Somogyi Néplap, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-14 / 37. szám

Lehetőségek és vágyak Az úttörőolimpia csak májusban lesz, de a Killián ifjúsági házban máris szor­gos munka folyik: tizennégy pajtás építi a „Tücsök” repülőgépeket a ház szakkörében. Igyekeznek, hogy a versenyekig mindéin pajtásnak több repülőgépe legyen Több a névtelen bejelentés A vizsgálat nem csodaszer A somogyi népi ellenőrzé­si bizottságok három orszá­gos, hat megyei, tizenhat járási-városi vizsgálatot vé­geztek el tavaly. Egy me­gyei és két városi téma vizsgálata az idén is folyta­tódik. Az eredményes mun­ka a népi ellenőrök tevé­kenységének köszönhető. Vizsgálták az általános is­kolai tanteremépítést, a a gyermekétkeztetést, a tan­termek világításának kor­szerűsítését, az óvoda isko­lai el őkészítő tevékenységét. Fontos téma volt a közleke­dés, a kereskedelem új nor­máinak eredményessége. Vizsgálta a NEB a földvé­delmi törvény végrehajtá­sát, a közérdekű bejelenté­sek, javaslatok és panaszok intézését. Országos szem­pontból is kiemelkedik a balatoni regionális rendezési terv további vizsgálata. Sebők József, a NEB me­gyei elnökhelyettese sze­rint a szigorúbb föltételek arra serkentették a gazdál­kodó szerveket, hogy ta­karékosabban gazdálkod­janak, növeljék a teljesít­ményeket. Sajnos, jogsza­bályba ütköző esetek is elő­fordultak a csoport és az egyéni érdek „túlhaj-tása” miatt. Sokkal kevesebb len­ne a hiányosság, a mulasz­tás, ha javulna a belső el­lenőrzés, Igényesebbek len­nének a vezetők. A népi ellenőrök szerint a vállalati gazdasági mun­kaközösségek teljesítmé­nyéi azt is mutatják, hogy a rossz munkaszervezés mi­alt az élőmunka felhaszná­lásában még nagyok a tar­talékok. Az iparban, a ke­reskedelemben terjednek az új formák, ezek azonban csak a dolgozók kis hánya­dának adnak lehetőséget a nagyobb keresetre. Mivel a lehetőségek korlátozottak, több helyen sérelmezték ezt. A feszültség oka elsősorban az azonos teljesítmény díja­zásának különbsége. Különösen figyelemre méltó, amit a népi ellenőrök a kereskedelem új formái­ban tapasztaltak. A mérleg egyik serpenyőjében az lát­ható: a boltok gazdaságo­sabban működtek, a másik serpenyőben viszont a kö­vetkező: a választék nem mindenütt nagyobb (van, ahol kisebb), a kiszolgálás kulturáltsága is igen eltérő. Sajnos, az élelmiszer-keres­kedelemben alig-alig talál­ható űj működési forma, s emiatt nem javul a perem- területek, a kis települések üzleteinek színvonala. Ezen változtatni kdL A NEB megvizsgálta, mit eredményezett a megyei ta­nács határozata a közlekedés fejlesztésében. Sajnos, az utazás kulturáltsága to­vábbra sem javult, a zsú­foltság is nagy. Az érdekelt­ség hiánya miatt nem állí­tottak be annyi közületi autóbuszt a közforgalomba, mint amennyit lehetett vol­na. Kisebb mérvű a közút­hálózat fejlesztése, pedig egyre több a magángépjár­mű. A népi ellenőrök — fi­gyelembe véve a lehetősé­geket — elsősorban az egyeztetett menetrendek ki­alakítását, a járművek ész­szerű kihasználását szor­galmazzák. Így kisebb költ­séggel is lehet javítani a helyzeten a lakosság meg­elégedésére. Rendszeresen figyelem­mel kísérték milyen az el­látás, a lakosság ugyanis egyre érzékenyebb ennek színvonalát illetően. Ezt alátámasztja, hogy a NEB- hez érkezett bejelentések huszonhat százaléka a ke­reskedelemre vonatkozott. Kaposvár, Barcs ellátásai vizsgálva, illetve a balato­ni ankétokon is ez derült ki. Több bejelentés foglal­kozott például jogtalan számlázással, nem engedé­lyezett tevékenységgel, ár­drágítással. A NEB sajnála­tosnak tartja, hogy a ható­ságok álláspontja igen elté­rő az árdrágítást illetően. Tavaly kétszázkilenc be­jelentés és panasz érkezett a népi ellenőrzéshez, s en­nek több mint negyven:: százaléka névtelen. Sajnos, csaknem megkétszereződött az utóbbiak száma. Ez az­zal magyarázható, hogy so­kan félnek a következmé­nyektől. Az emberek egyéb­ként többnyire a szolgálta­tásokra, a kereskedelemre panaszkodtak. A népi ellenőrök szerint a mindennapi gazdálkodás leggyakoribb hiányosságai gyakran újratermelődnek. A NEB épp ezért több olyan intézkedést kezdeménye­zett, amely nagyobb hozzá­értést, szakszerűbb szerve­zést és vezetést kíván, s minden pénz nélkül ered­ményt hoz. A lakosság jel­zései, a témavizsgálatok ta­pasztalatai alapján a vissza­élések okait is igyekeztek föltárni. Harminchárom sze­mélyt köteleztek 88 ezer fo­rint kártérítésre, huszon­négy személyt pedig meg­bírságoltak. A NEB úgy ta­lálta, hogy egy részüknél nem állt arányban a bírság összege és az elkövetett cse­lekmény súlya. A NEB az idei témavizs­gálatoknál már azt tervezi, hogy pontosan minősíti, mi a jó, mi a rossz, mert csak így lehet javaslatot tenni a változtatásra. A puszta tény­megállapítás ugyanis ma már nem elég. Lajos Géza Bezárva a boldogsággal Kaptam egy levelet: a bo­rítékról hiányzott a feladó neve. „Egy kismama vagyok a sok közül...” — olvastam a harmadik sorban. A levél a gyermek születésének bol­dogságáról szólt, és arról az örömről, hogy a társadalom biztosítja a hároméves fize­tett otthonlétet, és arról is, hogy az áramdíjbeszedőn, a postáson, a gyermekfényké- pészen kívül senki sem láto­gatja meg őket. Ettől a perc­től kezdve érdekelni kezdett a dolog ... Németh Lajosnét a Kini­zsi-lakótelepen kerestem föl. Az FMV kaposvári gyárá­ban dolgozott, csaknem a szü­lés napjáig. — A nagyobbik fiú már nyolcéves, nagyon szereti az öccsét. Kissé szokatlan eny- nyi idő után a gyes és a picivel való törődés, de vál­laltam, mert akartunk még egy gyereket. Latolgattuk is az anyagi kiesést, de a fér­jem biztatott, majd meghúz­zuk magunkat Itt, a lakóte­lepen sok kismama mondja, hogy mennyire rossz ez a négy fal közé szorítottság. Én annyira le vagyak kötve a picivel, hogy ilyen az eszem­be sem jut. A munkatársa­im is rendszeresen látogat­nak. Megvagyunk. — Kitölti a három évet? — Nem. Amint bölcsődé­be kerül Gergő, munkába ál­lok. A Béke—Füredi városrész­ben délelőtt tizenegykor csöppségeiket sétáltató anyákkal találkozom. Szent- péteri Zoltánné ismeri a gyes jó és rossz oldalait: vé­dőnőként gyakran látogatta a kismamákat — A bezártság érzése mel­lett az érzelmi labilitás jel­lemzi a kismamákat. Nem csoda, hiszen a férjjel csak este, rövid időre találkoznak, ö hazahozza a munkahelyi bosszúságokat, a feleség pe­dig szinte csak egy témáról tud beszélni vele, mit csi­nált aznap a kicsi. Sokkal több a veszekedés, az apró dolgokon való, civódás, a ha- ragszomrád. Tapasztaltam, hogy főként a lakótelepeken több kismama összejön, és , bc-bekapnak egy konyakot. Pletykálnak, nem tudnak mi ­hez kezdeni! Sok kismamával beszélget­tem: az óvónővel a két vi- háncoló csöppség mellől di­csérte a lehetőséget; a labo­ránsnővel, aki ezerötszáz fo­rint albérletet fizet a férjé­vel a csöppnyi szobáért; a harmincéves orvosnővel, aki úgy érezte, hogy kissé meg­alázó gyesen lenni, mégis ott­hon maradt a pici mellett... A kaposvári Latinka mű­velődési központban Jakab- né Kaposi Mária, az intéz­mény munkatársa patronálja SOMOGYI NÉPLAP Lőrinci L> László Jég háta 13. — Honfitársak? Erre aztán elveszí­tette a türelmét. — Ne add itt nekem az ártatlant! — rivallt rám megfeledkezve magáról, hogy az őrmester felriadt, és szemrehányóan felénk morgott. — Hiszen te is a tolmácsuk voltál! — A kozákokra gondolsz? — Azokra hát! Meg a többi szemétre! Mit gon­dolsz, kik voltaik ezek a díszpéldányok? Mi? — Nem tudom — mond­tam —, alig beszéltem ve­lük. Amit le kellett fordí­tanom, az majdnem mind hivatalos utasítás volt. — Nahát — mondta né­miképpen lecsillapodva. — Én beszélgettem velük ele­get. Kilencven százalékukat börtönből engedték ki a németek... És a maradék sem sokkal különb. Tudod, hogy ezek — s az első ülé­sek felé mutatott — job­ban gyűlölik őket, mint a németeket? Hiszen azok csak ellenségeik, ezek vi­szont haijaái ulók. Érted már? Hát akkor nekünk mi közünk hozzájuk? Ez az ő magánügyük. Intézzék el egymás között! Nagyot nyeltem. — És... hogy? Hogyan árultad el őket? Elégedetten elmosolyodott.. — Nem volt vicc. Hiszen én fordítottam nekik a pa­rancsnokság utasításait, hogy tudniillik merrefelé vonuljanak vissza. Éjszaka aztán, amikor átléptem a frontvonalon, első dolgom volt, hogy a szovjetekkel közöljem az árulók útirá­nya» Csak láttad volna, milyen cécó lett, amikor el­mondtam, hogy merrefelé mennek. Mindenki ezeket akarta elkapni. És biztos le­hetsz benne, hogy el is kap­ják őket, ha még el nem kapták! — És te? — Én lettem az ellenál­lók ellenállója. Aki nem­csak ígérget és kér, hanem hoz is valamit. Ezért aztán csak megérdemeltem egy kis bumázskát, nem? Legszívesebben kiugrot­tam volna az autóból, de nem szólhattam semmit. — Végül is kiket fújtam be nekik? — magyarázott tovább —. Csirkefogókat és bűnözőket. Jobban jár a világ, ha elkapják őket. És minél előbb, annál jobb. — Hogy mentél át a fron­ton? — kérdeztem, hogy véget vessek a mindkettőnk számára kínos témának. — Simán — vigyorodott cl. — Hiszen úgy ismer­tem a körülményeket, mint a tenyeremet. Sándorfi minden papírja átment a kezemen. A telefonjait is többnyire én szendtem fej. — És ha mégis? Ha még­is elkaptak volna? Csendben kuncogott egy sort. a kismamöklubot. Nemrég ő is „gyakorló” kismama volt: néhány hónapja jött vissza a gyermeíkgondozási szabad­ságról. — A legszebb időszaknak tartom ezeket az éveket. Igaz, albérletben laktunk, a gyes ideje alatt én a szülőknél, a férjem itt, Kaposváron. Az­tán megkaptuk a lakást: ez minden pénzünket elvitte, de a kicsi mindenért kárpótol­ja az embert Mosolyogtunk a gondjainkon. Amikor végre kivergődtünk volna az anya­gi szorultságból, jött a má­sik gyerek: én közben főis­kolára jelentkeztem, szeren­csére a szüléink sokat segí­tettek, anyagilag és a gye­reknevelésben is. A legfur­csább az volt, hogy éjjel­nappal beszélek egy ember­kének, és ő sosem szól vissza. A — gyest megszakítva visszajött dolgozni. — Szükségem volt a mun­kára, és persze a pénzre is; a munkatársakkal való együttlétre, meg arra, hogy újra bekapcsolódhassam a társadalmi vérkeringésbe. Király Zoltántól, a megyei tanács művelődési osztályá­nak helyettes vezetőjétől kérdeztem : van-e lehetősé­gük továbbtanulásra a gyesen levő kismamáknak. — Ugyanolyan lehetősége­ik vannak, mint a dolgozó nőknek. Az azonban tény, hogy az otthon megszaporo­dott teendők mellett kisebb a tanulási kedv, kevesebb a művelődésre fordítható idő. Ezen csak a szűkebb kör­nyezet segíthet: a férjnek, a nagymamának, a nagypapá­nak kell többet átvállalnia a kismama munkájából. Té­ves az az elképzelés, hogy a kismamák csak szabó-var­ró tanfolyamokra járnak. Ta­nulnak ők felsőfokú intéz­ményekben, középiskolákban is. A kismamaklubok helyzete viszont megoldatlan: Kapos­váron a Latinka művelődési központban és a szabadidő- klubban voltak ilyen talál­kozók. A megyében egy ide­ig több helyen összejöttek a gyesen levő nők, de később érdeklődés hiányában meg­szűntek a klubok. A Latinka művelődési köz­pont kismamaklubjának ve­zetője Gulyás Tiborné, a me­gyei köjál egészségnevelési csoportjának főelőadója. — Miként segíti a ' kisma­mákat a klub? — Évi nyolc találkozónk van: egészségügyi és neve­lési feladatokat látunk el. A terhesség kezdetétől a kis­baba egyéves koráig tartó időszak gondjait, problémáit segítünk megoldani. Általá­ban 25—30 terhes asszony vagy kismama találkozik rendszeresen a klubban. Bár­kit szívesen látunk. Külön öröm számú niera, hogy kispa­pák és nagymamák is gyak­ran eljönnek az előadások­ra. Rendeztünk kiállítást testápoló szerekből, és ve­télkedőt. Meghívtunk jogá­szokat is a kismamák érdek- védelmével foglalkozó elő­adások megtartására. A fő feladatunk azonban a szü­léssel, a csecsemőneveléssel kapcsolatos ismereteik átadá­sa, ettől nem akarunk eltér­ni. Fonyódon a mienkhez ha­sonló tematikájú klub van, Nagyatádon és a környező községekben pedig rendsze­res előadások vannak a ter­hes nők és a kismamák ré­szére. Forróné Czár Erzsébet, a Pamutfanó-ipari Vállalat Ka­posvári Gyárának szakszer­vezeti titkára: — Minden évben rende­zünk névadót, gyesen levők találkozóját a gyárban. Fi­gyelemmel kísérjük a nagy- családosokat és azokat, akik egyedül nevelik a gyerekü­ket. Ügy gondolom, nemcsak a szakszervezetnek kelj ezt megtennie. A közvetlen mun­katársaknak van a legna­gyobb szerepük a barátság fenntartásában. Aki megsza­kítja a gyest, annak a ki­csije a vállalat bölcsődéjében kap helyet. Lehetőség van ar­ra is, hogy bizonyos óra­számban — két hetet — dol­gozhassanak a gyesen lévők. Kár, hogy ezzel kevesen él­nek. Békés József Tudnivalók a leszerelő katonáknak A közeli napokban—hetek­ben számos fiatal — eleget téve állampolgári kötelessé­gének — leszerel a sorkato­nai szolgálatból. Az ő jogaik­ról, kötelességeikről adtak tájékoztatást a Honvédelmi Minisztériumban az MTI munkatársának. A leszerelést megelőzően a rászoruló fiatal segélyt kér­— Hát idefigyelj! — mondta, végül, amikor el­döntötte, hogy még ezt is nyugodtan elárulhatja. — Egyet tanulj meg. Blasko- vics András barátod nem az a fajta, aki akármit is a véletlenre bíz. Érted, fi­acskám? Ez az első tanítá­som, mert az ördög tudja, hogy miért, de kedvellek ... Talán azért, mert olyan naiv vagy, mint a ma szü­letett bárány. Naiv vagy és bégetsz. De majd a hónod alá nyúlok. Figyelj hát, ba- rátocskám. Azt hiszed, nem számoltam ezzel a lehető­séggel is? Dehogynem szá­moltam. Hiszen elképzelhe­tő, hogy valamilyen járőr elkapott volna, vagy tábori csendőr, vagy pláne egy SS-csoport. Akkor aztán magyarázhattam volna, hogy Blaskovics Bandi va­gyok. A helyszínen megkí­náltak volna egy kis ólom- pampuskával. Ezért addig siirögtem-forogtam jó Sán­dorfi tata körül, amíg sike­rült elcsennem egy saját kezűleg aláírt és a tábor pecsétjével lepecsételt űrla­pot. (Folytatjuk.) hét a néphadseregtől, amely­nek összege 1000—3000 forint között lehet. A segély odaíté­léséről a KISZ-aiap szervezet és a katona közvetlen pa­rancsnoka javaslatára a ké­relmező szociális helyzete, egészségi állapota és a szol­gálat alatt tanúsított maga­tartása alapján az egység pa­rancsnoka dönt. Minden sorkatonai szolgá­latból leszereltnek 14 napon belül jelentkeznie. kell mun­kára a korábbi vállalatánál, mert ellenkező esetben joga van a munkáltatónak „kilé­pett” bejegyzéssel megszün­tetni a munkaviszonyát, amely jelentős hátrányokat jelent a dolgozó számára Ha a fiatal a volt munka­helyén dolgozik tovább, ak­kor a bérét a vele hasonló munkakörben dolgozókéval azonos szintre kell emelni, azaz pótolni kell a munka­adónak az elmaradt béreme­léseket. A volt katona, ha szolgálati ideje alatt szak­mát, vagy szakképesítésében gyakorlatot szerzett, ezt munkabéréinek megállapí.á- sánál figyelembe veszik. A munkaviszonyát pedig a le­szereléstől számított 15 na­pon belül a munkaadó fel­mondással nem szüntetheti meg. Munkába álláskor — ha kéri a fiatal — két hétre já­ró személyi alapbérét előre felveheti, s ezt a kifizetést követő két-hat hónapon be­lül részletekben vonhatják le. Jogosult a sorkatonai szolgálatot teljesített a mun- kaszállásra is, amennyiben a bevonulás előtt ott lakott, s idököit en nem szűnt meg a vállalat dolgozóinak nyújtott szálláslehetőség.

Next

/
Thumbnails
Contents