Somogyi Néplap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-14 / 11. szám

A STOCKHOLMI FORUM Január 17-én nyílik meg a stockholmi konferencia. Var­ga István nagykövet, a ma­gyar küldöttség kijelölt veze­tője ebből az alkalomból in­terjút adott. — A bizalom- és bizlon- ságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó stockholmi konferencián a helsinki Záróokmányt aláíró 33 európai ország, valamint az Amerikai Egyesült Álla­mok és Kanada képviselői vesznek részt. A konferencia összehívására vonatkozó dön­tés a tavaly szeptemberben befejeződött madridi találko­zón s annak egyik legfonto­sabb eredményeként született meg. A madridi záródoku­mentumban meghatározott feladatok, másszóval mandá­tum szerint az európai biz­tonsági és együttműködési folyamatban résztvevő álla­mok célul tűzték ki, hogy a konferencia dolgozzon ki, fogadjon el és léptessen is életbe olyan intézkedéseket, amelyek új, hatékony és konkrét módon mozdítják elő az előrehaladást a bizalom és biztonság erősítésében és a leszerelés érdekében. A konferenciával kezdődő tárgyalási folyamatnak az a rendeltetése, hogy kifejezze és érvényesítse az államok kötelességét, hogy egymás közti kapcsolataikba n tartóz­kodnak az erőszaktól és az erőszakkal való fenyegetés­től. A tárgyalások első szaka­sza arra hivatott, hogy a bi­zalom-* és biztonságerősítő megallapodasok kidolgozásá­val csökkentse a katonai konfrontáció veszélyeit Euró­pában. Erre az első szakasz­ra kerül sor Stockholmban január 17-ével kezdődően. Az a körülmény, hogy a konfe­rencia megnyitó ülésein a résztvevő államokat külügy­miniszterek fogják képvisel­ni, jelzi az alkalom kiemelt fontosságát. — Mi jellemzi a bizalom­éi biztonságerősítö intézkedé­seket, s mi a rendeltetésük? — A bizalom- és bizton­ságerősítő intézkedések nem jelentenek leszerelési vagy tényleges fegyverzet-korláto­zást. Olyan intézkedésekről van szó, amelyek például a békeidőben folytatott rutin katonai tevékenységekről va­ló előzetes tájékoztatással, a nagyobb hadgyakorlatok, ka­tonai mozgások előrejelzésé­vel csökkentik a bizalmat­lanságot, a szándékok félre­értésének veszélyét, s ezzel a tényleges fegyverzetkorláto­zás számára is kedvezőbb politikai légkört teremthet­nek. A kidolgozandó intézke­dések kiterjednek majd Európa területére és a föld­részhez csatlakozó óceáni térségre. A konferencia elnevezésé­nek részei: a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések, valamint a leszerelés a tár­gyalások folyamatossága mel­lett annak szakaszaira is »bajinak. Az első szakasz így még nem a leszerelés, hanem csak az imént jelzett és kö­rülírt, viszonylag szűk téma­körökkel foglalkozik, — A mai feszült nemzet­közi és közelebbről európai helyzetben miben áll a most kezdődő stockholmi tárgyalá­sok jelentősége? — A nemzetközi helyzet rosszabbodását, a fet ültség fokozódását a NATO-tagál- lamainak az a több éve tar­tó törekvése idézte elő, hogy megbontsák és a saját javuk­ra változtassák meg a törté­nelmileg kialakult katonai erőviszonyokat és egyensúlyt. Ezért szítják a fegyverkezési versenyt és kezdték meg a közép-hatósugarú amerikai nukleáris rakéták telepítését is több nyugat-európai or­szágban. Ez növeli a háború kockázatát és súlyos politikai és biztonsági kérdéseket vet fel az európai országok szá­mára. E helyzetben a Szov­jetunió és a Varsói Szerződés többi tagállamai kénytelenek voltak a katonai erőegyen­súly fenntartása és saját biz­tonságuk érdekében megten­ni a szükséges válasz-intéz­kedéseket. Az amerikai ra­kétatelepítés értelmetlenné tette a közép-hatótávolságú nukleáris rakéták korláto­zásával foglalkozó genfi tár­gyalások folytatását. Negatí­van hatott a többi fegyver­zetkorlátozási tárgyalási fó­rumra is. Ezért, amint a ma­gyar országgyűlés is állást foglalt legutóbbi ülésszakán, a megszakadt tárgyalások új- rafelvételéhez azoknak az or­szágoknak kell megteremte­niük az érdemi előrehala­dással bíztató feltételeket, A magyar kormány támo­gatja a Szovjetuniónak azt az álláspontját, hogy a NATO-országok hajlandók visszatérni az amerikai ra­kétatelepítés előtti helyzet­hez, akkor a Szovjetunió is kész ugyanezt megtenni. A stockholmi fórum hozzá­járulhat a Helsinkiben elin­dult összeurópai folyamat belső egyensúlyának fenntar­tásához és példázhatja, erő­sítheti azt a realista felfo­gást, hogy a kelet-nyugati vitás kérdéseket politikai úton, érdemi tárgyalásokkal lehet csak megoldani. A mai nemzetközi problémák sokré­tűségét is figyelembe véve megállapítható, hogy az euró­pai és a világhelyzet alakulá­sa nagyban függ attól, sike­rül-e megállítani a bizalmat­lanság fokozódását és csök­kenteni a szembenállás szintjét a két nagy katonai­politikai szövetség, a Varsói Szerződés és a NATO között. Erre a választ majd csak a konferencia munkájának mérlege fogja megadni rövi- de'ob és hosszabb távon egy­aránt. — Milyen szándékokkal készül a magyar klüdöttség a stockholmi tárgyalásokra? — Hazánk a Varsói Szer­ződés többi tagállamával együtt számos nagy hordere­jű javaslatot tett az európai biztonság megszilárdítására. Következetesen síkraszállunk az enyhülés eredményeinek védelméért, a különböző tár­sadalmi rendszerű országok együttműködésének erősíté­séért és az ehhez szükséges párbeszéd folytatásáért min­den olyan tényezővel, amely érdekelt és kész közremű­ködni a békés viszonyok fenntartásában, a bizalom és biztonság erősítésében. Kez­dettől fogva támogattuk a stockholmi konferencia ösz- szehívását is. A szocialista közösség országainak kezde­ményezései körül kiemelkedő jelentőségű az a javaslat, hogy a Varsói Szerződés és a NATO tagországai kössenek szerződést a katonai alkalma­zásáról való kölcsönös le­mondásról és a békés kap­csolatok fenntartásáról. Szé­les körű és átfogó együttes javaslataink célja a nukleá­ris háború veszélyének elhá­rítása, a fegyverkezési haj­sza megfékezése és a lesze­relés, amely a tartós béke alapja és érdeke minden európai országnak. Minden résztvevő állam komoly erőfeszítése szükséges ahhoz, hogy az összeurópai fórum a földrészünkön ta­pasztalható feszültség enyhí­tésének, a katonai szemben­állás veszélye csökkentésének és az európai leszerelés elé­résének fontos tényezőjévé váljék. Arra törekszünk Stockholmban, hogy az erő­feszítések megegyezésekhez, ésszerű megállapodásokhoz vezessenek. A magyar kül­döttség tevékenyen és építő szellemben kíván ehhez hoz­zájárulni a tárgyalásokon. Eredmény« érvéé zárt a Siófoki Háziipari Szövetke­zet. Széli István elnök el­mondta, hogy 7 százalékkal nőtt a szövetkezet árbevéte­le, 22 százalékkal több nép- művészeti terméket adtak el, mint tavalyelőtt, és sió­foki boltjuk is 15 százalék­kal több árut forgalmazott, mint 1982-ben. Ez utóbbi főként annak köszönhető, hogy népművészeti termé­kekből és fonott bútorokból egyaránt nagy választék állt a vásárlók rendelkezésére. A háziipari szövetkezet jelen­tős mennyiségű árut küld exportra; 1983-ban 43 száza­lékkal többet sikerült elad­niuk, mint tavalyelőtt. Fi­gyelemreméltó, ho0y tőkés piacon 21U százalékkal több GÂLOSFAI KÉPESLAPOK Dombok ölén — Jön a busz, megy a busz. Viszi a fiatalokat. Élettörvény van ebben, kü­lönösen itt, a Zselic ölén. A sildes sapkás férfi tudja ezt. Bár azt mondja, ha a gépek nem volnának olyan buk­fenckedvelők, ez a sok me­redek domboldal eltartaná még őket is. Lám, mutatja, itt ez a szemben emelkedő „hogy'’ is: teremhetne, ha... Az arcát talán nem is az idő — mi az az ötvenöt tél, melyet eddig átvészelt Gál János —, hanem a betegség szántotta meg életekéjével. Rákönyököl arra a szép bar­na kerítésre, mely vonzza a szemet léniás harmóniájával. Ha fontosat mond, a keze mint madár felröppen, majd újra leszáll a kerítéslécre. — Leszázalékoltaik a be­tegség miatt. Tizenkilenc évig dolgoztam a téeszben. Lovat tartunk, van három tehenünk is. Ez az én kor­osztályom még csinálja. A fiatalok meg: nem érdekli őket még a szőlő sem úgy, ahogy minket foglalkozta­tott. Tudom én, nem csoda. Kora reggel indulnak, ké­sőn jönnek. Ezt a mi egy- holdas kertünket is mi mű- velgetjük. Ifjabb Gál hegesztő a VBKM kaposvári gyárában; nem kívánkozik el onnan. A vezetők is, társai is becsü­lik, minek változtatna mun­kahelyet? Tudja ezt az apa, érti is. De a szív meg az ész néha perlekedik az em­berben. — Ügy van ez, hogy itt Gálosfán ugyancsak megje­lentek az első idegenek. Ki szőlőt vásárolt, ki házat. A szőlő kedvelői hétvégeken Kétszeres ösztöndíj kohászoknak A nyersvasgyáritó, acél­gyártó, hengerész, öntő, ko­vács szakma nem tartozik a divatos szakmák közé, lé­nyegesen több szakimon ikás- tamrióna lenne szükség, mint ahányan ide jelentkez­nek, s a forgácsoló, lakatos és szerelő szakmák utánpót­lása sem alakul az igények saertnit. Nagy gondja ez a Dunai Vasműnek is, ahol a szakembernek hiánya miatt nem tudják kihasználni a nagy értékű berendezéseket, korszerű forgácsoló, maró gépeket A kohászati kombi­nát ezért a jövőben anyagi­lag is jobban megbecsüli a kohászati szakmákat válasz­tóikat : akik most jelentkez­nek kohásztamolónaik, szep­tembertől havi ötszáz forint helyett ezer forint ösztöndí­jat kapnak, a vasas szak ­mát választók ösztöndíja is majdnem megduplázódik, a kollégiumi díjakat pedig teljes egészében a Dunai Vasmű vállalja magára. termeket értékesítették, mini 1982-ben. Az utóbbi eredményt a többi között annak köszönhe­ti a szövetkezet, hogy a dol­gozók a szabad idejükről is lemondtak avégett, hogy a feladatokat teljesíthessék. Novemberben és december­ben például a gépi varrók hat szabad szombaton vál­laltak műszakot, hogy az exportra szánt fontos ter­mékek idejében a megren­delőhöz jussanak. Az erköl­csi és anyagi elismerés ter­mészetesen nem marad él az áldozatos munkáért. A gazdálkodásban törekedtek a hatékonysági színvonal emelésére is: például 12szá­zalékkal kisebb, úgyneve­zett atlagkeszlettel terme! ­járnak ki, egy illető meg Pestről költözik majd ide. Óhajtja a nyugalmat na­gyon; úgy mondják, odafönt vezetőféle volt. A házat is abban a régi stílusban akar­ja helyrepofoztatni, az asz­talossal még a salugátert is úgy javíttatta ki. Azért van a hangjában elégtétel is, hogy lám, az idegenek éppen GálosfáS tartják a Zselic gyöngysze­mének. Az a két asszony is, ott a falu közepén: nincs Gál János Egyre nagyobb a városi népfrontbizottság szerepe a nyílt várospolitika gyakor­lásában Kaposváron. A la­kosság igényli a politikai fórumaikat, amelyeken lehe­tőség van a széles körű vé­leménycserére, a tartalmas vitára. Sok hasznos javasla­tot továbbítanak ennek alapján a tanácshoz, meg­alapozva ezzel a későbbi döntéseket is. Harangozó Gyula, a ka­posvári városi népfrontbi­zottság titkára a közelmúlt­ban végzett elemzés alapján tájékoztatott eredményeik­ről. — Körzeti bizottságaink jói segítik a tanácstagok napi munkáját és a tanácsi testületben végzett tevé­kenységüket is. Egyre több helyen alakult ki az a gya­korlat, hogy egy-egy tanács­ülést vagy a körzetet érintő fontos eseményt megelőzően kicserélik tapasztalataikat, és együttesen készülnek a tek, s a községeket sem nö­velték. Az új esztendő gazdálko­dását minden bizonnyal se­gíti az a versenypályázat is, melyet a szövetkezet saját szakemberei számára hirde­tett. A pályázók munkáik­ban törekedtek az újszerű megoldásokra, a gazdaságos termékösszetétel bővítésére. A Népi Iparművészeti Ta­nács bíráló bizottsága elis­meréssel nyilatkozott a pá­lyamunkákról, de a megren­delők véleménye is nyilván egyezett a zsűriével, hiszen nőtt az igény a háziipari szövetkezet termékei iránt, különös tekintettel a nép- művészeti lakástextíliákra. Az 1984-es év feladataira gondosan felkészültek. A Terefere híja büszkeségüknek, ahogy a tereferét megszakítva el­mondják, a volt Festetich- kastélyt felújítják, azért az az állványzat a nagy épület körül. Ágoston Józsefné és Ekkert Jánosné barátságos­sága azt hiszem nem egye­di, az egész falut jellemez­heti. Nyílt arcú, szép község ez valóban. — Tudják, kedveskéim, ott az a szép pince az egykori iparos sor fölött akkora, hogy a főága majd’ a domb­tetőig fölszalad. Aztán a két oldalága se akármilyen. Most a téesz használja. közéleti fórumokra. Ez azért fontos, mert ott jól ismerik a városrész előtt álló fel­adatokat és gondokat, s to­vábbítani tudják a tanács­nak. A városi bizottság ed­dig is több fórumot szerve­zett a lakosságnak, köztük társadalmi vitákat törvény- tervezetekről, tanácsrende­let-tervezetekről. A városi tanács elfogadta a javaslatunkra, hogy még több előterjesztést vitassunk meg előzetesen. Ezek között lesz a tömegközlekedés fej­lesztése, a lakásépítés, -fel­újítás és gazdálkodás, az­után a toponári városrész fejlesztése. Az egy lakosra jutó társadalmi munka érté­ke állandóan nő. Ha azon­ban figyelembe vesszük a lehetőségeket, akkor nincs okunk az elégedettségre. Szerintünk új kezdeménye­zésekre, a lakosság szélesebb körű bevonására, nagyobb anyagi áldozatvállalására van szükség. teljes kapacitást felhasznál­hatják, a körültekintő piac­kutatás eredményeképpen kedvezően változik a ter­mékösszetétel. Mintegy 20 százalékos exportnövekedést terveznek, s előreláthatóan 10 százalékkal értékesítenek többet tőkés piacom, mint tavaly. Ami a dolgozók jö­vedelmét illeti, főként a gé- ' pi varróik bére emelkedik jelentősen, és tovább javít­ják a munkakörülményeket Ugyancsak a varró dolgo­zók egy új, korszerű épület­be költöznek az idén, ahol a munkaszervezéshez is 'ked­vezőbb feltételeket leremt- he' nek, 8z. A. Az egyiknek parádéskocsis volt az apja, negyven évig ült a bakon. Ismerte az egész környéket. Élt itt ko­vács, asztalos, bognár is. A maiak leginkább a téesz- iparban foglalják el. magu­kat. Nem messze innen az a major, ahol a munka folyik; s nagy téesz ez a Surján völgye, több zselici falura is kiterjed. — Jöjjenek máskor is — intenek utánunk a gálosfai asszonyok. Vermes Vímos nyugdíjas kollégiumigazgató a tízezer lakosú donneri városrészben a körzeti néplroritbizofttság- nak tizennyolc éve ő az el­nöke. Tizenöt éve tanácstag. Sohasem a magam utcá­jáért harcolok. Mindig az egész városrész vagy Ka­posvár érdekében emelek szót. — Az előírás az, hogy a tanácstag tartson fogadó-, órát. Mi minden beszámolón elmondjuk, hogy szóljanak bármelyikünknek, ahol ép­pen látnak bennünket. Jo kapcsolatot alakítottunk ki a területünkön levő pártszer­vezetekkel. Decemberben összegyűjtjük a pártszerve­zetek, a tanácstagok, a nép­frontelnökségi tagok javasla­tait, s elküldjük a városi ta­nács elnökének, ószintén tesszük az asztalra gondja­inkat. Most például a don­neri bolt előtti közlekedési veszélyeket írtuk meg, java­soltuk parkoló kialakítását a Kapos-parton. Őszinte vá­laszt várunk mindenhol: mit lehet megvalósítani és mit nem. Ha akadályok vannak, arról is idejében tájékoztas­sanak. Az idén több fórumot szervezünk, s reméljük, hogy ez még több embernek ad lehetőséget véleményéneK elmondására. — Ügy határoztunk, hogy megalakítjuk a várospoliti­kai munkabizottságot — vet­te vissza a szót Harangozó Gyula. — Ez tényleges igényt elégít ki. Reméljük, hogy te­vékenysége jól szolgálja majd a szocialista demokrá­cia kibontakoztatását, a vá­rospolitika fejlesztését. Sze­retnénk, ha a bizottság köz­reműködne a városrendezési tervek és elképzelések véle­ményezésében, a tervek is­mertetésében. Lajos Géza SOMOGY! NËPLAP w Uj ötletek, gazdaságos termékösszetétel Les&ó László Fotó: Makai Károly Várospolitika — mindenkinek Több lesz az előzetes vita

Next

/
Thumbnails
Contents