Somogyi Néplap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-06 / 4. szám
ÁRÖRJÁRAT Falu a homokon Termelői áraink kétarcúsága Hálátlan dolog manapság az árakról írni. Miközben az üzletekben, áruházakban — kis túlzással élve — hétről hétre változnak az árcédulák, a legtöbben azt hiszik, az árak csak emelkednek. Ám nem ilyen egysíkú a hazai árrendszer működése; a bonyolult folyamatok eredményeként alakul ki az árcédulákon olvasható hol magasabb, hol alacsonyabb összeg. S amit mi látunk, az csak a piramis csúcsa, a fogyasztói ár, az alap a termelői árképzés, amely megváltozott formájában már harmadik esztendeje szabja meg a vállalatok életét. Az új árképzésről a mai napig vitatkoznak a szakemberek, s legalább oSy népes a hívek, miht az ellenzők tábora. A kompetitiv szabályozás A közkeletű néven kompetitiv árképzésként emlegetett új szabályozást 1980-ban vezették be. Lényege, az idegenül hangzó név ellenére egyszerű: a hazai termelők is érezzék a világpiac ítéletét, vagyis ne számolhassanak magasabb nyereséget az Itthoni áraikban sem, mint amit külföldön elértek. Természetesen az importtermékek és -anyagok ára sem lehet alacsonyabb a világpiacinál, a fogyasztók és a vállalatok egyaránt ezen az áron vásárolják a külföldi cikkeket. A vállalatokat új heyzet elé állította a módosított árképzés, most már a gazdaságos termelés és export lett elsősorban az érdekük. Az új árképzés hatáskörébe csak azok kerültek, amelyek legalább termelésük 7 százalékát exportálták; még így is vezető szerephez jutott a világpiaci tendenciákat követő és közvetítő árrendszer. Az árak növelésének még egy korlátot szabtak az illetékesek, egy termék ára nem lehet magasabb, mint ha ugyanazt importból szereznék be. Mindez — legalábbis első látszatra — igen kedvező a belföldi fogyasztó számára, hiszen ha külföldön alacsonyabb például az automata mosógép ára, mint nálunk, akkor ugye itthon is árcsökkenésnek kell bekövetkeznie ... Valóban így történt: le kellett szállítani ennek az oly sok ideig hiánycikknek számító termeknek az árát. Csakhogy nem csupán a mosógépről volt szó. Az új szabályozás bevezetése után derült ki, hogy nyugaton drasztikusan esett a kohászati és az alumíniumipari termékek ára olyannyira, hogy válságágazatnak minősítették ezt a két iparágat. Mindez a mi kohászatunkat és alumíniumiparunkat is igen súlyosan érintette. Nem volt elég, hogy — a korábbihoz mérten — csak keveset tudtak gazdaságosan exportálni, tetézte a gondjaikat, hogy itthon is tetemes mértékben le kellett volna szállítaniuk az árakat. Nyilvánvaló, hogy e két iparág jövője, az ott dolgozó több tízezer ember létbiztonsága azt igényelte, hogy a kohászat és az alumíniumipar kapjon fölmentést a belföldi árcsökkentés kötelezettsége alól. Exportoffenzíva Később más iparágakban, mindenekelőtt az ipari export mennyiségét, értekét meghatározó feldolgozó iparban is hasonló fejleményekre került sor. Ennek azonban már nem az volt az oka, hogy a feldolgozó ipar is válságágazatnak minősült, hanem valami más. Ezeket az okokat elemezve irts Veress Péter külkereskedelmi miniszter: „1981- lfttti-be» külső politikai és gazdasági körülmények súlyosbították amúgy is nehéz helyzetünket. S bár Magyar- ország politikai szilárdsága, gazdasági teljesítőképessége iránt mértékadó körökben valódi kétely nem merült fel, mégis nehézzé vált fizetőképességünk. megtartása. Ez követelte meg az úgynevezett exportoffenzíva prioritását, vagyis azt, hogy minden korábbinál jobban előtérbe állítsuk a kivitelt, megfeszített erővel törekedjünk fokozására ... Ezért a szabályozást úgy módosítottuk, hogy ha a vállalatok csak viszonylag alacsonyabb jövedelmezőségű, vagy kedvezőtlenebb árfekvésű termékekből tudják exportjukat bővíteni, ez ne sértse érdekeinket, ne romoljon belföldi értékesítésünk jövedelmezősége. A gyakorlatban ez az elv úgy valósul meg, hogy ha a vállalat elér exportjában egy bizonyos előirt növekedési ütemet, belföldi árait még akkor sem kell leszállítania, ha az export jövedelmezősége vagy árszínvonala csökken.” Átmeneti intézkedések A fentiek érthetővé teszik, mi az oka annak, hogy nálunk ma csak korlátozott mértékben érvényesülhet az 1980-ban bevezetett kompetitiv árszabályozás. Ma, a világgazdasági, világpiaci realitások ilyen átmeneti intézkedéseket követeltek tőlünk. Miközben a kompetitiv árképzés ellentmondásos hatását mérlegeltük, kissé elterelődött a figyelem a hagyományos, az önköltség alapján, a megengedett haszonkulcsok szerint kalkuláló vállalatokróL Az önköltség szerint kalkuláló vállalatok az emelkedő költségeket viszonylag könnyedén átháríthatják a vevőkre. Ennek a tendenciának a megfékezésére tett kísérletet a kormányzat, amikor az épi- I tóiparban bevezette a ver- * senytárgyalások rendszerei. Csak a főbb vonásait írtuk le a jelenlegi termelői árrendszernek. Valószínű, már ennyiből is kiderült, hogy átmeneti állapotát éli: a régiből a külpiac kemény ítéletét közvetítő új felé tart. S bár elég sokan bírálják a szokatlant, különösen azt követően, hogy átmenetileg a kompetitiv árszabályozás részleges halasztására kényszerültünk, nem lehet kétséges, hogy ha túljutunk a mai nehéz időszakon, mégiscsak a külpiaci értékekhez igazodó honi árképzésnek lesz jövője. Lakatos Mám (Folytatjuk.) Varászlói emberele A fahl homokra épült. De nem a házakat, hanem száz lakóját kapta fel a szél, s röpítette messzire. Varászló- ban az 1970-es népszámláláskor négyszáztizennégyen éltek. Tíz évvel később az összeirók 302 nevet róttak a lapra. Hetvenben száztizennyolc ember dolgozott a mezőgazdaságban, most meg elkezdik számolni a varászlói - ak a kezükön, hánynak munkahelye a közös gazdaság. Kiöregedtek, belefáradtak. Vagy mégsem? Pandur Makar, akihez keresztnévfejtőbe jöttem, rázza a nemet fejével. — Nem addig van az. Aki beleszületett a paraszti munkába, az nem tud meglenni nélküle holta napjáig. Hogy a közösből kikoptam, újra vettem egy lovat az istállóba. Kikocogunk a szőlőbe, ha a munka megkívánja itt mindenkinek van szőlője, sőt a patiak is ide járnak Zalából. Nem mondom, nem lehet a szőlőnkkel dicsekedni, de azért kezd terjedni a za- lagyöngye, a rizhngszilváni. Megyeszéli falu vagyunk, a páti hídig földút vezet. Az kellene nekiütik, köveseit Faiig! Ezt minden portán elmond, jak, olyan mint verszak vegén a rím. Úgy tudják, a terv kész, de pénz arra az ezerhatszáz méternyi útra csak valamelyik következő évben lesz. — Honnan ez a keresztnév, Makár bácsi? — Pandúrból több is volt errefelé. Anyám azt akarta, hogy engem ne tévesszen össze mással senki, így lettem Makár, s ma sem kár ezért! Átballagunk Zsoldosék- hoz. Ha egy nappal előbb toppanunk be Varászlóra, ünnepre jöttünk volna: Zsoldosék huszonöt éve házasok. Torták, sütemények „öntik el” az asztalt, annyi volt, hogy nem fogytak e-1. A négy Zsoldos gyerek is hazajött az ünnepre. Tanult emberek lesznek valamennyien. Ilona — Vesztergom Viktorné — Pesten meteorológus, Laci Kaposváron mezőgazdasági főiskolás, az ikrek közűi lm. re ugyanott mezőgazdasági szakközépiskolás, Zsuzsi pedig egészségügyi szakközép- iskolát végez. — Sok diplomást adott ez a kicsi falu — ezt nem minden büszkeség nélkül mondja Zsoldos Károly, aki Va... így lettem Makár. rászló gondját is magára vállalta jó tíz éve, amióta tanácstag. Tőle tudom, hogy a falu lakosságát az egykori gazdak és cselédek adják. A Szabadság utcát a voK grófi birtokon szolgáló emberek építették. — Négy gyerekük van A nagy család jellemző Varászlóra? — Három famíliában van ennyi gyerek. Anda Feri A malomkerék áramot fejleszt Negyedszázada házasok. párttitkár lánya Miskolcon tanul egyetemen, diplomás lesz ő is. Zsoldos Károly a téesz — Vésén a központ — sportlovainak gondozásával keresi a kenyerét, ötven átlatot adtak a kezére, nagy a felelősség. Benczik Vince bácsi vállát már nem nyomja ekkora. Hetvenöt éves, meg- megpihenget, ha elfárad. Itteni mérték szerint nagygazda volt, de az az igazság, hogy a parasztember mindig önmagát zsákmányolta ki: a Kühne-ekével már hajnalban beállt a táblába szántani. — Apám meghalt az első háborúban, a nagybátyámnak meg a fia maradt oda. így lett a bátyám apám helyett apám, s én fia helyett fia — egy család. Harminchétben házasodtunk össze Tímár Rozikával, aki somogy- csicsói lány volt. Vásározáskor találkoztunk, hamar megvolt a szerelem, és közös ismerős is akadt, aki postásként segített az érzéseket kézbesíteni Csicsó és Varász- ló között. Egy kicsit meggyötörte az élet, reggelente nehezen lélegzik; a változékony idő meg különösen hat rá. Mégis áttör panaszán az elégedettség : — A fiaim tanult emberek. Az egyik állatorvos lett, a másik főagronómus. Értük érdemes volt... A lábam visz az egyszer már járt úton: talán nem is Benczik Vince az akarat diktálja léptéimét. Hogyne vinnének az apostolok lovai, amikor lent a tó mellett kedves ismerősöm él, Peti Anti bácsi, a vízimolnár. Éppen csak beköszönni van szándékomban. De kiderül : ha valami történik ebben a homokra épült kisközségben, akkor biztos, hogy abban ő is benne van. A tavacska elkerített partján egy kis állatként első két lakója ebedel egy kislány kezéből; a vaddisznót még kö- lyökkoraban hozták ide, a racka juh meg jó pajtása. A kislány simogatja az egykori erdőlakót, hát szelídebb ez a vaddisznó az ólban tartott házi sertésnél! — De nemcsak ez az újság — ragyog a vízimolnár szeme. — Hanem, ideügyeljen: a malomkerék áramot fejleszt. így aztán besegítünk a falu áramellátásába! Az idén ügyeskedték ki ezt itt nálam. < S .fürgén leszalad a meredeken a kerékagyhoz ellenőrizni valamit. Miért is ne volna fürge, hiszen még csak kilencvenhárom éves lesz februárban ! Leskó László Beruházások a vásárlókért Fejlesztik az üzlethálózatot Kaposváron és a megyében A Somogy Kereskedelmi Vailalat két áruháza, a Somogy és a Domnus, valamint félszáz boltja és szaküzilete szolgálja megyénkben a vásárlókat. A vállalat a Fűszért kaposvári raktárházával szemben több mint egy hektár területem raktárakat épít. A Doimus raktára, nagy erőfeszítések árán. saját erőből valósult meg. Húszmillió forintért több mint ezernyolcszáz négyzetméteres raktárház készült. A szociális helyiségek különálló épületben vauinak. December 20-án nyitotta meg a vállalat a Petőfi téren a Villért-tel közös üz letét — a korábbi szükség bút or rak tár helyén — 7 millió forintos készlettel. Fejlesztéseiknél fő szempont a folyamatosság és az ésszerűség. Kaposváron az Ady Endre utcai Budalakk üzletük eladótere 31) százalékkal bővült a múlt év első felében. Részben önkiszolgálóvá alakították át a szántén ebben az utcában levő . vasboltjukat, s korszerűsítik az anyagmozgatást. Egy hét kivételével mindkét üzletben az átalakítási munkák -órán is kiszolgálták a vevőket. Ez szintén hozzájárult ahhoz, hogy a tervtel- jesites alapján november 30-tól már 1984-et írtak. Az Ady Endre utcai trvegboSt- bam ugyancsak 30 százalékkal növelték az eladóteret. A sétálóutcában a rekonstrukcióval egyidejűleg az üzletek más és más helyre kerülnek. A vállalat igyekszik az adottságoknak megfelelő saaMizlethaloaa- tot ksaűaádtami A Somogy és a Dormis áruházakat átszerveztek, a berendezése két felújították, javítottak a munkamódszereken, A Do- '-.usban befejeztek a korszerűsítés.’.. A Somogybán körülbelül 250 négyzetné- tenrel bővült az eladótér. Az egész vállalat látja majd hasznát azoknak a számwtó- gépekmek, melyeket a gépi adatfeldolgozás érdekében vásároltak és állítanak munkába. Nagyatádon egy új »serei- venyboitot nyitották, új berendezést kapott a villamos- sági és járimiszaküzlet. Fonyódom egy heltoereskedel mi program kereteben üzletközpontot adtak át, ebből a vállalat öt konténerből álló üzletet vett meg. A Somogy Kereskedelmi Vállalat az elmúlt két évben megket- s/erezte a tatarozásra, felújításra, ■ főzőeszközök beszerzésére fordított összegeket. D. Z, Folytatódik egy bevált kezdeményezés Tejhasznú szarvasmarha-tenyésztési napok Kaposváron A múlt évben nagy szakmai sikerük volt a Kaposváron megrendezett húsmarha- tenyésztési napoknak. A jó tapasztalatok alapján döntöttek úgy a rendező szervek — a MÉM, az országos főhatóságok, a termelési rendszerek. a házigazda Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola —, hogy az idén folytatják a jó kezdeményezést, és május 22-e és 26-a között megrendezik a tejhaszné szarvasmarha-tenyésztési napokat. A szakmai tanácskozással, élőállat-bemutatóval, üzemlátogatással egybekötött rendezvény célja, hogy bemutassa a tejelő szarvasmarhatenyésztés és -tartás eredményeit, emellett tájékoztassa a szakembereket a fejlesztés további lehetőségeiről, A bemutatón, a kiállítási'" való részvételre a jövő hét végéig, január 15-ig lehet jelentkezni. Az élőállat-bemutató mellett a rendezők módot teremtenek az ajánlott gépek, technológiai eszközök, anyagok kiállítására is. Ahogy a múlt évben, az idén is értékes díjakat adnak ki. A tejelő teheneknél és a vemhes üszőknél húsz-, tizenöt-, tíz- és hatezer forint a díj, a növendék hízott Icáknál tíz-, nyolc- és hatezer forint. Ezenkívül a bíráló bizottság egy ötvenezer forintos termelési és tenyésztési nagydíj odaítéléséről is dönt. SOMOGYI NÉPLAP