Somogyi Néplap, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-18 / 41. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYE SÜLJETEK! Arai í,88 P| XL. évfolyom, 41. szóm 1984. február 18., szombat Folyamatosság A gyász napjaiban is meg­követeli az élet a maga jo­gait. Konsztantyin Csernyen- ko, akit Jurij Andropov ha­lála után az SZKP KB főtit­kárává választottak, első programadó beszédében a szovjet politika folyamatos­ságát hangsúlyozta. „A fo­lyamatosság — mondotta — nem elvont fogalom, hanem élő, reális dolog. Lényege mindenekelőtt abban van, bogy előre kell haladni arra támaszkodva, amit már ko­rábban elértünk, alkolóan g azdagí tani azt.” Csernyenko beszédeben különösen két elemet emelt ki, mint a fo­lyamatosság lényeges össze­tevőjét. Először is azt, hogy reálisan kell értékelni az elért eredményeket, nem en­gedve annak a kísértésnek, »hogy a kívánatosat valósá­gosnak tekintsük”. A máso­dik az, hogy „kollektív erő­feszítésekkel kell tovább vin­ni” az Andropov által meg­kezdett politikai munkát. Csernyenko elemzésében terjedelmét és súlyát tekint­ve első helyen a Szovjetunió belső kérdései állottak, s ezek közül is a gazdaság. Hangsú­lyozta: át kell alakítani a gazdaság irányítási rendsze­rét, az egész gazdasági me­chanizmust. Ez a munka ..még éppen csak elkezdődött”, s ennek része az a széles körű gazdasági kísérlet-sorozat, amely az elmúlt évben meg­indult. Csernyenko nagy ha­tározottsággal figyelmeztetett arra, hogy a „várakozás” a kísérletek eredményeire nem szolgálhat ürügyül a passzi­vitáshoz, a régi munkastílus­hoz vájó ragaszkodáshoz. „ V gazdasági szerkezet megújí­tás» felelősségteljes feladat és nem árt megtartani a régi szabályt: hétszer mérj, mie­lőtt egyszer vágsz. Ez azon­ban semmi mentséget sem jeden diet azok számára, akki egyáltalán nem akarják fi­gyelembe venni a megválto­zott körülményeket, az élet támasztotta új követelménye­ket.” A Csernyenko-beszéd nem­zetközi kérdésekkel foglalko­zó, lényegesen rövídebb zá­rófejezetében is az aktív fo­lyamatosság szelleme érvé­nyesül. Az új főtitkár szavai­ból egyértelműen kitűnt, hogy folytatni kívánják azt a külpolitikát, amelyet And­ropov 15 hónapos, tragikusan rövid hivatali ideje alatt az SS5KP vezetése kidolgozott. Teljesen érthető, hogy ebben az első beszédben honsztan- tyin Csernyenko nem bocsát­kozott részletekbe a szovjet külpolitika várható lépései­ről. Annál kevésbé; mert a leglényegesebb vitakérdések­ben az Egyesült Államok és a NATO részéről semmiféle érdemi politikai kezdemé­nyezés nem történt. A Szovjetunió Kommunista Pántjának új főtitkára a te­metés után legelőször a t ar goi Szerződés országainak ve­zetőivel tanácskozott, meg­erősítendő a szövetség céltu­datos és összehangolt cselek­vései. Rendkívül figyolemrc- méllti volt, hogy Van Li mí- niszlercJnök-helyettessel az élen Kína viszonylag magas r-antii küldöttséggel képvisel­tette magát és a delegáció Vezetője szót ejtett a két ha­talmas ország kapcsolatának javulásáról. (Brezsnyev te­metésen Kínát az akkor már temoadásra készülő külügy­miniszter kép \ iselte,) A tőkés országok képvise­lőivel is alkalom nyílt kétol­dalú tanácskozásra. Ezek kö­zül természetszerűen kiemel­kedett a Bush amerikai alel- nökkel folytatott megbeszé­lés. Bush (aki Brczsnyev te­metésén is képviselte az Egyesült Államokat, de ak­kor Shultz külügyminiszter is jelen volt), írásos üzenetet vitt Moszkvába Reagantól. Ez újabb konkrét javaslattétel nélkül megismételte azt az általános tárgyalási készséget, amelyet az újraválasztásáért harcba induló amerikai elnök az utóbbi időben hangozta­tott. Csernyenko és Bush ta­lálkozása mindenképpen újabb eleme volt annak az érintkezésfelvételnek, amely az amerikai rakéták európai telepítésének megkezdése után a két külügyminiszter, Gromiko és Shultz stockhol­mi találkozójával kezdődött. A nemzetközi sajtó találga­tásai mindenekelőtt azzal foglalkoztak, hogy mennyi­ben lehet reális egy esetleges csúcstalálkozó. így például közvetlenül Andropov halála után sokoldalúan felmerült az az igény különböző ame­rikai körökben, hogy maga az elnök utazzék Moszkvába. Végül Reagan ezt a lehetősé­get elvetette. Az kétségtelen­nek tűnik, hogy egy csúcsta­lálkozó létrejöttéhez az ame­rikai tárgyalási pozíciók je­lentős módosulására lenne szükség. Általiban is óva­kodni kell a túlzott várako­zásoktól, hiszen e csúcstalál­kozó csak 1981 novembere után lehelne mentes az ame­rikai választási harc hatásá­tól. A vezető tőkés politikusok­ká) folytatott tanácskozások közül a Kohl nyugatnémet kancellárral folytatott meg­beszélésnek volt még kiemel­kedő jelentősége. (Egyébként Kohl volt az egyetlen a je­lenlevő nyugatiak közül, aki az elmúlt másfél évben be­ható tárgyalásokat folytatott Andropovval.) Ezen a meg­beszélésen az amerikai euro- rakéták problémája játszotta a legfontosabb szerepet, hi­szen a Pershing—2-nek az. NSZK az egyetlen támasz­pontja. Figyelemreméltó, hogy ez­úttal Nagy-Britanniát maga a miniszterelnök, Thatcher asszony képviselte. (Brezs- nyev temetésén külügymi­niszteri szintű volt az angol képviselet.) Ez egyike azok­nak a jelzéseknek, amelyek­kel a brit politika a korábbi­nál nagyobb kapcsolatterem­tési szándékát kívánja hang­súlyozni. Természetesen a Moszkvá­ba sereglett küldöttségek ve­zetői között is lezajlottak ta­nácskozások. Ezek sorában a legfontosabb a két német ál­lam vezetőjének, Honecker- uek es Kohlnak a megbeszé­lés« volt. Amióta a nyugat­német szociáldemokraták el­vesztették a kormányhatal­mat, ez volt az első ilyen ma­gas szintű megbeszélés az NDK és az NSZK vezetői között, s a két államférfi sze­mélyesen is most találkozott először. Megbeszélésük ele­ven példája volt annak, hogy az európai országok a rend­kívül kiélezett helyzet elle­nere nagy erőfeszítéseket tesznek a kapcsolatok fenn tartásara es az enyhülés vív­mányainak legalább részle­ges megőrzésére. Lázár György fogadta Stefan Birleat Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, pénteken hivatalában fogadta Stefan Birleát, a Román Szocialis­ta Köztársaság Állami Terv­bizottságának elnökét. A megbeszélésen résztvett Faluvégi Lajos miniszterel­nök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke. Jelen volt Victor Eolojan, Románia budapesti nagykö­vete is. (MTI) Szűrös Mátyás kubai tárgyalásai A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak meghívására Szűrös Má­tyásnak, a Magyar Szociális, ta Munkáspárt Központi Bi­zottsága titkárának vezetésé­vel február 13—16. között magyar pártküldöttség tett hivatalos, baráti látogatást Kubában. Szűrös Mátyás megbeszé­léseket folytatott Jorge R'u- quet-el. a Kubai Kommu­nista Párt Politikai Bizottsá­gának tagjával, Julián Ri- zóval és Jaime Crombettel, a Központi Bizottság titká­raival, Manuel Pineiróval, a KB amerikai osztályának vezetőjével, Isidoro Malmi- erca külügyminiszterrel, a KB tagjaival és a párt más vezetőivel. Találkozott Jose Ramon Fernandez minisz­terelnök-helyettes&él, a Köz­ponti Bizottság tagjával. A tárgyalásokon részt vett Bognár István, hazánk ha­vannai nagykövete is. A szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszéléseken köl­csönösen tájékoztatták egy­mást országaik helyzetéről, pártjaik tevékenységéről, a szocialista társadalom épí­tésében elért eredményekről. Pénteken este hazaérke­zett az MSZMP küldöttsége, amely látogatást tett Mexi­kóban, Nicaraguában és Kubában. A Ferihegyi repü­lőtéren fogadásukra megje­lent Éva Conrado Flores, a Nicaraguái Köztársaság és José Antonio Tabares, a Kubai Köztársaság magyar­országi nagykövete. Ünnepi megemlékezés A magyar—szovjet barátsági egyezmény aláírásának évfordulóján Ünnepi megemlékezést tar” tottak pénteken a magyar— szovjet barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződés alá­írásának 36. évfordulója al­kalmából Szolnokon, a Ti- szamenti Vegyiművek Mű­velődési Házában, amelyen részt vett Apró Antal, az MSZBT elnöke, Rosfco Ist- vdn külügyminiszter-helyet­tes és Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarorszá­gi nagykövete. György Sán­dor, az MSZBT titkára tar­tott ünnepi beszédet. — A Szovjetunió és a Magyar Köztársaság kö­zött Moszkvában aláírt megállapodás fejlődésünk egyik meghatározó tényező­jévé vált. 1967-ben a szer­ződés lejárta előtt kerülhe­tett sor a Magyarország és a Szovjetunió között’ a meg­állapodás meghosszabbítá­sára. Az alapelvei nem vál­toztak, de a kapcsolatok konkrét tartalma mindenkor igazodik a fejlődés követel­ményeihez. A kapcsolatok ápolásában jelentős szerepe van a Ma­gyar—szovjet Baráti Társa­ságnak ; az év minden nap­ján történik olyan esemény, ami az együttműködést és a barátságot példázza. A szovjet vendégek nevé­ben Nyikita Darcsijev, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének tanácso­sa kért szót, s köszöntötte a Tiszamenti Vegyiművek munkáskollektfváján ke­resztül a. magyar dolgozó­kat. A szerződés jelentőségé ról szólva hangsúlyozta; az 1945. évi megaiiapodas hű­en tükrözte « szovjet—ma­gyar kapcsolatokban bekö­vetkezett gyökeres változá­sokat, és az igazi testvéri kapcsolatok kialakításával az európai béke és bizton­ság fontos tényezője lett. Az ünnepség műsorral zá­rait. Lúg visszanyerő berendezés kezdte meg próbaüze­melését a Pamutfonó-ipari Vállalat nagyatádi cérnagyárában. A húszmillió forintos berendezést az Energiagazdálkodási In­tézet tervezte és építette föl Száz hektár park, erdő védelme A megyei tanács környezeivédelmi bizottságának ülése Fontos környezetvédelmi temáxat vitattak meg tegnap délelőtt a népfront kaposvá­ri székhazának tanácstermé­ben. Megnyitójában dr. Tar­ján Lászlóné, a bizottság titkára ismertette az Orszá­gos Környezetvédelmi Ta­nács legutóbbi határozatát a megyei környezetvédelmi munkáról. Okot adott a bi­zakodásra, hogy az or­szágos szerv elismerő­en nyilatkozott a somogyi eredményekről, főként a Balaton vízminőségének ja­vításában kifejtett komplex tevékenységről. Az 1984. évi írásban ismertetett munka­terv középpontjában is a Balaton és a vízgyűjtőterü­letének védelnne, korszerű szennyvíztisztítása és a ve­szélyes hulladékoktól való mentesítése áü A megyei környezetvédelmi titkár is­mertette az év jelentősebb 36 tavaszi vetőmagellátásra számíthatnak a nagyüzemek A mezőgazdasági nagyüze­mek a tavaszi idényben jó színvonalú vetömageliátás- ra számíthatnak, szeles ge­netikai alapból választhatják ki a számukra legmegfele­lőbb szaporítóanyagot. A Vetőmagtermeltető és Érté­kesítő Vállalatnál befejező­dött a tavasszal földbe ke­rülő magvak tisztítása, fel­dolgozása. A készletet jó­részt már át is vették a megrendelők. A vállalat pótmegrendeléseket is telje­síti A tavaszi árpa választéka minden korábbinál gazda­gabb, hat minősített fajtát kínálnak. Ezeken kívül — nagyüzemi kísérletre — újabb fajtajelöltek vető­magjából is importáltak, ezeket szintén hozzáférhető­vé teszik a vállalkozó kedvű üzemeknek. Ha tavasszal ki­derülne, hogy az őszi veté­sek egy része kipusztult, mód lesz a területek árpával tör­ténő hasznosítására. Zahból három minősített fajta van, a legnagyobb tételben a So­li dór talál vásárlóra, ebből a megrendeléseken felül akár 900. tonnával többet is küldhetnek az 4zemek.be. A legnagyobb feladat a kukorica vetőmag előterem­tése. A tapasztalatok szerint a tavalyi, aszály a kukori­cát — hosszabb tenyészide- je miatt — jobban sújtotta, mint a kalászos gabonát. Az 1982. évi bőséges és jó mi­nőségű termésből azonban még maradtak tartalék kész. letek, és így jórészt pótolni tudják a kiesést A rendel­kezésre álló hibridkukori­ca vetőmag mennyisége vé­gül is az igényeket fedezi, sőt egyes vetőmagfélékből tartalékolni is tudnak, A raktárkészlet azonban ese­tenként hiányos, 12 jelentő­sebb hibridből a kívántnál kevesebb van. A takarmánynövények kí­nálata szintén jó. Lucerná­ból és vörösheréből teljes mértékben ki tudják elé­gíteni a megrendelőket, a fűfélékből is megfelelő a kínálat, s jó a fajtaválasz­ték. Az ipari növények kö­zül a napraforgó fajtavá­lasztéka kedvező, van ele­gendő szójavetőmag, és za­vartalannak ígérkezik a zöldség-, fűszer- és dísznö­vény-szaporítóanyaggal va­ló eüatáa eseményeit is, amelyek » természet megóvásával kap­csolatosak. így tavasszal sor kerül a környezetvédelmi hétre (Fonyódon lesz » megnyitója), májusban a madarak, fák napjára, az­tán Fekete litvánnak, a So- mogyból induló természet- barát író emléktáblájának a felavatására. Június S-en Barcson emlékeznek meg * környezetvédelmi világnap­ról; előtte országos teiepő- lésegészségügyi tanácsko­zást rendeznek a Balatonnál. Napjaink egyik legsarka­tetosabb problémájának, a gazdasági és háztartási hul­ladékok tárolásának két megoldási kísérletéről szóit Halász Miklós, a megyei ta­nács építési és vízügyi osz­tályának vezetőhelyettese. Két hulladékgyűjtő terűét ismertette. Balaitonkeresahi- rom még ebben az évben 13.2 millió forintos költséggel szi­lárd hulladékok ideiglenes gyűjtőhelyét alakítják ki. A másik hulladékgyűjtő Len­gyeltóti és a környező beie- pülések köztisztaságát segíti. Kivitelezése héttmüió íormi­ba kerül..» Az ismertetés után főként a balatonkeresztúri hulla­déktelep kialakításáról kez­dődött vita. Ennek lényege: iuxusnak számít-e egy át­meneti hulladékgyűjtőt 13 millió forintért megcsinálni. A szilárd hulladékok gyors ütemű növekedése és orszá­gosan is nagyon alacsony fokú hasznosítása nem kö­veteli-e meg, hogy jobban figyeljünk a felhasználás le­hetőségére? Mivel a baia- tonkeresztúri hulladékgyűj­tő a VI. ötéves tervben szerepelt, a bizottsági tagok megegyeztek: a telep a Ba­laton tisztaságát szolgálja. A vita után Kődai István természetvédelmi főelőadó foglalta össze, hogy me­gyénkben 1983-ban milyen fákat, parkokat, erdőrészle­teket nyilvánítottak védetté. Tervezetet is hallhattunk ar­ról, hogy az idén melyedet X’esznek gondozásba, öt ré­gi kúria parkja, két fasor és a szőkéd encsi öreg hársfa szerepel a listán. A tanácskozás másoiBk ré-.- szében az év környezetvé­delmi programját beszélték meg.

Next

/
Thumbnails
Contents