Somogyi Néplap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-13 / 10. szám

A somogyi gazdaság feladatai r Ágazati célkitűzések Az általános célkitűzések­kel összhangban határozta meg a megyei pártbizottság a somogyi gazdaság ágazati feladatait. Az ipari terme­lést 1,5—2 százalékkal kell növelni úgy, hogy a mérsék­lődő belföldi keresletet a ta­valyinál jobb színvonalon elégítse ki. JÖVEDELMEZŐSÉG Jobban ki kell használni a meglevő tartalékokat, felké­szülni a Világbank fejleszté­si kölcsöneinek fogadására és emelni a termelés jövedelme­zőségét. Jobban kell támasz­kodni a kisvállalatok, az ipa­ri szövetkezetek, a mezőgaz­dasági melléküzemágak és a különböző vállalkozási for­mák tevékenységére, a ve­lük való együttműködésre, a termelési kooperációra A gépiparban az anyag- és energiafelhasználás fajlagos csökkentése, a korszerű, jó minőségű és versenyképes termékek arányának növelé­se alapvető követelmény, A profilgondokkal küszködő vállalatok — ilyen a Mecha­nikai Művek marcali gyára, a Budapesti Vegyipari Gép­gyár tabi gyáregysége, vala­mint a kaposvári elektron­csőgyár — termékszerkezetét megnyugtatóan rendezni kell. A könnyűipar elsősorban hazai alapanyagra építve bő­vítse termelését, szélesítse a választékát és javítsa a ter­mékek minőségét. Az élel­miszeriparban a tárolási és raktározási kapacitás bővíté­se, valamint a belföldi ellá­tást javító rekonstrukciók megvalósítása a feladat. A tejiparban a választék növelését, a húsiparban és a sütőiparban pedig a válasz­ték és a minőség javítását szorgalmazza határozatában a megyei pártbizottság. Az építőanyag-iparnak a Jermelés dinamikus növelésé­ivel kell elősegíteni a lakos­ság igényeinek mind telje­sebb kiegészítését Az építőiparnak gyorsab­ban és időben kell alkalmaz­kodnia a változó építési feladatokhoz — rugalmasabb vállalkozáspolitikával és a korszerű vállalkozási formák­ban rejlő lehetőségek haszno­sításával. EtlflTÁS ÉS EXPORT A mezőgazdaságnak a ha­zai kereslet kiegyensúlyozott és javuló minőségű kielégíté­se mellett növelni kell a piac igényeinek megfelelő exportárualapot, javítani a hatékonyságát és jövedék mezöséget. A növénytermelés az állattenyésztést meghala­dó mértékben fejlődik és to­vább bővítik kiegészítő tevé­kenységüket az üzemek. A megyei pártbizottság határo­zatában kimondta, hogy a termeléspolitikában kiemelt figyelmet kell fordítani a ra­cionális talajjavítási munkák folytatására, a növényter­mesztés hozamnövelése érde­kében a szerves és műtrágya, valamint a növényvédő szer szakszerű felhasználására. A szántóföldi növénytermesztés­ben a termés mennyiségét az átlagtermések emelésével le­het növelni. Ennek agronó­miái és műszaki megalapozá­sára meg nagyobb hangsúlyt kell helyezni. A Dél-Balaton borvidékké történt kijelölése szükségessé teszi a környék nagy- és kisüzemei szőlőter­mésének, feldolgozásának, valamint a tárolótér-fejlesz­tési lehetőségek komplex vizsgálatát, és a telepítések­nek a tervezett keretek kö­zött történő megvalósítását. Az állattenyésztésben to­vább kell folytatni az állo­mány koncentrálását, a tele­pek tartástechnológiájának és állategészségügyi helyzeté­nek javítását, folytatni kell az állattenyésztésben ala­csony szinten álló tsz-ekben a felülvizsgálatot, s ennek aiapján meghatározni a fel­adatokat. Meg kell vizsgálni, hogy miként lehet a megyé­ben az igényeknek megfele­lő«» biztosítani a baromfifel­dolgozást, a tojásfelvásárlást, és ezeknek a termékeknek a forgalmazását. A határozat szól arról, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok tevé­kenységét továbbra is a me­zőgazdasági termelés szerves részének kell tekinteni. A koncentráció és az áruterme­lésre való szakosodás szüksé­gessé teszi gazdálkodásunk műszaki-technológiai színvo­nalának emelését, a több éves szerződésen alapuló együttműködések szélesítését. Az erdő- és fagazdaság te­rületén erőfeszítéseket kell tenni az exportlehetőségek jobb kihasználásáért. Emel­lett fontos feladatnak tekinti a megyei pártbizottság azt is, hogy növeljék a lakásépí­téshez szükséges faipari ter­mékek mennyiségét, és javít­sák a minőséget. KÖZLEKEDÉS, EMMS A közlekedés feladata a rzemély- és áruszállítási igé­nyek jobb kielégítése, a szál­lítási kötelezettségek határ­időre történő teljesítése,. A fuvarozók jobb együttműkö­déssel és munkamegosztással segítsék elő kapacitásaik ész­szerű kihasználását, a devi­zabevételek növelését és az energiatakarékosságot. A köz­lekedési beruházások közül alapvetőnek a vasúti pálya­udvar és a 61-ee út kaposvá­ri csomópontjának kialakítá­sát, valamint a kaposvári ke­reskedelmi pályaudvar ütem szerinti építésének folytatását tekinti a megyei pártbizott­ság. A hírközlés területén a legfontosabb feladat a kapos­vári telefonközpont kivitele­zésének megkezdése és ütem szerinti építése. Tovább kell folytatni a fo­lyamatban levő energiaracio- nálási programok megvalósí­tását, vizsgálni kell Kapos­vár környékén, illetve azokon a településeken, ahol erre lehetőség van, a jelenlegi energiahordozók gázzal, il­letve faaprítékkal történő felváltását. A kereskedelem feladatává tette a megyei pártbizottság az áruellátás elért színvona­lának megőrzését, a kulturál­tabb vásárlási körülmények kialakítását. Az áruellátást főleg az ipari fogyasztási cikkek körében javítani kell. A meg növekedett idegenfor­galom indokolja a fogadási, az ellátási lehetőségek javí­tását, az elő-, a fő- és az utószezonra való tervszerű felkészülést A tanácsi gazdálkodás fon­tos feladatként határozta meg a megyei pártbizottság a kü­lönböző településen élők élet­körülményeinek közelítését, a községek népességmegtar­tó képességének erősítését, a városba áramlás mérséklését. A fejlesztési lehetőségek to­vábbi csökkenése miatt az idei tervek meghatározzák az anyagilag és műszakilag megalapozott beruházások rangsorát Fontos a pénzzel való ésszerű, takarékos gaz­dálkodás, a várható feszült­ségek feloldása érdekében pedig vizsgálni kell a megol­dás módozatait. Továbbra is arra kell fordítani a fő fi­gyelmet, hogy a központi fej­lesztési források csökkenése a kiemelt társadalompolitikai programok végrehajtását csak mérsékelten érintse. A lakásépítésben az állami la­kások csökkenését az egyéb konstrukciókban épülő laká­sok számának növekedése el­lensúlyozza. Tovább kell ja­vítani a magánerős lakásépí­tés feltételeit, hatékonyab­ban gazdálkodni a meglévő lakásokkal, es javítani kell a fiatalok lakáshelyzetét, az el­ső . lakáshoz jutásuk feltéte­leit A VII. ötéves tervre va­ló zavartalan átmenet bizto­sítása érdekében meg kell gyorsítani a Kisgáti lakótelep és az Április 4. utcai lakásé­pítések előkészítését Az ok­tatás területén újszerű fela­dat a középiskolai oktatás további feltételeinek biztosí­tása. Ezért meg kell vizsgál­ni, hogy melyik általános is­kolákat lehet alkalmassá ten­ni középfokú oktatásra. Ezen túl elő kell készíteni a meg­levő középiskolák bővítését és újak építését. Az egész­ségügy kiemelt feladata a kaposvári kórház rekonstruk­ciójának ütemes folytatása, a mosdósí pavilon építésének befejezése, a marcali kórház felújításához és bővítéséhez a feltételek biztosítása. A vízgazdálkodás területén a folyamatban levő programok folytatása, szükség szerint tánsuiajtafc létrehozása, vala­mint a balatoni vízminőség­gel és környezetvédelemmel kapcsolatos tervek végrehaj­tása a legfontosabb célkitű­zés. A megyei pártbizottság ha­tározatában szól arról, hogy az 1984. évi gazdaságpolitikai feladatokat továbbra is ne­héz gazdasági feltételek mel­lett kell végrehajtani, ezért a politikai munkában a leg­fontosabb követelmény az eredményes, a hatékony és a jövedelmező gazdálkodás elő­segítése. Az idén földgázt kap Csurgó Nincsen tégla, félbemaradtak a házak Szemnek szépen fejlődik Csurgó. Járjuk az utcáikat, hallgatom a tanácséi nőikét a felújításokban elért ered­ményeikről, az új építkezé­sekről. Látszólag idillikus a kép — de csak látszólag az. Mert akaratlanul is feládé- zödik bennünk az egy esz­tendővel ezelőtti beszélgetés Pápa Imre tanácselnökkel a csurgói lakásépítkezés hely­zetéről. A tervidőszakra szép programot állítattak össze, de félidőben még semmiféle eredményről nem szól hat- tak: nem találtak kivitele­zőt. — FötUxsäeges felsorolni, hogy kik, mikor és hogyan ajánlkoztak, milyen megol­dások születtek és buktak meg, a lényeg, hogy a nagy­atádi ÉSZKV, illetve a he­lyi költségvetési üzem végül is segítséget ígért Az előbbi tizennyolc, az utóbbi nyolc ház elkészítését vállalta. A költségvetési üzem két épü­let első szintjét már meg­építette, de mert nem kap téglát, félbemaradtak a munkák... Pite Géza üzemvezető azt mondja: nemcsak ez a ba­juk. Ok elsősorban a tele­püléstisztasági feladatok el­látására készülitek fél, illet­ve a tanácsi épületek kar­bantartására és felújítására. Ennek bizonyításául számo­kat idéz. — Tavaly man tégy huszon­hárommillió forint értékű munkát végeztünk Csurgón. Felújítottunk huszonhárom lakóházat, korszerűsítettük a kettes számú napközit, ki­alakítottuk a zeneiskolát, egyszóval erőnkhöz képest mindent megtettünk a nagy­község fejlődéséért. Pápa Imre tanácselnök ugyancsak elismeréssel szól az üzem munkájáról — csakhogy többre lenne szük­ség. Például arra, hogy új házak építésére is felkészül­jenek. Nemcsak a nagyköz­ségben, a környéken is len­ne munkájuk, nem találni kivitelezőt. A megyei párt­végrehajtóbizottság májusi állásfoglalása szerint : meg kell teremteni a feltételeket a költségvetési üzem építő- részlegének fejlesztéséhez, hogy az mindenféle igényt kielégítő kivitelezői munkát végezhessen. — Igen ám — mondja Pite Géza —, de ehhez gé­pek kellenek, a gépékhez pedig pénz. Tavaly kaptunk háromszázezer forint támo­gatást, de azért éppencsak vehettünk valamit. Még sok minden kellene. főképpen olyan gépek, amelyek pótol­ják az embert. tJjabb támo­gatásért folyamodtunk, nem is egyszer. Legutóbb tizen- négymillió forintra nyújtot­tunk be pályázatot. Vissza­kaptuk azzal, hogy dolgoz­zuk át. Megtettük Úgy Bizalommal, hittel, lelkesedéssel Növekvő feladatok az agrárágazatban Továbbképzésén vesznek részt ezen a héten me­gyénk agrárágazatának első számú üzemi, vállalati vezetői: A tartalmas, gazdag program során a részt­vevők találkoztak Klenovics Imrével, » megyei párt- bizottság első titkárával, dr. K ostyái Rezsővel. » Pénzügyminisztérium főosztályvezetőjével, és a múlt év tapasztalatait összegezve a legfontosabb tenniva­lókról váltottak szót dr. Győri Józseffel, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető­jével. Tóth Károlynak, a megyei tanács elnökhelyettesének megnyitója után azokat kö­szöntötték, akik a múlt év­ben kerültek vezető beosz­tásba, és búcsúztatták azokat, akik most nyugdíjra készülve utoljára vannak együtt tár­sai kkal. A legtermészetesebb embe­ri megnyilvánulásokkal kez­dődött esz a tanfolyam, és újra meg újra szóba került az emberi tényezők, kapcso­latok szüntelenül növekvő je lentősége. „A feladat erőt próbáló’’ — mondta az egyik vezető, és most tényleg igaz a megál­lapítás; az agrártermelés rendkívül bonyolult. Ahhoz, hogy az 1982-es rekord szin­tet túlteljesítse az ágazat, nem minden tetóntetben ked­vezők a feltételek. Elég utal­ni csupán arra, hogy a múlt évtől napjainkig több mint kétszázötven milliméter csa­padék hiányzik a földből, s a hó nélküli tél sanyargatja a vetéseket. Jóllehet a legel­ső feladatok közé tartozik a gabonaprogram teljesítése, amelynek eddig időarányosan megfelelt a megye. A tartalé­kokra utal az a különösen nagy szóródás, ami a múlt evben a termésátlagoknál volt tapasztalható. Mert sok mindenre magyarázatot ad­hat az időjárás, de azért nemcsak ez az oka annak, hogy volt a megyében 7,7 és 2,6 tonnás búzaátlag is. Tehát van mit tenni. A megállapítás S2inle minden területen igaz. A most élet- belépett szabályozók változó módon érintik az üzemeket, megyei szinten összességében azonban mintegy hetvenmil- iió forint elvonást jelentenek, — és ez a tény önmagában jelzi az idei feladat nagysá­gát. „Ezek a továbbképzések azért jók — hallottam a szü­netben a megjegyzést — jnert megerősítik az embert szándékaiban, törekvéseiben, vagy nagyon határozottan megvilágítják, milyen terü­letekre kell jobban figyelni, összefüggéseket tisztáznak és ki-ki levonhatja a maga szá­mára a következtetéseket." Mert nemcsak számszerű gazdasági feladatok, termelé­si célok forogtak a szóban, hanem módszer- és irányí- tásbeli tennivalók, emberi, magatartásbeli követelmé­nyekig. Nemcsak a termelés­ben nélkülözhetetlen a meg­újulás, hanem a szakmai, emberi kapcsolatokban is. Nem egy egyetértő megjegy­zés kísérte például azt a megállapítást, hogy napjaink­ban minden eddiginél job­ban előtérbe került a mun­kaerővel való hatékony gaz­dálkodás. Egy fajta átrétege- ződés megy végbe a mező­gazdaság: üzemekben, a nagy számú ’szakképzetlen, munkaerőt mind inkább egy kisebb számú szakképzett munkaerő váltja fel, akiket máshogyan kell irányítani, más módon keil ösztönözni és megtartani úgy, hogy va­lóban képességük legjavát adják a gazdaságnak. A mű­szaki haladással együtt érzé­kelhető«! nő az egyén, «* ember felelőssége, szerepe. Fontos vezetői feladat a kez­deményezőkészség ösztönzése, bátorítása, és ahogy például Klenovics Imre mondta, az emberközeli, az emberköz­pontú irányítás. Más oldalról legalább ennyire jelentős napjaink közgazdasági körül­ményei között a döntés gyor­sasága. Ezen a továbbképzé­sen buzdítást kaptak a jelen­levők arra, hogy merjenek határozottan, gyorsan dönte­ni, akkor is, ha ez a lépés magában hordja a tévedés jogát is. Ám ma is igaz a régi mondás, „ki időt nyer, életet nyer”. A határidőnaplókba, a jegyzetfüzetekbe sok megszív­lelendő gondolat, rövidebb és hosszabb távon teljesíthe­tő feladat került. Bizonyos, hogy mindenki megjegyezte magának, ami így fogalmazó­dott meg: a változó körül­mények között, a mai hely­zetben a követelményeknek csak bizalommal, hittel, lel­kesedéssel lehet megfelelni. A lelkesedés, mozgató rugó, erő és cél eléréséhez. Ennek a továbbképzésnek sok érté­kes vonása mellett feltétlenül az egyik nagy erénye, hoc ezt a fajta érmést erősítette V. M. gondoltaik, ha három év alatt kapunk 10,5 millió fo­rintot, akkor megoldhatjuk legégetőbb gondjainkat. A megyei tanács jogosnak mi­nősítette kérésünket, de le­velükben az is benne veuf, hogy ebben a tervidőszak­ban ennek ellenére se szá­mítsunk támogatásra... — Csak a támogatás meg­szerzése a járható út? Saját erőből nem lennének képesek ezeknek a gépeknek a be­szerzésére? — Nem. Egyszerűen azért, mert mi nyereséges munkát nem vállalhatunk. A taná­csi feladatok minden kapa­citásunkat lekötik. A ta­nácsnak pedig — hiszen az ö üzeme vagyunk — a lehe­tő legolcsóbban kell dol­goznunk. Nálunk szerencsé­sebb helyzetben vannak azok a költségvetési üzemek, ame­lyeknek van betongyártási lehetőségük, netán kavics- vagy homokbányájuk, eset­leg külső igényeknek is ele­get tehetnek, tehát olyan nyereséget hozhatnak, amely­ből nyugodtan fejleszthet­nek, Ha nem kapjuk meg a palyazatban igényelt össze­get, nem lesznek gépeink. — Pedig nagy szükség lenne rájuk — hallom Pápa Imrétől —, máa- csak azért is, mert az idén gázt kap a nagyközség, s mi azt szeret­nénk, ha a lakosság bevo­násával a költségvetési üzem építené ki a hálózatot, hi­' szén így lenne a legegysze­rűbb és a legolcsóbb is. — Mindenképpen nekünk kell megcsinálnunk — jegy­zi meg Pitz Géza —, hiszen ha nem nú csináljuk, aikkor nem vehető igénybe a lakos­ság társadalmi munkája. Egy idegen vállalkozónak nem érné meg. Így aztán kénytelenek leszünk bérbe venni a gépeket, de ezeknek a használati díja olyan ma­gas, hogy félő... Az üzemvezető nem fejed be a mondatot. A tanácsel­nök sem. Egy évvel ezelőtt hasonló gondokról beszél­tünk. A megoldás ma még inkább sürgető. Nagy Jenő Szegeden gyártják a Vegetát A Szegedi PaprikafeldoL gezó Vállalat, a Délker, va­lamint a jugoszláv Podrav- ka cég képviselői csütörtö­kön Budapesten szerződést írtak alá, amelynek értel­mében megkezdődik a Ve­geta ételízesítő hazai gyár­tása. A Vegeta a már meg­szokott 75 grammos csoma­golásban kerül forgalomba, s a tervek szerint még az idén több millió tasaknyi kerül az üzletekbe. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents