Somogyi Néplap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-14 / 11. szám
‘ft hét ►VÉGE Tervez a kistermelő Ilyenkor év elején, ha nem is fillérre pontosan, de már tudja a kistermelő: tavaly eredményesen gazdálkodott-e, vagy csalódás érte. Ha nem sikerült az esztendő, tárgyilagos vizsgálódással azt is kiderítheti: a terve volt-e hibás, vagy a gazdálkodás — a beszerzés, az értékesítés, az árak — feltételei romlottak. A kistermelők nem köny- nyen változtathatnak egyik évről a másikra. A szőlőtulajdonos — legyen bármilyen elégedetlen az idei hat-hét forintos kilónkénti szőlőár- ral, a tehéntartó is kevesell- heti a tej, a vágómarha árát, józan megfontolással nem dönthet úgy, hogy holnaptól kezdve mással foglalkozik, hiszen a szőlőt több évtizedre ültetik, a jó tehéntől pedig, ha vemhes, ha fejős, nem szívesen válik meg gazdája, várja tehát a jobb árat. A kistermelés sok területe azonban mozgékony, könnyű rajta fordítani. Aki mondjuk csirkenevelésre rendezkedett be, ha piaci .igények hiányában nem akarnak vele szerződést kötni, nevelhet gyöngytyúkot, libát, hizlalhat kacsát, ha pedig nagyon gyengének látja a baromfi piaci helyzetét, koca vagy nyúltartásra is adhatja a fejét. Akitől kelletlenül, alacsony áron vették át a zöldhagymáit. a salátáit, bizonyára olyan zöldségféle termesztéséhez kezd, amelytől jobb, biztosabb értékesítési lehetőségét reméli. Lehetnek azonban hosszá időn át tapasztalható okai is a termelésben való változtatásnak. Olyan helyen például, ahol bőven van haszontalan legelő, ahol a földeken melléktermék marad — kukoricaszár, répafej —, ahol nincs, aki megkaszálja az árokpartokat, érdemesebb juhot, szarvasmarhát tartani. A környezet adta lehetőség kihasználása a legokosabb döntés a kistermelő részéről. Ahol a legelő jószág sok és olcsó, vagy éppen semmibe sem kerülő takarmányt talál, ott kár olyan állatot tartani, amelynek takarmányozása csak nehezen oldható meg. Időnként elhangzik a vélemény: nem olcsó mulatság az egyik állatfaj tartásáról a másikra — mondjuk sertésről a szarvasmarhára — áttérni; egyéb feltételről nem is szólva, például, hogy egy jó tehén ára 30—35 ezer forint között van. Ez igaz is. Csakhogy a tehéntartásra való áttérés nem úgy szokott történni, hogy zsebre vág az ember százezer forintot, s megy a vásárba. Elég egy üszőborjú: két év múlva már fias tehénné válik. Más mód is van: számos nagyüzem helyez ki tagjaihoz és másokhoz is teheneket: a tartásukra vállalkozók 2—3 év alatt saját állományukat is kialakíthatják. A húsipari vállalatok két vemhes üsző fogadását tehetik lehetővé hitelbe oly módon, hogy kezességet vállalnak a kistermelőért Hasonló lehetőségek vannak a juhtartásra berendezkedni akarók számára is. A kistermelő, akár kertészkedő, akár állattenyésztő, ne csupán a saját tapasztalataira támaszkodva döntsön évi munkája felől. Jól teszi, ha mások tapasztalatai, A Siófoki Állami Gazdaság pályázatot hirdet rendészetvezetői állás betöltésére. Feltételek: — erkölcsi bizonyítvány; — középiskolai végzettség, —; rendészeti szakvizsga vagy elvégzésének vállalása. Előnyben részesül, akinek mezőgazdasági rendészeti gyakorlata van, és Siófok környékén lakik. A pályázatokat írásban az alábbi címre kérjük: Siófoki Állami Gazdaság, személyzeti osztály, Siófok — Pf: 6. 8601 (78431) A Fővárosi Tanács Gazdasági Hivatalé pályázatot hirdet az irányítása alá tartozó, részben önálló költségvetési szervként működő siófoki üdülőjének főkönyvelői állására A" üuülőben megszervezendő és beindítandó a középgépes (ROBOTRON) könyvelés. Pályázati feltételek: költségvetési intézménynél irányítói, számviteli és pénzügyi munkakörben eltöltitt 10 évi gyakorlat, felsőfokú szakmai képzettség, vagy iskolai végzettség. Üdülőn belül munkásszállást és étkezést biztosítunk. A pályázatokat 1984. január 31-ig a Fővárosi Tanács V. B. G. H. Üdültetési Osztályára 1840 Budapest, V. Városház u. 9—11. kizárólag írásban kérjük beküldeni. (69208) véleménye iránt is érdeklődik, ha szaklapokból tájékozódik, ha olyan összejövetelekre, termelési tanácskozásokra is elmegy, ahol talán látszólag nem az őt érdeklő dolgokról esik szó. Csak ily módon értesülhet például arról az új lehetőségről, hogy kelendő az angóragyapjú, és az angóra törzsállományokat tartó nagyüzemek különböző feltételekkel, termeltetési akciók keretében adnak ki gyapjútermelő állatokat kis- tenyésztőkhöz is. Arról is csak érdeklődve, szaklapokat olvasva lehet tudomást szerezni, hogy egyes különleges zöldségfélékből, némely gyógynövényből nagy a kereslet, s akinek megfelelők az adottságai, s a termeltető gazdaságok közelében lakik, annak érdemes bekapcsolódnia a termesztésbe. A kistermelő számára sokat mondó jel, hogy a termelés, állattartás mely ágazatait segíti anyagilag is az állam, mely termékekre köthető egy vagy többéves szerződés, melyekre nem. Nyilvánvaló, hogy a hosszabb távon szükséges, fontos termékek előállítására ösztönöz a konkrét segítség és az értékesítési biztonságot nyújtó szerződés is. Amire nem kötnek szerződést, az ugyan lehet, hogy értékesíthető és szükséges is, de a kistermelő csak saját kockázatára és kereskedői ügyességében bízva állíthatja elő. Maga és mások tapasztalata, valamint az árak, értékesítési lehetőségek ismeretében képes tehát kellő biztonsággal megtervezni az idei — vagy több évre szóló — munkáját a kistermelőknek az a félmilliós tábora, amely nem csupán saját konyhájára, hanem rendszeres értékesítésre is szánja termékeit. Dr. K. I. Sümegi séta A 84-es főúton autózva már távolról szemünkbe tűnik a síkságból magányosan kiemelkedő, meredek hegy tetején terpeszkedő sümegi vár, a turisták kedvelt célpontja. Az első adatok a várról 1318-ból valók, 1440- ben már elszenvedi az első ostromot. 1552-ben a közeli Veszprém várát elfoglalják a török hadak, ezért a veszprémi püspökség Sümegre költözött, s ott is maradt jó 200 évig. Ez a kétszáz év amíg Sümeg püspöki székhely volt — különösen Széchényi György püspökségének idején —, Sümeg fejlődését, virágzását hozta. Ezt mutatják az e korból származó szép barokk épületek is, melyek megadják Sümeg karakterét, hangulatát. 1664- ben Kara Musztafa nagyve- zír Bécs alól megverten visz- szaözönlő hadai Sümeget is fölégetik, elpusztítják. A Rá- kóczi-szabadságharc idején 1705—1709 között Béri-Ba- logh Ádám kuruc brigadé- ros csapatai tartják megszállva a várat, mely a kuruc—labanc háborúk után, — elvesztvén stratégiai jelentőségét — lassan romhalmazzá változott. Az Országos Műeméki Felügyelőség 1957 és 1964 között — a régészeti feltárást követően — helyreállította. A nyugati oldal külső kaputornyához jól járható sétaút vezet, az egyébként meglehetősen meredek Várhegyen. Az udvar északfiyu- gati részén emelkedik a Köves-bástya (Köves András püspök építtette 1554-ben), míg a belső várban az öreg- torony, a várkápolna és a hajdani lakóhelyiségek láthatók. Az Öreg-torony alsó része régen fegyverterem volt. A fölötte levő termek a Vártörténeti kiállításnak adnak ma otthont. Sümeg látnivalói közül kiemelkedik a barokk stílusú katolikus plébániatemplom, a gyönyörű Maulberfech- freskókkal. A külsejét tekintve egyszerű templom pompás falfestményéit 1989- ben restaurálták. Sümeg neve« szülötte Kisfaludy Sándor (1772—1844) költő; szülőháza ma műemlékmúzeum, a róla eliieVezett téren, a 3-as szám alatt. A földszintes, barokk nemesi kúria folyosóján helytörténeti kiállítás, benn, a költő hajdani dolgozószobájában Kisfaludy bútorai, használati tárgyai, mellette reformkori dokumentumok láthatók. Itt van a „Sümegi pantheon” is, a város neves szülötteinek emléktábláival. Szemben vele a Népkert, Kisfaludy 1869-ből való szobrával (Gerenday Antal alkotása). A hajdani barokk püspöki palota ma diákotthon, kecsesek a manzárdtétőn levő szobrok, és a kis hagymate- tős tômyocska a homlokzat jobb óldalán. Sümegi látványosság még a Lószerszám Múzeum, Bíró Márton püspök egykon istállójában. A község temetőjében nyugszik szép síremlék alatt Kisfaludy Sándor és felesége, Szegedi Róza. Ugyancsak a temetőben pihen Kisfaludy Móric, az Iá48—49-es szabadságharc dandárfőparancsnoka. B. J. Tanuljunk batikolni! Horgászoknak A batikolással történő kelme-színezés az ősi művészetek egyike. Elsajátítása nem nehéz, és kellő fantáziával, ízléssel nagyon szép, különleges darabokat alkothatunk; akár lakásdíszítő textíliát, akár divatos ruhákat. A selyem, a pamut, a vászon mind alkalmas a színezésre, továbbá jó minőségű ruhafesték, erős cérna vagy vékony spárga, esetleg körgumd (amivel az anyagot összefogjuk) szükséges hozzá. Az anyagon megjelenő minta attól függ, hogy az anyagot hogyan gyűrtük, hajtogattuk, sodortuk össze. Ha cikk-caíkk vonalú virág- mintával akarjuk díszíteni az anyagot, akkor papírból vagy pamutból kis labdács- kákat készítünk, és azokat cérnával kötjük a kívánt sűrűségben és vonalban az anyagra. Más mintáihoz megfelel egy-egy fémpénz, azzal ugyanúgy járunk el. Fontos, hogy nagyon erősen kössük össze az anyagot, így a fesiték nem érheti a gyűrődésekben összefogott részt. Miután megfelelő ideig ázott a festékben az anyag, öblítsük át ecetes*5s víziben (minden liter vízhez 5 kanál ecet és egy kanál só szükséges), hogy a színét tixírozzuk. Ezután nézzsük meg az eredményt. Ha netán túl világos, megismételhetjük sotéitebb, erősebb színnel. Ha körkörös mintákkal akarjuk díszíteni az anyagot, felcsapunk egy részt, majd a közepét visszadugjuk és jó erősen összekötözzük. Egészen szabálytalan mintánál elegendő, ha az anyagot először összema okoljuk majd megsodorva jó erősen összekötjük. Csíkos mintáit ágy nyerünk ha az anyagot szabályosan össziehajtogatjuk esetleg meg is vasaljuk és kát végén összekötjük. Különösen szép és szabályos lesz a csíkozás, ha a berakást előbb összevarrjuk, csak azután kötjük meg. Az így befestett anyagból egyszerű szabású blúzt vagy húzott szoknyát készíthetünk. Egyben biztosak lehetünk, hogy kétszer ugyanazt a mintát szinte lehetetlen megcsinálni, tehát minden elkészült munka egyedi. A batik mindig meglepetés. A DÉDASZ Vállalat Siófoki üzemigazgatósága közzéteszi, hogy Siófokon az épülő Foki-hegyi lakótelep északi oldalán a 80 és 81 -es számú PHTR- állomás közöitt 179 méter hosszban 20 kW-os földkábelt létesített. Fenti létesítmény, valamint a 80-as számú PHTR-állomás 1984. január 13-án feszültség alá került Léki furcsaságok A létesítmény érintése tilos és életveszélyest (69233) A tél igencsak időszerűvé teszi, hogy felfrissítsük emlékezetünket: mit is lehet hidegben fogni? Ahol még van szabad vízfelület — egy-két nagyobb folyónkon — ott menyhalra, jászkeszegre, egykét termetesebb bodorkára számíthatunk talán, de va ló- színűleg a léki horgászatra lesz leginkább lehetőség február végéig. Mit is lehet lékről fogni? A válasz sokak szerint kézenfekvő: csukát, süllőt, ahol van, ott kősüllőt is, és a legtöbb léki vizen termetes sügérek is akadhatnak. Ez mind igaz is. Annál meglepőbb viszont, hogy még mit lehet lékről fogni, és főleg hogyan? A kishallal csahzott horogra, ha elég vékony a zsinór, néha fura zsákmány is akad : • sorok írója Pátkán, a víztározón kilóhu- szas domolykót, mások baba- hallal a Tisza holtágain nagy veresszámyű keszegeket, bo- d or kákát is fogtak már lékből. Ha lefogy a csaliba!, sokszor azt is lehet pótolni; laza kenyér-dara etetőanyaggal megszórni az egyik lÄet, és érzékeny snecxnő tetseere- léssei félórán beMB tőbboytrv lehet horogravaió méretű keszegeket szedegeted. A csali lehet vékony trágyagOfeo- ta, csontkukac, de sokszor a kenyér páchny A—Is jó. A meglepetés ttt Is bs- követfcezfaet: a Tárna EL jegén tavalyelőtt ponty is aJtacSt a gó keraegraő apró A Velencei-tavon horgászoktól lehet ni: szinte nyári és méretű komoly elsősorban veresszámyát topnak az előbb említett keszegező módszerrel, máskor pedig apró fém-műcsalival. A legmeglepőbb azonban a múlt hetekben történt, a Tisza II. tározó jegén, Abad- szalók körül. Itt ugyanis haldarabbal csalizott süliőző botokkal szépszámú 2—4 kilós nyurgapontyot fogtak s lékekből. Próbálták persze az első kapások után kukoricától és pufitól gilisztáig mindennel, mégsem ette a neki való csalikat a pontycsapat, csakis és kizárólag a halszeletet. Más kérdés, hogy a következő napon már nem jelentkeztek a téli „ragadozó pontyok”. Mindenesetre nem árt megpróbálni. És egy általános tanulságot is meg- szívlelhetőnk: a vékony, 20—• 25-ös zsinór is jó ilyenkor, mert nem fejt ki a hal hidegben akkora ellenállást, mint nyáron, ugyanakkor az érzékenyebb felszerelésre több a kapás. A tavalyelőtti év tapasztaladéiból pedig szűrjük le: autóval, motorkerékpárral akkor se menjünk a jégre, ha a helyi lakosok szerint ^megWrja a szekeret is”. Tffcfc okból: a szekér nem hricaát ki meleg kipufogógázt, aines benne robbanómodor, a ml rázza a jeget — és Heg, mert minden víz j«8én tehetnek gyengébb ré- oaak az ottlakók------------- nem, és — . — embert naég megbír- ttdi* járműve* horgász bi- «dr dsflHyed. És jármű nélkül ts éppen elég nehéz a hsgrlpif» tfebűl kijutni. Sz. x. Somogyi néplap
