Somogyi Néplap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-03 / 1. szám

N Az első műszak Dolgoztak, ünnepet feledve Szilveszteréjszakáj,_ a szó­rakozásé. Az új évet a ka­posvári Dorottyában 330 ven dég köszöntötte, s a kassai­ba 240 ezer forintot fizettek. A szálloda is megtelt A Kapos étteremben 432-en vi­gadtak, s a pincérek reggel 222 ezer forintot számoltak össze. A Park étteremben 183 vendéget fogadtak szil­veszter este, a mulatság reg­gel 6-ig tartott, s 70 ezer fo­rint vándorolt a kasszába. Szolgála than Az évforduló perceiben mindig nagy a forgalom a posta telefonközpontjában. Horváth Sándorné volt az egyik ügyeletes. • — Ketten voltunk szolgá­latban Kelemen Jánosnéval. Szilveszter este fél nyolckor kezdtük a munkát. Elég sok hívásunk volt, aztán egy ki­csit csendesedett a forgalom. Éjfélkor kezdődött el ismét az igazi hajrá: nagyon sokan telefonáltak vidékre és kül­földre is, többen a taxi te­lefonszámát kérték. Minden­ki kedves és vidám volt — Mit szólt a család a szilveszteri műszakhoz? — Nem örültek neki, de ez a munkánkkal jár. — Ki köszöntött először új évet? — A kolléganőm férje. A családomat én hívtam fel valamivel éjfél után. Volt egy kellemes meglepetés is: a tatabányai központosok egy kedves újévi köszöntőt olvastak be nekünk tele­fonon, ilyen még soha nem volt Egyébként egyetlen te­lefonáló sem feledkezett meg arról, hogy boldog új évet kívánjon. Négy vonót ás Németh Antal a hatodik évét kezdte meg a kaposvári tejüzemben. Hogyan telt az év első munkanapja. A fia­tal pasztórös szakmunkás szerint: — Ünnepek után egy ki­csit több a munka, sok a megrendelés. A változást nem az első munkanapon érezzük: hosszabb távon azonban igen, ez évtől negy­ven órás a munkarend. Ez­zel eggyel nő a havi pihe­nőnapok száma. A múlt év­ben szereltem le, és két hó­nappal ezelőtt kerültem új munkaterületre. Ebben az üzemrészben — ahol most dolgozom — készítjük elő a tejtermékek alapanyagait a feldolgozásra. Vezetőink megbíznak bennünk, és le­hetőségünk van az önálló munkára, képességeink ki­próbálására. Ez számomra nagyon kedvező változás és öröm az is, hogy emelkedett a fizetésem. Az én szak­mámmal csak a tejiparban tudok elhelyezkedni: 25.éve­sen szakmailag és anyagilag egyaránt megbecsülnek. Ne­kem tehát jól kezdődött ez az év, és remélem a folyta­tás is ilyen jó lesz. Az első kenyér Már vasárnap délután megkezdődött az új év első munkanapja a pékeknél; a megyei sütőipari vállalat mind a 13 üzeme dolgozott. Hétfőn hajnalban 800 mázsa kenyér és 2 millió péksüte­mény került az üzletekbe. — Tavaly javult a kenyér minősége — mondta Bánkú­it Béla igazgató. — Bővítet­tük a választékot, és negy­venmillió forint körüli vál­lalati nyereséggel számolunk. A napi ellátásba 16 közsé­get kapcsoltunk be, melyet az idén 10 újabb kis telepü­lés követ Tavaly kezdtük meg a somogyi kenyér gyár­tását; megkedvelték a vásár­lók Édesipari termékeink közül sikeres lett a házi tar­honya és a Kaposvár teasü­temény. Két-három hónap múlva megjelenik egy má­sik újdonságunk is: egy tea- sütemény. L E. — N. Zs. Korosztályok Göllében Az öregek példája Göllét sokan úgy emlege­tik a megyében: olyan falu, ahol az emberek megtalál­ják számításukat. Deák La­jos, aki 1956 előtt a tsz el­nöke, azután pedig a község párttitkára volt, így emléke­zik az indulás éveire: — Gölle szerencsés hely­zetben volt, mert jó minő­ségű itt a föld, a termés rendszeresen körülbelül öt­ven százalékkal több, mint a megyei átlag. Emiatt a la­kosság már eleve nagy előny­nyel indult a felszabadulás után, aztán a téeszek alaku­lásakor valamennyien belép­tek a szövetkezetbe. A jó adottságokhoz a falubeliek nagy szorgalma párosult. Szerették az állatokat, a ház­táji gazdaságokban található jószáglétszám majdnem ak­kora, mint a közös fele. Cser Ferenc és felesége újonnan épült, szép, nagy családi házban lakik — lá­nyával, vejével és unokájá­val. Az idős házaspárt a munka mellől szólítottuk el egy kis beszélgetésre. — Itt születtünk mind a ketten; mielőtt nyugdíjba mentünk, a tsz-ben dolgoz­tunk a feleségemmel együtt. Már az első, 1951-ben ala­kult tsz-nek is tagjai vol­tunk — mondja Feri bácsi. Itthon van munkánk bőven a háztájiban. Több tehfenünk, vagy ötven disznónk van, és tartunk baromfit is. Mint, ahogy a falubeliek általában, a jószág szaporulatát itthon felneveljük és úgy adjuk el. Az egyik tehenünk például H SOMOGYI NÉPLAP egy harmincöt éve díjat nyert állatunk leszármazottja. De el kell látnunk a háromezer négyszögöles kertet, és a sző­lőt is meg kell munkálni. — A lányunk és a vőnk is a tsz ben dolgozik, de reg­gel korábban fölkelnek, és segítenek az etetésben. Nem röstellik a munkát; amikor lucernát vagy szénát kell gyűjteni, akkor is ott van az egész család. A vöm nemré­gen vett egy Zetort, most ez- zef végezzük a háztartási fu­vart, a mezei munkákat. Beszélgetésünk közben megjelenik a család legif­jabb tagja, a nyolcadik osz­tályos Gabriella. Az ő gyűj­tőszenvedélyét dicséri a szek­rényben sorakozó rengeteg cigarettásdoboz, miniüveg. — Ha elvégzed az iskolát, hova szeretnél menni? ÚJ Jogszabályok január 1-től Január X- tői életbe lépett több olyan jogszabály, amely közvetlenül érinti az állam­polgárokat, több más új rendelkezés pedig a közössé­gi érdekű vállalati gazdálko­dás jobbítását szolgálja. Az állampolgárokra vo­natkozóan a leglényegesebb új rendelkezések közé tar­tozik az általános jövede­lemadóról szóló miniszterta­nácsi és pénzügyminiszteri rendelet, amely mintegy két és fél millió adófizetőt érint. A különféle foglalkozások szerint korábban eltérő mér­tékű adóztatás helyett ezen­túl az adó egységes lesz, s az adó mértékét a jövede­lem szabja meg. Az esetek túlnyomó részében mérsék­lődik az adóteher. A legma­gasabb adókulcs 75-ről 65 százalékra csökken, s ezt is csak az évi 600 ezer forin­ton felüli jövedelem után kell fizetni, az eddigi 200 ezer forint helyett. A leg­alacsonyabb — 20 ezer fo­rint bevételig számított — adó mértéke 6-ról 2 száza­lékra csökkent. Kedvezőbb lesz az idős kor és a mun­kaképesség csökkenése mi­att adómentességet élvezők helyzete: 48 ezer forintig adómentesek, s csak az ezt meghaladó jövedelmük után kell adózniuk. Szigo­rúbb következményei lesz­nek viszont az adóalap (a nyereség) eltitkolásának: az eddigi — többnyire sza­bálysértési — b;rság helyett 20—50 százalékkal fölemelt adót fizetnek azok, akik ki akarják játszani az adóügyi szabályokat. Magasabb kamatok Emelték a kamatlábakat egyes tartós betéteknél, ösz­tönzendő a lakosságot arra, hogy takarékoskodjék a pén­zével, a megtakarított pénzt felhasználhassák az állam­polgároknak folyósítható hitelekre. Az Országos Ta­karékpénztár a takaréklevél­betéteknél két év után az eddigi 5,5 helyett 6,5, három év után a korábbi 6 helyett 7, öt év után 7 helyett 8 hét év után pedig 8 helyett — Még nem választottam pályát, egyelőre a Táncsics gimnáziumban szeretnék to­vább tanulni. x — Hogyan telnek napjaid itt a faluban? — Az iskolai csapatotthon­ban különféle versenyeket szoktak nekünk rendezni, el­járunk moziba, ha olyan fil­met vetítenek, amelyik ne­künk való. Van bérletünk a kaposvári színházba, busszal szoktunk bejárni az előadá­sokra. Most a szünetben fő­leg tévézéssel töltöm az időt — mondja, és már be is kapcsolja a színes televíziót. — A nagyszülők mivel szó­rakoznak? — A ház körüli munkák végeztével nem sok szabad időnk marad. Legföljebb a téli hónapokban, ilyenkor szívesen olvasok, több újsá­got és képeslapot járatunk. — Amikor a tévé elé ülök — szól közbe nevetve az asz- szony ■— legtöbbször olyan 9 százalék kamatot fizet. A másik tartós lekötésű be­tétfajta, az ifjúsági taka­rékbetét kamata hat év után a korábbi 5 plusz 1 helyett 5 plusz 1,5, hét év után 5 plusz 1 helyett 5 plusz 3 százalék. Felemelték a la­kástakarékossági betét ka­matát is: öt év után válto­zatlanul évi 5 plusz 1 száza­lék jár, de hét év után a korábbi 5 plusz 1 helyett 5 plusz 3 százalékot, tíz év után 5 plusz 2 helyett 5 plusz 4 százalék kamatot fi­zetnek az ügyfeleknek. Va­lamennyi kamatlábemelés visszamenőleg érvényes, te­hát azokra a takaréklevelek­re, ifjúsági, takarékbetétekre és lakástakarékossági beté­tekre is, amelyeket koráb­ban váltottak. A lakcímbejelentésekről és -nyilvántartásról szóló minisztertanácsi rendelet egyszerűsítette és számító- gépes feldolgozásra alkal­massá teszi a ki- és bejelen­tő lapokat. Az új előírások azt célozzák, hogy csökken­jenek az adminisztrációs fel­adatok, s az állampolgárok könnyebben, gyorsabban in­tézhessék el a bejelentéssel kapcsolatos ügyeiket. Ezen­túl a korábbi terjedelmes bejelentő lap helyett egyfaj­ta, egyetlen szelvényből ál­ló, a régebbinél kevesebb, összesen tíz rovatot tartal­mazó bejelentőlapot kell lakcímváltozáskor kitölte­ni, s ezt csak egyetlen hely­re, a tanácshoz kell elvinni. További könnyítés, hogy ha valaki személyi igazolványá­nak kiváltásával, cseréjé­vel, érvényesítésével egyide­jűleg változtat lakást, ak­kor a bejelentő lapot a rendőrségen nyújthatja be. Négyféle útlevél A külföldre utazásról és az útlevelekről szóló jogsza­bályok módpsítása nyomán a korábbi nyolcféle helyett négyféle útlevelet ad ki a hatóság: diplomata és szol­gálati útlevelet, valamint magánútlevelet és külföldön élők útlevelét. A legtöbb embert az a módosítás érin­fáradt vagyok, hogy elal­szom a készülék előtt. — Utazni, nyaralni szok­tak-e? — A fiatalok sokat járnak a környékre kirándulni. Har­kányban szoktunk nyaralni, ott van egy kis villánk. De csak felváltva tudunk elutaz­ni a gazdaság miatt. Pár nap múlva már hazakíván­kozik az ember: nincs-e va­lami baj a jószág körül. — Eredményes évet zár­tak? — Nem panaszkodhatunk. A gazdálkodó embernek hoz­zá kell szokniá, hogy vannak kevésbé jó évek. Szerencsére az utóbbi években nem volt ilyen gondunk. Az aszály okozott ugyan egy kis nehéz­séget, de a tsz ilyenkor is segít. A teheneink jól tejel­nek, friss fejős korában egyik sem adott húsz liternél ke­vesebbet. Nekünk az a leg­nagyobb örömünk, ha rend­ben van a jószág. Tersztyánszky Krisztina ti, hogy megszűnt a piros és a kék útlevél, s ezután egységesen csak kék magán- útlevél lesz, amellyel vala­mennyi országba lehet utaz­ni. Módosították az útlevél­illetéket is. A korábbi 49 féle útlevélilleték helyett lényegében csak egyféle il­letéket kell fizetni. Koráb­ban 20 forinttól 4000 forin­tig terjedt az illeték, ezen­túl pedig mind a szolgálati, mind pedig a magánútlevél­nek 350 forint lesz az ille­téke. A kishatárforgalom il­letéke 20-ról 100 forintra emelkedett, míg a kivándor­lási kérelmek illetékét 4000- ről 1000 forintra mérsékel­ték. Módosított szabályozók 1984. január 1-i hatállyal a Minisztertanács módosí­tott egyes gazdasági szabá­lyozókat, hogy hatásosabban ösztönözzenek a teljesítmé­nyek növelésére, a népgaz­dasági és a vállalati jövedel­mek közötti jobb összhang megteremtésére. A változá­sok elsősorban a termelői árak rendszerére, a vállala­ti jövedelem- és kereset­szabályozás egyes elemeire koncentrálódnak. Egyszerűbbé és rugalma­sabbá válik a vállalatok egy részénél azoknak a termelői áraknak a megállapítása, amelyek az exportárakhoz kötődnek, sőt azok a vál­lalatok, amelyek jó ered­ménnyel vesznek részt a ha­zai és a külpiaci verseny­ben, szabadon állapodhatnak meg vevőikkel az árban. Ez azonban szükségessé teszi a rendszeres árellenőrzést és indokolt esetben szigorú szankciók alkalmazását is. A vállalati gazdálkodás iránt fokozott követelményeket támasztó intézkedés, hogy 10 százalékkal magasabb társadalombiztosítási járu­lékot kell a vállalatoknak fizetniük ; vagyis költsége­sebb lesz a munkaerő, kifi­zetődőbb, ha takarékoskod­nak vele. Ugyanakkor ja­vulnak a feltételek ahhoz a törekvéshez, hogy a társa­dalombiztosítás önfúianszi- rozóvá váljék. Növeli a vállalati gazdál­kodás önállóságát, hogy a vállalati takartalékolási rendszerben megszűnt a kö­telező tartalékalap-képzés, s a tartalékolás mértékéről maga a vállalat dönt. Egy­szerűsödtek az amortizációs normák : a vállalatoktól függ, hogy az adott évben amortizáció címén a gép el­használódásának tényleges értékét számolják el vagy annál kisebb összeget, te­hát késleltethetik az érték- csökkenési leírást. Ugyan­akkor a vállalati beruházá­sok tervszerűsége érdeké­ben elkerülhetetlenné vált a vállalatok, a szövetkezetek fejlesztési pénzforrásainak mérséklése. 1983-ban ugyan­is a reális lehetőségeket túl­haladó összegeket költöttek beruházásokra. Ezért 1984- ben a vállalatok és a szö­vetkezetek fejlesztési alap­juk egy részét kötelesek kü­lön számlán elhelyezni, illet­ve az ennek megfelelő ösz- szeget zárolni, s ezen összeg bizonyos hányadát a legfon­tosabb célokra — energiara­cionalizálásra, az anyagfel­használás csökkentését, a hulladékok, a másodlagos nyersanyagok hasznosítását szolgáló fejlesztések gyor­sítására — használhatják fel. Növekszik a felvásárlás árszintje A mezőgazdasági cikkek egy részének felvásárlási árai és a pénzügyi szabályozók is módosulnak. A termelési költségeket növelő áremelke­désekkel, valamint egyes tá­mogatások megszüntetésével, illetve mérséklésével össz­hangban 1984-ben a mező- gazdasági termékek felvásár­lási árszintje 4,4 százalékkal növekszik. A fejlesztési for­rásokat mérséklik, az itteni szabályok azonban a mező- gazdaság sajátosságai miatt némileg eltérnek az általános szabályoktól. A fejlesztési források zárolása alól men­tesülnek a kedvezőtlen ter­mőhelyű, valamint az aszály miatt 1983-ban veszteséggel zárt nagyüzemek, s az álta­lánosnál kisebb mértékben zárolják a fejlesztési forrá­sokat azoknál a gazdasá­goknál, amelyeknél az aszály miatt jelentősebb kiesés volt a növénytermelésben. A me­zőgazdasági nagyüzemek jö­vedelemérdekeltségének nö­velése és a társadalombiztosí­tási járulék emelésének rész­beni ellensúlyozása végett a jövedelemadójuk átlagosan 20 százalékkal mérséklődik, ugyanakkor az átlagosnál jobb szántóterületeken gaz­dálkodó üzemek földadója növekszik. Rugalmasabb keresetszabályozás A vállalati bér- és kereset-' szabályozási rendszer úgy alakult, hogy több vállalat élhet a rugalmasabb kereset- szabályozás lehetőségével, mégpedig azok a vállalatok, amelyeknek termékeikből ki­elégítő a kínálatuk. A vállalati dolgozók alap­bérrendszerénél az a leglé­nyegesebb változás, hogy a bérkategóriák felső határát átlagosan 25, alsó határát pe­dig csaknem 10 százalékkal emelik. E rendelkezés azon­ban nem jelent egyben bér­emelést is, csupán a lehető­ségét teremtette meg, hogy a vállalatok a magasabb kate­góriahatárnak megfelelően emeljék a kiemelkedő mun­kát végzők bérét, ha arra anyagi fedezetük is van. Egyébként a munkabér leg­kisebb összegét — amely 1983. december 31-ig 1350 forint volt — 2000 forintban hatá­rozza meg az új szabályozás. Az új besorolásokat 1984. de­cember 31-ig mindenképpen el kell készíteniük a válla­latoknak, s biztosítaniuk kell, hogy dolgozóik alapbére 1986. december 31-ig legalább el­érje bérkategóriájuk új alsó határát. Arról is rendelkezett a Minisztertanács, hogy a ko­rábbi fogyasztói áremelések­kel kapcsolatos személyi jö­vedelemkiegészítéseket fix összegű bérpótlékká alakít­ják: a vállalatok, a nem mezőgazdasági szövetkezetek és a költségvetési intézmé­nyek .dolgozóinak az eddigi havi 290 forint bérkiegészítés helyett 310, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek dolgo­zóinak 200 helyett 210 forint bérpótlékot fizetnek. A Posta Gépjármű Szállítási üzem siófoki telepére fölvesz garázsvezetőt Az állás betöltéséhez középiskolai végzettség, a közlekedés területén gyakorlat és hivatásos vezetői engedély A, B, C kategóriájú szükséges. Fizetés megegyezés szerint Jelentkezés: Siófok, Ipartelep, szállítási üzem. ____ ' (69044) A Dél-dunántúli Vízügyi Építő Vállalat NAGYKANIZSAI FŐÉPÍTÉS VEZETŐSÉGE fölvesz a Balaton déli partján végzendő munkára műtárgy és vonalas létesítmények kivitelezésében jártás, mélyépítési végzettséggel és gyakorlattal rendelkező személyeket munkavezetői beosztásba Jelentkezés személyesen vagy írásban a főépítésvezelóségen, Nagykanizsa, Magyar u. 181. (78291)

Next

/
Thumbnails
Contents