Somogyi Néplap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-07 / 5. szám
aaazin A „zöld forradalom” lehetőségei Növénynemesítő génsebészet Már nem csupán fantáziatermék vagy nemesítői vágyálom, hanem előbb-utóbb létre is hozhatónak tűnik az olyan „csodanövény”, amelynek a spenóthoz hasonlóan ehetők a levelei, s miképpen a babnak, éppenúgy fehérjékben gazdagok a mag- vai, tápanyagban bővelke- dők és burgonyára emlékeztetők a földben lévő gumó- gépződményei, a gyökerei pedig a pillangósvirágúakhoz hasonlóan nitrogénkötésre képesek, és még a szára is hasznosítható rostokat szolgáltat. A növénygeneti- kusok ilyen irányú reményeit éltetik azok a korszerű laboratóriumi eljárások, mint amilyen a szövet- és a sejtkultúra technikája, a sejtmagegyesrtés, de a génátvitel is. E módszerek hasznosításával rövid idő alatt, s célratörőbben lehet előállítani nagyobb terméshozamú, maximális tápanyag- és hatóanyagtartalmú, betegségekkel, kártevőkkel, különféle vegyszerekkel, s hátrányos környezeti hatásokkal szemben kedvezőbb ellenél- lóképességü növénytulajdonságokat. A „zöld forradalom” első üdvöskéje a sejtfal nélküli sejtanyagok összeolvasztásával paradicsomból és burgonyából született, egyenlőre ugyan még terméketlen korcs. Egy másik ilyen Jellegű beavatkozás során a zöldbab nitrogéngyűjtésí pnjét ültették át naprafor- ba. Ehhez egyébként azt a „trükkös” megoldást alkalmazták, hogy a bab ilyen tulajdonságú örökítő anyagát egy növényi rákot kiváltó daganatgénnel olvasztották egybe. Ugyanis ez a baktériumgén képes legyőzni a befogadó gazdanövény genetikai korlátáit Az így kapott és „naprababnak” keresztelt sejtkeverékből a valódi „naprabab” létrejöttéig azonban még olyan bonyolult feladatok várnak megoldásra, mint a baktériumörökségből a daganatprogram eltávolítása, és a tiszta „naprabab”-sejt gondos felnevelése kifejlett növénnyé. Márpedig a sejt- és szövetkulturából kialakított növény felnevelése eddig csak bizonyos növényfajoknál, így burgonyánál, o£ghi- deáknál sikerült. Egyidejűleg több helyütt törekednek a gabonafélék nitrogéngyűjtő képességének kialakítására, illetve a pillangós növényekkel együttélő nitrogéngyűjtő baktériumtörzsek ilyen tevékenységének az ösztönzésére. Egyes baktériumtörzsek ugyanis, amelyek életműködésükhöz hidrogént használnak fel, a többinél is jóval gyorsabban rögzítik a talaj- levegő különben növények számára hasznosíthatatlan nitrogéntartalmát. Belőlük igyekeznek a nitrogéngyűjtésre késztető örökítőanya- got — gént — átültetni a kevésbé aktív baktériumtörzsekbe. Másirányú törekvés a haszonnövény ellenállóvá tétele az általános hatású gyomirtóknak. Ecéiból olyan anyag képzésére kell örökletesen képessé tenni, amely hasítja, lebontja a gyomirtó vegyület méreganyagát. Ezt elérve a gyomirtószerrel kezelt haszonnövény állománya zavartalanul fejlődhet, a gyomok viszont kipusztulnak közüle. Szintén a legújabb neme- sítési célok egyike, hogy rovarölő hatóanyag létrehozására tegyenek képessé egyes növényeket. Az ezirányú — még nyilvánosságra sem került — kísérletek állítóLag máris sikeresnek ígérkeznek. Míg a növényi génsebészet, a még csupán részben tisztázott génszerkezet és -funkció miatt csak gyerekcipőben jár, a sejttechnika már a gyakorlatban is hasznosítható. Így a sejttechnikánál az átlagon felül termő és ellenállóképesnek bizonyuló növények szöveteit vagy sejtjeit — ami virágporzacskó is lehet —, tápanyagba helyezik, s feloldják. Az oldathoz növekedési hormonokat is adagolva, tiszta fajú új növények nyerhetők. Ki is nemesítettek'már ilyen módon húsz százalékkal nagyobb termőképességű olajpálmákat. A károsító rovarokkal és férgekkel, valamint gombabetegségekkel és vírusfertőzésekkel szemben ellenállóbb növények kikísérletezése a jobban ellenőrizhető szövet- és sejtkultúra kísérletekkel előbb elvégezhető, mint a szabadföldi eljárásokkal. A vírus- betegségektől fenyegetett orchideák és más növények esetében újra előállíthatok ilyen módon a még nem fertőzött és tovább nevelhető legkisebb részek is. Hasonló utakat követve kerülhet sor olyan űj fajták előállítására is, amellyel levélállásuk, zöld színanyaguk kedvezőbb sajátossága következtében nagyobb meny- nyiséget fognak fel és többet értékesítenek a rájuk záporozó napsugarakból, a ma még nem kellően kiaknázott energiaforrásból. Már az eddigi eredményekből is kétségtelen, hogy a növényi génsebészet, akárcsak a szövet- és sejtkultű- rák minden bizonnyal egy új zöld forradalom kapunyitói lehetnek. K. L. AUTO-TÖRPEK A tervezők szándékai és a prospektusok ígéretei szerint a mai „világvevő” japán autók olyanok, amilyeneket manapság a fogyasztó keres: gazdaságosak, megbízhatóak, kicsik — tehát korszerűek. Az előzményeket sokan a hagyományokban keresik: a japánok mindig szűkén voltak szigeteiken, ezért régtől fogva előszeretettel foglalkoznak apró dolgok előállításával, miniatürizálásával. Ott kell tehát a japán kiskocsik eredetét keresnünk — mondják —, ahol a japán baromfi vagv törpefák titka keresendő. ' Kétségtelen, hogy Japánban azonnal szembetűnik a törpeirányzat térhódítása. Létezésüket azonban valószínűleg annak a törvénynek köszönhetik, amely szerint a japán nagyvárosokban 3,2 méternél hosszabb gépkocsi csak akkor kaphat forgalmi engedélyt, ha leendő tulajdonosa egy, a közúton kívül fekve parkoló tulajdonjogát igazolja. A parkolóhelyek hiánya tehát egy új „apró kategória” kialakulását hozza magával. Tíz évvel ezelőtt a japán minik még nem voltak technikailag tökéletesek, küllemük tem volt magával ragadó. A 360 köbcentiméteres hengerűrtartalomban maximált motorokat szinte kizárólag farmotorként építették be, és a mindenáron való kicsinyítés ebben az időben gátat vetett az alkotó fantáziának. Az elmúlt évek merész technikai reformjai azonban ezeket a kiskocsikat is átsegítették a kezdeti bajokon. A „törpék” gyártásával foglalkozó Daihacu, Micubisi, Subaru, Szudzuku és Honda küllemben, teljesítményben és árban is vonzó kocsikat dobott piacra ebben a kategóriában. A Daihacu például Cuore néven egy örvénykamrás motorral felszerelt 550 köbcentimétereset produkált, amely erőltetett üzemi körülmények között száz kilométerén 5 litert fogyaszt, kímélő tempónál viszont csak 3,5 litert. A Micubisi-gyár valódi különlegessége a Mínica nevű típus. Hossza 3,1- méter, elrendezése hagyományos. Vízhűtéses, kéthengeres motorja, amelynek két főtengelye van, és a vezérműtenge- lyek hengerenként három szelepet mozgatnak. így válik lehetővé a meglepően takarékos és környezetkímélő üzemmód megvalósítása. Száz kilométeren vegyes üzemmódban csak 3,1 liter benzint fogyaszt, teljesítménye pedig 23 kilowatt (31 lóerő). Disznótor — futószalagon A magyar húsiparban 1960-ban 1,85 millió sertést vágtak le, tíz évvel később pedig már 2,5 milliót. A 80- as évek során évente 7—9 millió disznóval kell „elbánniuk” a szakembereknek, 1990-től pedig több mint 9 millió sertés levágását tervezik. Az ilyen rohamos fejAz egyik legveszélyeztetettebb állat A földünkön mintegy 20 millió éve élő sünnek tulajdonképpen nincs ellensége a természetben, mert fölöttébb hatékony „védőruhája” van a támadói ellen. De különös A Villamosberendezés és Elektronikai Vállalat Kaposvári Villamossági Gyára felvételre keres gépipari és közgazdasági szakközépiskolai végzettséggel rendelkező munkaerőt gyártásprogramozói munkakörbe. kiemelt bérezéssel, továbbá szakközépiskolai végzettséggel rendelkező munkavállalókat anyaggazdálkodói, statisztikusi és könyvelői munkakör betöltésére. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet a gyár személyzeti osztályán, Kaposvár, Mező Imre u. _____________ (78283) m ódon éppen e hatásos védekező magatartása válik most vesztére: a sünök ezreit gázolják el az autók áz országutakon, mert azok teljesen megbíznak tüskepáncéljukban, s ahelyett, hogy elmenekülnének a közeledő gépszörnyetegek elől, össze- kunkorodnak és helyükön maradnak. Még nagyobb veszélyt jelent a sün számára az ember azon törekvése, hogy a károsnak vélt növényeket és az állatokat méreggel irtsa A sün nem számít ugyan kártevőnek az ember szemében, viszont úgynevezett kártékony állatokkal, például férgekkel és pókokkal táplálkozik, s Így nagy mennyiségben fogyaszt halálos mérgeket. Ám téves az a hiedelem, hogy a sün szervezete ellenáll a mérgeknek, mert olykor mergeskígyót is szokott fogyasztani. A kutatók kiderítették, hogy ezekkel szemben a sün fölöttébb ravaszul jár el: addig harap- tatja a kígyót a tüskéibe, míg annak kifogy a mérge, így azután elpusztíthatja, es veszély nélkül lakmározhat belőle. A féregírtó vegyszerek nagy tömegben való alkalmazása a mezőgazdaságban es a konyhakertekben sok helyen máris megvonta a tüskés állattól táplálékát. Az ember oyan gyorsan tört be a természet rendjébe a maga igényeivel és kultiváló rendszabályaival, hogy a sünnek és sok más állatna« nem volt ideje a megváltozott feltételekhez alkalmazkodni. Így e sajnos nem túl szapora állatot ma a kipusztulás veszélye fenyegeti. Világszerte erőfeszítéseket tesznek a megmentésére. Sünfarmokat létesítenek az állatok ellátására és szaporítására, az utaktól távol eső házakhoz szoktatják őket, s nagyobb elővigyázatosságot kérnek az autósoktól, ha összetekeredett sünt látnak az országúton. FIGYELEM ! A kéthelyi Aranykalász Termelőszövetkezet azonnali belépéssel fölvesz 1 varr »gépműszer észt, 1 minősített hegesztőt. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés: Kisgyura József meíleku zemág-vezetónél, központi iroda, Kéthely. (69054) lődéshez korszerű, világszínvonalon dolgozó nagyüzemek kellenek. Csak ezek tarthatnak lépést az igényekkel, s felelhetnek meg a minőségi és az egészségügyi feltételeknek egyaránt Egy korszerű húsfeldolgozó kombinátban napi több ezer sertésből lesz készáru vagy tőkehús. Az elektromos terelőkből a vágóhelyiségekbe került állatokat — leölésük után — gépek veszik munkába: a tisztítógépek és a perzselődobok 900—1000 C-fokos hőmérsékleten, szinte emberi kéz beavatkozása nélkül mindent elvégeznek. A vágás után fél órával már szétbontva, darabolásra készek a félsertések. Minden egyes állat belső része külön tálcára kerül, és azt az lyai. A vágásnál, a darabolásnál, a hűtésnél érthető a nagyüzemi gyorsaság. De mi van a pácolással, füstöléssel, sózással, hiszen köztudott, hogy e műveletek a háztáji disznóölés legtovább tartó, napokat, heteket is igénybe vevő részei. Nos, a húskombinátokban különleges eljárással úgy átpácolják a húsokat, mintha azok két hétig a pácteknőben feküdtek volna. Ízre, illatra, zamatra olyan sonkákat készítenek nagyüzemi módon, egyetlen nap alatt, hogy azt a legjobb hentesmester vagy böllér sem tudja megkülönböztetni a házitól. S ha kell, az ízeknek, a zamatoknak tucatnyi változatát állítják elő percek alatt. Képünkön a vágóhídi munka kezdeti szakaszát látállatorvos még a futószalag mellett megvizsgálja. Űjabb negyedóra elteltével pedig már a hűtőkamrákban sorakoznak a sonkák, a lapockák, a tőkehúsok. Persze a nagyüzemi disznótornak is megvannak a maga fortehatjuk: csigasoron érkeznek a levágott sertések a hentesek keze alá. SOMOGYI NÉPLAP
