Somogyi Néplap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-12 / 9. szám
Mai magyar népi iparművészet Tanulmányt, életrajzi kislexikont és képekben gazdag albumot, ötvözött kötetté a Képzőművészeti Kiadó Mai magyar népi iparművészet címmel, Domanovszky György előszavával. Több mint három évtized történetét foglalja össze az értékes mű, melynek megjelentetését nem győzte sürgetni a szükség, hiszen mind a mai napig tanácskozások, táborok, tanfolyamok szervezett programjaira voltak utalva tanácsért a népművészet hagyományának folytatói, illetve a megújítók, akiket a szaknyelv 1952-ben népi iparművészeknek nevezett elSomogy a faragók hazája — ezzel már nem mondunk újat, de ezt Domanovszky tanulmánya útfent alátámasztja. Tizenhárom somogyi faragó munkáiból közöl képet a kötet, és vidékünkön élő szövőasszony, hímző, fazekas munkásságét is méltatja a tanulmány szerzője. Id. Kapcái Amtafct úgy tarájuk számon, mint a legnevesebb hazai faragó népművészt, aki elsőként kapta meg munkássága elismeréséül a Ko&suth-díiat, ám mint jelentős újítót, a magyar népi iparművészek hírnökének is tekinthetjük. 1939-ben fölfigyelt erre Győtffy István is, aki megjegyezte róla, hpgy Buzsá- kon tanfolyamat tartott dunántúli pásztoroknak. A század elején tartós folyamatként indult a népművészet átalakulása, ehhez jelentős mértékben járult'hoz- zá az iparosodás. A vásárok, szerepét átvállalták a boltok, az egyedi termékeket ipari úton előállított használati cikkekkel helyettesítették a falusi emberek. A népművészeti alkotásokkal fémjelzett portékák pedig múzeumok magángyűjteményeibe kezdtek vándorolni. A népművészeire jellemző használati es ajándéktárgyakat fölváltották a dísztárgyak, s ezzel kijelölték az új korszaknak, a népi iparművészeinek az útját. Míg korábbiul a közösségi — tájhoz kapcsolódó — ízlés szabta meg a népművészeti alkotások „határát”, addig a megújhodásra erősen rányomta bélyegét az egyéni alkotói ízlés. A parasztok, kismesterek mellett egyre szélesebb körből kerültek ki a népi iparművészek. „Esőként közülük Varga Lászlót kell könyvespolc említenünk — írja Domanovszky György —, aki mint tisztviselő kezdte pályáját, majd kedvtelésből faragni kezdett, és végül a művészetnek ezt az ágát választotta élethivatásaként.” (Kaposváron lakik, így elsősorban a dunántúli hagyományok ihletik.) A népi iparművészetben — noha a harmincas évektől indult kibontakozásnak — fontos határkő 1953. akkor befejeződött a népművészeti és háziipari szövetkezetek megalakulása. Somogybán két jelentős központ jött létre, mindegyik 1952-ben. Siófokon a Délbalatoni Háziipari Szövetkezet, Kaposváron a Fazekas Háziipari Szövetkezet. A két évvel később alakult, főváros központú Népművészek Háziipari Szövetkezete több somogyi népi iparművészt is alapító tagként jegyzett be; közülük való az erdőcsoko- nyai születésű Fehér Lajos, a buzsáki Jancsikity János, a tabi Nagy Ferenc, a lász- lómajori Tóth Mihály, a Kapoli testvérek. Id. Kapoli Antal faragóművészetének az ad jelentőséget, hogy a tizenkilencedik század közepi somogyi pásztorművészet hagyományaiból nőtt ki, s a fiatalabb nemzedék az ő általa kialakított stílust , tartotta követendő példának. öt újabb mesterek követték. Buzsákon például Bosz- kovics János hatására kezdtek többen faragni, közülük Kara László és Jancsikity János munkássága említésre méltó. Jelentős újító Tóth Mihály is. Az elsők között nyúlt olyan témához, melyet az ötvenes évek társadalmi valósága kínált a faragónak. (A megváltozott falusi életet ábrázoltad Nagy Ferenc munkássága rendhagyó. Nincs közvetlen faragóelődje, egyéni stílust teremtett. Újabb szobraival pedig túllépett a népi iparművészet határain. A népi iparművészet többi, hagyományos ágában Somogy kevésbé jeleskedik. A szövőnők közül a lakócsai Borbás Mihályné említésre méltó, nála a hagyomány ú; kombinációs elrendezésAz idei szegedi szabadtéri játékok programját ismertette tegnap tartott sajtótájékoztatóján Horváth Mihály, a szabadtéri játékok igazgatója. Bejelentette, hogy a már elkészült műsornaptár szerint július 20-án, 22-én és 28- án Erkel: Hunyadi László című operáját tekinthetik meg a nézők, többségében e mű tavalyi szereplőivel Mi- kó András rendezésében, Pál Tamás vezényletével. Szörényi Levente—Bródy János: István, a király című rockoperája július 21-én, 27-én, 29- én, augusztus 4-én, 19-én és 20-án lesz műsoron Kolíay Gábor rendezésében és Novak Ferenc koreográfiájával. A nagy érdeklődéssel várt mű szereplői lényegében ugyanazok lesznek, mint a királydombi előadásokon és a tervek szerint tavasszal bemutatásra kerülő filmben. Gounod: Faust című operája, amely 1966-ban szerepeit a játékok programján, augusztus 3-án, 5-én és 11- em-ltm. látható a Dóm téren ben jelenik meg. Nagy kár, hogy Somogy és Veszprém egykori szőttesemlékeit még nem kutatták föl, és nem teremtették újjá a mai igényeknek megfelelően — állapítja meg a szerző. Tanácsára nem késő hallgatni. A bímzőhagyományok életképességét Somogybán ugyancsak így ítéli meg Domanovszky György. A somogyi fazekasok közül Tamás Lászlóról tesz említést, kiemelve a habén kultúra felébresztésében szerzett érdemeit, tanítómesteri tevékenységét. A hagyományokból született, a mindenkori új feladatokhoz igazodó népi iparművészet életképességéhez nem férhet kétség. Jövője biztosított. A hagyományos népművészet több területen megszakítás nélkül ment át a népi iparművészeibe. A népi iparművészetet nem mesterségesen tartották fönn, hanem az igényekhez alkalmazkodva bontakozott ki. A fiatalabb nemzedék most is keresi az új utakat. V Hórányi Barna Üljetek közelebb! 1 Ez volt az első mondata Gothár Péternek feloldva a kezdeti feszültséget a Damjanich utcai kollégium nagytermében. Valahogy így: itt vagyunk, becs szó, álltuk a szavunkat. Akárcsak hőse a Megáll az időben. — Mindenre válaszolni fogok. Básti Juli láttán a gimnazista srácok a szemüket dörzsölték. Atmoszférát teremtő, ízig-vérig nő. Ahogy a bérletes előadásokon megcsodálhatták, vagy önszorgalomból a kakasülön szorongták végig a „csodás színházat”. Nehezen születik az első kérdés, de rögtön telibe talál: — Nem lepte meg, hogy a Megáll az időnek ekkora sikere lett? A válasz a súlyfölösiegtől mentes bokszolótói megszokott ütés. Kiütés: — Nem! Azt gondoltuk ugyan, hogy lesznek olyan részek a ifimben, amelyeket majd másként értelmeznek külföldön, vagy nem ismerve a magyar hatvanas éveket, értetlenül állnak előtte. De az iskolafsiak Londonban, Párizsban, Prágában és Budapesten is zöldre voltak akkortájt festve. A hullámhossz ugyanaz volt __ — Jól érzik magukat Kaposváron? Egyszerre mosolyodnak el a visszatérő tucatkérdésen. Nem megválaszolatlan, a felelet régóta a tarsolyban ■vasad — Ba dolgozunk, remekül, a munka alárendeli a „jól, nem jól érzem magam” kérdést. De ha valóban választ kértek, nem érezzük jól magunkat, mert állandóan utazgatni kell, harcolni, érvényt szerezni, küszködni. Másképp nemekül, mert itt lehetőséget Levél Moszkvából a dudaiskolába Miért maradt el a Téli tábor? István, a király a Dóm téren Sajtótájékoztató a szegedi szabadtéri játékokról Szinetár Miklós rendezésében és Oberfrank Géza vezényletév eL Kacs oh Pongrác: Rákóczi című daljátéka augusztus 10- én, 12-én és 14-én szerepel a műsorprogramban. A zeneszerző hazánkban ritkán játszott művének szövegkönyvét a Dóm téri előadásra Ruitner Sándor megújította. Az előadás rendezője Horváth Zoltán, karmestere Cser Miklós lesz. Hat év után újra vendége lesz a szegedi szabadtéri játékoknak a Grúz Állami Népi Együttes. Színpompásnak ígérkező műsorukat augusztus 16-án, 17-én és 18- án láthatják az érdeklődők. Az egyes előadásokra a szereplők szerződtetése most folyik. Az István, a király előadása húsz százalékkal fölemelt áron vásárolhatók jegyek. Az előadásokra szóló belépőjegyek már igényelhetők az ország különféle utazási irodáiban és a játékok szegedi igazgatóságán. Ötödik évébe lépett a most már hagyományosnak is nevezhető dudaiskola, melynek keretében tanár és kisdiák, népművész és főiskolai hallgató vett részt négy-négy napig a táborozáson. Csaknem hétszáz duda- iskolást tartanak számon eddig a Somogy megyei Művelődési Központban, s a téli táborra is 234 jelentkező jelezte érkezését levélben. A téli program azonban elmaradt. Ennek okáról kérdeztük Csíkvár Józsefet —■ A marcali gimnázium igazgatója szívesen ajánlkozott hegy rendelkezésünkre bocsátja az intézmény kollégiumát Amikor december közepén egyeztetésre ott jártunk, egy váratlan problémával találtuk szemben magunkat. Elromlott a kollégium fűtése, és a szerelők december harmincegyre ígérték a javítás befejezését. Marcaliról tehát le kellett mondanunk. — Nem voit más lehetőség? — Felkerestük a Zalka Máté utca középiskolai kollégium igazgatóját aki szintén örömmel fogadta, és teljesítette volna kérésünket de a Köjál időközben ciánozást írt elő a kollégiumban, így ez a tervünk is kútba esett. A többi kaposvári és megyei kollégium annyira foglalt volt, hogy csak kisebb létszámban tudtak volna helyet biztosítani. Mi nem találtuk helyesnek akkor, hogy szelektáljuk a jelentkezőket ez a képzés tematikája miatt különben sem lett volna lehetséges, ezért inkább értesítettük a jelentkezőket hogy a téli dudaiskola elmarad. — Hogyan alakul a nyári program? — A téli elmaradása miatt most nem négynapos, hanem egyhetes lesz; ideális körülmények között, a bala- tonszemesi Express-táborban. Ezerötszáz érdeklődőt tudunk fogadni. A szekciók kibővülnek, a népzenétől a tárgyi kultúráig, a néptánctól az előadói képzésig szinte felsorolhatatlan ezeknek a száma. A somogyi résztvevőkön kívül Tolna és Baranya megyéből, Budapestről lesznek táborozok. Most kaptam levelet Moszkvából. Az ott tanuló magyar egyetemisták csaknem tíz éve alakítottak tánccsoportot, és három éve kísérő együttesük is van. Vezetőjük, Tungli Gyula kérte, hogy ők is kaphassanak helyet a dudaiskolában, hiszen szeretnék miniéi méltóbban, képzettebben képviselni a magyar néptáncot és, népzenét a szovjet fővárosban. B, J. kapok mindarra, amit csinálni akarok. Rosszabb körülmények között, mint amilyet elképzelek, de jobb emberekkel. Básti Julinak egy levél jut Benne sor sor alá kör- mölve, előre megírt kérdésekkel. Nem azokra válaszol, mindent elmond, amit fontosnak tart, s aminek a rövid idő alatt valóban jussa van. — Az a tény, hogy a férje a rendezője is, előny vagy hátrány? Mielőtt szóhoz jutna, Gothár kiböki: — Nekem? Rámosolygunk a zsákból kibújt szögre. Cigarettára gyújt, ujjai önálló életet élnek, szavai még inkább. A terveiről kérdik. — Babonából nem beszélek a filmtervekről. Az csak akkor van rendben, ha már csináljuk. A színházban a Diótörő musical-változatát rendezem, erre meg is hívhatlak benneteket egy hét múlva lesz. Hogy a Svejkem- ből mi sikerül, arról most hadd ne beszéljek. Utolsó darabként kerül színre az évadban. Básti Julinak nem lesz új darabja, hacsak az Éjjeli kabaré meg nem valósul. Csak akkor adjuk eió, ha nekünk ». tetszik. A két óra úgy gurult el, mintha az éhes gyerek elől a csillogó, piros, érett alma. A gyerek azonban utánafuthat. S a színházban újra bele is haraphat B. J. Indu! a Pro és kontra A Gondolat Kiadó tervei Az idén mintegy L30 mű megjelentetését tervezi a Gondolat Kiadó. A most elkészült 1984-es programban több olyan mű újrakiadása is szerepel, amelyet az olvasók kívánságai alapján juttatnak ismét a könyvesboltokba. Így került a kiadói programba például Bohr Atomfizika és emberi megismerés című műve, Szűcs Jenő Nemzet és történelem című tanulmánya, Kulcsár Zsuzsa Rejtélyek és botrányok a középkorban című kötete. Újranyomják a kétkötetes Világirodalmi kisenciklopédiát is. A nagy érdeklődésre tekintettel A múlt évi tervben szerepelt, de csak az idén jelenik meg Ritoók—Sarkady—Szilágyi A Ismét megrendezik az előadóművész-fesztivált A költészet, a versmond ás népszerűsítése, az előadóművésziét színvonalának emelése érdekében a Művelődési Minisztérium, a Szín- házművszetii Szövetség és a Magyar Rádió az idén is megrendezi az előadóművész-fesztivált. Nevezni január 25-ig lehet név, lakcím megjelölésével írásban a Színházművészeti Szövetségnél (1068 Budapest, VI. kerület, Gorkij fasor 38.). A nevezésnek tartalmaznia kell József Attila vagy más magyar költő fc. alkotásának, illetve 20 percet meg nem haladó mari odramÁn ak vagy előadóest- részlet nelf a címét. Mivel a nevezések szama az eddigi tapasztalatok szerint többszöröse a műsorokban felléptethető művészeknek, a jelentkezők nagy részének előzetes meghallgatáson kell részt vennie. A fellépők másik részét a szervező bizottság hívja meg. A VII. előadóművész-fesztivál a költészet hetén lesz, április közepén, a gálaesteket őszszel Budapesten és Győrött rendezik meg. a budapesti művészeti hetek részeiként. görög kultúra aranykora című könyvének második kiadása. Tavaly Politikai gondolkodók címmel új sorozatot indított a kiadó. A könyvfü- aér célja, hogy a politikán gondolkodás történetében fontos alapműveket hozzáférhetővé tegye; egyes elfeledett, kevésbé ismert, esetleg félreismert műveket méltó helyükre állítson. A múlt évben Rosa Luxemburg Marxizmus, szocializmus, demokrácia és Alexis de Tocqueville A demokrácia Amerikában című műve látott napvilágot. A sorozatban az idén két további kötet kerül az olvasókhoz, Arisztotelész: Politika című munkája és . Mihail Bakunyin Államiság és anarchia című politikai esszéje. Pro és kontra címmel új sorozatot indít a Gondolat Kiadó. A karton kötésű, elegáns formátumú kötetek egy-egy, sokak által vitatott kérdést állítanak a vizsgálódás középpontjába. A különféle véleményeket, ellentétes nézeteket vitaszerűen ütköztetve a kötetek árnyalt képet adnak az adott problémakörről és a kialakult álláspontokról. A szerkesztők rövid összekötő szöveggel tájékoztatják a szerzők munkásságáról, nézeteik értékéről az olvasókat, s természetesen saját véleményüket se rejtik véka alá. Ezzel segítik az olvasók eligazodását a rendkívül változatos, sokszor egymásnak teljesen ellentmondó álláspontok között. Ebben a sorozatban is két kötet hagyja el a nyomdát. A jó halál című könyv Blasszauer Béla szerkesztésében az eutanáziával kapcsolatos nézeteket ütközteti; a Világnyelv című — Antal László szerkesztette — kötet a nyelvi sokféleség, a világnyelvek és a mesterséges nyelvek körül kialakult vitákról szóL A Gondolat Kiadó egyik legnépszerűbb sorozata a Magyar história. Kötetei a magyar történelem egy-egy korszakát, vagy annak fontosabb részkérdéseit mutatják be. A sorozat befejezéséhez közeledik, s 1985-től hasonló terjedelmű és kiállítású életrajzi könyvi üzérrel folytatódik. Az új sorozatban az elem- aes középpontjában a magyar történelem egy-egy kiemelkedő, borára jellemző személyisége áll. A szerkesztők arra törekednek, hogy kevésbé ismert, de fontos személyiségek életútjával ismertessék meg az olvasókat. így a tervezett kötetek között szerepel Török Bálint, Esterházy Miklós, Festetics György, Eötvös József, Thököly Imre, Werbőczi, Hlésházy, Tisza István, Bajcsy-Zsilinszky Endre életrajza.
