei: nye­reségük 40 százalékkal több, mint 1982-ben volt. A lét­szám 30 fővel csökkent, te­hát a munka termelékenysé­ge nőtt. A 15 százalékos energiacsökkentes több mint egymillió forintot jelentett; a 40 százalékos áruselejtezési költség csökkentése kétmillió forinttal növelte az ered­ményt. Feladat, felelősség Eszmecsere a miniszterhelyettessel Ez a délutáni találkozás a kora estébe nyúlott. A Ka­posvári Főiskola Tangazda ságában rendezett gazdaság- politikai pártnapon a szó igazi értelmében politizáló gazdálkodók, szakemberek váltottak szót a mindennapi munkával szorosan össze­függő helyi és országos gon­dokról, feladatoKról, felté­telekről, módszerekről a jobbítás, a többet tenni akarás őszinte szándékával. Ha ez a téma kerül szóba, minden gazdálkodó egység- 'nél bőven van ok tanako­dásra, eszmecserére, de ta­lán itt ' a kaposvári gazda­ságban az átlagosnál is több. Egy hullámvölgy mélypont­jára jutott gazdaság élere alig néhány hete került új vezetőnek Bihari Endre, akinek feladata, hogy jól képzett szakembertársaival, az üzem dolgozóival közö­sen megkeresse és megtalál­ja a felfelé vezető utat. Volt miről szót váltani dr. pnpócsi László mező­gazdasági es élelmezesügyi miniszterhelyettessel, Ko­vács Bélával, a megyei pártbizottság titkárával és Tóth Károllyal, a megyei tanács elnökhelyettesével. A beszélgetés indításául nem előadást tartott a mi- nisztarhelyetbes, inkább az országos helyzet és ezen belül is az agrárágazat ne­hány különösen kiemelkedő­en fontos kérdéséről szólt érdeklődést felkeltóen. Töb­bek között arról, hogy mi­lyen rendkívül nagy felada­tot jelent az ágazat számá­ra ebben az évben megter­melni a tizenötmillió tonna gabonát, annyit, amennyit a mezőgazdaság még soha­sem, az 1982-es rekordévben sem ért el. Azt hiszem, so­kan leírták szó szerint ezt a mondatot: „Manapság majd­hogynem hazafiság a nehéz helyzetből kikerülni, a ked­vezőtlen feltételek között a kis lépések módszerével előrehaladva megkeresni a kivezető utat.” Ezek a kis lépések ugyan­azt jelentik országosan, mint itt a megsokasodott gon­dokkal birkózó kaposvári gazdaságban. A hatéko­nyabb munkát, vagyis azt, hogy lényegesen alacsonyabb költségekkel lényegesen na­gyobb hozamot kell elérni. Ez pedig feltételein az ész­szerű, következetes takaré­kosságot. De jelenti a piaci igényeknek megfelelő ter­melést, a minőség szüntelen javítását, és azt, hogy a fel­adat is, a szervezés is sze­mélyre szóló legyen, s kap­csolódjon ehhez az érde­keltség. A kibontakozást kereső gazdaságnak java­solta a miniszterhelyettes oz önelszámoló egységek szervezetének kialakítását, ahol a legtisztábban érvé­nyesülhet a feladat, a fele­lősség és az érdekeltség egysége. Ez a szervezeti for­ma az, ahol új lendületet kaphat az együvé tartozó kollektívák alkotó kedve. A nyílt, közvetlen hang­vételű tájékoztató szinte átmenet nélkül alakult át felelősségtől fűtött eszme­cserévé. Természetesen azok a kérdések jöttek szóba, amelyek ma leginkább fog­lalkoztatják a kaposvári gazdaság szakembereit, dolgozóit. Mert mint dr. Pa- pócsi László mondta, az or­szágos gondokat itt kell megoldani a gazdaságban a mindennapi munka során. És hogy nsi foglalkoztatja ma a kiutat kereső üzem­hez tartozókat, arra csupán ízelítőül néhány példa. Várható-e, hogy az alacsony jövedelmezőségű állatte­nyésztés, ezen belül is a szarvasmarha-tenyésztés helyzete változik; hogyan alakul a cukorrépa-termelés jövője; a gabonaprogram céljaival összefüggésben megszünnek-e a műtrágya- ellátás zökkenői; a sertés­hús minőségének javítását ösztönzik-e majd árakkal is; lehetne-e többet tenni a felfelé ívelő háztáji terme­lés kisgépellátásáért — és sorolhatnánk tovább a pél­dákat. Ahogy a miniszter- helyettes mondta, a kérdé­sek ismét kifejezésre juttat­tak, hogy ugyanazok a gon­dolatok foglalkoztatják: az üzemek dolgozóit, szakem­bereit, amelyekkel felső szinten az országos főható­ságok is foglalkoznak, össz­hang van, együtt gondolko­dás, együtt töprengés, és nem utolsósorban egyirányú a jobbítás szándéka is. A politizáló gazdálkodók hasznos eszmecseréjét ezzel a gondolattal záj-ta a mi­niszterhelyettes; ha egy év múlva hasonló találkozóra kerüf sor, minden remény megvan arra, hogy ez a gazdaság már a kibontako­zás lépéseiről adhat számot. V. M. Dr. Guba Sándor 1927--1984. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy dr. Guba Sándor, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, intézetveze­tő főiskolai tanár, a Kaposvári Mező­gazdasági Főiskola főigazgatója, or­szággyűlési képviselő életének 57. évében 1984. február 20-án váratla­nul elhunyt. Búcsúztatása 1984. február 27-én 11 órakor lesz Kaposváron, a mező­gazdasági főiskolán. A Mezőgazdasági Főiskola Tanácsa Intézményaiapító és .-fej­lesztő főigazgatóját gyászol­ja a Kaposvári Mezőgazdasá­gi Főiskola. Dr. Guba Sán­dort nemcsak pedagógusként, hanem türelmes és követke­zetes kutatóként, újat, job­bat kereső fejlesztőként is számon tartotta és tisztelte a szakmai közvélemény. Sok­irányú elfoglaltságának nem kiegészítője, hanem szerves része, szakmai munkájának pedig ösztönzője volt közéleti tevékenysége. Országgyűlési képviselővé először 1967-ben választották. Ezt követően minden ciklusban megújítot­ták mandátumát a választó­polgárok. Dr, Guba Sándor élete, sorsa szorosan összeforrt a magyar mezőgazdaság fejlő­désével.. 1927. április 17-én született a Heves megy« He­ves községben. A parasztem­ber nehéz, küzdelmes életét a családban ismerte meg: a hevesi föld csak akkor adott nagyobb darab kenyeret, te az okos tapasztalathoz az új­ra, a többre törekvő igye­kezet és a hozzáértés is tár­sult. Az agrártudományi egyetemen 1950-ben szerzett diplomát. Első munkahelye az Állattenyésztési Kutató Intézet volt. Innen került igazgatónak a Kaposvári Fel­sőfokú Mezőgazdasági Tech­nikumba. Itt is folytatta tu­dományos munkáját, és 1965- ben megszerezte a mezőgaz­dasági tudományok kandidá­tusa fokozatok Kaposvári te­vékenységének kezdete arra az időszakra esett, amikor befejeződött hazánkban a mezőgazdaság szocialista át­szervezése, kialakultak a nagyüzemi termelés keretei, többé-kevésbé anyagi feltéte­lei is, de hiányzott még a tudományos háttér, a hozzá­értő szakember. Az új kapos­vári intézményben dr. Guba Sándor a neveléssel, oktatás­sal egyenrangú feladatnak te­kintette a tudományos ku­tatást, valamint a kutatási eredmények gyakorlati hasz­nosítását segítő szaktanács- adást. A pezsgő tudományos életnek is része volt abban, hogy 1971-ben önálló mező­gazdasági főiskolává szervez­ték a kaposvári intézményt Dr. Guba Sándor hazánk határain túl is elismert kuta­tóvá Kaposváron vált Tudo­mányos tevékenységének eredményeit több mint 175 közleményben publikálta. Szerzője, illetve társszerzője volt hét szakkönyvnek és ti­zenegy jegyzetnek. Számos hazai és nemzetközi egyesü­letnek a tagja. Az Európai Tarkamarha-tenyésztők Szö­vetségének munkájában — mint Magyarország képvise­lője — 1963 óta vett részt Munkájának elismerése­ként — többek között — há­romszor kapta meg a Kiváló Dolgozó kitüntetésit, a Munka Érdemérem, valamint a Mun­ka Érdemrend arany fokoza­tát. Tulajdonosa az Újhelyi Imre-emlékéremnek, az Eöt­vös Loránd-, a Wellmann Oszkár-, a Tessedik Sámuel- dijaknak, és az idén kapta meg a lipcsei egyetem Wil­helm Kirchner-emlëkérmét Jó szervező és irányitő munkájának eredményeként a főiskola oktató-, nevelő-, kutatómunkája jelentősen fejlődött Értékes munkát végzett a főiskola integrált intézeti szervezetének kiala­kításában, és jelentős a sze­repe abban is, hogy elsőként a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán kezdődött meg az üzemmérnökök szakosított képzése. Közéleti megbízatását tel­jesítve — országgyűlési kép­viselőként is — gyakran megfordult a somogyi mező- gazdasági üzemekben, a fal­vakban. Segítőkészségére bizton számíthatott az, aki hozzá fordult. Kutatóként és oktatóként is ezernyi szál fűzte a somogyi tájhoz, az itt élő emberekhez. Az elmúlt években tudományszervező és -fejlesztő tevékenységé­nek kiemelt területe a kuta­tás es a termelés hatéko­nyabb együttműködésének megteremtéséhez kapcsoló­dott. A főiskolai kutatóbázis­ra építve újszerű szakmai kapcsolatok kiépítésén fára­dozott a termelőkkel. Jelen­tős érdemei vannak a már önálló vállalatként működő Ka-Myb és KSZKV rendsze­rek, valamint a Kaposvári Állattenyésztési Kutatási-Fej­lesztési Termelési Egyesülés létrehozásában. Akármilyen sok volt az elfoglaltsága, ok­tató-nevelő munkájára min­dig kiemelt gondot fordított. Példamutatóan készült előa­dásaira, és a legkorszerűbb ismerethordozókat alkalmaz­ta mondanivalójának megér­tetéséhez. Igen y es volt önma­gával és munkatársaival szemben. Határidőnaplójában a megoldásra váró feladatok sorakoznak. Sok terve volt, és készült nagydoktori disz- szertációjának megvédésére is. Terveit azok váltják való­ra, akik tőle tanultak szak­mai igényességet, kutatói áll­hatatosságot, korszerű szak­mai szemléletet Dr. Guba Sándor alkotóképessége tel­jében, korán bekövetkezett halála fájdalmas és pótolha­tatlan vesztesége a magyar agrártudományi kutatásnak és oktatásnak, valamint a megye közéletének. Szorosabb kapcsolat a belkereskedelemmel Javuló termelési körülmények a Ladyben A kaposvári Lady Ruhá­zati Szövetkezet 1948-as megalakulásával az első so­mogyi szövetkezetek egyi­ke. Eredeti fő tevékenysé­gük az eltelt évtizedekben már feledésbe merült, a fe­hérneműgyártás helyét a felsőkonfekció készítése vet­te át. Elsősorban női felsőruhá­zati cikkeket varrnak, de kisebb mértékben férfikon- fekcíót is készítenek. A ka­posvári központon kívül még Marcaliban és Nagy­atádon a két kihelyezett üzemrészben, illetve divat­szalonban dolgoznak, össze­sen több mint kétszázan. Nagy Tibor, a szövetkezet elnöke a múlt évet, jórészt rajtuk kívül álló okok miatt — például késve érkeztek az alapanyagok — sikerte­lennek mondta. A munkát hátráltató körülmények fe­lülvizsgálatával, számos' szervezési intézkedés beve­zetésével és ű.j szerződéses kapcsolatok kötésével az idei tervek kedvezőbb, lé­nyegesen jobb feltételek kö­zött valósulhatnak meg. A belkereskedelemnek szállítandó termékek ara nyár 89 százalékkal, a múlt évi 11 millióval szemben 21 millió forintra kívánják nö­velni. Ennek eléréséhez •xerződést kötöttek a Len­fonóipari Vállalattal, a Ská­la Metróval et s FeUoruha Nagykereskedelmi Vállalat­tal. Szoknyákat, egész ruhá­kat, szabadidős termékeké* készítenek számukra — ösz- szesen 50 ezer darabot —. amelyekhez az anyagot a megrendelők adják, és ők értékesítik a kész terméke­ket. Az év első ké* hónap­jában 11 ezer darabot küld­tek el, de igény szerint nö­velni tudják a készítendő áruk mennyiségét. A ter­melés iavitását célzó intéz­kedések megvalósítását se­gíti annak a 11 millió fo­rintos költséggel épült ka­posvári új üzemrésznek az átadása is, amelyben a ko rábbi szétszórt, kedvezőtlen szociális körülmények kö­zött működő alapanyag- ét készáruraktár. a szabásza; és a csomagoló kapott he­lyet. Az idei tervek közölt 20 millió forintos külkereske­delmi tevékenység » szere­pel. Az elmúlt tíz évben a Szovjetunióval, az NDK-val, Csehszlovákiával és Romá­niával alakítottak ki tartós, jó partneri kapcsolatokat A szövetkezet másik fel­adata a lakossági és közü­leti szolgáltatások ellá*ása. A cél ezévben a szinten tar­tás, illetve az állóeszközök és a gépi berendezések jobb kihasználása, amit jobb szervezéssel akarnak meg­öleted, ML b. Fejleszti ipari tevékenységét a Zöldért Magtisztító Bőhönyén Hatvan tonna készterméket állított e/S 440 millió forint bevételre tett szert tavaly a Somogy megyei Zöldért Vállalat. Ez az összeg — tekintettel a múlt évi aszályra — min­denképpen figyelemre méltó. Legnagyobb arányt természe­tesen a mezőgazdasági ter­mények — a zöldség, a gyü­mölcs, a burgonya — képvi­selnék, de az ipari és egyéb tevékenységből származó be­vételek sem lebecsülendők. Mintegy nyolcmillió forint­ra tettek szert különféle szolgáltatásokkal, de ennél jóval többhöz jutottak volna, ha az Elektroép szakcsoport év közben nem mondja fel Zákányban a bérleti szerző­dést. Bőhönyén viszont „be­jött” a napraforgópörkölő üzem. Ezt az üzemet a múlt év második felében létesítet­ték, s hatvan tonna készter­mékét — hárommínió forint termelési értéket — állítottak elő. Ami • vállalat összes ipari tevékenységét illeti: a tervezett 11 millióval szem­ben több mint 14 millió fo­rint bevételt hozott, s ebben az ágazatban a vállalati eredmény mintegy négyszere­se az előirányzottnak. Ja iám további telente-. seket tervez a megyei Zöld­ért. Miután á vállalatot föl­vették a Fogyasztási Szövet­kezetek Országos Termékér­tékesítő Közös Vállalata tag­jainak sorába, egy nagysza­bású kooperációs beruházásra nyílt mód Böhönyén: olyan gépi berendezéseket állítanak be, melyeikkel évente 2500 tonna lencse, köles, mustár, káposztarepce, szárazborsó, szárazbab, fénymag, hajdina, lóbab, napraforgó és más termény tisztítását, illetve exportra való előkészítését elvégezhetik. A magtisztító és osztályozó gépegység már a helyszínem van. A vállalat idei tervei kö­zött szerepel a zákányi pá- ünkapalackozó üzem létreho­zása is. Ebben együttműkö­dik a Vendéglátóipari Szol­gáltató Szövetkezeti Közös Vállalattal, a káshatármenti árucsere-forgalomban vak* hatékonyabb részvétel érde­kében pedig a Szervkénről kir alakított kapcsolatát szélesí­ti. SOMOGYI NEPÍAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents