Somogyi Néplap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-12 / 9. szám
A somogyi gazdaság feladatai Hozzájárulás a fizetőképességhez A megyei pártbizottság december 19-i ülésén az idei év általános gazdaságpolitikai feladatának változatlanul a népgazdaság nemzetközi fizetőképességének fenntartásához, külső egyensúlyi helyzetének javításához való hozzájárulást határozta meg. Kimondta: ezt a gazdaság teljesítőképességének növelésével kell megalapozni. Az életszínvonal szempontjából alapvető feladatnak minősítette az áruellátás színvonalának megtartását, és a kiemelt társadalompolitikai programok megvalósításának folytatását. EXPORT ÉS IMPORT A megyei pártbizottság határozatában kimondta: a termelésben minden korábbinál nagyobb szerepet kell biztosítani az exportképességnek, a hatékonyságnak, az ésszerű takarékosságnak. Azok a vállalatok és szövetkezetek bővítsék elsősorban termelésüket, amelyeknek lehetőségük nyílik a nem rubel elszámolású, gazdaságos export növelésére. E feladat megvalósításához szükség van a piaci változásokhoz való aktív alkalmazkodásra, a piaci pozíciók megtartására, a vevők körének bővítésére, valamint új termelési, műszaki együttműködési, kereskedelmi és információs kapcsolatok létrehozására, különböző vállakozási formák és módszerek kialakítására, gyakorlati alkalmazására. A megyei pártbizottság kívánatosnak tartja, hogy a jó minőségű, a műszakilag értékesebb, magasabb feldolgozottságé, tőkés piacon távlatilag is jól értékesíthető termékek előállítását helyezzék előtérbe a gazdaságok. Az egyensúly javítása megköveteli a tőkés importtal való ésszerű gazdálkodást, és ahol lehetőség van rá, hazaival, illetve szocialista importból származóval való helyettesítését. Az importtakarékosság érdekében javítani kell a különböző termelés- szervezési, importhelyettesítési lehetőségekről szóló információs munka személyi és szervezeti feltételeit. fl TERMELÉKENYSÉG NOVELESE A versenyképesség és a jövedelmezőség javítása a munka termelékenységének növelését követeli meg. A megyei pártbizottság határozata kívánatosnak tartja, hogy az élőmunka termelékenysége a termelést meghaladó mértékben emelkedjen. A termelékenység gyorsabb ütemű emelésével, a munka jobb megszervezésével kell biztosítani a teljesítmények növelését azokon a helyeken, ahol áttértek a 40 órás munkahétre. A határozat általános feladatként szabja meg, hogy — a ráfordítások csökkentése érdekében — a központi programok végrehajtásából adódó megyei feladatokra nagy figyelmet fordítsanak a gazdaságok. Ilyen az energia-ész- szerűsítési program, a gazdaságos anyagfelhaszná'ást és a technológiai korszerűsítést szolgáló, valamint a mellék- termék és a hulladék hasznosításáról intézkedő program. A termelési és termék- szerkezet állandó és folyamatos korszerűsítése kapcsán olyan termékcsoportok előállítását kell előnyben részesí1798 tonna cérnát gyártottak A túltermelés is okozhat gondokat Egy évvel ezelőtt, 1983. január 28-án a nagyatádi cérnagyár termelési tanácskozásán ez hangzott el: „1982- ben a külső feltételek tovább növelték nehézségeinket. A világpiaci válság a textilipari termékeknél folytatódott, s az előző évhez képest 109,6 tonnával kevesebb cérnát igényelt a hazai piac is. E két tényező a gyár vezetőségének súlyos gondokat okozott. A kedvezőtlen külső és belső körülmények fokozták a gyárunk munkásaival és vezetőivel szemben támasztott követelményeket, gyors döntésekre, rugalmasságra, a helyzethez való alkalmazkodó képességre volt szükség.” — Változott-e a helyzet 1983-ban? — erről beszélgettünk Lovkó Imre főmérnökkel. — A megállapítások a múlt évre is igazak, — már ami a külföldi igényeket illeti. A belföldi helyzet kedvezően változott. A külpiacon nehéz eladni a cérnákat és a fonalakat a nagy kon- kurrencia miatt, s mert a tervünket teljesíteni kellett, így szinte minden megrenést elfogadtunk, még olyanokat is, amelyeket korábban esetleg visszautasítottunk votaa. Sokszor kis tétel okét gyártottunk le, ami egyáltalán nem volt gazdaságos számunkra. Ezenkívül növeltük a munkaigényesebb portékák készítését is. Ám így is a tervezettnél 115,5 tonnával kevesebb termékünk került külföldre. '— Ez azt Jelenti, hegy nem sikerült elérniük a maguk elé tűzött célt? — Az exporttal elmaradtunk, viszont a tervezettnél 1,3 százalékkal több cérnát gyártottunk, ugyanis az előző évvel ellentétben 140 tonnával többre volt szükség itthon. — Mindezt érezték-e a dolgozók? — Egyenlőtlenül haladt a termelés, gyakoriak voltak az átcsoportosítások, az exporthatáridők miatt sokszor át kellett szervezni a műszakokat, ám a bérek magasabbak voltak, mint korábban. — Hogyan kezdték az új esztendőt? — 1888 tonna, azaz a tavalyinál csaknem száz tonnával több cérna gyártására készülünk. — Annak ellenére, hogy értékesítési gondok vannak? — Nem egészen. Ugyanis a száztonnás többletet az adja, hogy elkészült az évi száz tonna flórcémát készítő üzemünk, tehát importot helyettesítő anyagot adhatunk a hazai iparnak. Így a tetszetős harisnyákat, szabadidőruhákat ezentúl hazai alapanyagból és remélhetőleg olcsóbban állíthatják elő. — A tervteljesítéshez megrendelések is kellenek. — Pillanatnyilag nincs elegendő exportrendelésünk, noha ma már a több csatornás értékesítéssel próbáik oeumk. Ennek ellenére bízunk abban, hogy teljesíthetjük vállalásainkat. N. J. teni, amelyeknek a természeti és közgazdasági adottságai kedvezőek a megyében, és lehetővé teszik a magasabb színvonalú szellemi és fizikai munkát megtestesítő tevékenység bővítését A termelés hatékonyságának növelése, a piac igényeinek megfelelő termékszerkezet megköveteli az erőforrások valamennyi tényezőjének — az eszközök és a munkaerő — nagyobb fokú mobilitását. Ennek érdekében a megyei pártbizottság határozatában szól arról, hogy támogatni kell a vállalatok közötti társulások, közös vállalkozások elterjedését, s a pénznek és a termelőeszközöknek a jövedelmező, gyorsan megtérülő területekre történő ártámogatását. A vállalatoknak 1984-re a gazdaságpolitikai célokkal összehangolt, megalapozott és több alternatívát tartalmazó tervet kell kidolgozniuk. Olyat, amelyik elsősorban nem a számszerű előirányzatokat, hanem a vállalat cselekvési irányait határozza meg. DIFFERENCIÁLT KERESETEK Általános feladatként jelölte meg a megyei pártbizottság a vállalati belső irányítási rendszer folyamatos korszerűsítését is. Ez szolgálhatja ugyanis a köztulajdonnal való hatékonyabb gazdálkodást, a társadalmi tulajdon fokozottabb védelmét és a rugalmasabb alkalmazkodást. A bér- és tarifarendszerben végrehajtott módosítások a munka szerinti elosztás, a teljesítménnyel arányosabb bérezés követelményeinek következetesebb érvényesítését szolgálják. Valamennyi bérgazdálkodási formában szükség van arra, hogy a kereseteket a végzett munka mennyisége és minősége alapján differenciálják. A határozat tovább növeli — a minőségileg jobb munka, a szervezettség javítása érd# kében — a vezetőkkel szemben támasztott követelményeket Kimondja: javítani kell a vezetés színvonalát, a vezetők kiválasztásának, kinevezésének gyakorlatát, és szélesíteni a pályázati rendszert A tudatosabb, célirányosabb beruházáspolitika érdekében a megyei pártbizottság határozata alapvető követelményként szabja meg a rangsorolást az országos és megyei érdekek alapján, és szükségesnek tartja a megvalósításhoz rugalmasan alkalmazkodó kiviteli kapacitás biztosítását A termelő ágazatokban a fejlesztésekre for- I dítható pénzek minél nagyobb részét kell a külgazdasági egyensúly javítását, a nemzetközi versenyképesség fokozását növelő fejlesztésekre fordítani. Előtérbe kell helyezni az energia-megtakarítást, az anyagfelhasználás ésszerűsítését, a technológiák korszerűsítését szolgáló fejlesztéseket (Folytatjuk.) üÜ Társadalmi összefogással Fedett csarnok épül Tabon Az acélszerkezet már áll, a létesítményt akkor takarják be, ha beköszönt a jó idő — tájékoztatott Farkas István tanácselnök. Ezzel tovább gazdagodik Tab, aminek nemcsak a sportolók, hanem a nagyközség lakói is örülnek. Ez tűnik ki abból a társadalmi összefogásból, mely a tornacsarnok építése érdekében már eddig is megmutatkozott A Budapesti Vegyipari Gépgyár 3-as gyárának szocialista brigádjai a vasszerkezetet, a költségvetési üzemé pedig az alapozás munkáit csinálták meg. A Kempingcikk Vállalat brigádjai a sátor megvarrását vállalták, a Videoton tabi gyárának brigádjai pedig a villanyszerelést A 24x48 négyzetméter alap- területű, 10 méter magas csarnokban 20x40 négyzet- méteres játéktér áll majd a különböző sportokat űzők rendelkezésére. A csarnokra eddig egymillióit költött a tanács, s 300 ezer fortéi támogatást kaptak a megyei sporthivataltól. A kézilabda-, a kispályás foci, a röplabdasport kedvelőit várják tavasától ide, s azokat, aikik szabad idejüket testedzéssel kívánják eltölteni. Remélik azt is, hogy NB Il-es röplabdacsapatuk az új sportcsarnokban még jobb eredményeket ér el. Szabadtéren nem volt ritka, hogy 200— 300 néző is buzdította a csapatot. Most abban bíznak, hogy a 300 személyes csarnok egy-egy mérkőzésen mindig megtelik majd. A csarnok avatására a kedvező idő beköszöntése után egy rangos sportesemény keretében kerül sor. Több az érdeklődő Politizálás az igények szerint Az emberek sok kérdésre várják a választ A kommunisták felelőssége, hogy minél szélesebb körben hallassák szavukat, ugyanakkor I gondot fordítsanak fölkészülésükre, politikai ismereteik megalapozására vagy fölfrissítésére. Jeszenöi Lászlóval, a balatonkeresztűri pártvezetőség titkárával az öt párt- alapszervezet és a tömegszervezetek önálló és közös politikai képzéséről beszélgettünk. « — Mind az öt alapszervezetben van önálló politikai képzés. Azért használom ezt a kifejezést mert most választjuk el erős határvonallal a propagandát és az agi- tációt — Milyen tanfolyamokat szerveztek? — Az áfész 1-es alapszervezete a társadalompolitika kérdéseivel ismerkedik, a balatonkeresztűri községi pártszervezet az időszerű ideológiai és politikai kérdéseket tanulmányozza. Három alapszervezet előadássorozatot választott Munkaügyi adatbank Pécsen íi unkaügyi adatbankot hoztok létre Pécsen. Segítségévei könnyebben, gyorsabban egymásra találhatnak a munkát kínáló vállalatok és az állást kereső emberek. Az országosan is újszerű kezdeményezés a munkaügyi smtgáltató Irodában született, amely egy évvel ezelőtt kezdte meg működését, a azóta összeam százharminc céggel — gyárral, vállalattal, szövetkezet- tel, intézménnyel — vette föl a kapcsolatot, róluk ma már több mint tízezer munkaügyi adatat őriz. A fiatal szolgáltató szervezethez havonta ezer—ezerötszáz ember fordul fel vil ág osztásért, tanácsért, segítségért. Az adatbank szakmánként is csoportosítja a munkaalkalmakat. így az áHást keresők kedvükre válogathatnak közöttük. Ha nem találnak azonnal megfelelőt, az iroda nyilvántartásba veszi őket és értesíti arról, ha kedvező ajánlat érkezik. Az iroda léitreb ozásakor — 1983 elején — arra szá m itattak a szakemberek, hogy a gazdasági élet változásainak következtében megnő az állás* kereső, munkahelyet változtató emberek száma, fő feladatuk tehát ezek segítése lesz. Meglepő módon az efHenke- zője történt: kétszeres túlkínálat jelentkezik a munkaadók részéről. Az irodánál egy év alatt 6704 állásajánlatot jolon'ottek be a válla- !.. >;< és 3.35 ember kereseti új munkahelyet; ezek többsége is olyan volt, aki nW- nőségi cserét akart: jobb munkakörülményeket vagy több fizetést, illetve pályakorrekcióhoz, átképzéshez vagy továbbképzéshez kért tanácsot, ' segítséget Feítúnóen nagy az igény alkalmi munkásokra, a kínálat azonban szerény. A munkaügyi szolgáltató iroda ezért megkereste a pécsi egyetemeket és főiskolákat, amelyeknek hallgatói szívesen vállalkoznak alkalmi munkára. Az iroda gondoskodik tehát arról, hogy létrejöjjön a kapcsolat az alkalmi munkát kínáló vállalatok és személyek, illetve a dolgozni akaró diákok kozott. — Hányán vesznek részt ezeken a foglalkozásokon? — Száznyolcvan—kétszáz hallgató van, s nyolcvan— nyolcvanöt százalékuk párttag. A népfrontosok és a KISZ-esek közül körülbelül ötvenen járnak az úgynevezett téli estékre, vitakörökre, illetve a pártszervezetek foglalkozásaira. Megjegyzem, hogy a legelső adatban benne vannak azok is, akik a községi párt vezet őség szervezte hatodik tanfolyamára járnak. Ez szintén előadássorozat. — Ennek mi a célja? — Az, hogy a községi, a tömegszervezeti, a munkahelyi vezetők, a tömegszervezetek aktívái, a tanfolyamok, előadássorozatok előadói tájékozódjanak fontos politikai és ideológiai kérdésekben. Budapesti, kaposvári előadókat hívunk meg. Eddig ebben a sorozatban három előadás hangzott el. Szó volt az egyházpolitikáról, Kínáról, azután nemzetközi kérdésekről szabad pártnap kenetében. A tervek között szerepel gazdaságpolitikai előadás, és olyan, amelyik az ifjúsággal foglalkozik. Sőt még a község rendezési tervét is odavissz&k az előadássorozatra. Fontosnak tartjuk ugyanis, hogy rmodén ta jói ismerje, megvitathassa. — Van-e valamilyen gond? — A báróra előadássorozattal annyi, hogy egyelőre magunkra vagyunk utalva. Eddig ugyanis egyetlen anyagot sem kaptunk. Most sokszorosítják az elsőt. Még szerencse, hogy az első háromnégy alkatomra saját témát terveztünk, és pártnapokat is tartottunk. örítaflwtaa ásóét a tömegpoMUBoai végzők száma. — Minek köszönhető ez? — O] gyakorlatot vezettünk be. A bat vezető propagandista aoost Is megvan, de velük együtt ttzeoőten-ti- zenhatan tartanak előadásokat. Elsősorban a vezetőkre számíthatunk. A nyugdíjas pártmunkástól a tanácsi vezetőig, a körzeti orvosig sok embert felsorolhatnék. Például a balatonkeresztűri községi pártszervezetben hatan vállaltak előadást. Kiderült, hogy ha korábban fölkérik őket, már akkor is jöttek volna. A balatonújlaki KISZ- esek közül tizenöten voltak a pártszervezet tanfolyamán. Aztán megkértük az új körzeti orvosnőt, vállaljon egy előadást az újlaki fiataloknak. A téma a társasági és az egyéni magatartásforma lesz. A balatonkeresztűri KISZ-esek a pártvezetőség rendezte előadássorozaton voltak ott — Minden foglalkozást sikerül-e megtartani? — Sok minden van így a téli időszakban a falugyűlésektől a pártnapokig. Valamennyi fórumra igen nehéz mozgósítani az embereket. Éppen ezért fontosnak tartjuk a rugalmasságot. Most például nemzetközi kérdésekről tartottunk pártnapot erre szerveztünk, emiatt elhalasztottuk a foglalkozást — Milyen az emberek érdeklődése? — Egyre többen érdeklődnek a politikai kérdések iránt különösen elmondható ez a nemzetközi helyzet kapcsán. Fontos, hogy magyarázzuk azt aim elhangzik a rádióban, ami látható a tévében. Jogos az emberek aggodalma, mi azonban a foglalkozásokon, a pártnapokon azt magyarázzuk, milyen feladatok várnak ránk; miért fontos még jobban dolgoznunk. Váltani próbálunk: többet beszélünk magunkról. Szeretnénk még rugalmasabban alkalmazkodni a helyi igényekhez. Eredménynek tartjuk, hogy az új formák révén eltűntek bizonyos „fehér foltok”, felfrissült a hallgatóság, olyanok is ülnek a foglalkozásokon, akik eddig nem jöttek — mondta befejezésül Jeszenöi László. L. G. SOMOGYI NÉPLAP
