Somogyi Néplap, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-17 / 40. szám

cP. V 11 Â G P R O L E T A R J A !, E G Y E S U L J E T E K I »fy . V kmi 1,40 Fl NÉPLAP AZ WISZ MP SOMOGY MEGYE f BIZOTTSÁGÁN A K* LA PJÀ :» " MfjT-f ,-■■■ ». * v ■ «jr .'f l » • XL. évfolyam. 40. szám 1984. február 17., péntek Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási hivatala közli: A. Minisztertanács csütör­töki ülésén Lázár György tájékoztatást adott Margaret Thatchernek, Nagy-Britan- nia és Észak-írország Egye­sült Királyság miniszterel­nökének hazánkban tett hi­vatalos látogatásáról. A kormány a tájékoztatót tu­domásul vette. A Minisztertanács megvi­tatta és elfogadta az Orszá­gos Tervhivatal elnökének a hosszú távú tervezés ered­ményeiről adott beszámoló­ját, a hasznosítás módjára (Folytatás a 2. oldalon) KISUGÁRZÓ EGYSÉG Számadás a Dráva mentén Az út felfelé ível Négy falu legjobbjai ültek a székso­rokban. Nem közömbös hallgatókként, hanem a sikerek kovácsaiként és azok megbízásából. Vitakészen, büszkén és haragvóan, magabiztosan és bizakod­va, Lakácsán jártunk tegnap; a Dráva- menti Tsz zárszámadó küldöttgyűlésé­ről szól beszámolónk. Vertkovci László, az üzemi pártveze- töség titkára elnökölt, ő köszöntötte a küldötteket s a vendégeket: Klenovics Imrét, a megyei pártbizottság első tit­kárát, Süveges Sándort, a barcsi váro­si pártbizottság első titkárát, Mikié Vil­most a megyei tanács mezőgazdasági osztályának helyettes vezetőjét, Goál Endrét, a Barcsi Városi Tanács elnök- helyettesét, és o különbölő szervek, együttműködők képviselőit. Négy fc!u termelőszövetkezeti vezetősége elszá­molt tagságának a múlt évi tevékeny­ségiéi. Munkésgyülés a BHG-ben Budapest felszabadoiá­sánafc 39. évfordulója alkal­mából szovjet látogatók is­merkedtek a főváros életé­vel, fejlődésével: Vlagyimir Bazovszktj, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Konsztarctyin Kocsetov ve­zérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szov­jet déli hadseregcsoport pa­rancsnoka és Nyikoiaj Stu­kán altábornagy, a hadse­regcsoport politikai csoport­főnöké volt csütörtökön a főváros vezetőinek vendége. Programjukhoz csatlako­zott Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára és Szépvölgyi Zoltán, a főváro­si tanács elnöke délután a városházán fogadta a vendé­geket. A kötetlen, baráti be­szélgetés során a budapes­tieket foglalkoztató minden­napos gondok, a munkáskol­lektívák erőfeszítéseit tük­röző sikerek egyaránt szóba kerültek. A hadseregcsoport vezetői a szovjet alakulatok és a fővárosiak — a szemé­lyes kapcsolatok ezernyi KÁDÁR JÁNOS: szálával is erősödő — barát, ságát méltatva fejezték ki jókívánságaikat Budapest lakosságának. A vendégek és vendéglá­tók ezután a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárat kerestek fel, ahol Berecz Frigyes vezérigazgató, az MSZMP KB tagja, a válla­lat gazdasági és társadalmi vezetőinek s a szocialista brigádok képviselőinek kö­rében — köszöntötte a láto­gatókat. Mindenekelőtt ar­ról szólt, hogy a vállalat dolgozóit is megrendítette Jurij Andropovnak, a nem­zetközi kommunista mozga­lom kiemelkedő személyisé­gének halála, Miként elhangzott, az év­százados múltú, s ma kilenc­ezer dolgozót foglalkoztató nagyvállalat jelene, jövője, boldogulása közvetlenül is kapcsolódik a Szovjetunióival kialakított együttműködés­hez. Most készül el a más­félmilliomodik, a szovjet távközlés szolgálatába lépő telefonvonal a BHG-ban. Ezeket a termékeket és a vállalat más gyártmányait a műhelyekben tett látogatás során is megtekintették a vendégek, majd az egyik üzemcsarnokban munkás­gyűlésen találkoztak a dol­gozókkal. Manon József né műsze­rész arrói szólt, hogy a két nép kapcsolatainak elmé­lyítéséhez megbízható, ki­váló minőségre törekvő munkájukkal ok is hozza kívánnak járulni, a Szovjet­unióba kerülő termékeiknél továbbra is kiérdemelve partnereik megbecsülései. Kiss László üzemmérnök a vállalatnak a felszabadulás óta megtett útjáról beszélt. A szovjet vendégek nevé­ben Nyikoiaj Sevkun altá­bornagy köszöntötte a BHG dolgozóit. Méltatta a szocia­lista internacionalizmus esz­méjét, a közös célokon ala­puló szovjet—magyar fegy­verbarátságot, s hangsúlyozz ta, hogy a szocialista közös-, ség országainak együttes erőfeszítései jelentik a nyu­godt építőmunka, a bizton­ság, a béke megvédésének biztosítékát. Ez a közös vé­delmi képesség a legfonto­sabb feltétele annak, hogy az Egyesült Államok és a NATO agresszív politikája ne fenyegethesse elért vív-; «lányainkat — mondotta. Ezt követően Kádár János kért szót. Szilárdak és teherbírók a gazdasági alapok A visszapillantás egy évvel komibbra utalt, amikor így kezilftpi&tt a vezetőség beszá­molója: „Legyünk büszkék eredményeinkre, de ne vál­junk elbizakodottaAz in­telem nyitott fülekre talált. Rokonszenves indítás, hogy Vas Lajos tsz-elnök beveze­tőjében az emberekről szóit, hiszen a merleg, a statiszti­kai adathalmaz szigorú szám­sor, de nem tud vallani ar­ról, hogy emberek sokaságá­nak annatian éjszakái, vitái, döntései, küszködései húzód­nak meg mögötte, s hogy mennyi öröm es mosoly tet­te változatossá a dolgos hét­köznapokat. A tagság több­ségének odaadó munkájáról beszélt később is, amiaor ki­fejtette, hogy a múlt évben kialakult a szakmai vezetés egysége a szövetkezetben, s ez az egyet akarás kisugár­zott, kedvezően hatott a fi­zikai dolgozókra is. Tulajdon­képpen ezzel teremtették meg az 1983-as év sikereit, ame­lyek azért most sem adnak alapot az elbizakodottságra. A továbblépésre annál in­kább ... Ütmutató módszer, hogy a gazdaság vezetősége nem elkülönítve, hanem ötéves tervük szerves részeként mérlegelte az 1983-as gazda­sági evei; visszatekintett az indításra is, és az 1980-as év­vel összehasonlítva — ami­kor éppen csak elmozdultak a holtpontról — tudta érté­kelni eredményeiket. A tények és számsorok, mint ilyenkor mindig, hosz- szú oldalakat töltenek meg. Néhányat ezek gőzül. Elfo­gadható, és az eddigiekhez kepest a legmagasabb bruttó jövedelmet, 29 350 000 forin­tot (ez személyenként 86 000 íorüitot jeleni) ért el a gaz­daság. Nyereségük a nyolc- milliós tervvel szemben 14 9Y9 000 forint lett, s ezek a számok — a sok feszítő gund ellenere is — szembe­ötlő fejlődésről árulkodnak. Ugyanakkor nem titkolják, hogy bár 19 százalékkal emèiiusdett a munkadijszrá; vonal, ez mégis csak 42 144 forint személyenként! (A me­gyei átlag 43 000 forint.) Az üzem lehetőségei tehát nem tudják ösztönzőbb bérezéssel biztosítani a jobb és a több munka elismerését. Tervek­ről, erőfeszítésekről számol­tak be, de mint később Tol­nai József elnökhelyettes fel­szólalásából is kitűnt: saját erőből — adottságaik miatt — nem tudják leküzdeni ezt a feszültséget. A különbségek nőnek a gazdaságok között.. Azt tapasztaltuk a küldött- gyűlésen, hogy ahol van ered­mény, ahol van mivel büsz­kélkednie a gazdaság kö­zösségének, ott a kritikai hang, az . önbírálat is erő­teljesebb. Megállapították például, hogy jóval több fi­gyelmet kell fordítaniuk az ésszerű foglalkoztatásra, a munkaerőgazdálkodásra. A próbálkozások ellenére sem sikerült megnyugtatóan gon­doskodni melléküzemágak­ról, főleg a fiatal nők hely­beli foglalkoztatásáról. Nem következett be számottevő változás a gyepgazdálkodás­ban, s még nyolc fontos szakvezetői poszt ma is be­töltetlen. , (Folytatás a 3. oldalon.) Az eredményekről szóivá meg kell említenem egy má­sik alapvető változást is: azt, hogy a mi népünk most összehasonlíthatatlanul más­képp él, mint a régi rend­szerben. Nem csupán jobban, hanem egyenes gerinccel, szabad emberként élhet ná­lunk minden dolgozó. Legnagyobb vívmányunk népünk politikai fejlődése, szocialista gondolkodás­módjának kialakulása, min­den alkotni, cselekedni kész ember, minden tisztességes dolgozó — legyen az párt­tag vagy párton kívüli — összefogása. Valamennyi eredményünket ennek kö­szönhetjük. Dicsekvés nélkül szólha­tunk arról is, hogy ma a magyar népnek' becsülete van az egész vflágoti. Élvez­zük barátaink megbecsülé­sét, tudjuk, hogy mások is rokonszanvvei kísérik tö­rekvéseinket, s még a ve­lünk szemben állók is bizo­nyos tisztelettel néznek ránk. Mindezt annák kö­szönhetjük, hogy következe­tesen haladunk a szocialista (Folytatás a 2. otdaionj Előtérben a Balaton védelme Or. Magyar Gábor miniszterhelyettes Kaposváron Áttekinteni egy év mun­káját, egyeztetni az agrár­ágazat legfontosabb felada­tait — ez a célja annak a ha­gyományos megbeszélésnek, amelyet évente ez idő tájt folytatnak a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium, valamint a megye párt- és állami vezetői, az ágazat irányítói. A tegnapi tárgyaláson a MÉM vezető munkatársai kíséretében dr. Magyar Gábor miniszter- helyettes, Kovács Béla, a megyei pártbizottság titká­ra és Sugár Imre, a megyei tanács elnöke vett részt. A múlt év tapasztalatairól a feladatokról, a közös meg­oldást kívánó gondjainkról dr. Győri József, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályveze­tője tájékoztatta a miniszté­rium képviselőit. A megye agrárágazatához tartozó gazdaságok, vállalatok a kedvezőtlen időjárási, pia­ci és közgazdasági körülmé­nyek ellenére a tervezettnél jobb termelési és pénzügyi eredményeket érték el. Foly­tatódott a termelési szerke­zet térségi és vállalati sza­kosodása, nőtt a jobb jöve­delmezőségű ágazatok ter­melése, gazdagodott az élel­miszeripar termekéinek vá­lasztéka. A közgazdasági szabályozás és az aszály kü­lönböző mértékű hatásaként az üzemek pénzügyi ered­ményei igen differenciáltak. A nem támogatott üzemek­nél az eredménycsökkenés nagyobb a számítottnál, az egyedileg rendezett gazdasa­gok egy részénél pedig je­lentős pénzügyi feszültsé­gek keletkeztek. A tanács­kozás során az országos és a megyei vezetők egyetértet­tek abban, hogy ezekre a gazdaságokra megkülönböz­tetett figyelmet kell fordíta­ni. Nagy hiba leijpe, ha a sokoldalú erőfeszítés és tá­mogatás nyomán fokozato­san lábraálló nagyüzemek gazdálkodásában ismét törés következne be. Megyei ké­résre az aszálykáros görge­teg! szövetkezet hiányainak rendezésére a minisztérium mar megtette az intézkedé­seket; mint dr. Magyar Gá­bor mondta, kiemelt fel­adatnak tekintik, hogy az ország ötvenöt aszálykáros nagyüzemeitek E and jatt • lehető legrövidebb időn be­lül megoldják. Dr. Győri József tájékoz­tatójában részletesen saólt az állattenyésztési főágazat múlt évi tapasztalatairól és fölhívta a figyelmet a szar­vasmarha-tenyésztés soka­sodó gondjaira. Mind Sugár Imre, mind Tóth Károly el­nökhelyettes kiegészítőjé­ben hangsúlyozta, hogy a VII. ötéves tervre készülve ennek az ágazatnak érde­kében további intézkedé­sekre van szükség. Olyany- nyira csökkent itt a jöve­delmezőség, hogy a gazda­ságok képtelenek végrehaj­tani a termeléshez elenged­hetetlenül szükséges re­konstrukciókat A gabona- programmal összefüggésben sok szó esett a megye táro­lási gondjairól, a résztvevők egyetértettek, hogy ezeknek a létesítményeknek megépí­tését nem lehet teljes egé­szében a mezőgazdasági üze­mekre hárítani. A miniszter- helyettes javasolta, hogy a gabonaforgalmi vállalást » kacabtoaa <i assf tagadott pályázatát vizsgálja felül és mielőbb nyújtsa be ismét. A feladategyeztető megbe­szélésen foglalkoztak a résztvevők a cukorrépa és a burgonyatermelés gondjai­val. Ez utóbbi fontos és ha­gyományosan somogyi nö­vény termőterülete az utób­bi nyolc évben csaknem felé­re csökkent a jövedelmező­ség nagy arányú visszaesése miatt. Ahogy a miniszterhe­lyettes tájékoztatta a me­gye vezetőit, rövidesen nap­világot látnak azok az intéz­kedések, melyek a burgonya gazdaságos termelését hiva­tottak szolgálni. így várha­tó, hogy az országban a je­lenlegi tizennyolcezerr® a kívánatos húsz-haszon egy­ezer hektárra nő a burgonya termőterülete, A tárgyalás során kiemelt helyen szerepeltek s Bala­ton védelmével összefüggő mezőgazdasági feladatok. Megyénk vezetői fölvetették, hogy a vízgyűjtő-területen levő sertéstelepei: kőcnye- setxumeáó btfftragyasezsse aét megoldó beruházások fo­lyamatban vannak, ám a beruházási költségek növe­kedése, az építési adó és a beruházási illeték nagysága lassítja a végrehajtást. Ugyanez vonatkozik a Mar­caliban létesülő — folyé­kony műtrágyát előállító — agrokémiai központ építésé­re is. Mível nemzeti kin­csünk megóvásáról, fontos kormányprogram végrehaj­tására. van szó, megyénk vezetői fölvetették, hogy az ilyen beruházásokat célsze­rű volna mentesíteni az épí­tési adó és a beruházási il­leték alól. A megye mezőgazdaságá­nak, fagazdaságának es élelmiszeriparának minden fontos kérdésére kiterjedő tárgyalás zárszavában arra hívta föl a figyelmet dr. Magyar Gábor, hogy mind az irányító szervek, mind a termelőüzemek a korábbiak­nál is tegyenek többet a költségek csökkentése érde­kében, s ezzel együtt a piá­éi igények kielégítéséért. A minisztérium és a megye vezető szervei között életkö- zell és gyümölcsöző a kap­csolat, ez a tegnapi megbe­szélés pedig minden bizony­nyal a még szorosabb együttműködést eolgálta. / y i V ir ■ 1 > y v ' «y mg'

Next

/
Thumbnails
Contents